La parole est le langage articulé symbolique humain destiné à communiquer la pensée, est à distinguer des communications orales diverses, comme les cris, les alertes les gémissements… « Articuler la parole » consiste à former des signes audibles, les syllabes, formant les mots qui constituent des symboles. Métaphoriquement, la parole est devenue toute communication s'adressant à l'esprit (parler avec le regard, la gestuelle, le silence, etc.).

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • La parole est le langage articulé symbolique humain destiné à communiquer la pensée, est à distinguer des communications orales diverses, comme les cris, les alertes les gémissements… « Articuler la parole » consiste à former des signes audibles, les syllabes, formant les mots qui constituent des symboles. Métaphoriquement, la parole est devenue toute communication s'adressant à l'esprit (parler avec le regard, la gestuelle, le silence, etc.). L'étymologie du mot parole est la même que celle du mot parabole, en grec le mot παραϐολή signifie « rapprochement, comparaison ».La parole est le langage incarné de l'homme. La parole est singulière et opère un acte de langage qui s'adresse à un interlocuteur, éventuellement soi-même, mentalement, ou à un support par l'écrit par exemple. La parole permet d'exprimer des besoins, pensées, sentiments, souffrances, aspirations, du locuteur. La parole peut aussi constituer une observation plus ou moins subjective des faits, ou encore être la formulation d'une demande. Elle permet de témoigner d'un changement de conception du monde (épistémè). Dans ce sens, une vérité est la tentative de description de la réalité à l'aide de la parole.L'usage social de la parole a déterminé des langages particuliers nommés idiomes, langues, dialectes, parlers… L'utilisation d'une langue ou le choix des mots n'est pas neutre parce que le langage structure la pensée. Les querelles linguistiques ou atteintes aux langues peuvent être des tentatives de sujétion de l'homme en imposant des paradigmes, comme dans le cas de la langue ou des expressions d'un groupe dominant.La parole permet de communiquer l'abstraction et permet sa mémorisation. Une abstraction peut permettre la création de concepts nouveaux distincts de la réalité. La parole est depuis longtemps physiquement mémorisée sur des supports divers, d’abord par les images comme avec l’art rupestre il y a plus de 30 000 ans. Puis par l'écriture, dont la date d'apparition marque le début de l’histoire (en Mésopotamie en 3500 avant J-C). Et enfin, de nouveau les images reprennent l'ascendant sur l'écriture avec le développement des supports audio-visuelles dans les sociétés contemporaines.
  • Fala é algum padrão das diversas línguas que existem no mundo. Para falar ou cantar, movimentamos cerca de uma dúzia de músculos da laringe, aproximadamente de diversas maneiras as cordas vocais. O ar que sai dos pulmões percorre os brônquios e a traqueia, chegando até a laringe, os músculos da gente se contraem, regulando a passagem do ar.Os movimentos da gente fazem as cordas vocais vibrarem e produzirem sons. Chegando a boca, o som laringiano é articulado graças à ação da língua, dos lábios, dos dentes, do véu palatino e do assoalho da boca.
  • A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. Tagolt, hangzó kommunikációs csatorna, ami nyelvi kódot közvetít. Alapját a beszédhangok alkotják, amelyek a fonetikai szabályok szerint szavakat alkotnak. A beszédtudomány vizsgálja; fő témái a beszédképzés, a beszédészlelés és a beszédismétlés. A legtöbben több nyelvet is beszélnek. A nyelvnek más megjelenési formái is vannak, az írás és a jelelés. Az írott nyelv a beszélt nyelvtől részben független forma, és a beszélt formától függetlenül is fejlődhet, alakulhat, például a helyesírás szabályainak változásai nem érintik a beszélt nyelvet. Néha annyira elszakad a beszédtől, hogy diglosszia alakul ki. Vannak nyelvek, amik csak beszélt formában léteznek. A siketek a jelelést is beszédnek tekintik. A nyelvtankönyvek sokszor minden nyelvi csatornát beszédnek neveznek. A beszédet különböző nem nyelvi kommunikációs eszközök segítik, például a hanglejtés, és a hangsúly. A kísérő gesztusok és az arckifejezések akár rá is cáfolhatnak az elmondottakra. Schulz von Thun szerint fő szerepei az információközlés, mások viselkedésének befolyásolása és a saját igények, érzések kinyilvánítása. Zavarai súlyosan érintik az emberi kommunikációt; sok néma még kérni, kérdezni sem tud. Esetükben fontos az asszertív kommunikációs stílus kialakítása és fenntartása.A tartós beszédzavarokon az augmentatív és alternatív kommunikáció eszközei segíthetnek.Az embernek az a hangképzése, ami lehetővé teszi a beszédet, az éneklésre is alkalmassá teszi. Vitatott, hogy a beszéd mennyire tekinthető kizárólag az emberre jellemzőnek. Más fajok is kommunikálnak hangjelzésekkel, és a fogságban nevelt emberszabású majmok az emberihez hasonló képességeket mutattak. Azonban a Washoét nevelő csapat egyetlen siket tagja szerint a majmok nem használták a jelnyelv bonyolult nyelvtanát, és jelkincsük sem volt akkora, mint amekkorának elhíresztelték.
