L'histoire de la pensée économique appartient à la fois au domaine de l'Histoire et à celui de l'économie. Elle s'attache à présenter et à comprendre l'évolution des formes et des contenus de la pensée économique. (voir aussi Histoire de la philosophie, Histoire des sciences) En tant que discipline historique, elle utilise la chronologie et « exige de constantes références à l'histoire générale et à l'histoire des faits économiques ».

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • L'histoire de la pensée économique appartient à la fois au domaine de l'Histoire et à celui de l'économie. Elle s'attache à présenter et à comprendre l'évolution des formes et des contenus de la pensée économique. (voir aussi Histoire de la philosophie, Histoire des sciences) En tant que discipline historique, elle utilise la chronologie et « exige de constantes références à l'histoire générale et à l'histoire des faits économiques ». En tant que discipline économique, elle ne peut s'affranchir « des auteurs eux-mêmes dont il faut connaitre les doctrines. (...) Or les économistes, depuis qu'il en existe se divisent en écoles qui se disputent et s'opposent sur les points les plus fondamentaux » . Ainsi les thématiques étudiées par elle sont souvent marquées par la succession et souvent la controverse entre plusieurs paradigmes.De plus, comme le rappelle André Piettre : « Ces modes de penser se rattachent toujours à des mouvements beaucoup plus larges d'idées et de sentiments qui forment précisément le “climat” d'une époque. Relier les phases successives de la pensée économique aux moeurs intellectuelles et sociales de leur temps, expliquer, avant même d'exposer et pour mieux exposer : telle voudrait être notre démarche . Schumpeter lui-même nous a donné l'exemple, dans son “Histoire de l'analyse économique” en replaçant ses analyses des théories économiques dans leur “intellectual scenery ”».De ce point de vue, on peut articuler la présentation de l'évolution de la pensée économique en 5 grandes phases historiques : Jusqu'au XVIe siècle, la pensée économique n'est pas formulée en tant que telle. Il s'agit généralement d'un prolongement de l'analyse philosophique, historique ou politique.De la fin du XVIe siècle au début du XVIIIe siècle, la pensée économique émerge en tant que forme d'analyse spécifique, dans le cadre de la doctrine mercantiliste. Antoine de Montchrestien invente ainsi le terme Économie politique pour qualifier son approche scientifique.Au XVIIIe siècle, la pensée économique s'affirme comme discipline indépendante, dotée d'institutions autonomes (revues scientifiques…). Formalisé par Adam Smith, le paradigme libéral ou classique contribue à la détacher définitivement de l'analyse politique.Au XIXe siècle, la révolution financière et la révolution industrielle contribuent à une remise en cause partielle du paradigme classique. Des théories alternatives (réformisme, socialisme, marxisme) plaident en faveur d'une action étendue de l'État pour réguler les activités économiques.De la fin du XIXe siècle à aujourd'hui, on assiste à la coexistence de plusieurs paradigmes concurrents : néo-classicisme, keynésianisme, libertarianisme… La pensée économique tend également à se décanter en une multitude de spécialités et de programmes théoriques.Keynes souligne l'importance d'une bonne connaissance de l'Histoire de la pensée en général et de la pensée économique en particulier : « ...les idées, justes ou fausses, des philosophes de l’économie et de la politique ont plus d’importance qu’on ne le pense en général. À vrai dire le monde est presque exclusivement mené par elles. Les hommes d’action qui se croient parfaitement affranchis des influences doctrinales sont d’ordinaire les esclaves de quelque économiste passé. Les illuminés du pouvoir qui se prétendent inspirés par des voies célestes distillent en fait des utopies nées quelques années plus tôt dans le cerveau de quelque écrivailleur de Faculté ».
  • Dějiny ekonomického myšlení se zabývají vývojem ekonomie jako vědní disciplíny prostřednictvím ekonomických směrů a teorií utvářených po staletí ekonomickými mysliteli, jejich následovníky a ekonomickými školami. Na samém vzniku se ekonomické otázky prolínaly s náboženskými či byly součástí obecnějších úvah o společnosti.Jako samostatná vědní disciplína se ekonomie nakonec vydělila v 17. a 18. století zformulováním klasické politické ekonomie. Toto období bylo katalyzátorem pro další rozvoj nových směrů, škol a teorií, které vedly až k dnešní, tzv. moderní ekonomii, která však zdaleka není homogenním celkem a její vývoj rozhodně není uzavřen. To ilustruje následující přehled dějin a směrů ekonomického myšlení.
