Dans l'Église catholique romaine, l’indulgence (du latin indulgere, « accorder ») est la rémission totale ou partielle devant Dieu de la peine temporelle encourue en raison d'un péché déjà pardonné.Le Code de droit canonique consacre aux indulgences le chapitre IV du titre IV portant sur le sacrement de pénitence.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Dans l'Église catholique romaine, l’indulgence (du latin indulgere, « accorder ») est la rémission totale ou partielle devant Dieu de la peine temporelle encourue en raison d'un péché déjà pardonné.Le Code de droit canonique consacre aux indulgences le chapitre IV du titre IV portant sur le sacrement de pénitence. Le canon 992 définit l'indulgence comme : « la rémission devant Dieu de la peine temporelle due pour les péchés dont la faute est déjà effacée, rémission que le fidèle bien disposé obtient à certaines conditions déterminées, par l'action de l'Église, laquelle, en tant que dispensatrice de la rédemption, distribue et applique par son autorité le trésor des satisfactions du Christ et des saints ». Cette définition est tirée de l'encyclique Indulgentiarum doctrina de Paul VI et reprise dans le Catéchisme de l'Église catholique au point 1471 suivie d'une explication.L'ensemble des indulgences est présenté dans l'Enchiridion des indulgences publié par la Pénitencerie apostolique. Bien que toutes n'y puissent figurer.On peut cerner la notion par : son effet : remise des peines temporelles restant à satisfaire pour des péchés remis ; sa forme : un acte de piété, de charité, de dévotion, etc., qui est substitué désormais aux extrêmes rigueurs pénitentielles exigées dans les premiers temps de l'Église ; sa nature : l'Église se considérant gestionnaire en quelque manière du dépôt des mérites acquis par les saints et dispensatrice de la satisfaction du Christ.
  • 贖宥状(しょくゆうじょう)とは16世紀、カトリック教会が発行した罪の償いを軽減する証明書。免罪符、免償符、贖宥符とも。ラテン語表記は "indulgentia" 。また、日本においては「罪のゆるしを与える」意味で、責めや罪を免れるものや理由、行為そのものを指すこともある。
  • Индульге́нция (лат. Indulgentia от лат. indulgeo, «терпеть, позволять») — в католической церкви — освобождение от временной кары за грехи, в которых грешник уже покаялся, и вина за которые уже прощена в таинстве исповеди, в частности разрешение от наложенной Церковью епитимьи. Вопреки распространённому заблуждению, индульгенция не имеет никакого отношения к отпущению грехов, которое даётся только в таинстве исповеди. Отпущение временной кары христианин получает через действие Церкви из сокровищницы заслуг Христа и святых. Индульгенция может быть частичной или полной, в зависимости от того, освобождает ли она частично или полностью от временной кары за грехи. Каждый верующий может получать индульгенции как для себя, так и за умерших.
  • Индулгенция – (на латински – „снизхождение”, преносно „милост”) – в римокатолическото учение – пълно или частично освобождаване от църковните наказания, наложени за извършването на даден грях. Допълнително значение – документът, който удостоверява предоставянето на индулгенция.
  • Odpustek (plurál odpustky, latinsky indulgentia) je odpuštění časných trestů (zpravidla trestu pobytu v očistci), které může být úplné (plnomocné odpustky), nebo částečné (částečné odpustky). Odpustky může člověk získat buď pro sebe, nebo pro duše v očistci. Proti kupčení (též kramaření, tzn. možnosti získání za peníze) s odpustky ve středověku vystupovali církevní reformátoři jako Jan Viklef, Jan Hus nebo Martin Luther. V katolické teologii se pod pojmem odpustek údajně rozumí i třetí část svátosti smíření,[zdroj?] jímž je po zkroušenosti srdce (contritio cordis) a vyznání hříchů (confessio oris) zadostiučinění (satisfactio operis). Odpustek pak označuje odpuštění časného trestu za hříchy na základě nového postoje vůči Ježíšovu přikázání lásky (např. modlitba, almužna, pouť); avšak může být též zcela vynecháno). Získání odpuštění je možné podle křesťanství pouze na základě vykupitelské oběti Ježíše Krista a vztahu k němu.
