L’Inquisition (du mot latin inquisitio signifiant enquête, recherche) était une juridiction spécialisée (autrement dit un tribunal), créée par l'Église catholique romaine et relevant du droit canonique, dont le but était de combattre l'hérésie, en faisant appliquer aux personnes qui ne respectaient pas le dogme des peines variant de simples peines spirituelles (prières, pénitences) à des amendes lorsque l'hérésie n'était pas établie, et de la confiscation de tous les biens à la peine de mort pour les hérétiques.L'Inquisition a été créée au XIIe siècle en France pour empêcher la diffusion du sectarisme, principalement celui des Cathares et des Vaudois.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • L’Inquisition (du mot latin inquisitio signifiant enquête, recherche) était une juridiction spécialisée (autrement dit un tribunal), créée par l'Église catholique romaine et relevant du droit canonique, dont le but était de combattre l'hérésie, en faisant appliquer aux personnes qui ne respectaient pas le dogme des peines variant de simples peines spirituelles (prières, pénitences) à des amendes lorsque l'hérésie n'était pas établie, et de la confiscation de tous les biens à la peine de mort pour les hérétiques.L'Inquisition a été créée au XIIe siècle en France pour empêcher la diffusion du sectarisme, principalement celui des Cathares et des Vaudois. Cette Inquisition médiévale fut associée à partir du milieu du XIIIe à l'ordre dominicain. Elle a duré jusqu'au XIVe siècle et a notamment persécuté les Templiers et les Béguines. À la fin du Moyen Âge, le concept et la portée de l'Inquisition furent significativement étendus, en Espagne et au Portugal ainsi qu'aux colonies de leur empire, en particulier pour contrer la réforme protestante et pour traquer les juifs et les musulmans faussement convertis au catholicisme. À la fin du XVe siècle, en particulier, l'Inquisition espagnole condamna beaucoup d'hérétiques au bûcher, organisant des autodafés de grande ampleur qui ont instauré une terreur durable ; toutefois, ensuite, la proportion des peines les plus lourdes diminua rapidement au cours du XVIe siècle. Alors qu'elle était sur le déclin, ses opposants, en particulier les protestants des pays colonisateurs concurrents de l'empire espagnol, ont commencé une campagne de contre-propagande qui a popularisé une exagération de sa violence réelle (la légende noire de l'Inquisition). L'institution a perduré au XVIIIe siècle, avant d'être abolie hors des États papaux au début du XIXe, après les guerres napoléoniennes. Elle a été réformée en 1908 par le pape Pie X, sous un nouveau nom et avec de nouveaux objectifs, en tant qu'une des congrégations de la Curie romaine ; elle est devenue en 1965 la Congrégation pour la doctrine de la foi.Dans l'Histoire, il y a eu plusieurs juridictions spécialisées de ce type. Il est possible de distinguer trois différentes inquisitions, qui font l'objet d'articles séparés : l'Inquisition médiévale, introduite devant les tribunaux ecclésiastiques par le pape Grégoire IX en 1231 ; l'Inquisition espagnole, inféodée à la couronne d'Espagne, fondée en 1478 et supprimée en 1834, et l'Inquisition portugaise, inféodée à celle du Portugal, dont l'Inquisition dans les colonies espagnoles et portugaises ont dépendu ; l'Inquisition romaine (Congrégation de l'Inquisition romaine et universelle), fondée en 1542, remplacée par la Sacrée Congrégation du Saint-Office en 1908.Le présent article traite du fonctionnement institutionnel et procédural de l'Inquisition, par rapport à l'approche catholique de l'hérésie et à sa justification politique. Les aspects historiques se limitent ici aux origines de l'Inquisition, à la chronologie générale des évènements et à l'Histoire des représentations de cette institution et de ses acteurs (fonctionnaires et victimes), qui ont fait l'objet d'une propagande intense et de nombreuses recherches historiques. L'Inquisition conserve aujourd'hui dans la mémoire collective une image de violence et d'arbitraire.
  • Inkwizycja, Inquisitio haeretica pravitatis, Sanctum officium (łac. Inquisitio – śledztwo, badanie) – nazwa systemu śledczo-sądowniczego Kościoła katolickiego działającego od XIII do XIX wieku, utworzonego w celu wyszukiwania, nawracania i karania heretyków w oparciu o postanowienia ujęte w dokumentach soborowych, synodalnych oraz bullach papieskich.W skład systemu wchodziły trybunały biskupie i urzędy inkwizytorów mianowanych bezpośrednio przez papieża, oraz współpracujące z nimi władze świeckie. W ściślejszym sensie termin ten oznacza procedurę śledczą, którą posługiwali się inkwizytorzy i która oparta była na oskarżeniu publicznym, starannym śledztwie prowadzonym z urzędu i archiwizowaniu wyników dochodzeń. W czasach nowożytnych zbiorcza nazwa osobnych, zorganizowanych instytucji kościelnych działających w monarchii hiszpańskiej (inkwizycja hiszpańska) i portugalskiej (inkwizycja portugalska) oraz na terenie państw włoskich (inkwizycja rzymska), których głównym zadaniem było zwalczanie herezji i pilnowanie ortodoksji katolików mieszkających na obszarze podlegających ich jurysdykcji. W ciągu przeszło 600 lat działalności sądy inkwizycyjne skazały na różne kary kilkaset tysięcy osób, z czego prawdopodobnie kilkanaście tysięcy zostało straconych.W mowie potocznej termin ten bywa używany jako synonim kontroli sumień i poglądów przez władzę. Inkwizycja stanowi jeden z najbardziej kontrowersyjnych tematów z historii Kościoła katolickiego, obecny w polemikach międzyreligijnych, antyreligijnych i antyklerykalnych.