  • Řeč je artikulovaný, nejčastěji zvukový projev člověka sloužící především ke komunikaci. Každá řeč se skládá ze slov, která tvoří slovní zásobu (lexikální systém) určitého jazyka. Slova se skládají z hlásek, jež tvoří jeho fonémický systém. Slova nejsou pouhé signály, které by svůj význam odvozovaly pouze ze situace, nýbrž jsou to symboly s kulturně daným významem, který slovo nese v nejrůznějších situacích. Ani spojování slov není libovolné, nýbrž vždy se řídí syntaxí daného jazyka.
  • 音声(おんせい)とは人の声、すなわち人が発声器官を通じて発する音である。基本要素として母音と子音がある。さらに、これらを細かく分類して、特定の言語で意味の違いを弁別・認識する音声の基本単位を音素といい、特定の言語に依存せずに、音声学で分類・定義する音声の基本単位を単音という。
  • Речта е говоримият език.Терминът е въведен от Фердинанд дьо Сосюр, който прави разграничението Език-Реч (langue-parole). Речта отразява и съдържа индивидуалното, частното, единичното, моментното, неповторимото и т.н. в езика. Докато езикът, това са граматическите построения, речниците, речта си служи с тях, за да създава живия език, за да изразява мисълта.
  • Speech is the vocalized form of human language. It is based upon the syntactic combination of lexical and names that are drawn from very large (usually about 10,000 different words) . Each spoken word is created out of the phonetic combination of a limited set of vowel and consonant speech sound units. These vocabularies, the syntax which structures them, and their set of speech sound units differ, creating the existence of many thousands of different types of mutually unintelligible human languages. Most human speakers are able to communicate in two or more of them, hence being polyglots. The vocal abilities that enable humans to produce speech also provide humans with the ability to sing.A gestural form of human communication exists for the deaf in the form of sign language. Speech in some cultures has become the basis of a written language, often one that differs in its vocabulary, syntax and phonetics from its associated spoken one, a situation called diglossia. Speech in addition to its use in communication, it is suggested by some psychologists such as Vygotsky is internally used by mental processes to enhance and organize cognition in the form of an interior monologue.Speech is researched in terms of the speech production and speech perception of the sounds used in vocal language. Other research topics concern speech repetition, the ability to map heard spoken words into the vocalizations needed to recreated that plays a key role in the vocabulary expansion in children and speech errors. Several academic disciplines study these including acoustics, psychology, speech pathology, linguistics, cognitive science, communication studies, otolaryngology and computer science. Another area of research is how the human brain in its different areas such as the Broca's area and Wernicke's area underlies speech.It is controversial how far human speech is unique in that other animals also communicate with vocalizations. While none in the wild have compatibly large vocabularies, research upon the nonverbal abilities of language trained apes such as Washoe and Kanzi raises the possibility that they might have these capabilities. The origins of speech are unknown and subject to much debate and speculation.
  • Konuşma, insanların belirli bir dili kullanarak sesli şekilde iletişim kurması. Birçok hayvan duygularını dile getirecek çeşitli seslere sahiptir ancak insanlar bu sesleri gırtlak ve ağızda değiştirerek anlaşılabilir ve kompleks bir konuşma diline çevirmeyi öğrenmişlerdir.Konuşma özünde insanın doğal vücut fonksiyonlarının bir yan ürünüdür. Solunum amacıyla ciğerlere doldurulan hava, karbondioksit yüklü şekilde boşaltılır. Normalde nefes alıp verme sessiz şekilde gerçekleşir; ancak insan, vücudunu çeşitli şekillere sokarak, ses yolundaki organ ve yapılara müdahale ederek, vücuttan çıkan (egresif) havaya şekil verir ve çeşitli sesler çıkarır. Bu sesler, belirli bir düzende, konuşma birimlerinin oluşturulmasında kullanılırlar.
