Les engrais, sont des substances organiques ou minérales, souvent utilisées en mélanges, destinées à apporter aux plantes des compléments d'éléments nutritifs, de façon à améliorer leur croissance, et à augmenter le rendement et la qualité des cultures sur la plupart des variétés de plantes. L'action consistant à apporter un engrais s'appelle la fertilisation. Les engrais font partie, avec les amendements, des produits fertilisants.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Les engrais, sont des substances organiques ou minérales, souvent utilisées en mélanges, destinées à apporter aux plantes des compléments d'éléments nutritifs, de façon à améliorer leur croissance, et à augmenter le rendement et la qualité des cultures sur la plupart des variétés de plantes. L'action consistant à apporter un engrais s'appelle la fertilisation. Les engrais font partie, avec les amendements, des produits fertilisants. La fertilisation se pratique en agriculture, horticulture, sylviculture et lors des activités de jardinage. Les engrais furent utilisés dès l'Antiquité, où l'on ajoutait au sol, de façon empirique, les phosphates des os, calcinés ou non, l'azote des fumures animales et humaines, le potassium des cendres.
  • I fertilizzanti sono mezzi tecnici, utilizzati in agricoltura e giardinaggio, che permettono di creare, ricostituire, conservare o aumentare la fertilità del terreno. Secondo il tipo di miglioramento che conferiscono al suolo, i fertilizzanti si distinguono come: Concimi: arricchiscono il terreno in uno o più elementi nutritivi. Ammendanti: migliorano le proprietà fisiche del terreno modificandone la struttura e/o la tessitura Correttivi: modificano la reazione dei terreni anomali spostando il pH verso la neutralità.Il primo fertilizzante chimico fu il superfosfato di calcio, brevettato da John Bennet Lawes nel 1842. Per condurre un'analisi sui fertilizzanti bisogna eseguire diversi esperimenti: determinazione dell'azoto, determinazione dell'azoto organico, determinazione dell'azoto nitrico.
  • Onder kunstmest worden doorgaans de middelen van niet-biologische oorsprong verstaan die ter bevordering van de groei van gewassen aan de bodem worden toegevoegd.Een betere omschrijving zou echter zijn alle voedingselementen die kunstmatig gewonnen worden. Chilisalpeter is bijvoorbeeld van organische oorsprong maar wordt kunstmatig in een fabriek verwerkt en het krijgt dan ook de naam kunstmest mee. Dit in tegenstelling tot organische mest; de uitwerpselen van dieren en gefermenteerde resten van planten en dieren. Bijna alle kunstmeststoffen zijn zouten en worden in de gangbare landbouw gebruikt. In de biologische landbouw wordt kunstmest niet gebruikt, wat vooral het milieu ten goede komt.Sjabloon:Bron?
  • Un fertilizante es un tipo de sustancia o denominados nutrientes, en formas químicas saludables y asimilables por las raíces de las plantas, para mantener o incrementar el contenido de estos elementos en el suelo. Las plantas no necesitan compuestos complejos, del tipo de las vitaminas o los aminoácidos, esenciales en la nutrición humana, pues sintetizan todo lo que precisan. Sólo exigen una docena de elementos químicos, que deben presentarse en una forma que la planta pueda absorber. Dentro de esta limitación, el nitrógeno, por ejemplo, puede administrarse con igual eficacia en forma de urea, nitratos, compuestos de amonio o amoníaco puro.
  • Удобре́ния — вещества, применяемые для улучшения питания растений, свойств почвы, повышения урожаев. Их эффект обусловлен тем, что данные вещества предоставляют растениям один или несколько дефицитных химических компонентов , необходимых для их нормального роста и развития.
  • Un fertilitzant o adob, és des de l'accepció agrícola de la paraula, qualsevol substància que conté un o diversos elements químics necessaris per la nutrició dels conreus i que s'aporta als vegetals, via foliar o radicular, per incrementar la seva productivitat o qualitat. Els fertilitzants poden ser d'origen orgànic o mineral, i també combinacions d'aquests dos tipus.Els elements químics que els vegetals extreuen en més gran quantitat del substrat, per tal de subvenir a llurs necessitats sintetitzadores, són els anomenats macronutrients; els principals dels quals són el nitrogen, el fòsfor i el potassi, i sovint s'inclou en aquest grup el calci.