  • O termo Inquisição refere-se a várias instituições dedicadas à supressão da heresia no seio da Igreja Católica. A Inquisição foi criada inicialmente para combater o sincretismo entre alguns grupos religiosos, que praticavam a adoração de plantas e animais e utilizavam mancias. A Inquisição medieval, da qual derivam todas as demais, foi fundada em 1184 no Languedoc (sul da França) para combater a heresia dos cátaros ou albigenses. Em 1249, implantou-se também no reino de Aragão, como a primeira Inquisição estatal e, já na Idade Moderna, com a união de Aragão e Castela, transformou-se na Inquisição espanhola (1478 - 1834), sob controle direto da monarquia hispânica, estendendo posteriormente sua atuação à América. A Inquisição portuguesa foi criada em 1536 e existiu até 1821). A Inquisição romana ou "Congregação da Sacra, Romana e Universal Inquisição do Santo Ofício" existiu entre 1542 e 1965.O condenado era muitas vezes responsabilizado por uma "crise da fé", pestes, terremotos, doenças e miséria social, sendo entregue às autoridades do Estado, para que fosse punido. As penas variavam desde confisco de bens e perda de liberdade, até a pena de morte, muitas vezes na fogueira, método que se tornou famoso, embora existissem outras formas de aplicar a pena.Os tribunais da Inquisição não eram permanentes, sendo instalados quando surgia algum caso de heresia e eram depois desfeitos. Posteriormente tribunais religiosos e outros métodos judiciários de combate à heresia seriam utilizados pelas igrejas protestantes (como por exemplo, na Alemanha e Inglaterra). Embora nos países de maioria protestante também tenha havido perseguições - neste caso contra católicos, contra reformadores radicais, como os anabatistas, e contra supostos praticantes de bruxaria, os tribunais se constituíam no marco do poder real ou local, geralmente ad-hoc, e não como uma instituição específica.O delator que apontava o "herege" para a comunidade, muitas vezes garantia sua fé e status perante a sociedade. A caça às bruxas não foi perpetrada pela Inquisição, mas sim por Estados e tribunais civis independentes, sem reais ligações com a Inquisição".Ao contrário do que é comum pensar, o tribunal do Santo Ofício era uma entidade jurídica e não tinha forma de executar as penas. O resultado da inquisição feita a um réu era entregue ao poder secular.A instalação desses tribunais era muito comum na Europa a pedido dos poderes régios, pois queriam evitar condenações por mão popular. Diz Oliveira Marques em História de Portugal, tomo I, página 393: «(…) A Inquisição surge como uma instituição muito complexa, com objetivos ideológicos, econômicos e sociais, consciente e inconscientemente expressos. A sua atividade, rigor e coerência variavam consoante a época.»No século XIX, os tribunais da Inquisição foram suprimidos pelos estados europeus, mas foram mantidos pelo Estado Pontifício. Em 1908, sob o Papa Pio X, a instituição foi renomeada "Sacra Congregação do Santo Ofício". Em 1965, por ocasião do Concílio Vaticano II, durante o pontificado de Paulo VI e em clima de grandes transformações na Igreja após o papado de João XXIII, assumiu seu nome atual - "Congregação para a doutrina da Fé".
  • The Inquisition is a group of institutions within the judicial system of the Roman Catholic Church whose aim is to combat heresy. It started in 12th-century France to combat the spread of religious sectarianism, in particular the Cathars and the Waldensians. This Medieval Inquisition persisted into the 14th century, and from the 1250s was associated with the Dominican Order. In the early 14th century, two other organisations attracted the attention of the Inquisition, the Knights Templar and the Beguines.At the end of the Middle Ages, the concept and scope of the Inquisition was significantly expanded in response to the Protestant Reformation and the Catholic Counter-Reformation. Its geographic scope was expanded to other European countries, resulting in the Spanish Inquisition and Portuguese Inquisition. Those two countries in particular operated the Inquisition throughout their respective empires (Spanish and Portuguese) in the Americas, Asia, and Africa. Its focus now came to include the persecution of sorcery, an aspect almost entirely absent from the Medieval Inquisition, making it one of the agents in the Early Modern witch-hunts. Persecution of Jewish and Muslim converts to Catholicism was the special concern of the Spanish and Portuguese inquisitions because of the belief that they secretly practiced their old faiths, resulting in cruel methods of torture to extract confessions.The institution of the Inquisition persisted after the end of the witch-trial period in the 18th century, but in the Age of Reason was abolished outside of the Papal States after the Napoleonic wars of the early 19th century. The institution survives as part of the Roman Curia, renamed to Supreme Sacred Congregation of the Holy Office in 1904.
  • 異端審問(いたんしんもん、ラテン語: Inquisitio)とは中世以降のカトリック教会において正統信仰に反する教えを持つ(異端)という疑いを受けた者を裁判するために設けられたシステム。異端審問を行う施設を「異端審問所」と呼ぶ。一口に異端審問といっても中世初期の異端審問、スペイン異端審問、ローマの異端審問の三つに分けることができ、それぞれが異なった時代背景と性格を持っている。なお、魔女狩りは異端審問の形式を一部借用しているが、その性格(異端はキリスト教徒でありながら、誤っているとされた信仰を持っている者であるのに対し、魔女・魔術師(魔法使い)はそもそもキリストを信じないとされる人々であるため全く別種)や実施された地域・時代が異なっているため、異端審問とは別種のものと考えるのが適切である。
  • La inquisició fou un seguit d'institucions judicials, majoritàriament a l'Església Catòlica Romana, d'origen medieval i que tenien com a missió vetllar per la integritat dels costums i per la puresa de la fe cristiana i de combatre i castigar les heretgies (les idees que l'Església considerava falses). La primera inquisició s'estableix a Llenguadoc l'any 1184, amb la crida del papa Luci III als bisbes a establir tribunals per lluitar contra els càtars.