  • Речь — исторически сложившаяся форма общения людей посредством языковых конструкций, создаваемых на основе определённых правил. Процесс речи предполагает, с одной стороны, формирование и формулирование мыслей языковыми (речевыми) средствами, а с другой стороны — восприятие языковых конструкций и их понимание.Таким образом, речь представляет собой психолингвистический процесс, форму существования человеческого языка.
  • Mintzamena gizakiok dugun gaitasuna da. Hizkuntza bat erabiltzean norbanakoak egiten duen prozesua da. Ikuspuntu honetatik, bakarkako ekintza gisa, hizkuntzarekin ezberdintzen da, azken hau soziala delako. Hizkuntzalaritzan mintzamena soinu akustikoak eta kontzeptuen arteko erlazio eta hautespena da eta berauek lortzeko egiten den soinuaren artikulazio boluntarioa. Mintzatzeko gai ez diren gizakiak mutuak edo afasikoak izan daitezke. Gaitasun hau laringearen eta hiodiearen egiturari esker, ahots korden disposizioari esker eta burmuinean dauden Broca gunea eta Vernicke guneari esker sortzen da.
  • El habla es el uso particular e individual que hace una persona de una lengua para comunicarse. Desde esta perspectiva, como acto individual, se opone a la lengua, que es social. En lingüística, se conoce como habla a la selección asociativa entre imágenes acústicas y conceptos que tiene acuñados un hablante en su cerebro y el acto voluntario de fono-articulación. El habla es la manera de expresar el lenguaje y la lengua.Habla: materialización individual de los pensamientos de una persona, sirviéndose del modelo o sistema que facilita la lengua. Es la actualización aquí y ahora de los fonemas de la lengua por un hablante.Habla o dialecto, se define como la conducta lingüística de un hablante individual, por lo tanto, es el acto de emitir un mensaje basado en el conocimiento y experiencias de cada individuo, de acuerdo con su estilo propio y personal. El habla es el medio oral de comunicación. El habla está compuesta de los siguientes elementos:Articulación: la manera en que se produce los sonidos (p. ej., los niños tienen que aprender a producir el sonido de la "s" para poder decir "sol" en vez de "tol").Voz: el uso de las cuerdas vocales y la respiración para producir sonidos (p. ej., se puede abusar de la voz si se la usa demasiado o si se la usa de manera incorrecta, y esto puede causar ronquera o pérdida de la voz).Fluidez: el ritmo al hablar (p. ej., la disritmia o la tartamudez pueden afectar la fluidez de expresión).
  • Wicara, tuturan, atau ujaran (bahasa Inggris: speech) adalah bentuk komunikasi lisan manusia yang didasarkan pada kombinasi sintaksis leksikon dan nama yang diambil dari sejumlah besar kosakata (biasanya lebih dari 10.000 kata). Setiap kata yang dilisankan tersusun atas kombinasi fonetis dari sejumlah kecil bunyi bahasa (vokal dan konsonan). Kosakata serta sintaksis dan bunyi bahasa penyusunnya ini membentuk ribuan bahasa yang pernah atau sedang digunakan manusia. Dua atau lebih bahasa bahkan dapat diucapkan oleh seorang manusia penutur poliglot. Kemampuan produksi suara untuk menghasilkan wicara juga memberikan kemampuan bernyanyi pada manusia.
  • Spraak is het geheel aan talige klanken die door het menselijk lichaam met behulp van lucht uit de longen en het spraakkanaal worden voortgebracht. Gesproken taal is een belangrijk communicatiemiddel tussen mensen.
  • La parla és l'ús particular i individual que un parlant fa d'una llengua; és a dir, el llenguatge articulat. En la lingüística, sota una terminologia estructural, és la realització que un parlant individual fa, en un instant de temps determinat, de la llengua. Per tant s'oposa al concepte general de llengua, per seu caràcter lliure i creatiu, i alhora individual, mentre que la llengua és un acte social, distinció sorgida dels treballs de Ferdinand de Saussure. Més específicament, la parla és la selecció associativa d'imatges acústiques i conceptes que el parlant coneix i l'acte voluntari d'articulació.