  • La storia del pensiero economico si occupa dello sviluppo dell'economia politica dalle origini ai giorni nostri. In prima approssimazione, si possono individuare le seguenti fasi: antichità classica (soprattutto nella Grecia antica) e Medioevo; la formazione degli stati nazionali e la nascita dell'economia politica in senso moderno; la rivoluzione industriale e l'economia classica; l'affermazione dell'economia di mercato e l'economia neoclassica; la Grande depressione del 1929 e l'economia keynesiana; approfondimenti e nuove proposte; la stagflazione e il monetarismo; sviluppi recenti.Gli storici del pensiero economico valutano in modi diversi sia le singole scuole, sia il loro succedersi. Vi è un punto di vista "cumulativo", secondo il quale si è avuto e continua un progressivo avvicinamento alla verità e, pertanto, la storia del pensiero economico deve essere «storia delle verità economiche».Vi è anche un punto di vista "competitivo", secondo il quale l'esistenza di diverse scuole mostra che sono possibili approcci diversi allo studio dei fenomeni economici, nessuno dei quali nettamente preferibile agli altri.Qualsiasi teoria economica, quindi, può essere criticata o perché migliorata da altre successive, o perché basata su un approccio non condiviso da altre. La sintetica esposizione che segue è ricca di riferimenti ad altre voci, alle quali si rinvia per approfondimenti e valutazioni critiche.
  • Historia myśli ekonomicznej – dyscyplina naukowa o charakterze teoretycznym, zajmująca się badaniem i opisywaniem procesu kształtowania się poglądów ekonomicznych w ujęciu historycznym. W naukowy sposób wyjaśnia przyczyny powstawania, przenikania i zanikania poglądów, idei oraz teorii ekonomicznych, jak również krytycznie analizuje historyczny dorobek ekonomistów.
  • Sejarah pemikiran ekonomi mengacu pada berbagai pemikir dan teori tentang hal-hal yang kelak menjadi ekonomi politik dan ekonomi dari dunia kuno sampai dunia saat ini. Studi ini mencakup banyak sekolah pemikiran ekonomi yang berbeda-beda.Filsuf Yunani seperti Aristoteles membahas pemikiran tentang "seni" memperoleh kekayaan dan mempertanyakan apakah properti sebaiknya berada dalam kepemilikan swasta atau umum. Pada abad pertengahan, cendekiawan Thomas Aquinas menyatakan adalah suatu kewajiban moral bisnis untuk menjual barang-barang dengan harga wajar.Filsuf Britania, Adam Smith, sering disebut-sebut sebagai bapak ekonomi modern karena treatise-nya The Wealth of Nations (1776).Pemikirannya dibuat berdasarkan berbagai karya dari pendahulunya pada abad ke-18, terutama pada fisiokrat. Bukunya muncul pada malam Revolusi Industri dengan perubahan-perubahan besar dalam dunia ekonomi. Penerus Smith meliputi para pakar ekonomi klasik seperti Rev. Thomas Malthus, Jean-Baptiste Say, David Ricardo, dan John Stuart Mill. Mereka menguji cara kelas bawah, kapitalis dan buruh memproduksi dan mendistribusikan penghasilan negara dan menguji efek populasi dan perdagangan internasional. Di London, Karl Marx mengkritik sistem kapitalis yang ia anggap eksploitatif dan mengasingkan pihak lain. Sejak 1870, ekonomi neoklasik berusaha menciptakan bidang studi yang lebih positif, matematis dan ilmiah daripada politik normatif.Setelah peperangan pada awal abad ke-20, John Maynard Keynes memimpin reaksi melawan abstensi pemerintahan dari urusan-urusan ekonomi dan menganjurkan kebijakan fiskal intervensionis untuk mendorong permintaan dan pertumbuhan ekonomi. Dengan dunia dibagi antara dunia pertama yang kapitalis, dunia kedua yang komunis, dan dunia ketiga yang miskin, konsensus pascaperang mulai hilang. Para ahli seperti Milton Friedman dan Friedrich von Hayek memperingatkan The Road to Serfdom dan sosialisme serta memfokuskan teori mereka terhadap hal-hal yang dapat diperoleh melalui kebijakan moneter dan deregulasi yang lebih baik. Karena kebijakan Keynesian gagal pada 1970-an, muncullah kelompok Klasik Baru, dengan pencetus teori utama seperti Robert Lucas dan Edward Prescott. Kebijakan ekonomi pemerintah sejak 1980-an ditantang dan pakar ekonomi pembangunan seperti Amartya Sen dan pakar ekonomi informasi seperti Joseph Stiglitz memperkenalkan ide-ide baru terhadap pemikiran ekonomi pada abad ke-21.