  • Светата инквизиция или, както е по-широко известна, инквизицията, (от лат. Inquisition- „следствие“, „разследване“) е съществувало в миналото учреждение на Католическата църква.Първоначално(от началото на 11 век нататък) Инквизицията, е форма за борба с ересите, протичаща без намесата на Ватикана. Въведена е от папа Луций III с указ декретна папска була в края 12 век по време на Синода във Верона през 1184 г. Епископалната инквизиция на Луций е създадена като разсредоточена институция, пряко подчинена на папата. Задачата й се състои в това̀ е да разследва и в случай на доказана виновност, да осъжда случаите на ерес. Инквизицията като самостоятелно учреждение със свой административен апарат е учредена от папа Инокентий III през 1204 г. по време на походите срещу албигойците, като с нейното създаване са натоварени Доминиканците. След 1230 г. Инокентий III поставя инквизиторите под свое пряко управление. Поради тази хронология, най-ранният период на Инквизицията на християнската църква се нарича Средновековна инквизиция, разделена на епископална и папска. По-късно във всяко самостоятелно кралство възникват структури на Инквизицията, които също отговарят единствено пред Римския епископ.Правната процедура се основава на римското право, установено през 1 век. По-късно папа Григорий IX установява в много европейски страни т.нар. "Трибунали на вярата", които са имали за задача да разкриват, разследват и осъждат еретиците (по смисъла на Луциевата була Inquisitio Haereticae Pravitatis). Папата предава делото на Инквизицията най-вече в ръцете на монасите от Ордена на доминиканците. За своята преданост към папския престол и за борбата си с ереста основателят на ордена — Доминик де Гусман е обявен за светец. Известни са и други крайни последователи на Инквизицията, като инквизиторът Бернардо Гуи, който всявал ужас в много страни из цяла Европа.Инквизицията е бил независим от гражданските съдилища съд, а инквизиторите били назначавани от папата и са били отговорни единствено пред него. Съдопроизводството се водило тайно, като се използвали мъчения. Понякога осъдените са понасяли публично изгаряне на клада - т.нар. (акт на вярата)Аутодафе. Ето защо, думата „инквизиция“ в днешния свят,(преувеличено, имайки предвид броя на осъдените), е придобила значение на мъчение, а думата „трибунал“ — на обществен съд.ВИспания Инквизицата става и кралско учреждение през 1480 г.. Обвързването на държавната и религиозната власт става по времето на обединителите на Испания крал Фердинанд и кралица Изабела. През първите 18 години от въвеждането ѝ са изгорени на клада над 10 хиляди души (от население над 5 милиона), в т.ч. еретици, евреи и мюсюлмани, приели мнимо християнството и придобили известност с наименованията марани и мудехари. Активна дейност това учреждение развива до 1808 г., като през този период само в Мадрид са изгорени около 32 хиляди осъдени, а други 300 хиляди са понесли други тежки наказания. Последното изгаряне на клада в Испания държава става през 1826 г., а през 1834 г. Инквизицията е отменена.С годините дейността и предметът на преследване на Трибуналите се променя. Ако през 13 — 15 век тя е насочена към ереста като антидържавно явление и способства за укрепване на кралското учреждение, то през периода на Ренесанса преследва и еретичната мисъл. През 16 — 17 век Инквизицията се явява едно от средствата на Контрареформацията. През 17 век тя е отменена в протестантските държави, а през 18 и 19 век — и в останалите европейски страни. През 20 век делата на Инквизицията преминават към една от конгрегациите на Римската курия- "Конгрегация за учението на вярата". В началото на новото хилядолетие папа Йоан Павел II поднася официално извиненията на Римокатолическата църква за извършените в миналото несправедливо изтезания и за неправомерно погубените животи през периода на Инквизицията.
  • Engizisyon (Latince: inquisitio, soruşturma), Katolik Kilisesi'ne bağlı bir mahkeme sistemi idi. Gerek kararları, gerek siyasi ve dini görüşleri nedeniyle dört büyük engizisyon adından çok söz ettirdi.
  • Inkvizice (lat. inquisitio; z inquaerere zjišťovat) byla právní instituce katolické církve či španělských a portugalských panovníků, která se měla vypořádávat s herezí (kacířstvím). Termín inkvizice ale označuje také i samotné vyšetřování v otázkách víry a mravů, které vykonávala příslušná církevní autorita, tj. biskup, osoba jím k vyšetřování pověřená (tj. inkvizitor) nebo později jednotlivé inkviziční instituce.