  • Fertilizer (or fertiliser) is any organic or inorganic material of natural or synthetic origin (other than liming materials) that is added to soil to supply one or more plant nutrients essential to the growth of plants. Conservative estimates report 30 to 50% of crop yields are attributed to natural or synthetic commercial fertilizer. Global market value is likely to rise to more than US$185 billion until 2019. The European fertilizer market will grow to earn revenues of approx. €15.3 billion in 2018.Mined inorganic fertilizers have been used for many centuries, whereas chemically synthesized inorganic fertilizers were only widely developed during the industrial revolution. Increased understanding and use of fertilizers were important parts of the pre-industrial British Agricultural Revolution and the industrial Green Revolution of the 20th century.Inorganic fertilizer use has also significantly supported global population growth — it has been estimated that almost half the people on the Earth are currently fed as a result of synthetic nitrogen fertilizer use.Fertilizers typically provide, in varying proportions: six macronutrients: nitrogen (N), phosphorus (P), potassium (K), calcium (Ca), magnesium (Mg), and sulfur (S); eight micronutrients: boron (B), chlorine (Cl), copper (Cu), iron (Fe), manganese (Mn), molybdenum (Mo), zinc (Zn) and nickel (Ni) (1987).The macronutrients are consumed in larger quantities and are present in plant tissue in quantities from 0.15% to 6.0% on a dry matter (0% moisture) basis (DM). Micronutrients are consumed in smaller quantities and are present in plant tissue on the order of parts per million (ppm), ranging from 0.15 to 400 ppm DM, or less than 0.04% DM.Only three other structural elements are required by all plants: carbon, hydrogen, and oxygen. These nutrients are supplied by water (through rainfall or irrigation) and carbon dioxide in the atmosphere.
  • Dünger oder Düngemittel ist ein Sammelbegriff für Stoffe und Stoffgemische, die in der Landwirtschaft und im Gartenbau dazu dienen, das Nährstoffangebot für die Kulturpflanzen zu ergänzen. Da die von den Pflanzen benötigten Grundnährstoffe und Spurennährstoffe oftmals nicht in der optimalen Form und Menge im Boden bereitstehen, können durch gezielte Düngergaben schnelleres Wachstum, höhere Erträge oder verbesserte Qualitäten erzielt werden. Die Grundprinzipien der Düngung folgen dem liebigschen Minimumgesetz und dem Gesetz des abnehmenden Ertragszuwachses. Die Herstellung und Verwendung von Düngemitteln in Europa wird durch die Düngeverordnung geregelt. Man nimmt an, dass der europäische Markt für Düngemittel bis zum Jahr 2018 ein Volumen von 15,3 Mrd. € erreichen wird.Düngemittel werden unterschieden in: organische Dünger organo-mineralische Dünger mineralische DüngerAls organische Dünger dienen Mist, Gülle und Jauche sowie Gründüngung und Mulch. Mineralische Dünger werden als (Einzelnährstoffdünger) oder Mehrnährstoffdünger angeboten. Dünger, die Stickstoff, Phosphor und Kalium enthalten, werden NPK-Dünger oder Volldünger genannt. Bestandteile dieser Dünger sind die Hauptnährelemente (Stickstoff, Phosphor und Kalium). Daneben enthalten viele Volldünger auch Schwefel, Calcium und Magnesium und Spurenelemente. Letztere werden auch als spezielle Spurenelementdünger angeboten. Der Ausdruck Kunstdünger verweist auf synthetisch hergestellte Dünger, meist in der falschen Annahme, nur mineralische Dünger würden synthetisiert. Inzwischen werden vermehrt organo-mineralische Dünger eingesetzt, für die der gleiche Begriff gilt.