  • 경제사상사(經濟思想史) 혹은 경제학설사는 고대에서부터 현대에 이르기까지 나타난 정치경제학과 경제학의 제반 사상들에 대한 역사를 다루는 학문이다. 넓게는 고대 그리스의 철학자인 아리스토텔레스의 경제와 관련한 생각에까지 소급하기도 하나 근대의 경제사상에 대하여는 고전경제학, 특히 애덤 스미스로부터 출발하여 현대에 이르는 경제 이론 및 사상을 주요 탐구 대상으로 한다.
  • İktisadi düşünce tarihi ilk çağdan günümüze kadar siyasi iktisat ve iktisat konusundaki farklı düşünürlerle ve teorilerle ilgilenir. İktisadi düşünce tarihi farklı birçok İktisadi düşünce okullarını kapsar. Yunan düşünür Aristoteles para kazanma sanatını ve mülkiyetin devlet tarafından mı yoksa özel yoldan mı olması gerektiğini sorgulamıştır. Orta çağ zamanlarında ise Thomas Aquinas ürünlerin adil bir fiyata satılmasının ahlaki bir zorunluluk olduğunu söylemiştir.İngiliz düşünür Adam Smith'in tezi The Wealth of Nations (1776)'den çoğu kez modern iktisadın temeli olarak bahsetmiştir. Adam Smith'in fikirlerinin büyük bir kısmının temelini özellikle 18. yüzyıldaki Fizyokratlardan edindiği fiziksel güç oluşturur. The Wealth of Nations kitabında Sanayi Devrimi zamanındaki büyük değişimlerin iktisat alanında olduğu görülür. Smith'den sonra Rev. Thomas Malthus, Jean-Baptiste Say, David Ricardo ve John Stuart Mill Klasik iktisatçılar olarak devam ettiler. Onlar toprak sahibi, kapitalist ve işçi sınıfına dahil olanların olanaklarını, milli gelir dağılımını ve bunların uluslararası ticarete ve nüfusa etkisini incelediler. Londra'da Karl Marx kapitalist sistemi insanları sömürücü ve yabancılaştırıcı olarak tanımladı ve eleştirdi. 1870'lerde neoklasik iktisat girişimleri tavan noktasına ulaştı, matematiksel ve bilimsel tabanda kaideci politikaların üzerine çıktı.
  • История экономических учений — экономическая наука, изучающая зарождение, становление, развитие и смену экономических концепций на всём протяжении истории общественного производства.
  • A história do pensamento econômico pode ser dividida, grosso modo, em três períodos: Pré-moderno (grego, romano, árabe), Moderno (mercantilismo, fisiocracia) e Contemporâneo (a partir de Adam Smith no final do século XVIII). A análise econômica sistemática tem se desenvolvido principalmente a partir do surgimento da Modernidade.
  • La historia del pensamiento económico es la rama de la economía que estudia la historia de los esfuerzos intelectuales por entender y explicar los fenómenos comunes de la naturaleza.