  • Az inkvizíció (latinul inquisitio haereticae pravitatis magyarul a tévelygő eretnekség kinyomozása). Az inquisitio fogalma a kora keresztény időktől kezdve a kikeresést és az egyházi ítélőszéket jelentette. Az inkvizíció közismert jelentése az eretnekek kinyomozása és megbüntetése, illetve annak sajátos szervezeti formái. A középkori inkvizíció kialakulása után pápai jóváhagyással alapított, egymástól független szervezetek jöttek létre Európa déli és nyugati felében. Létrejöttének időpontját különböző eseményekhez kötik a történészek, amelyek a 12. században és a 13. században történtek, 1179 és 1234 között.Alapvetően az inkvizíció a hit és az erkölcs tisztaságának védelmére létrehozott egyházi bírósági intézmény a középkorban. Az eretnekségek mellett foglalkozott minden olyan, az Egyház belső életét érintő problémával, mely a hit továbbadását komolyan akadályozhatta, így pl. hivatásukhoz méltatlan főpapok ügyeivel, magánkinyilatkoztatások igazságtartalmának ellenőrzésével stb.Az inkvizíció a történelem során többször, többféleképp megvalósult intézmény, amely az eretnekek, tehát az aktuálisan hivatalos egyházi nézetekhez és a keresztény társadalomhoz képest másként gondolkozók, illetve a más vallásúak és a hitetlenek elleni fellépést tekintette feladatának. Nevét elsősorban a pápasághoz kötik, noha a történelem során az inkvizíciót nem mindig Rómából irányították – sőt, a legismertebb spanyol inkvizíció kifejezetten állami szervként működött.Az inkvizíció sajátos keverékét alkotta a hitvédelemnek és a világi igazságszolgáltatásnak. Eljárásait hitbéli kérdések alapján indította, az ítéletet azonban a világi hatalmak hajtották végre, sőt az inkvizíció eljárási és szervezeti rendszerének kialakulása után nem sokkal már az ítéleteket is a világi bíróságok hozták meg.A legújabb korban II. János Pál pápa volt az első római katolikus pápa, aki bocsánatot kért a protestánsok és a zsidók elleni bűnökért, Konstantinápoly keresztes kifosztásáért, a latin-amerikai és ázsiai erőszakos hitterjesztésért, mea culpát gyakorolt az egyház összes múltbéli bűnéért, az inkvizíció kegyetlenségéért.
  • L'Inquisizione era l'istituzione ecclesiastica fondata dalla Chiesa cattolica per indagare e punire, mediante un apposito tribunale, i sostenitori di teorie considerate contrarie all'ortodossia cattolica.
  • Inkisizioa (latinezko Inquisitio Haereticae Pravitatis Sanctum Officium esapidetik) Eliza Katolikoaren barnean heresia ezabatzen jarduten zuten hainbat erakunde izendatzeko erabiltzen da. Heretikoak aurkitu eta zigortzeko sortutako eliz auzitegi iraunkorra zen. Zuzenbide kanonikoaren kontrako aginpideak ere zigortzen zituen.Erdi Aroko inkisizioa, beste guztien oinarria, 1184an sortu zen Languedocen (Frantziako hegoaldean) albitar eta kataroen heresiari aurka egiteko. 1249an ere Aragoiko Erresuman ere ezarri zen (estatuko lehen inkisizioa izan zen) eta Aro Modernoan, Espainiar Inkisizioaren izenarekin (1478-1821) Aragoi eta Gaztelaren elkarketarekin hedatu zen. Espainiaren kontrolpean egonik, Amerikaren eremuetara zabaldu ziren. Jarraian sortu ziren Portugaldar Inkisizioa (1536-1821) eta Erromatar Inkisizioa (1542-1965).Inkisidoreak polizia-indar bat ziren, jendearen salaketen bidez heretiko ustekoak atxilotu eta epaitzen zituztenak. XIII. mendetik, aitorpenak lortzeko, torturatu egiten zuten eta errudunei (gehienak, salatu gutxi izaten baitziren errugabe deklaratuak) zigor arin bat (ondasunen konfiskatzea) edota gogor bat (urkatzea bere bekatugatik damutzen bazen, erretzea damutzen ez bazen) aplikatzen zitzaien.1834an desagertu zen behin betiko Inkisizioa eta Pio X.ak 1908an Fedearen Doktrinarako Kongregazioa sortu zuen haren ordez.
  • 종교재판(宗敎裁判) 또는 이단 심문(異端審問, 라틴어: Inquisitio)은 중세 이후 로마 가톨릭에서 정통 신앙에 반하는 가르침(이단)을 전파하는 혐의를 받은 사람을 재판하기 위해 설치한 제도이다. 종교재판을 실시하는 시설은 ‘종교재판소’, 종교재판을 실행에 옮기는 사람은 ‘종교재판관’이라고 부른다. 종교재판이라고 해도 중세 초기의 종교재판, 에스파냐 종교재판, 로마 종교재판, 이 세 가지로 분류되며 각각 시대 배경과 성격이 판이하게 다르다.덧붙여 마녀 재판(마녀사냥)은 종교재판의 형식을 일부 차용하고 있지만, 그 성격(이단은 그리스도인이지만 잘못된 신앙을 갖고 있는 사람인 데 반해, 마녀나 마법사는 원래 그리스도를 믿지 않는다고 여겨지는 사람들이기 때문에 완전히 다르다)이나 실시된 지역과 시대에 현격한 차이가 나기 때문에, 종교재판과는 별도의 것으로 분류하는 것이 적절하다.
  • Святая инквизиция (лат. Inquisitio Haereticae Pravitatis Sanctum Officium, «Святой отдел расследований еретической греховности») — общее название ряда учреждений Римско-католической церкви, предназначенных для борьбы с ересью.