  • 肥料(肥糧、ひりょう)とは、植物を生育させるための栄養分として、人間が施すものである。
  • Trágya a neve a talaj termékenységét fenntartó, javító, vagy visszaállító anyagoknak. Ide tartoznak az iparilag előállított műtrágyák, a szerves anyagokból készített szerves trágyák, és némiképp a talajjavító anyagok, mint amilyen a mészkőőrlemény vagy a digóföld.A szerint, amint hatása a benne előforduló növényi tápanyagoktól származik, vagy pedig onnan ered, hogy a talajban levő tápanyagokra hat oldólag, vagy a talaj fizikai tulajdonságait javítja: megkülönböztetünk közvetlen és közvetett trágyát. Az előbbiek ismét a szerint, amint fizikailag és kémiailag, vagy pedig csakis kémiailag hatnak, azaz csakis a bennük előforduló tápanyagok által: felosztatnak teljes és egyoldalú trágyára. E beosztás nem teljesen kifogástalan ugyan, de általánosan használt. Teljes trágya az istállótrágya, a keveréktrágya, s bizonyos esetekben az emberi ürülék és a zöld trágya. Az egyoldalú trágyákat a bennük legnagyobb mennyiségben vagy egyáltalában előforduló növényi tápanyagok szerint felosztjuk nitrogén-, foszfor- és káli-trágyára.Valamennyi trágyaféle között legrégibb idő óta alkalmazott és ma is még a legfontosabb az istállótrágya, mely az állati ürülékből és az alomból áll. Az istállótrágya értéke elsősorban a feletettett takarmánytól függ. Az állati ürülék részben szilárd, a végbélnyíláson eltávolodó, részben híg, a vesék által kiválasztott. A foszforsavból ez utóbbi minimális mennyiséget tartalmaz, ellenben gazdag nitrogénben és káliumban. A nitrogén különösen figyelmet érdemel, mert gyorsan alakul át ammóniákká és ez salétromsavvá, hatása tehát gyors, hasonló a salétromtrágyáéhoz; a szilárd ürülék nitrogénje, mint egyéb tápanyagai is, lassan bomlók és ezért hatásuk is lassabb. Az istállótrágya értékére befolyással van az alom is, mely annál többet ér, minél jobban felszívja a híg ürüléket és elegyedik a szilárd ürülékkel és minél több növényi táplálékot tartalmaz. A képződő istállótrágya vagy hosszabb ideig (hónapokig) az állatok alatt az istállóban marad, vagy pedig naponta kihordandó a trágyatelepre. Minősége az első esetben mindig jobb, de ez eljárást nálunk a 19. században csak a juhoknál gyakorolták általánosan; a külföldi tapasztalatok azt bizonyították, hogy a marhaistállókban is sikerrel gyakorolható, de a jászlakat mozgathatóan kell készíteni.A trágyatelepen a trágya megfelelő kezelésben részesítendő. Az újabb vizsgálódások szerint a trágyában igen sok baktérium van és ezek között olyanok, amelyek a kötött nitrogént szabaddá változtatják és így a trágya értékét apasztják. Ezen baktériumok életműködésének csökkentésére legtöbbet tehetünk a trágya minél jobb összetipratásával, ami azonkívül azért is célszerű, mert a korhadás folyamata is lassul; ezenkívül ajánljuk a trágya rétegezését márgával. A fejlődő ammóniák megkötésére gipszet, szuperfoszfátgipszet és kainitot szokás alkalmazni. Egy jármos marhára naponta 0,5-1 kg számítandó. A trágya a telepen folyton bomlik, szénsav, ammóniák, humuszvegyületek képződnek, a bomlást lehetőleg mérsékelni kell. A bomlás előrehaladottsága szerint megkülönböztetjük a friss, porhanyó, érett és szalonnás trágyát. A friss trágya legfeljebb igen kötött földre alkalmazható. A mi viszonyaink között legcélszerűbb a porhanyó trágya, mert hatása tovább tart mint az éretté, mely erélyesen, de rövidebb ideig hat. A szalonnás trágya a talajban elszenesedik és ezért nem jó.A trágyát 3-4 hónapi időközökben kell kihordani és kihordáskor a szántóföldön egyforma távolságra kis kupacokba rakni, hogy egyenletesen trágyáztassuk meg az egész területet. A kupacokat minél hamarabb el kell teregetni, különben a helyükön buja foltok keletkeznek. Az elteregetett trágya hosszabb ideig hagyható alászántatlanul, mely esetben hatása gyors, erélyes, de rövid ideig tartó, amiért is a mi viszonyaink között, tekintettel arra, hogy csak hosszabb időközökben trágyázzák a talajt, célszerűbb a trágyát, amint csak lehet, azonnal