  • De geschiedenis van het economisch denken (ook wel de geschiedenis van de economie) betreft de ontwikkeling van de economie als wetenschappelijke discipline en gaat onder meer over de verschillende denkers en theorieën op het gebied van politieke economie en economie van de oudheid tot vandaag de dag. Alhoewel de Britse filosoof Adam Smith vaak wordt gezien als de grondlegger van de economie, bouwen zijn ideeën op een substantiële hoeveelheid werk van zijn voorgangers in de achttiende eeuw. Deze hebben zich op hun beurt beroepen op eeuwenoude wijsheden en het toepassen ervan op moderne omstandigheden.
  • The history of economic thought deals with different thinkers and theories in the subject that became political economy and economics from the ancient world to the present day. It encompasses many disparate schools of economic thought. Ancient Greek writers such as the philosopher Aristotle examined ideas about the art of wealth acquisition, and questioned whether property is best left in private or public hands. In medieval times, Scholastic scholars such as Thomas Aquinas argued that it was a moral obligation of businesses to sell goods at a just price.Since medieval times, economics was developed almost exclusively in the West until the 20th century.Scottish philosopher Adam Smith is often cited as "the Father of Modern Economics" for his treatise The Wealth of Nations (1776). His ideas built upon a considerable body of work from predecessors in the eighteenth century, particularly the Physiocrats. His book appeared on the eve of the Industrial Revolution, with associated major changes in the economy.Smith's successors included such classical economists as Thomas Malthus, Jean-Baptiste Say, David Ricardo, and John Stuart Mill. They examined ways the landed, capitalist, and laboring classes produced and distributed national output and modeled the effects of population and international trade. In London, Karl Marx castigated the capitalist system, which he described as exploitative and alienating. From about 1870, neoclassical economics attempted to erect a positive, mathematical, and scientifically grounded field above normative politics.After the two world wars of the early twentieth century, John Maynard Keynes led a reaction against governmental abstention from economic affairs, advocating interventionist fiscal policy to stimulate economic demand and growth. With a world divided between the capitalist first world, the communist second world, and the poor of the Third World, the post-war consensus broke down. Others like Milton Friedman and Friedrich Hayek warned of The Road to Serfdom and the unworkability of socialism, focusing their theories on what could be achieved through better monetary policy and deregulation.As Keynesian policies seemed to falter in the 1970s, there emerged New Classical Macroeconomics, developed by prominent theorists including Robert Lucas, and Edward C. Prescott, who tried to provide neoclassical microeconomic mechanisms to help analyze macroeconomic issues. New Keynesian economists including Paul Krugman, Edmund Phelps, John B. Taylor and Huw Dixon responded to their critiques, eventually leading to the New Neoclassical Synthesis in macroeconomics. Meanwhile development economists like Amartya Sen, and information economists like Joseph Stiglitz introduced new ideas to economic thought.
  • Историята на икономическите учения възниква като концепция под въздействие на енциклопедизма по време на Просвещението в Абсолютистка Франция.