  • A búcsú (latinul: indulgentia) egy katolikus bűnbánati vallásgyakorlat, amely a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése. A búcsút a keleti ortodox egyházak nem ismerik el, a protestáns egyházak pedig kifejezetten tagadják.A katolikus tanítás szerint a bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe, viszont a bűn "nyomai", pl. a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk (lelkünkben, pszichénkben, reflexeinkben); ezért, valamint a bűnnel együttjáró károkozás miatt szükségünk van vezeklésre, illetve ezért jutnak emberek az "ideigtartó" büntetésre, a "tisztítótűzbe" is. A teljes búcsú az "ideigtartó" büntetéstől, vagyis (ha most meghalnánk) a tisztítótűztől szabadít meg minket, illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttatja.A búcsú eredeti neve "elengedés" (latinul: indulgentia) volt. Ez azt fejezte ki, hogy Isten az Egyház által elengedi az ideigtartó büntetést. A magyar "búcsú" kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által.A búcsújáró hely olyan kegyhely, ahol szentek ereklyéi, illetve tiszteletükhöz kapcsolódó kegyképek, szobrok stb. meglátogatása révén búcsú nyerhető el (pl. Mária-kegyhelyek). A búcsú kapcsolódhat a templomok védőszentjének évente megtartott emlékünnepéhez is.
  • 대사(大赦, Indulgentia)는 라틴어로 ‘은혜’ 또는 ‘관대한 용서’라는 말로써 ‘대신 용서하다’라는 의미를 가지고 있다. 로마 가톨릭교회의 신학에 따르면 이미 용서받은 죄에 따른 벌, 즉 잠벌(暫罰)을 탕감받기 위해서는 현세에서 행하는 속죄인 보속을 치루어야 하는데, 이를 일부 또는 전부를 감면해주는 은사를 말한다. 죄인이 자신이 저지른 범죄를 교회에 사실대로 고백하여 죄를 용서받은 다음 예수와 모든 성인의 보속 공로를 통해서 그 죄에 해당하는 벌을 교회의 승인을 받아 면제받게 된다.그러나 16세기에 이르러 신성 로마 제국 지역의 경우, 마치 대사를 얻으면 이미 범했던 죄까지 사면되는 이른바 면죄부(免罪符)로 왜곡되기도 하였다. 나중에 이 문제는 로마 가톨릭교회의 분열과 루터의 종교개혁에 큰 영향을 주었다.
  • Ablass (Indulgenz, lateinisch indulgentia, veraltet auch römische Gnade) ist ein Begriff aus der römisch-katholischen Theologie und bezeichnet einen von der Kirche geregelten Gnadenakt, durch den nach kirchlicher Lehre zeitliche Sündenstrafen erlassen (nicht dagegen die Sünden selbst vergeben) werden. Es gibt Teilablässe oder vollkommene Ablässe, die die Gläubigen unter von der Kirche bestimmten Bedingungen erlangen können. Ablässe können den Lebenden und den Verstorbenen zugewendet werden.Um einen Ablass zu gewinnen, müssen Katholiken meist ein bestimmtes frommes Werk (z. B. Wallfahrt, Kirchen- oder Friedhofsbesuch, besonderes Gebet) in angemessener Disposition vollbringen. Deshalb gehört zu den Voraussetzungen für die Ablassgewinnung die sakramentale Beichte, der Empfang der heiligen Kommunion und das Gebet in der Meinung (das heißt, im Sinne) des Heiligen Vaters. Ablässe kann der Gläubige nicht nur für sich selbst, sondern auch für das Seelenheil eines Verstorbenen gewinnen. Die Gewinnung eines Ablasses kann von der zuständigen kirchlichen Behörde in einem sogenannten Ablassbrief bestätigt werden.Der Handel mit sogenannten Almosenablässen, für deren Gewinnung als Ablasswerk ein Geldbetrag gespendet werden musste, war ein besonders in der Renaissancezeit verbreiteter Missbrauch. Er gilt als Anlass für den Thesenanschlag Martin Luthers und als ein Auslöser der Reformation in Deutschland. Mit Einkünften aus dem Ablasshandel hatten einige Päpste beträchtliche Geldsummen aus ganz Europa