alászántani. Csak oly mélyen szabad alászántani, hogy a levegő hozzáférhessen, különben nem képes bomlani (kötött talajban 6-10, könnyűben 10-15 cm-re). A fészkes trágyázás abból áll, hogy a trágyát az egyes növények tövéhez juttatjuk; alkalmazást nyer különösen a burgonya- és a kukorica-, továbbá a tök- és dinnyetermelésnél. Katasztrális holdanként 100-150 q gyenge, 150-200 q középszerű, 200 q-n túl erős trágyázás. Az istállótrágya hatása 2-4 évre terjed. A híg trágyát (állati ürülék semmi vagy nagyon kevés alommal, vízzel felhígítva) ott alkalmazzák főleg rétek trágyázására, ahol sok az állat és a rét és kevés a szántóföld. Az emberi ürülék egyike a legértékesebb trágyaféléknek, mert az emberi táplálék jóval több nitrogént, foszforsavat és káliumot tartalmaz, mint az állatok takarmánya és ennek megfelelően az ürülék is gazdagabb lesz ezen anyagokban. Magyarországon, illetve Európában egészen a 19. század végéig csak elvétve alkalmazták trágyaként, aminek oka a kezelhetés nehézsége. Az emberi ürülék különböző módon gyűjtendő és ennek megfelelően alkalmazásának módja is más-más. Az emberi ürülék magas víztartalma miatt messze történő szállítást nem bír el, amiért is megpróbálták víztartalmának nagy részétől megfosztani és így könnyen szállíthatóvá alakítani. Az ilyen trágya neve poudrette. A komposzt- vagy keveréktrágya a gazdaságban előforduló, különben értéktelen hulladékok korhadási terméke földdel keverve. Az egyoldalú vagy mesterséges trágyafélék a talaj fizikai tulajdonságait nem befolyásolják és csakis a bennük foglalt tápanyag által hatnak.A legfontosabb növényi tápanyagok szerint, amelyeket a trágyázással pótolnunk kell, megkülönböztetjük a nitrogén-, foszforsav- és kálitrágya-féléket. A nitrogéntrágya-félékhez tartozik a chilei salétrom, kénsavas ammóniák, a vér- és a szaruliszt. A kénsavas ammóniákat a kőszénből a világító gáz gyártásánál mint mellékterményt nyerik; mintegy 20% nitrogént tartalmaz. Az ammóniáknak előbb salétromsavvá kell átalakulnia, csak azután vehetik fel a növények, ezért hatása lassabb mint a chilei salétromé; meszes lég járható talajban átalakulása gyorsabb, kötött mészszegény talajban lassabb. A vérlisztet állati vérből állítják elő, legcélszerűbben úgy, hogy gubacsliszttel felszívatják; 9-10% nitrogént tartalmaz. A szaruliszt a pata- és szarvhulladékok megőrlése által állítják elő, 13-14% nitrogént tartalmaz. E két utóbbiban a nitrogén organikus alakban fordul elő és ezért hatása szintén lassabb, mint a salétromé. Az egyoldalú nitrogéntrágya a növényeket bujább fejlődésre készteti, a termés mennyiségét jelentékenyen fokozza, feltéve, hogy egyéb tápanyagokban nincs hiány; a minőségre vagy nincs befolyással, vagy gyengíti azt; erős nitrogéntrágya a cukorrépában a cukor, a burgonyában a keményítő mennyiségét csökkenti. A chilei salétrom sikerrel alkalmazható gyenge vetések felsegélyezésére is. Míg a többi műtrágyák mindig a vetés előtt alkalmazandók, a salétrom fejtrágyaként is használható. A foszforsavas trágyák a foszforsavat nagyobb mennyiségben tartalmazó anyagokból készülnek, milyen a csont, mely vagy mint szuperfoszfát, vagy mint csontliszt használatos, a csontszén, a koprolitok, az ásványi foszfátok és a Thomas-salak. A foszfor trágyákat a 19. század végén már nálunk is számos gazdaságban alkalmazták, leginkább őszi gabona és cukorrépa alá. A foszfortrágyák a termésnek úgy a mennyiségére, mint a minőségére kedvező hatással vannak, ezenkívül gyakran az érést is gyorsítják, ellentétben a nitrogéntrágyákkal, melyek az érést késleltetik. Azon trágyafélék közül, amelyek nitrogént és foszforsavat tartalmaznak, megemlítendő a guano és az annomiák-szuperfoszfát. A káli-trágyák közül a legrégebben használtak a fahamu, mely igen kedvező hatást szokott gyakorolni a legkülönbözőbb növényekre, ami könnyen érthető, mert a káliumon kívül az egyéb ásványi eredetű növényi tápanyagokat is tartalmazza; a kőszénhamu csak igen kötött talajok lazítására