  • A közgazdaságtan története azokkal az elképzelésekkel foglalkozik, melyek az ókortól kezdve egészen napjainkig meghatározták a politikai gazdaságtan és a közgazdaságtan szemléletét. Számos gazdasági iskola jött létre, melyek hatással voltak erre a fejlődésre. Az Arisztotelészhez hasonló görög írók a gazdagság megteremtésének "művészetérők" fejtették ki véleményeiket, és felvetették a magán- vs. Köztulajdon kérdését is. A középkorban az Aquinói Tamáshoz hasonló skolasztikusok azzal érveltek, hogy az üzletkötők morális felelőssége, hogy mindent a méltányos áron adjanak tovább.Gyakran Adam Smith brit filozófust tekintik az első közgazdásznak, aki 1776-ban megírta A nemzetek gazdagsága című értekezését. Elképzelései alapjául elődjeinek, a XVIII. században tevékenykedő összefüggő munkássága számított. Elsősorban a fiziokraták műveire támaszkodott. Könyve az ipari forradalom, a gazdaságban nagy változásokat hozó folyamatok előestéjén jelent meg. Smith követői közé olyan klasszikusok tartoznak, mint Thomas Malthus, David Ricardo, és John Stuart Mill. Azt vizsgálták, a földtulajdonra, a tőkére és a munkára alapozott osztályok hogyan termelték meg és osztották fel egymás között a javakat. Ezen kívül a népesedés és a nemzetközi kereskedelem kérdésköreivel is foglalkoztak. Először Karl Marx kritizálta a tőkés társadalmi rendszert, amit ellentmondásosnak és elidegenítőnek jellemzett. Nagyjából az 1870-es évektől kezdve a normatív politikákat kiegészítendő a neoklasszikus közgazdaságtan megpróbált felépíteni egy tudományos, matematikai alapokon nyugvó pozitivista közgazdaságtant.A 20. század elején lezajlott háborúkat követően John Maynard Keynes az akkoriban jellemző kormányzati elzárkózást feladó, olyan politika vitelét javasolta, mely a fiskális politikán keresztül élénkíti a keresletet és a növekedést. Ezt követően a világ három részre – az első világnak nevezett kapitalistára, a második világnak nevezett szocialistára és a harmadik világnak nevezett szegény térségre – bomlott. Milton Friedmanhez és Friedrich von Hayekhez hasonlóan többen figyelmeztettek a jobbágyságba vezető útra és a szocializmusra. Ők leginkább arra összpontosították elméleteiket, miket lehetne elérni dereguláció és jobb monetáris politika alkalmazásával. A keynesiáuns elméletek 1970-es években bekövetkezett bukása után létrejött az úgynevezett újklasszikus iskola, melynek jelentős képviselői Robert Lucas és Edward Prescott. Az 1980-as évektől kezdve kihívások előtt állt a kormányzati gazdaságpolitika, a XXI. században pedig Joseph Stiglitz információs gazdaságtana valamint Amartya Sen fejlődés-gazdaságtana új gazdasági elméleteket vezetett be a közgazdaságtan területére.Ennél frissebb újítások a valódi üzleti körforgás elmélete és az új Keynesiánus gazdaság, mely a makroökonómia területén hozott újításokat. A mikroökonómiában a viselkedés alapú gazdaságtan és a kísérleti közgazdaságtan, a pénzügyi elemzés, a játékelmélet és a Nash-egyensúly hozott újat. Az emberi viselkedés társadalmi, érzelmi és kognitív részeinek vizsgálata segítséget nyújt abban, hogy jobban meg lehessen érteni a fogyasztók, kölcsön adók és befektetők gazdasági döntéseit. A fenntarthatóságot tartja szem előtt az egyre nagyobb teret hódító környezetgazdaságtan és az ökológiai gazdaságtan.
  • 経済思想史(けいざいしそうし、英: history of economic thought)は、経済思想、すなわち経済現象をとらえる基盤となる思想や、その歴史を研究する学問分野である。日本においては経済学史(history of economics)の名も使われる。経済思想は重視する価値によって重商主義・重農主義などに顕現されており、哲学・倫理学(古典派以降の経済学は、倫理学から分化したとされる)との隣接分野となっている。