nach Rom gelenkt, die unter anderem für den Bau des Petersdoms verwendet wurden. Albrecht von Brandenburg, Bischof von Magdeburg, Halberstadt und Mainz, hatte mit dem Papst einen Ablasshandel durch den Dominikanermönch Johann Tetzel in Gang gesetzt. Albrecht, der sich vom Papst mehrere Bistümer hatte verleihen lassen, musste hohe Gebühren für diesen Verstoß gegen die Bestimmungen des Kanonischen Rechts zahlen. Albrechts Provisionen aus dem Ablasshandel sollten dazu dienen, seine Schulden beim Bankhaus Fugger in Augsburg abzutragen, der Rest sollte bestimmungsgemäß nach Rom gehen.Ablasshandel ist in der römisch-katholischen Kirche seit 1567 streng verboten.
  • Een aflaat (indulgentia in het Latijn) is de kwijtschelding voor God van tijdelijke straffen (penitentie) voor zonden die, wat de schuld betreft, reeds vergeven werden (canon 992). Het is een praktijk in de Katholieke Kerk die nauw verbonden is met het sacrament van de biecht. Een gelovige kan deze kwijtschelding onder bepaalde welomschreven voorwaarden verwerven door toedoen van de Kerk.De aflaat is gedeeltelijk of vol, naargelang hij iemand geheel of gedeeltelijk verlost van de tijdelijke straffen die voor de zonde verschuldigd zijn. Gelovigen kunnen ook aflaten bekomen voor afgestorvenen om hen te helpen bij het uitboeten van hun tijdelijke zondestraffen in het vagevuur. De paragrafen 1471 tot en met 1479 van de Catechismus van de Katholieke Kerk behandelen de leer en de praktijk van de aflaten.
  • La doctrina de las indulgencias es un concepto de la teología católica estrechamente ligado a los conceptos de pecado, penitencia, remisión y purgatorio. En su formulación actual consiste en que ciertas consecuencias del pecado, como la pena temporal del mismo, pueden ser objeto de una remisión o indulgencia (del latín indulgentia: 'bondad, benevolencia, gracia, remisión, favor') concedida por determinados representantes de la Iglesia y bajo ciertas condiciones. Esta institución se remonta al cristianismo antiguo y tanto su práctica como su formulación han evolucionado a lo largo del tiempo. La doctrina protestante no la acepta por considerar que carece de fundamento bíblico. Por tal razón, a partir de la Reforma, solo fue objeto de desarrollo en el ámbito de la Iglesia católica.En la doctrina católica, la indulgencia, a diferencia del sacramento de la penitencia o reconciliación, no perdona el pecado en sí mismo, sino que exime de las penas de carácter temporal que de otro modo los fieles deberían purgar, sea durante su vida terrenal, sea luego de la muerte en el purgatorio. La indulgencia no es un sacramento como la penitencia. Puede ser concedida por el papa, los obispos y los cardenales, a quienes, por ejemplo, recen determinada oración, visiten determinado santuario, utilicen ciertos objetos de culto, realicen ciertos peregrinajes, o cumplan con otros rituales específicos.Aunque se trata de un concepto teológico secundario, las indulgencias jugaron en su momento un rol central en la historia del cristianismo. En el siglo XVI, los abusos y el tráfico económico al que dieron lugar constituyeron el motivo principal que indujo a Martín Lutero a enfrentarse con la Iglesia Católica.