  • El término Inquisición o Santa Inquisición hace referencia a varias instituciones dedicadas a la supresión de la herejía mayoritariamente en el seno de la Iglesia católica. La herejía en la era medieval muchas veces se castigaba con la pena de muerte, y de ésta se derivan todas las demás. La Inquisición medieval fue fundada en 1184 en la zona de Languedoc (en el sur de Francia) para combatir la herejía de los cátaros o albigenses, que en 1249 se implantó también en el reino de Aragón (fue la primera Inquisición estatal) y que en la Edad Moderna, con la unión de Aragón con Castilla, fue extendida a ésta con el nombre de Inquisición española (1478-1821), bajo control directo de la monarquía hispánica, cuyo ámbito de acción se extendió después a América; la Inquisición portuguesa (1536-1821) y la Inquisición romana (1542-1965). Aunque en los países de mayoría protestante también hubo persecuciones, en este caso contra católicos, contra reformadores radicales como los anabaptistas y contra supuestos practicantes de brujería, los tribunales se constituían en el marco del poder real o local, generalmente adecuado para cada caso concreto, y no constituyeron una institución específica.
  • Als Inquisition (lateinisch inquirere ‚untersuchen‘) werden jene spätmittelalterlichen und frühneuzeitlichen Gerichtsverfahren bezeichnet, die sich unter der Mitwirkung oder im Auftrag von katholischen Geistlichen in erster Linie der Verfolgung von Häretikern widmeten und sich dabei der Prozessform des Inquisitionsverfahrens (lat. inquisitio ‚Untersuchung‘) bedienten. Ein geistlicher Vorsitzender eines Inquisitionsgerichts wurde als Inquisitor bezeichnet.Die Inquisition wirkte von ihrem Entstehen Anfang des 13. Jahrhunderts bis zu ihrem weitgehenden Verschwinden Ende des 18. Jahrhunderts hauptsächlich als Instrument der römisch-katholischen Kirche zur erleichterten Aufspürung, Bekehrung oder Verurteilung von Häretikern (siehe auch: Ketzer), wofür im Spätmittelalter eine neue Form von Gerichtsverfahren, das Inquisitionsverfahren entwickelt wurde. Die Hauptphase des Entstehens der Inquisition fällt in die erste Hälfte des 13. Jahrhunderts. Neben dem damaligen Verbrechen der Häresie konnten durch die Inquisition auch andere Straftatbestände verfolgt werden, vor allem wenn sie Fragen des Glaubens berührten wie etwa Blasphemie oder Magie. Bei der vor allem von weltlichen Herrschern mitgetragenen Hexenverfolgung in der Frühen Neuzeit spielte die Inquisition eine untergeordnete Rolle. Die Kirche sah die Anwendung der Inquisition gegen Häretiker mit Verweis auf Bibeltexte oder Texte kirchlicher Autoritäten legitimiert.Die mittelalterliche Inquisition besaß keine eigene übergeordnete Behörde und war keine permanent aktive Erscheinung. Sie wurde dort tätig, wo es von kirchlicher Seite als notwendig erachtet wurde und die Voraussetzungen dazu erfüllt waren. Sie kam deshalb zu verschiedenen Zeiten in verschiedenen Gebieten vor allem Süd- und Mitteleuropas zum Einsatz und wurde von unterschiedlichen Organen der Ständegesellschaft mit manchmal unterschiedlicher Motivation mitgetragen. Der Einsatz der Folter bei Verhören variierte, ebenso das Ausmaß der Verhängung von Todesstrafen. Den Vorsitz bei einem kirchlichen Inquisitionsverfahren führten als Inquisitoren in erster Linie Bischöfe oder Ordensgeistliche. In der Frühen Neuzeit änderte sich die Gestalt der Inquisition: Sie wurde in Spanien, Italien und Portugal institutionalisiert und in staatliche Strukturen gebettet und kam seither fast ausschließlich nur mehr im Machtbereich der dortigen Herrscher zur Anwendung. Zu Beginn der Neuzeit wurden auch Protestanten durch die Inquisition verfolgt.
  • Inkuisisi (dengan huruf I besar) adalah istilah yang secara luas digunakan untuk menyebut pengadilan terhadap bidaah oleh Gereja Katolik Roma. Istilah ini juga dapat bermakna tribunal gerejawi atau lembaga dalam Gereja Katolik Roma yang bertugas melawan atau menyingkirkan bidaah, sejumlah gerakan ekspurgasi historis terhadap bidaah (yang digiatkan oleh Gereja Katolik Roma), atau pengadilan atas seseorang yang didakwa bidaah
  • De Inquisitie (van het Latijn inquisitio = onderzoek), voluit: Inquisitio haereticae pravitatis (onderzoek naar de perversiteit van de ketterij), was een rechtbank van de katholieke Kerk, belast met de opsporing van, het onderzoek naar en het opleggen van straffen aan ketters. Naast de pauselijke inquisitie bestonden de Spaanse Inquisitie (1478-1834) en de Romeinse inquisitie (1542-1965). In plaats van beschuldigingen door een partij (accusatoir proces) leidde eigen onderzoek door de rechtbank een proces in.De Raad van Beroerten, die in de zestiende eeuw in verband met de Nederlandse Opstand werd ingesteld door de vertegenwoordiger van de Spaanse koning de hertog van Alva, wordt ten onrechte soms als een instrument van de Inquisitie van de katholieke Kerk beschouwd.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 27400 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 111899 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 603 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110980996 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:année
  • 1693 (xsd:integer)
  • 1817 (xsd:integer)
  • 1960 (xsd:integer)
  • 1979 (xsd:integer)
  • 1982 (xsd:integer)
  • 1984 (xsd:integer)
  • 1987 (xsd:integer)
  • 1988 (xsd:integer)
  • 1989 (xsd:integer)
  • 1992 (xsd:integer)
  • 1995 (xsd:integer)
  • 1996 (xsd:integer)
  • 1997 (xsd:integer)
  • 2001 (xsd:integer)
  • 2002 (xsd:integer)
  • 2003 (xsd:integer)
  • 2004 (xsd:integer)
  • 2006 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
  • 2009 (xsd:integer)
  • 2010 (xsd:integer)
  • 2012 (xsd:integer)
prop-fr:annéePremièreÉdition
  • 1959 (xsd:integer)
  • 1966 (xsd:integer)
  • 1998 (xsd:integer)
  • 2009 (xsd:integer)
prop-fr:auteur
  • Emil van der Vekene
prop-fr:collection
  • dbpedia-fr:Les_journées_qui_ont_fait_la_France
  • Bouquins
  • J. Vrin
  • Pluriel
  • Que sais-je?