használható, trágyázó hatása nincs. A tulajdonképpeni káli-trágyák ez idő szerint a stassfurti kálisók, melyeket roppant mennyiségben bányásznak. A különböző kálisók közül legfontosabbak trágyázás szempontjából a kainit és a kénsavas kálium. Az előbbi 21,3% kénsavas káliumot, azonkívül kénsavas és klórmagnéziumot, klórkáliumot, konyhasót stb. tartalmaz; az utóbbi, mely gyárilag állíttatik elő, 90-96% kénsavas káliumot tartalmaz. A mesterséges trágyafélék a chilei salétrom kivételével mindig a vetés előtt hintendők el és vagy aláboronálandók, vagy, ami még jobb, sekélyen alászántandók. A felhasználandó mennyiség meglehetős széles határok között mozog. Katasztrális holdanként a chilei salétromból 50-150, a kénsavas ammoniákból 40-120, a 16%-os szuperfoszfátból 100-200, a Thomas-salakból 200-400, a csontlisztből 100-300, a kainitből 200-500, a kénsavas káliumból 50-150 kg adható, a talaj és a növény szerint határozva meg a legmegfelelőbb mennyiséget.A közvetlen és közvetett trágya között mintegy átmenet a zöld trágya, amikor valamely növényt azon célból termesztünk, hogy a fejlődés bizonyos fokán, leggyakrabban a virágzás vége felé, alászántsuk. Ha nem pillangós virágú növényt használunk zöld trágyául, akkor csakis a humuszt szaporítjuk és ezzel a talajban lévő tápanyagok nagyobb mérvű feloldását mozdítjuk elő, a hatás tehát közvetett; ellenben ha pillangós virágú növényt termesztünk zöld trágyául, akkor a talaj nitrogénkészletét is növeljük. Schultz-Lupiz érdeme, hogy a gazdaközönséget a nitrogénpótlás e módjára felhívta. A közvetett trágyafélék közül legfontosabbak a gipsz- és az égetett mész. A gipszet már a 18. században is alkalmazták a herések trágyázására. Az itt elért kedvező eredmény után más vetemények alá is megpróbálták, de nagyon kevés eredménnyel, úgy hogy a gipsz ma is a herefélék speciális trágyájául tekinthető. Nem hat azonban minden talajon egyformán, mert előfordul, hogy semmi hatással sincs, máskor meg csak a víztartalmat fokozza. A gipszezett herétől az állat könnyebben felfúvódik mint a nem gipszezettől. Legcélszerűbb ősszel elhinteni, katasztrális holdanként 1,5-5 q-t. Az égetett mész a talaj tevékenységét fokozza, gyorsítván az elmállást és a korhadást, ezenkívül a kötött talaj fizikai tulajdonságait javítja. Mészszegény agyagtalajokon a mész igen jelentékeny hatást szokott gyakorolni, figyelembe veendő azonban, hogy ez a talajerő rovására megy, s ha mészen kívül közveretlenül ható trágyát nem alkalmazunk, a talajt kiéljük s néhány év múlva a meszezés dacára is keveset terem. Az égetett meszet legjobb nyáron alkalmazni, oly módon, hogy vízzel annyira megoldjuk, hogy porrá omoljon. Ilyen állapotban kell elhinteni és azonnal alászántani. Katasztrális holdanként 6-10 q alkalmazandó.
  • Ongarria edo ongailua lurra emankorrago bihurtzeko erabiltzen den substantzia organiko zein minerala da. Ongarri naturalen artean simaurra aurki daiteke.Europar Batasunaren arabera "ongarria landareei mantenugaiak ematen dizkien substantzia da".[erreferentzia behar]Lur baten emankortasuna eta bere osaera kimikoa erabat loturik daude elkarrekin, osaera hori oso aldakorra izaten da. Uztek lurrari konposatu kimikoak kentzen dizkiote, eta euriak sortzen duten ur gaineko urak ere eramaten dituzte gai horiek. Beste batzuetan, berriz, lurrak ez ditu izaten landare jakin batek era egokian hazteko behar dituen konposatu kimiko guztiak. Ongarrien zeregina landareek hazteko behar dituzten konposatu kimikoz berriro lurra hornitzea da, konposatu kimiko bat ez izateak gelditu egiten baitu beste guztien ekintza, haietatik behar adina eta gehiago izanda ere. Uztaren errendimendua lurzoruan oso proportzio txikian dagoen konposatu kimikoak mugatua dago, hori dela eta, lurrak aztertzen dira zein konposatu kimiko behar dituzten ezagutzeko, eta lurrari gehitu beharreko ongarriak zein neurritan erabili behar dituen jakiteko. Lurrari gehitzen zaion ongarriak organikoak edo mineralak izan daitezke.