  • Indulgensi adalah pengurangan hukuman (yang diakibatkan oleh dosa) untuk dosa yang sudah diampuni. Dalam ajaran Katolik, Tuhan memberikan wewenang kepada Gereja untuk memberikan indulgensi karena melakukan perbuatan-perbuatan atau dosa-dosa tertentu, sehingga saat melakukan perbuatan atau doa tersebut, dapat memperoleh indulgensi. Meskipun indulgensi tidak dapat dipergunakan untuk orang lain yang masih hidup, seseorang dapat membantu jiwa-jiwa di api penyucian agar lebih cepat tiba di surga dengan mempergunakan indulgensi yang kita terima untuk membantu mereka melunasi hutang dosa mereka kepada Tuhan.Dua akibat dosa adalah kesalahan dan hukuman atau siksaan. Kesalahan dihapus jika dosa kita diampuni. tapi, Hukuman untuk dosa yang telah diampuni tetap ada. sebagai contoh, ketika kita memaku dinding, bekas paku pada dinding tidak akan dapat hilang meskipun kita telah mencabutnya. seperti itulah dosa kita manusia. jika kita mati dalam keadaan berahmat, tapi masih menyimpan hukuman akibat dosa, kita harus menebus hukuman itu di Api Penyucian. untuk membantu menghilangkan semua hukuman sementara di dunia, Gereja memberikan indulgensi yaitu penghapusan siksa- siksa temporal didepan Allah untuk dosa- dosa yang sudah diampuni. ( KGK 1471 ){ indulgensi bukanlah izin untuk melakukan dosa sesuka hati ( indulge ), melainkan penghapusan sebagian atau seluruh hukuman akibat dosa.indulgensi tidak mengampuni dosa. dosa diampuni lewat penyesalan yang mendalam serta sakramen pengakuan dosa, dan seseorang harus dalam kondisi berahmat untuk memperoleh indulgensi. barulah ia bisa mendapatkan penghapusan hukuman temporal untuk dosa yang diampuni itu }
  • Endüljans, Orta Çağ Avrupasında bir tür günah çıkarma ve ölümden sonra cennete gitmek için Papa'nın sattığı af belgesi. Kilisenin halktan para alarak cennetten toprak satmasıdır. Katolik Kilisesi Yeniçağ başlarında harcamalarının artması üzerine bir bildiri yayınladı. Bu bildiriye göre Hristiyanlar günahlarından arınabilmek için kiliselere bağışta bulunmalıydı. Bildiri Katolik Kilisesi'ne karşı kitlesel eylemlere neden oldu ve sonucunda Reform hareketleri başladı. Kutsal devlet ve kilisenin otoritesinin sorgulanması gündeme geldi. Bunlar temel olarak bir süre sonra halkın, kiliseye olan inancını yavaş yavaş yok etti ve bu da reform hareketlerine yol açtı.
  • La indulgència és el perdó dels pecats, o dels càstigs associats, després de la confessió, l'absolució i de la realització d'una gesta tipificada (com la peregrinació a llocs considerats sants, pregar el rosari o seguir el Via Crucis). Les indulgències van arribar a ser un negoci a l'Edat moderna, ja que el clergat venia absolucions a canvi de béns i diners per la por a l'infern dels creients. Aquests abusos van ser un dels motius que van provocar el protestantisme.El fet de poder adquirir una indulgència es deu a la doctrina de la comunió dels sants, per la qual una persona pot "netejar" la culpa d'altri, donat que Jesús va salvar tota la humanitat i amb el seu patiment va crear una comunitat. Per això es justifiquen les oracions, donatius i promeses de parents i coneguts per facilitar l'ascens al Cel dels morts propers. La indulgència plenària denota la remissió de totes les penes temporals (per ser servit al purgatori, i per tant no etern) pels pecats comesos.