  • Tempus
  • L'horizon du croyant
  • La véritable histoire
  • Les médiévistes français
  • Lire le Moyen Âge
  • Sources d'histoire médiévale
  • Les classiques de l'histoire de France au Moyen Age
  • Études d'histoire médiévale
prop-fr:commentaire
  • Bibliographie de 7110 titres sur l'Inquisition.
  • adapté en 1578 par Francisco Peña
prop-fr:directeur
  • oui
prop-fr:id
  • Bagnaudez
prop-fr:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 2 (xsd:integer)
  • 84 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
  • 2220033104 (xsd:double)
  • 2226125787 (xsd:double)
  • 2251340556 (xsd:double)
  • 2271060478 (xsd:double)
  • 2762200245 (xsd:double)
  • 9782010039287 (xsd:double)
  • 9782070534586 (xsd:double)
  • 9782130381198 (xsd:double)
  • 9782204028301 (xsd:double)
  • 9782213592985 (xsd:double)
  • 9782221102381 (xsd:double)
  • 9782251606187 (xsd:double)
  • 9782271068590 (xsd:double)
  • 9782708408036 (xsd:double)
  • 9782708975217 (xsd:double)
  • 9782718904184 (xsd:double)
  • 9782745316288 (xsd:double)
  • 9782800411705 (xsd:double)
  • 9782842695415 (xsd:double)
  • 9782916053721 (xsd:double)
  • 9783289002729 (xsd:double)
prop-fr:langue
  • en
  • la
prop-fr:lienAuteur
  • Bartolomé Bennassar
  • Henri-Charles Lea
  • Jean-Pierre Dedieu
  • Juan Antonio Llorente
  • Nicolas Eymerich
  • Zoé Oldenbourg
prop-fr:lieu
  • Madrid
  • New York
  • Paris
  • Perpignan
  • Toulouse
prop-fr:lireEnLigne
prop-fr:nom
  • dbpedia-fr:Jean-Louis_Biget
  • dbpedia-fr:Bernard_Gui
  • Peters
  • Bennassar
  • Aline Goosens
  • Anita Gonzalez-Raymond
  • Annette Pales-Gobilliar
  • Béatrice Pérez
  • Didier Le Fur
  • Francisco Bethencourt
  • Grégory Woimbée
  • Guy Testas et Jean Testas
  • Heinrich Institoris,Jacques Sprenger,Amand Danet
  • Henri Maisonneuve
  • Henri-Charles Lea
  • Jacqueline Martin-Bagnaudez
  • Jacques Marsollier
  • Jean-Pierre Dedieu
  • Jesús Martínez de Bujanda
  • Julien Théry
  • Laurent Albaret
  • Llorente
  • Michel Boeglin
  • Nicolas Eymerich
  • Peter Godman
  • Raphaël Carrasco
  • Zoé Oldenbourg
prop-fr:numéroD'édition
  • 5 (xsd:integer)
  • 8 (xsd:integer)
prop-fr:pages
  • 126 (xsd:integer)
  • 128 (xsd:integer)
  • 136 (xsd:integer)
  • 167 (xsd:integer)
  • 173 (xsd:integer)
  • 190 (xsd:integer)
  • 215 (xsd:integer)
  • 304 (xsd:integer)
  • 323 (xsd:integer)
  • 362 (xsd:integer)
  • 374 (xsd:integer)
  • 539 (xsd:integer)
  • 678 (xsd:integer)
  • 1458 (xsd:integer)
  • 1801 (xsd:integer)
prop-fr:passage
  • 71 (xsd:integer)
prop-fr:prénom
  • Edward
  • Bartolomé
  • Juan Antonio
prop-fr:publi
  • 2001 (xsd:integer)
prop-fr:sousTitre
  • Depuis l'époque de son établissement par Ferdinand V jusqu'au règne de Ferdinand VII
prop-fr:titre
  • 0001-03-16 (xsd:date)
  • dbpedia-fr:Le_Manuel_des_inquisiteurs
  • Inquisition
  • Livre des sentences de l'inquisiteur Bernard Gui, 1308-1323
  • Aux premiers temps de l'Inquisition espagnole, 1478-1561
  • Les Inquisitions modernes dans les Pays-Bas méridionaux, 1520-1633
  • Bibliotheca bibliographica historiæ sanctæ inquisitionis
  • Inquisition et société en Espagne. Les relations de causes du tribunal de Valence
  • Etudes sur les origines de l'Inquisition
  • Histoire critique de l'Inquisition d'Espagne
  • Histoire de l'Inquisition au Moyen Âge
  • Histoire de l'Inquisition et son origine
  • Hérésie et inquisition dans le midi de la France
  • Index de l'Inquisition espagnole
  • L'Eglise et l’Inquisition
  • L'Inquisition
  • L'Inquisition espagnole, -
  • L'Inquisition: mythes et réalités
  • Le Marteau des sorcières, Malleus Maleficarum
  • L’Inquisition, rempart de la foi?