  • Nawozy – środki używane w uprawie roślin (nawożenie) celem zwiększenia wysokości i jakości plonowania dzięki wzbogaceniu gleby w składniki pokarmowe niezbędne dla roślin i polepszeniu jej właściwości fizycznych, fizykochemicznych, chemicznych i biologicznych, pochodzenia mineralnego lub organicznego. Nawozami są również produkty przeznaczone do zwiększania żyzności stawów rybnych.W zależności od nawozu, zawarte w nim składniki pokarmowe mogą być w formie bezpośrednio przyswajalnej przez rośliny lub też dopiero po przemianach zachodzących w glebie, przez co działanie nawozów może trwać w ciągu jednego roku nawożenia lub nawet 3-5 następnych lat (np. wióry rogowe na ciężkich glebach). Czasem składniki pokarmowe w wyniku przemian glebowych przechodzą w formę trudniej przyswajalną lub całkowicie nieprzyswajalną dla roślin.
  • Hnojiva jsou směsi, používané pro zlepšení růstu rostlin. Obvykle jsou aplikována přes půdu (pro příjem kořeny) nebo hnojením listů (pro příjem listy).Hnojiva obvykle poskytují v různých poměrech tři hlavní biogenní prvky (dusík, fosfor, draslík), sekundární biogenní prvky (vápník, síra, hořčík) a někdy také stopové prvky, které jsou užitečné pro hnojení: bór, chlór, mangan, železo, zinek, měď a molybden.
  • Fertilizantes ou adubos sintéticos são compostos químicos que visam suprir as deficiências em substâncias vitais à sobrevivência dos vegetais. São aplicados na agricultura com o intuito de melhorar a produção.As plantas necessitam de diversos elementos químicos: Macronutrientes: Carbono, hidrogênio, oxigênio, nitrogênio, fósforo, enxofre, cálcio, magnésio e potássio; Micronutrientes: Boro, cobalto, cobre, ferro, manganês, molibdênio e zinco.Alguns desses elementos estão fartamente disponíveis no meio ambiente de nosso planeta e são diretamente assimiláveis pelas plantas, como carbono, hidrogênio e oxigênio. Outros como nitrogênio, apesar de fartamente disponível na atmosfera, não são diretamente absorvíveis pelas plantas, ou o processo de absorção é muito lento face à demanda produtiva. Aos elementos necessários e que são normalmente adicionados pelos agricultores a suas plantações para suprir essas deficiências e aumentar a produtividade, chamamos adubo.Podem ser aplicados através das folhas mediante pulverização manual ou mecanizada, chamada de adubação foliar, via irrigação ou através do solo.Antes de se aplicar qualquer tipo de fertilizante ou corretivo de solo, deve-se antes fazer uma análise química do solo e em seguida encaminhá-la a um engenheiro agrônomo, engenheiro florestal, técnico florestal ou técnico agrícola, para que, dessa forma, não haja desperdícios e compras desnecessárias, ou ainda uso incorreto dos fertilizantes podendo acarretar perdas na produtividade com o uso desbalanceado dos nutrientes (o excesso de um nutriente e a falta de outro pode deixar a planta muito suscetível a doenças).Os fertilizantes, não obstante o seu mérito na agricultura, podem causar poluição de solos e cursos de água.
  • Pupuk adalah material yang ditambahkan pada media tanam atau tanaman untuk mencukupi kebutuhan hara yang diperlukan tanaman sehingga mampu berproduksi dengan baik. Material pupuk dapat berupa bahan organik ataupun non-organik (mineral). Pupuk berbeda dari suplemen. Pupuk mengandung bahan baku yang diperlukan pertumbuhan dan perkembangan tanaman, sementara suplemen seperti hormon tumbuhan membantu kelancaran proses metabolisme. Meskipun demikian, ke dalam pupuk, khususnya pupuk buatan, dapat ditambahkan sejumlah material suplemen.Dalam pemberian pupuk perlu diperhatikan kebutuhan tumbuhan tersebut, agar tumbuhan tidak mendapat terlalu banyak zat makanan. Terlalu sedikit atau terlalu banyak zat makanan dapat berbahaya bagi tumbuhan. Pupuk dapat diberikan lewat tanah ataupun disemprotkan ke daun. Salah satu jenis pupuk organik adalah kompos.