  • In Catholic theology, an indulgence technically is a remission of the temporal punishment inflicted by the Church for a previously forgiven sin. An indulgence thus does not forgive the guilt of sin nor releases from the eternal punishment which Church doctrine associates to unforgiven mortal sins. It is not a permit to commit sin, a pardon of future sin, nor a guarantee of salvation for oneself or for another. Ordinarily, forgiveness of mortal sins is obtained through Confession (i.e., penance or reconciliation).Indulgences have replaced the remission of the severe penances of the early Church which was granted at the intercession of Christians awaiting martyrdom or at least imprisoned for the faith. They draw on the Treasury of Merit accumulated by Christ's superabundantly meritorious sacrifice on the cross and the virtues and penances of the saints. They are granted for specific good works and prayers in proportion to the devotion with which those good works are performed or prayers recited.
  • Na doutrina católica Indulgência (do latim indulgentia, que provém de indulgeo, "para ser gentil") é o perdão fora dos sacramentos, total ou parcial, "da pena temporal devida, para a justiça de Deus, pelos pecados que foram perdoados," ou seja, do mal causado como conseqüência do pecado já perdoado, "a remissão é concedida pela Igreja Católica no exercício do poder das chaves, por meio da aplicação dos superabundantes méritos de Cristo e dos santos, por algum motivo justo e razoável." Embora "no sacramento da Penitência a culpa do pecado é removida, e com ele o castigo eterno devido ao pecado mortais, ainda permanece a pena temporal exigida pela Justiça Divina, e essa exigência deve ser cumprida na vida presente ou no mundo vindouro, isto é, o Purgatório. Uma indulgência oferece ao pecador penitente meios para cumprir esta dívida durante sua vida na terra", reparando o mal que teria sido cometido pelo pecado.As indulgências foram concedidas no início da Igreja Católica para reduzir as penitências severas que muitas vezes resultavam em torturas, mutilações e em vários casos a morte, desenvolvendo-se plenamente no século III.
  • Odpust – w teologii katolickiej pojęcie oznaczające darowanie przez Boga kary doczesnej za grzechy, które zostały odpuszczone co do winy. Odpust może być zupełny, jeśli jest darowaniem całej, przewidzianej przez Boga kary, lub cząstkowy – jeśli jest tej kary zmniejszeniem. Odpust może być udzielony żywym lub zmarłym i dotyczy wyłącznie chrześcijan.Pojęcie odpustu ściśle związane jest z pojęciami dotyczącymi prawa rządzenia w Kościele i związanym z tym "prawem kluczy" oraz z wiarą w wymianę darów pomiędzy żyjącymi i umarłymi, tzn. obcowanie świętych. W przeciwieństwie do sakramentów, które są łaską i wprowadzają w stan łaski uświęcającej, a także są niezależne od zasług, odpusty są skutkiem zadośćuczynienia.Z powodu nadużyć, które miały miejsce w historii Kościoła, odpusty stały się jedną z przyczyn wystąpienia Marcina Lutra i reformacji.
  • La dottrina dell'indulgenza è un aspetto della fede cristiana, affermata dalla Chiesa cattolica, che si riferisce alla possibilità di cancellare una parte ben precisa delle conseguenze di un peccato (detta pena temporale), dal peccatore che abbia confessato con pentimento sincero il suo errore e sia stato perdonato tramite il sacramento della confessione. Quindi per indulgenza viene significata la remissione parziale o totale delle pene comunque maturate con i peccati già perdonati da Dio con la confessione.La riforma protestante contestò questa dottrina sostenendo che essa non aveva solido fondamento nella Bibbia, e quindi rimase un uso prettamente cattolico.L’indulgenza può essere parziale o plenaria cioè può liberare in parte o in tutto dalla pena temporale dovuta per i peccati; è attualmente disciplinata dai documenti Indulgentiarum doctrina e Manuale delle indulgenze.
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 21362 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 17485 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 86 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 105774704 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:commons
  • Category:indulgences
prop-fr:commonsTitre
  • les indulgences
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Dans l'Église catholique romaine, l’indulgence (du latin indulgere, « accorder ») est la rémission totale ou partielle devant Dieu de la peine temporelle encourue en raison d'un péché déjà pardonné.Le Code de droit canonique consacre aux indulgences le chapitre IV du titre IV portant sur le sacrement de pénitence.