  • Manuel de l'inquisiteur de Bernard Gui
  • L'Inquisition espagnole au lendemain du concile de Trente. Le tribunal du Saint-Office de Séville
  • L'Inquisition à l'époque moderne : Espagne, Italie, Portugal, -
  • Les Inquisiteurs. Portraits de défenseurs de la foi en Languedoc
  • Inquisition, pouvoir, société : La province de Séville et ses judéoconvers sous les rois catholiques
  • L'administration de la foi. L'Inquisition de Tolède, -
  • Histoire secrète de l'Inquisition. De Paul III à Jean-Paul II
  • L'inquisition en France, enquête historique : France,
  • Le Livre des sentences de l'inquisiteur Bernard Gui. Extraits choisis, traduits et présentés
prop-fr:traducteur
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:éditeur
  • dbpedia-fr:Librairie_Droz
  • dbpedia-fr:Belles_Lettres
  • Albin Michel
  • Presses universitaires de France
  • CNRS
  • CNRS éditions
  • Desclée de Brouwer
  • Découvertes Gallimard
  • Fayard
  • Gallimard
  • Hachette
  • Honoré Champion
  • Perrin
  • Picard
  • Privat
  • Robert Laffont
  • Tallandier
  • Éditions du Cerf
  • Casa de Velazquez
  • Diffusion Les Belles Lettres
  • Pierre Marteau
  • Presses de l'Université Montpellier
  • Tempora
  • The Free Press
  • Topos-Verlag
  • Treuttel et Würz
  • université de Bruxelles
  • université de Montpellier
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • L’Inquisition (du mot latin inquisitio signifiant enquête, recherche) était une juridiction spécialisée (autrement dit un tribunal), créée par l'Église catholique romaine et relevant du droit canonique, dont le but était de combattre l'hérésie, en faisant appliquer aux personnes qui ne respectaient pas le dogme des peines variant de simples peines spirituelles (prières, pénitences) à des amendes lorsque l'hérésie n'était pas établie, et de la confiscation de tous les biens à la peine de mort pour les hérétiques.L'Inquisition a été créée au XIIe siècle en France pour empêcher la diffusion du sectarisme, principalement celui des Cathares et des Vaudois.
  • 異端審問(いたんしんもん、ラテン語: Inquisitio)とは中世以降のカトリック教会において正統信仰に反する教えを持つ(異端)という疑いを受けた者を裁判するために設けられたシステム。異端審問を行う施設を「異端審問所」と呼ぶ。一口に異端審問といっても中世初期の異端審問、スペイン異端審問、ローマの異端審問の三つに分けることができ、それぞれが異なった時代背景と性格を持っている。なお、魔女狩りは異端審問の形式を一部借用しているが、その性格(異端はキリスト教徒でありながら、誤っているとされた信仰を持っている者であるのに対し、魔女・魔術師(魔法使い)はそもそもキリストを信じないとされる人々であるため全く別種)や実施された地域・時代が異なっているため、異端審問とは別種のものと考えるのが適切である。
  • La inquisició fou un seguit d'institucions judicials, majoritàriament a l'Església Catòlica Romana, d'origen medieval i que tenien com a missió vetllar per la integritat dels costums i per la puresa de la fe cristiana i de combatre i castigar les heretgies (les idees que l'Església considerava falses). La primera inquisició s'estableix a Llenguadoc l'any 1184, amb la crida del papa Luci III als bisbes a establir tribunals per lluitar contra els càtars.
  • Engizisyon (Latince: inquisitio, soruşturma), Katolik Kilisesi'ne bağlı bir mahkeme sistemi idi. Gerek kararları, gerek siyasi ve dini görüşleri nedeniyle dört büyük engizisyon adından çok söz ettirdi.
  • Inkvizice (lat. inquisitio; z inquaerere zjišťovat) byla právní instituce katolické církve či španělských a portugalských panovníků, která se měla vypořádávat s herezí (kacířstvím). Termín inkvizice ale označuje také i samotné vyšetřování v otázkách víry a mravů, které vykonávala příslušná církevní autorita, tj. biskup, osoba jím k vyšetřování pověřená (tj. inkvizitor) nebo později jednotlivé inkviziční instituce.
  • L'Inquisizione era l'istituzione ecclesiastica fondata dalla Chiesa cattolica per indagare e punire, mediante un apposito tribunale, i sostenitori di teorie considerate contrarie all'ortodossia cattolica.