  • Das Sprechen ist der Vorgang des vorwiegend auf zwischenmenschliche Interaktion ausgerichteten Gebrauchs der menschlichen Stimme, wobei artikulierte Sprachlaute erzeugt werden. Die Bedeutung des Wortes wird auch auf andere Kommunikationsformen ausgeweitet, z. B. mit den Händen in einer Gebärdensprache, mit Gesichtsmuskeln, durch Bilder und Schrift usw.Die entsprechende wissenschaftliche Disziplin, die sich mit der Erforschung des Sprechens beschäftigt, nennt man Sprechwissenschaft.Nach dem Vier-Seiten-Modell von Schulz von Thun sind Informationsübermittlung, Selbstoffenbarung, Appell und Beziehungsveränderung die vier wichtigsten Aspekte der sprachlichen Kommunikation.
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 406980 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 10527 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 109 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 107237808 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:auteur
prop-fr:ouvrage
  • Parole
prop-fr:précision
  • , Paris 1992, Desclée éditeur
prop-fr:texte
  • Ma Parole crée l'Autre, c'est mon pouvoir et ma blessure. Je peux faire l'Autre comme on fait des garnisons, des disciples ou des fidèles, tous bien alignés dans mes systèmes. Je peux faire l'Autre comme on fait des exclus, des marginaux, des murs et des cloisons, contre qui j'appellerai les flics et les prisons Ma Parole peut aussi faire l'Autre comme un Homme. Mais alors, dès que je l'ai reconnu, il se lève debout de ma Parole et marche libre comme si ma Parole risquait de lui devenir son tombeau. Je crée l'Autre, mais c'est lui qui me fait exister, car la relation est toujours une Parole dépossédée. Croirai-je jamais assez que la parole de l'Autre puisse me construire ? Dans la parole, nous sommes toujours trois. Toi qui me parles, moi qui t'écoute et la Parole qui est aussi Quelqu'un.
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:wikiquote
  • Parole
prop-fr:wiktionary
  • parole
dcterms:subject
rdfs:comment
  • La parole est le langage articulé symbolique humain destiné à communiquer la pensée, est à distinguer des communications orales diverses, comme les cris, les alertes les gémissements… « Articuler la parole » consiste à former des signes audibles, les syllabes, formant les mots qui constituent des symboles. Métaphoriquement, la parole est devenue toute communication s'adressant à l'esprit (parler avec le regard, la gestuelle, le silence, etc.).
  • Řeč je artikulovaný, nejčastěji zvukový projev člověka sloužící především ke komunikaci. Každá řeč se skládá ze slov, která tvoří slovní zásobu (lexikální systém) určitého jazyka. Slova se skládají z hlásek, jež tvoří jeho fonémický systém. Slova nejsou pouhé signály, které by svůj význam odvozovaly pouze ze situace, nýbrž jsou to symboly s kulturně daným významem, který slovo nese v nejrůznějších situacích. Ani spojování slov není libovolné, nýbrž vždy se řídí syntaxí daného jazyka.
  • 音声(おんせい)とは人の声、すなわち人が発声器官を通じて発する音である。基本要素として母音と子音がある。さらに、これらを細かく分類して、特定の言語で意味の違いを弁別・認識する音声の基本単位を音素といい、特定の言語に依存せずに、音声学で分類・定義する音声の基本単位を単音という。
  • Речта е говоримият език.Терминът е въведен от Фердинанд дьо Сосюр, който прави разграничението Език-Реч (langue-parole). Речта отразява и съдържа индивидуалното, частното, единичното, моментното, неповторимото и т.н. в езика. Докато езикът, това са граматическите построения, речниците, речта си служи с тях, за да създава живия език, за да изразява мисълта.
  • Речь — исторически сложившаяся форма общения людей посредством языковых конструкций, создаваемых на основе определённых правил. Процесс речи предполагает, с одной стороны, формирование и формулирование мыслей языковыми (речевыми) средствами, а с другой стороны — восприятие языковых конструкций и их понимание.Таким образом, речь представляет собой психолингвистический процесс, форму существования человеческого языка.
  • Spraak is het geheel aan talige klanken die door het menselijk lichaam met behulp van lucht uit de longen en het spraakkanaal worden voortgebracht. Gesproken taal is een belangrijk communicatiemiddel tussen mensen.