  • 贖宥状(しょくゆうじょう)とは16世紀、カトリック教会が発行した罪の償いを軽減する証明書。免罪符、免償符、贖宥符とも。ラテン語表記は "indulgentia" 。また、日本においては「罪のゆるしを与える」意味で、責めや罪を免れるものや理由、行為そのものを指すこともある。
  • Индулгенция – (на латински – „снизхождение”, преносно „милост”) – в римокатолическото учение – пълно или частично освобождаване от църковните наказания, наложени за извършването на даден грях. Допълнително значение – документът, който удостоверява предоставянето на индулгенция.
  • 대사(大赦, Indulgentia)는 라틴어로 ‘은혜’ 또는 ‘관대한 용서’라는 말로써 ‘대신 용서하다’라는 의미를 가지고 있다. 로마 가톨릭교회의 신학에 따르면 이미 용서받은 죄에 따른 벌, 즉 잠벌(暫罰)을 탕감받기 위해서는 현세에서 행하는 속죄인 보속을 치루어야 하는데, 이를 일부 또는 전부를 감면해주는 은사를 말한다. 죄인이 자신이 저지른 범죄를 교회에 사실대로 고백하여 죄를 용서받은 다음 예수와 모든 성인의 보속 공로를 통해서 그 죄에 해당하는 벌을 교회의 승인을 받아 면제받게 된다.그러나 16세기에 이르러 신성 로마 제국 지역의 경우, 마치 대사를 얻으면 이미 범했던 죄까지 사면되는 이른바 면죄부(免罪符)로 왜곡되기도 하였다. 나중에 이 문제는 로마 가톨릭교회의 분열과 루터의 종교개혁에 큰 영향을 주었다.
  • Endüljans, Orta Çağ Avrupasında bir tür günah çıkarma ve ölümden sonra cennete gitmek için Papa'nın sattığı af belgesi. Kilisenin halktan para alarak cennetten toprak satmasıdır. Katolik Kilisesi Yeniçağ başlarında harcamalarının artması üzerine bir bildiri yayınladı. Bu bildiriye göre Hristiyanlar günahlarından arınabilmek için kiliselere bağışta bulunmalıydı. Bildiri Katolik Kilisesi'ne karşı kitlesel eylemlere neden oldu ve sonucunda Reform hareketleri başladı.
  • Ablass (Indulgenz, lateinisch indulgentia, veraltet auch römische Gnade) ist ein Begriff aus der römisch-katholischen Theologie und bezeichnet einen von der Kirche geregelten Gnadenakt, durch den nach kirchlicher Lehre zeitliche Sündenstrafen erlassen (nicht dagegen die Sünden selbst vergeben) werden. Es gibt Teilablässe oder vollkommene Ablässe, die die Gläubigen unter von der Kirche bestimmten Bedingungen erlangen können.
  • Odpust – w teologii katolickiej pojęcie oznaczające darowanie przez Boga kary doczesnej za grzechy, które zostały odpuszczone co do winy. Odpust może być zupełny, jeśli jest darowaniem całej, przewidzianej przez Boga kary, lub cząstkowy – jeśli jest tej kary zmniejszeniem.
  • Индульге́нция (лат. Indulgentia от лат. indulgeo, «терпеть, позволять») — в католической церкви — освобождение от временной кары за грехи, в которых грешник уже покаялся, и вина за которые уже прощена в таинстве исповеди, в частности разрешение от наложенной Церковью епитимьи. Вопреки распространённому заблуждению, индульгенция не имеет никакого отношения к отпущению грехов, которое даётся только в таинстве исповеди.
  • A búcsú (latinul: indulgentia) egy katolikus bűnbánati vallásgyakorlat, amely a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése. A búcsút a keleti ortodox egyházak nem ismerik el, a protestáns egyházak pedig kifejezetten tagadják.A katolikus tanítás szerint a bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe, viszont a bűn "nyomai", pl.