  • 종교재판(宗敎裁判) 또는 이단 심문(異端審問, 라틴어: Inquisitio)은 중세 이후 로마 가톨릭에서 정통 신앙에 반하는 가르침(이단)을 전파하는 혐의를 받은 사람을 재판하기 위해 설치한 제도이다. 종교재판을 실시하는 시설은 ‘종교재판소’, 종교재판을 실행에 옮기는 사람은 ‘종교재판관’이라고 부른다. 종교재판이라고 해도 중세 초기의 종교재판, 에스파냐 종교재판, 로마 종교재판, 이 세 가지로 분류되며 각각 시대 배경과 성격이 판이하게 다르다.덧붙여 마녀 재판(마녀사냥)은 종교재판의 형식을 일부 차용하고 있지만, 그 성격(이단은 그리스도인이지만 잘못된 신앙을 갖고 있는 사람인 데 반해, 마녀나 마법사는 원래 그리스도를 믿지 않는다고 여겨지는 사람들이기 때문에 완전히 다르다)이나 실시된 지역과 시대에 현격한 차이가 나기 때문에, 종교재판과는 별도의 것으로 분류하는 것이 적절하다.
  • Святая инквизиция (лат. Inquisitio Haereticae Pravitatis Sanctum Officium, «Святой отдел расследований еретической греховности») — общее название ряда учреждений Римско-католической церкви, предназначенных для борьбы с ересью.
  • Inkuisisi (dengan huruf I besar) adalah istilah yang secara luas digunakan untuk menyebut pengadilan terhadap bidaah oleh Gereja Katolik Roma. Istilah ini juga dapat bermakna tribunal gerejawi atau lembaga dalam Gereja Katolik Roma yang bertugas melawan atau menyingkirkan bidaah, sejumlah gerakan ekspurgasi historis terhadap bidaah (yang digiatkan oleh Gereja Katolik Roma), atau pengadilan atas seseorang yang didakwa bidaah
  • De Inquisitie (van het Latijn inquisitio = onderzoek), voluit: Inquisitio haereticae pravitatis (onderzoek naar de perversiteit van de ketterij), was een rechtbank van de katholieke Kerk, belast met de opsporing van, het onderzoek naar en het opleggen van straffen aan ketters. Naast de pauselijke inquisitie bestonden de Spaanse Inquisitie (1478-1834) en de Romeinse inquisitie (1542-1965).
  • Inkwizycja, Inquisitio haeretica pravitatis, Sanctum officium (łac.
  • Als Inquisition (lateinisch inquirere ‚untersuchen‘) werden jene spätmittelalterlichen und frühneuzeitlichen Gerichtsverfahren bezeichnet, die sich unter der Mitwirkung oder im Auftrag von katholischen Geistlichen in erster Linie der Verfolgung von Häretikern widmeten und sich dabei der Prozessform des Inquisitionsverfahrens (lat. inquisitio ‚Untersuchung‘) bedienten.
  • Az inkvizíció (latinul inquisitio haereticae pravitatis magyarul a tévelygő eretnekség kinyomozása). Az inquisitio fogalma a kora keresztény időktől kezdve a kikeresést és az egyházi ítélőszéket jelentette. Az inkvizíció közismert jelentése az eretnekek kinyomozása és megbüntetése, illetve annak sajátos szervezeti formái. A középkori inkvizíció kialakulása után pápai jóváhagyással alapított, egymástól független szervezetek jöttek létre Európa déli és nyugati felében.
  • Inkisizioa (latinezko Inquisitio Haereticae Pravitatis Sanctum Officium esapidetik) Eliza Katolikoaren barnean heresia ezabatzen jarduten zuten hainbat erakunde izendatzeko erabiltzen da. Heretikoak aurkitu eta zigortzeko sortutako eliz auzitegi iraunkorra zen. Zuzenbide kanonikoaren kontrako aginpideak ere zigortzen zituen.Erdi Aroko inkisizioa, beste guztien oinarria, 1184an sortu zen Languedocen (Frantziako hegoaldean) albitar eta kataroen heresiari aurka egiteko.
  • El término Inquisición o Santa Inquisición hace referencia a varias instituciones dedicadas a la supresión de la herejía mayoritariamente en el seno de la Iglesia católica. La herejía en la era medieval muchas veces se castigaba con la pena de muerte, y de ésta se derivan todas las demás.
  • The Inquisition is a group of institutions within the judicial system of the Roman Catholic Church whose aim is to combat heresy. It started in 12th-century France to combat the spread of religious sectarianism, in particular the Cathars and the Waldensians. This Medieval Inquisition persisted into the 14th century, and from the 1250s was associated with the Dominican Order.
  • O termo Inquisição refere-se a várias instituições dedicadas à supressão da heresia no seio da Igreja Católica. A Inquisição foi criada inicialmente para combater o sincretismo entre alguns grupos religiosos, que praticavam a adoração de plantas e animais e utilizavam mancias. A Inquisição medieval, da qual derivam todas as demais, foi fundada em 1184 no Languedoc (sul da França) para combater a heresia dos cátaros ou albigenses.
  • Светата инквизиция или, както е по-широко известна, инквизицията, (от лат. Inquisition- „следствие“, „разследване“) е съществувало в миналото учреждение на Католическата църква.Първоначално(от началото на 11 век нататък) Инквизицията, е форма за борба с ересите, протичаща без намесата на Ватикана. Въведена е от папа Луций III с указ декретна папска була в края 12 век по време на Синода във Верона през 1184 г.
rdfs:label
  • Inquisition
  • Engizisyon
  • Inkisizioa
  • Inkuisisi
  • Inkvizice
  • Inkvizíció
  • Inkwizycja
  • Inquisició
  • Inquisición
  • Inquisitie
  • Inquisition
  • Inquisition
  • Inquisizione
  • Inquisição
  • Инквизиция
  • Святая инквизиция
  • 異端審問
  • 종교 재판
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:category of
is dbpedia-owl:otherFunction of
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is skos:subject of
is foaf:primaryTopic of