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 120545 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 178003 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 1046 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110872824 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:année
  • 1915 (xsd:integer)
  • 1954 (xsd:integer)
  • 1955 (xsd:integer)
  • 1969 (xsd:integer)
  • 1971 (xsd:integer)
  • 1985 (xsd:integer)
  • 1986 (xsd:integer)
  • 1988 (xsd:integer)
  • 1990 (xsd:integer)
  • 1991 (xsd:integer)
  • 1992 (xsd:integer)
  • 1993 (xsd:integer)
  • 1996 (xsd:integer)
  • 1997 (xsd:integer)
  • 1998 (xsd:integer)
  • 1999 (xsd:integer)
  • 2000 (xsd:integer)
  • 2001 (xsd:integer)
  • 2004 (xsd:integer)
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
  • 2008 (xsd:integer)
  • 2009 (xsd:integer)
  • 2010 (xsd:integer)
prop-fr:collection
  • La Découverte
  • U Histoire
  • Major
  • Champs Essais
  • Circa
  • Div Science Soc
  • Domat économie
  • Grand Amphi Economie
  • Maxi fiches
  • Points Economie
  • Quadrige Manuels
  • Référence
  • Universités
prop-fr:consultéLe
  • 2012-06-06 (xsd:date)
prop-fr:doi
  • 10.108600 (xsd:double)
  • 10.110800 (xsd:double)
  • 10.121500 (xsd:double)
prop-fr:fr
  • Al-Dimashqî
  • Evsey David Domar
  • Wilhem Roscher
prop-fr:id
  • Blaug 2007
  • NA 2007
prop-fr:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 2 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
  • 2707129577 (xsd:double)
  • 9782707603593 (xsd:double)
prop-fr:jour
  • 1 (xsd:integer)
  • 7 (xsd:integer)
  • 13 (xsd:integer)
prop-fr:lang
  • de
  • en
prop-fr:langue
  • en
  • fr
prop-fr:lienAuteur
  • Gilles Dostaler
  • Alain Leroux
  • André Piettre
  • Daniel Villey
  • Eli Heckscher
  • Henri Denis
  • Jacques Valier
  • Jean-Marc Daniel
  • Mark Blaug
  • Robert L. Heilbroner
prop-fr:lieu
  • Paris
  • Paris Dunod
prop-fr:mois
  • Hiver
  • avril
  • mars
  • novembre
prop-fr:nom
  • Bailly
  • Daniel
  • Denis
  • Goodwin
  • Henry
  • Leroux
  • Villey
  • Wolff
  • Beaud
  • Kramer
  • Dostaler
  • Drouin
  • Heilbroner
  • Schumpeter
  • Livet
  • Steiner
  • Horne
  • Baslé
  • Blaug
  • Boncoeur
  • Boulakia
  • Brejon de Lavergnée
  • Buridant
  • Béraud
  • Caire
  • Deleplace
  • Dubœuf
  • Etner
  • Faccarello
  • Friboulet
  • Heckscher
  • Jessua
  • Jha
  • Lavialle
  • N.A
  • Oweiss
  • Piettre
  • Pribram
  • Samuelson
  • Sihag
  • Thouement
  • Valier
prop-fr:numéro
  • 2 (xsd:integer)
  • 4 (xsd:integer)
  • 5 (xsd:integer)
prop-fr:numéroD'édition
  • 5 (xsd:integer)
prop-fr:pages
  • 128 (xsd:integer)
  • 192 (xsd:integer)
  • 240 (xsd:integer)
  • 267 (xsd:integer)
  • 288 (xsd:integer)
  • 304 (xsd:integer)
  • 321 (xsd:integer)
  • 365 (xsd:integer)
  • 384 (xsd:integer)
  • 400 (xsd:integer)
  • 415 (xsd:integer)
  • 465 (xsd:integer)
  • 470 (xsd:integer)
  • 535 (xsd:integer)
  • 700 (xsd:integer)
  • 723 (xsd:integer)
  • 725 (xsd:integer)
  • 950 (xsd:integer)
  • 1561 (xsd:integer)
  • 1756 (xsd:integer)
prop-fr:pagesTotales
  • 81 (xsd:integer)
prop-fr:prénom
  • Maurice
  • Pierre
  • Alain
  • André
  • Christian
  • Christophe
  • Claude
  • Craufurd D.
  • Daniel
  • Eli
  • François
  • Françoise
  • Gilbert
  • Gilles
  • Henri
  • Hervé
  • Jacques
  • Jean
  • Jean-Claude
  • Jean-Jacques
  • Jean-Marc
  • Joseph
  • Jérôme
  • Karl
  • Mark
  • Michel
  • Nicolas
  • Philippe
  • Robert L.
  • Samuel Noah
  • Ghislain
  • Charles F.
  • Balbir S.
  • Gérard-Marie
  • Ibrahim M.
  • J-L
  • Jean David C.