  • La indulgència és el perdó dels pecats, o dels càstigs associats, després de la confessió, l'absolució i de la realització d'una gesta tipificada (com la peregrinació a llocs considerats sants, pregar el rosari o seguir el Via Crucis). Les indulgències van arribar a ser un negoci a l'Edat moderna, ja que el clergat venia absolucions a canvi de béns i diners per la por a l'infern dels creients.
  • Een aflaat (indulgentia in het Latijn) is de kwijtschelding voor God van tijdelijke straffen (penitentie) voor zonden die, wat de schuld betreft, reeds vergeven werden (canon 992). Het is een praktijk in de Katholieke Kerk die nauw verbonden is met het sacrament van de biecht.
  • Na doutrina católica Indulgência (do latim indulgentia, que provém de indulgeo, "para ser gentil") é o perdão fora dos sacramentos, total ou parcial, "da pena temporal devida, para a justiça de Deus, pelos pecados que foram perdoados," ou seja, do mal causado como conseqüência do pecado já perdoado, "a remissão é concedida pela Igreja Católica no exercício do poder das chaves, por meio da aplicação dos superabundantes méritos de Cristo e dos santos, por algum motivo justo e razoável." Embora "no sacramento da Penitência a culpa do pecado é removida, e com ele o castigo eterno devido ao pecado mortais, ainda permanece a pena temporal exigida pela Justiça Divina, e essa exigência deve ser cumprida na vida presente ou no mundo vindouro, isto é, o Purgatório.
  • La doctrina de las indulgencias es un concepto de la teología católica estrechamente ligado a los conceptos de pecado, penitencia, remisión y purgatorio. En su formulación actual consiste en que ciertas consecuencias del pecado, como la pena temporal del mismo, pueden ser objeto de una remisión o indulgencia (del latín indulgentia: 'bondad, benevolencia, gracia, remisión, favor') concedida por determinados representantes de la Iglesia y bajo ciertas condiciones.
  • La dottrina dell'indulgenza è un aspetto della fede cristiana, affermata dalla Chiesa cattolica, che si riferisce alla possibilità di cancellare una parte ben precisa delle conseguenze di un peccato (detta pena temporale), dal peccatore che abbia confessato con pentimento sincero il suo errore e sia stato perdonato tramite il sacramento della confessione.
  • Indulgensi adalah pengurangan hukuman (yang diakibatkan oleh dosa) untuk dosa yang sudah diampuni. Dalam ajaran Katolik, Tuhan memberikan wewenang kepada Gereja untuk memberikan indulgensi karena melakukan perbuatan-perbuatan atau dosa-dosa tertentu, sehingga saat melakukan perbuatan atau doa tersebut, dapat memperoleh indulgensi.
  • Odpustek (plurál odpustky, latinsky indulgentia) je odpuštění časných trestů (zpravidla trestu pobytu v očistci), které může být úplné (plnomocné odpustky), nebo částečné (částečné odpustky). Odpustky může člověk získat buď pro sebe, nebo pro duše v očistci. Proti kupčení (též kramaření, tzn. možnosti získání za peníze) s odpustky ve středověku vystupovali církevní reformátoři jako Jan Viklef, Jan Hus nebo Martin Luther.
  • In Catholic theology, an indulgence technically is a remission of the temporal punishment inflicted by the Church for a previously forgiven sin. An indulgence thus does not forgive the guilt of sin nor releases from the eternal punishment which Church doctrine associates to unforgiven mortal sins. It is not a permit to commit sin, a pardon of future sin, nor a guarantee of salvation for oneself or for another.
rdfs:label
  • Indulgence (catholicisme)
  • Ablass
  • Aflaat
  • Búcsú
  • Endüljans
  • Indulgence
  • Indulgencia
  • Indulgensi
  • Indulgenza
  • Indulgència
  • Indulgência
  • Odpust
  • Odpustek
  • Индулгенция
  • Индульгенция
  • 贖宥状
  • 대사 (가톨릭)
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:homepage
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of