  • 비료(肥料)는 토지의 생산력을 높여서 식물이 잘 자라나도록 뿌려 주는 영양 물질을 가리킨다. 거름이라고도 하고, 토지를 기름지게 하고 초목의 생육을 촉진시키는 것의 총칭이다. 비료의 주성분은 질소·인산·칼륨·황·칼슘·마그네슘 등으로 천연비료와 화학비료가 있다. 화학비료의 지나친 남용은 토지를 황폐화시키는 등 환경을 오염시킨다.
  • Gübre, bitkinin beslenmesinde gerekli olan kimyasal elementleri sağlamak için toprağa ilave edilen herhangi bir madde.Bitkiler, büyüme ve yaşamaları için azot, fosfor, potasyum, kalsiyum, magnezyum, kükürt, demir, mangan, bakır, çinko, bor ve bazı hallerde de molibden gibi elementlere muhtaçtır. Bunlar arasında azot, fosfat ve potasyum en önemlileridir. Gübreler, bitkilerin büyümesi için gerekli gıdayı ihtiva eden maddelerdir. Her ne kadar toprak ve su bu gıdanın büyük bir kısmını sağlamaya yeterse de birçok hallerde bir takım gıdalar bakımından fakir olabilirler. Böyle hallerde toprağın gübre ile takviye edilmesi gerekir. Hayvan pislikleri, saman ve diğer bitki artıkları binlerce yıldan beri doğal gübre olarak kullanılmaktadır. Eski zamanlarda toprağın asitliğini azaltmak ve kalsiyum temin etmek için kireçli maddeler kullanılmıştır. Kullanılan ilk kimyevi gübreler, sodyum nitrat ve kemikler olmuştur.Azot ve fosfor içeren kimyasal ya da hayvansal gübrelerin dikkat ve özen gösterilmeden gerçekleştirilen yaygın kullanımı bugün toprak ve su üzerinde insan eliyle gerçekleştirilen en yaygın çevre kirliliği sebeplerinden birisi olmuştur.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 27479 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 38769 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 224 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110949154 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Les engrais, sont des substances organiques ou minérales, souvent utilisées en mélanges, destinées à apporter aux plantes des compléments d'éléments nutritifs, de façon à améliorer leur croissance, et à augmenter le rendement et la qualité des cultures sur la plupart des variétés de plantes. L'action consistant à apporter un engrais s'appelle la fertilisation. Les engrais font partie, avec les amendements, des produits fertilisants.
  • Удобре́ния — вещества, применяемые для улучшения питания растений, свойств почвы, повышения урожаев. Их эффект обусловлен тем, что данные вещества предоставляют растениям один или несколько дефицитных химических компонентов , необходимых для их нормального роста и развития.
  • 肥料(肥糧、ひりょう)とは、植物を生育させるための栄養分として、人間が施すものである。
  • Hnojiva jsou směsi, používané pro zlepšení růstu rostlin. Obvykle jsou aplikována přes půdu (pro příjem kořeny) nebo hnojením listů (pro příjem listy).Hnojiva obvykle poskytují v různých poměrech tři hlavní biogenní prvky (dusík, fosfor, draslík), sekundární biogenní prvky (vápník, síra, hořčík) a někdy také stopové prvky, které jsou užitečné pro hnojení: bór, chlór, mangan, železo, zinek, měď a molybden.
  • 비료(肥料)는 토지의 생산력을 높여서 식물이 잘 자라나도록 뿌려 주는 영양 물질을 가리킨다. 거름이라고도 하고, 토지를 기름지게 하고 초목의 생육을 촉진시키는 것의 총칭이다. 비료의 주성분은 질소·인산·칼륨·황·칼슘·마그네슘 등으로 천연비료와 화학비료가 있다. 화학비료의 지나친 남용은 토지를 황폐화시키는 등 환경을 오염시킨다.
  • Un fertilitzant o adob, és des de l'accepció agrícola de la paraula, qualsevol substància que conté un o diversos elements químics necessaris per la nutrició dels conreus i que s'aporta als vegetals, via foliar o radicular, per incrementar la seva productivitat o qualitat.
  • I fertilizzanti sono mezzi tecnici, utilizzati in agricoltura e giardinaggio, che permettono di creare, ricostituire, conservare o aumentare la fertilità del terreno. Secondo il tipo di miglioramento che conferiscono al suolo, i fertilizzanti si distinguono come: Concimi: arricchiscono il terreno in uno o più elementi nutritivi.