  • L.K.
prop-fr:périodique
  • The New Palgrave
  • History of Political Economy Economics
  • International Journal of Social Economics
  • The Journal of Political Economy
  • The New Encyclopedia Britannica
prop-fr:texte
  • Al-Dimashqî
  • Evsey Domar
  • Wilhem Roscher
prop-fr:titre
  • Histoire de la pensée économique
  • Les grands économistes
  • Sociologie de la connaissance économique. Essai sur les rationalisations de la connaissance économique
  • Traité d'économie politique: Histoire, doctrines, théories
  • Les Pensées économiques : les courants, les hommes, les oeuvres
  • Chanakya: the pioneer economist of the world
  • Hisroire de la théorie économique
  • Histoire des idées économiques
  • Histoire des pensées économiques
  • History Begins at Sumer
  • History of Economic Analysis
  • History of economic thought
  • Ibn Khaldun, the Father of Economics
  • Ibn Khaldun: A Fourteenth-Century Economist
  • Introduction aux théories économiques
  • Kautilya on publics goods and taxation
  • La Pensée économique depuis Keynes
  • La pensée économique
  • Les fondements de la pensée économique
  • Les grands courants de la pensée économique
  • Leçons de philosophie économique
  • Mercantilism
  • Nouvelle Histoire de la pensée économique
  • Nouvelle histoire de la pensée économique
  • Pensée économique et théories contemporaines
  • Petite histoire des grandes doctrines économiques
  • The Code of Hammurabi : Introduction
  • The Social Sciences: Economics
  • Histoire vivante de la pensée économique : Des crises et des hommes
  • Brève histoire de la pensée économique d'Aristote à nos jours
prop-fr:trad
  • Al-Dimashqi
  • Evsey David Domar
  • Nikolaus_Kopernikus#Ökonomische Schriften
  • Wilhem Roscher
prop-fr:traducteur
  • Alain et Christiane Alcouffe
prop-fr:volume
  • 8 (xsd:integer)
  • 25 (xsd:integer)
  • 27 (xsd:integer)
  • 37 (xsd:integer)
  • 79 (xsd:integer)
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:éditeur
  • Armand Colin
  • Bréal
  • Dalloz
  • Dunod
  • Economica
  • La Découverte
  • Montchrestien
  • New York University Press
  • PUF
  • Pearson Education
  • Puf
  • Repères
  • Seuil
  • Sirey
  • Litec
  • Allen Unwin
  • Editions Flammarion
  • Ellipses,
  • Forgotten Books, Yale University
  • LGDJ / Montchrestien
  • La découvertes
  • Presses Universitaires de Grenoble
  • SCHULTHESS
  • University of pennsylvania press
dcterms:subject
rdfs:comment
  • L'histoire de la pensée économique appartient à la fois au domaine de l'Histoire et à celui de l'économie. Elle s'attache à présenter et à comprendre l'évolution des formes et des contenus de la pensée économique. (voir aussi Histoire de la philosophie, Histoire des sciences) En tant que discipline historique, elle utilise la chronologie et « exige de constantes références à l'histoire générale et à l'histoire des faits économiques ».
  • Historia myśli ekonomicznej – dyscyplina naukowa o charakterze teoretycznym, zajmująca się badaniem i opisywaniem procesu kształtowania się poglądów ekonomicznych w ujęciu historycznym. W naukowy sposób wyjaśnia przyczyny powstawania, przenikania i zanikania poglądów, idei oraz teorii ekonomicznych, jak również krytycznie analizuje historyczny dorobek ekonomistów.
  • 경제사상사(經濟思想史) 혹은 경제학설사는 고대에서부터 현대에 이르기까지 나타난 정치경제학과 경제학의 제반 사상들에 대한 역사를 다루는 학문이다. 넓게는 고대 그리스의 철학자인 아리스토텔레스의 경제와 관련한 생각에까지 소급하기도 하나 근대의 경제사상에 대하여는 고전경제학, 특히 애덤 스미스로부터 출발하여 현대에 이르는 경제 이론 및 사상을 주요 탐구 대상으로 한다.
  • История экономических учений — экономическая наука, изучающая зарождение, становление, развитие и смену экономических концепций на всём протяжении истории общественного производства.
  • A história do pensamento econômico pode ser dividida, grosso modo, em três períodos: Pré-moderno (grego, romano, árabe), Moderno (mercantilismo, fisiocracia) e Contemporâneo (a partir de Adam Smith no final do século XVIII). A análise econômica sistemática tem se desenvolvido principalmente a partir do surgimento da Modernidade.