  • Konuşma, insanların belirli bir dili kullanarak sesli şekilde iletişim kurması. Birçok hayvan duygularını dile getirecek çeşitli seslere sahiptir ancak insanlar bu sesleri gırtlak ve ağızda değiştirerek anlaşılabilir ve kompleks bir konuşma diline çevirmeyi öğrenmişlerdir.Konuşma özünde insanın doğal vücut fonksiyonlarının bir yan ürünüdür. Solunum amacıyla ciğerlere doldurulan hava, karbondioksit yüklü şekilde boşaltılır.
  • Mintzamena gizakiok dugun gaitasuna da. Hizkuntza bat erabiltzean norbanakoak egiten duen prozesua da. Ikuspuntu honetatik, bakarkako ekintza gisa, hizkuntzarekin ezberdintzen da, azken hau soziala delako. Hizkuntzalaritzan mintzamena soinu akustikoak eta kontzeptuen arteko erlazio eta hautespena da eta berauek lortzeko egiten den soinuaren artikulazio boluntarioa. Mintzatzeko gai ez diren gizakiak mutuak edo afasikoak izan daitezke.
  • Das Sprechen ist der Vorgang des vorwiegend auf zwischenmenschliche Interaktion ausgerichteten Gebrauchs der menschlichen Stimme, wobei artikulierte Sprachlaute erzeugt werden. Die Bedeutung des Wortes wird auch auf andere Kommunikationsformen ausgeweitet, z. B.
  • El habla es el uso particular e individual que hace una persona de una lengua para comunicarse. Desde esta perspectiva, como acto individual, se opone a la lengua, que es social. En lingüística, se conoce como habla a la selección asociativa entre imágenes acústicas y conceptos que tiene acuñados un hablante en su cerebro y el acto voluntario de fono-articulación.
  • La parla és l'ús particular i individual que un parlant fa d'una llengua; és a dir, el llenguatge articulat. En la lingüística, sota una terminologia estructural, és la realització que un parlant individual fa, en un instant de temps determinat, de la llengua. Per tant s'oposa al concepte general de llengua, per seu caràcter lliure i creatiu, i alhora individual, mentre que la llengua és un acte social, distinció sorgida dels treballs de Ferdinand de Saussure.
  • Wicara, tuturan, atau ujaran (bahasa Inggris: speech) adalah bentuk komunikasi lisan manusia yang didasarkan pada kombinasi sintaksis leksikon dan nama yang diambil dari sejumlah besar kosakata (biasanya lebih dari 10.000 kata). Setiap kata yang dilisankan tersusun atas kombinasi fonetis dari sejumlah kecil bunyi bahasa (vokal dan konsonan). Kosakata serta sintaksis dan bunyi bahasa penyusunnya ini membentuk ribuan bahasa yang pernah atau sedang digunakan manusia.
  • A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. Tagolt, hangzó kommunikációs csatorna, ami nyelvi kódot közvetít. Alapját a beszédhangok alkotják, amelyek a fonetikai szabályok szerint szavakat alkotnak. A beszédtudomány vizsgálja; fő témái a beszédképzés, a beszédészlelés és a beszédismétlés. A legtöbben több nyelvet is beszélnek. A nyelvnek más megjelenési formái is vannak, az írás és a jelelés.
  • Fala é algum padrão das diversas línguas que existem no mundo. Para falar ou cantar, movimentamos cerca de uma dúzia de músculos da laringe, aproximadamente de diversas maneiras as cordas vocais. O ar que sai dos pulmões percorre os brônquios e a traqueia, chegando até a laringe, os músculos da gente se contraem, regulando a passagem do ar.Os movimentos da gente fazem as cordas vocais vibrarem e produzirem sons.
  • Speech is the vocalized form of human language. It is based upon the syntactic combination of lexical and names that are drawn from very large (usually about 10,000 different words) . Each spoken word is created out of the phonetic combination of a limited set of vowel and consonant speech sound units.
rdfs:label
  • Parole
  • Beszéd
  • Fala
  • Habla
  • Konuşma
  • Mintzamen
  • Parla
  • Speech
  • Spraak
  • Sprechen
  • Wicara
  • Řeč
  • Реч
  • Речь
  • 音声
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:bandMember of
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:caractéristique of
is prop-fr:l of
is foaf:primaryTopic of