  • Trágya a neve a talaj termékenységét fenntartó, javító, vagy visszaállító anyagoknak.
  • Dünger oder Düngemittel ist ein Sammelbegriff für Stoffe und Stoffgemische, die in der Landwirtschaft und im Gartenbau dazu dienen, das Nährstoffangebot für die Kulturpflanzen zu ergänzen. Da die von den Pflanzen benötigten Grundnährstoffe und Spurennährstoffe oftmals nicht in der optimalen Form und Menge im Boden bereitstehen, können durch gezielte Düngergaben schnelleres Wachstum, höhere Erträge oder verbesserte Qualitäten erzielt werden.
  • Fertilizer (or fertiliser) is any organic or inorganic material of natural or synthetic origin (other than liming materials) that is added to soil to supply one or more plant nutrients essential to the growth of plants. Conservative estimates report 30 to 50% of crop yields are attributed to natural or synthetic commercial fertilizer. Global market value is likely to rise to more than US$185 billion until 2019. The European fertilizer market will grow to earn revenues of approx.
  • Pupuk adalah material yang ditambahkan pada media tanam atau tanaman untuk mencukupi kebutuhan hara yang diperlukan tanaman sehingga mampu berproduksi dengan baik. Material pupuk dapat berupa bahan organik ataupun non-organik (mineral). Pupuk berbeda dari suplemen. Pupuk mengandung bahan baku yang diperlukan pertumbuhan dan perkembangan tanaman, sementara suplemen seperti hormon tumbuhan membantu kelancaran proses metabolisme.
  • Un fertilizante es un tipo de sustancia o denominados nutrientes, en formas químicas saludables y asimilables por las raíces de las plantas, para mantener o incrementar el contenido de estos elementos en el suelo. Las plantas no necesitan compuestos complejos, del tipo de las vitaminas o los aminoácidos, esenciales en la nutrición humana, pues sintetizan todo lo que precisan. Sólo exigen una docena de elementos químicos, que deben presentarse en una forma que la planta pueda absorber.
  • Nawozy – środki używane w uprawie roślin (nawożenie) celem zwiększenia wysokości i jakości plonowania dzięki wzbogaceniu gleby w składniki pokarmowe niezbędne dla roślin i polepszeniu jej właściwości fizycznych, fizykochemicznych, chemicznych i biologicznych, pochodzenia mineralnego lub organicznego.
  • Ongarria edo ongailua lurra emankorrago bihurtzeko erabiltzen den substantzia organiko zein minerala da. Ongarri naturalen artean simaurra aurki daiteke.Europar Batasunaren arabera "ongarria landareei mantenugaiak ematen dizkien substantzia da".[erreferentzia behar]Lur baten emankortasuna eta bere osaera kimikoa erabat loturik daude elkarrekin, osaera hori oso aldakorra izaten da.
  • Gübre, bitkinin beslenmesinde gerekli olan kimyasal elementleri sağlamak için toprağa ilave edilen herhangi bir madde.Bitkiler, büyüme ve yaşamaları için azot, fosfor, potasyum, kalsiyum, magnezyum, kükürt, demir, mangan, bakır, çinko, bor ve bazı hallerde de molibden gibi elementlere muhtaçtır. Bunlar arasında azot, fosfat ve potasyum en önemlileridir. Gübreler, bitkilerin büyümesi için gerekli gıdayı ihtiva eden maddelerdir.
  • Onder kunstmest worden doorgaans de middelen van niet-biologische oorsprong verstaan die ter bevordering van de groei van gewassen aan de bodem worden toegevoegd.Een betere omschrijving zou echter zijn alle voedingselementen die kunstmatig gewonnen worden. Chilisalpeter is bijvoorbeeld van organische oorsprong maar wordt kunstmatig in een fabriek verwerkt en het krijgt dan ook de naam kunstmest mee.
  • Fertilizantes ou adubos sintéticos são compostos químicos que visam suprir as deficiências em substâncias vitais à sobrevivência dos vegetais.
rdfs:label
  • Engrais
  • Adob
  • Dünger
  • Fertilizante
  • Fertilizante
  • Fertilizer
  • Fertilizzante
  • Gübre
  • Hnojivo
  • Kunstmest
  • Nawozy
  • Ongarri
  • Pupuk
  • Trágya
  • Удобрения
  • 肥料
  • 비료
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:industry of
is dbpedia-owl:product of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:produits of
is foaf:primaryTopic of