  • La historia del pensamiento económico es la rama de la economía que estudia la historia de los esfuerzos intelectuales por entender y explicar los fenómenos comunes de la naturaleza.
  • Историята на икономическите учения възниква като концепция под въздействие на енциклопедизма по време на Просвещението в Абсолютистка Франция.
  • 経済思想史(けいざいしそうし、英: history of economic thought)は、経済思想、すなわち経済現象をとらえる基盤となる思想や、その歴史を研究する学問分野である。日本においては経済学史(history of economics)の名も使われる。経済思想は重視する価値によって重商主義・重農主義などに顕現されており、哲学・倫理学(古典派以降の経済学は、倫理学から分化したとされる)との隣接分野となっている。
  • La storia del pensiero economico si occupa dello sviluppo dell'economia politica dalle origini ai giorni nostri.
  • İktisadi düşünce tarihi ilk çağdan günümüze kadar siyasi iktisat ve iktisat konusundaki farklı düşünürlerle ve teorilerle ilgilenir. İktisadi düşünce tarihi farklı birçok İktisadi düşünce okullarını kapsar. Yunan düşünür Aristoteles para kazanma sanatını ve mülkiyetin devlet tarafından mı yoksa özel yoldan mı olması gerektiğini sorgulamıştır.
  • A közgazdaságtan története azokkal az elképzelésekkel foglalkozik, melyek az ókortól kezdve egészen napjainkig meghatározták a politikai gazdaságtan és a közgazdaságtan szemléletét. Számos gazdasági iskola jött létre, melyek hatással voltak erre a fejlődésre. Az Arisztotelészhez hasonló görög írók a gazdagság megteremtésének "művészetérők" fejtették ki véleményeiket, és felvetették a magán- vs. Köztulajdon kérdését is.
  • Sejarah pemikiran ekonomi mengacu pada berbagai pemikir dan teori tentang hal-hal yang kelak menjadi ekonomi politik dan ekonomi dari dunia kuno sampai dunia saat ini. Studi ini mencakup banyak sekolah pemikiran ekonomi yang berbeda-beda.Filsuf Yunani seperti Aristoteles membahas pemikiran tentang "seni" memperoleh kekayaan dan mempertanyakan apakah properti sebaiknya berada dalam kepemilikan swasta atau umum.
  • Dějiny ekonomického myšlení se zabývají vývojem ekonomie jako vědní disciplíny prostřednictvím ekonomických směrů a teorií utvářených po staletí ekonomickými mysliteli, jejich následovníky a ekonomickými školami. Na samém vzniku se ekonomické otázky prolínaly s náboženskými či byly součástí obecnějších úvah o společnosti.Jako samostatná vědní disciplína se ekonomie nakonec vydělila v 17. a 18. století zformulováním klasické politické ekonomie.
  • De geschiedenis van het economisch denken (ook wel de geschiedenis van de economie) betreft de ontwikkeling van de economie als wetenschappelijke discipline en gaat onder meer over de verschillende denkers en theorieën op het gebied van politieke economie en economie van de oudheid tot vandaag de dag. Alhoewel de Britse filosoof Adam Smith vaak wordt gezien als de grondlegger van de economie, bouwen zijn ideeën op een substantiële hoeveelheid werk van zijn voorgangers in de achttiende eeuw.
  • The history of economic thought deals with different thinkers and theories in the subject that became political economy and economics from the ancient world to the present day. It encompasses many disparate schools of economic thought. Ancient Greek writers such as the philosopher Aristotle examined ideas about the art of wealth acquisition, and questioned whether property is best left in private or public hands.
rdfs:label
  • Histoire de la pensée économique
  • A közgazdaságtan története
  • Dějiny ekonomického myšlení
  • Geschiedenis van het economisch denken
  • Historia del pensamiento económico
  • Historia myśli ekonomicznej
  • History of economic thought
  • História do pensamento económico
  • Sejarah pemikiran ekonomi
  • Storia del pensiero economico
  • История экономических учений
  • История на икономическата мисъл
  • İktisadi düşünce tarihi
  • 経済思想史
  • 경제사상사
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:activity of
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of