L’ethnographie est une methode en sciences sociales dont l'objet est l'étude descriptive et analytique, sur le terrain, des mœurs et des coutumes de populations déterminées.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • L’ethnographie est une methode en sciences sociales dont l'objet est l'étude descriptive et analytique, sur le terrain, des mœurs et des coutumes de populations déterminées. Cette étude était autrefois cantonnée aux populations dites alors « primitives ».Le mot, composé du préfixe « ethno » (dérivé du grec έθνος, proprement « toute classe d'êtres d'origine ou de condition commune »)et du suffixe « graphie » (emprunté au grec γράφειν « écrire »), signifie littéralement « description des peuples ».
  • A etnografia (do grego έθνος, ethno - nação, povo e γράφειν, graphein - escrever) é por excelência o método utilizado pela antropologia na coleta de dados. Baseia-se no contato inter-subjetivo entre o antropólogo e o seu objeto, seja ele uma tribo indígena ou qualquer outro grupo social sob o qual o recorte analítico seja feito.Bronislaw Malinowski, na introdução de seu clássico estudo Os Argonautas do Pacífico Ocidental (publicado em 1922), marcou a história da antropologia moderna ao propôr uma nova forma de etnografia, envolvendo detalhada e atenta observação participante, apesar de Malinowski nunca ter utilizado o termo. Sob sua trilha vieram outras etnografias clássicas, como Naven de Gregory Bateson, Nós, os Tikopia de Raymond Fyrth.Principalmente a partir da antropologia interpretativa ou pós-moderna, autores como James Clifford, Clifford Geertz e George Marcus, com sua antropologia "multi sited" passaram a discutir o papel político, literário e ideológico da antropologia e de sua escrita, em esforços verdadeiramente metalingüísticos e intertextuais.Exemplos famosos de Etnografias contemporâneas são Xamanismo, Colonialismo e o Homem Selvagem, de Michael Taussig e Os Araweté: Os Deuses Canibais de Eduardo Viveiros de Castro.
  • Ethnography (from Greek ἔθνος ethnos "folk, people, nation" and γράφω grapho "I write") is a research method designed to explore cultural phenomena where the researcher observes society from the point of view of the subject of the study. An ethnography is a means to represent graphically and in writing the culture of a group. The word can thus be said to have a "double meaning," which partly depends on whether it is used as a count noun or uncountably. The resulting field study or a case report reflects the knowledge and the system of meanings in the lives of a cultural group.Ethnography, as the empirical data on human societies and cultures, was pioneered in the biological, social, and cultural branches of anthropology but has also become popular in the social sciences in general—sociology, communication studies, history—wherever people study ethnic groups, formations, compositions, resettlements, social welfare characteristics, materiality, spirituality, and a people's ethnogenesis.The typical ethnography is a holistic study and so includes a brief history, and an analysis of the terrain, the climate, and the habitat. In all cases it should be reflexive, make a substantial contribution toward the understanding of the social life of humans, have an aesthetic impact on the reader, and express a credible reality. An ethnography records all observed behavior and describes all symbol-meaning relations using concepts that avoid casual explanations.
  • Ethnographie bzw. Ethnografie (von griechisch ἔθνος / ethnos: [nicht griechisches] Volk und γράφειν / graphein: [be]schreiben) ist eine Methode der Ethnologie und Anthropologie. Mit dieser systematischen Beschreibung der in der Feldforschung gewonnenen Erkenntnisse können auch Eindrücke aus der teilnehmenden Beobachtung schriftlich festgehalten werden.
  • Etnografie betekent letterlijk het in kaart brengen van etnieën. In de sociolinguïstiek duidt het woord op een systematische methode om, door bestudering van plaatselijke attitudes, en niet het minst talige attitudes, verschillende bevolkingsgroepen te onderscheiden.In het geval van weinig bekende stammen komt etnografisch onderzoek in praktijk neer op het bewerkstelligen van scheidingslijnen tussen verschillende gemeenschappen: talen worden bestudeerd, lokale variaties en dialecten worden geregistreerd, en de verschillende volkeren kunnen alzo worden beschreven. Ook binnen één en dezelfde stam kan sociolinguïstisch onderzoek de cultuur, hiërarchische verhoudingen en spirituele overtuigingen van tribale groepen en klassen aan het licht brengen.In een algemenere context kan etnografie op het algehele scala van volksgebonden culturele fenomenen worden toegepast: de vraag wat is een volk is voor deze discipline uiterst relevant. Groepsidentificatie en raciale connecties gelden bijgevolg als bewijs voor de stelling dit is een volk; de studie hoeft niet tot 'exotische' volkeren beperkt te blijven: ook in 'geciviliseerde', westerse beschavingen is sprake van collectief bewustzijn, waardoor mensen zichzelf als volk beschouwen.De scheidingslijn tussen zuivere sociolinguïstiek en etnografie is niet steeds even duidelijk: überhaupt kan men stellen dat etnografie, hoewel zeer dikwijls op sociolinguïstiek steunend, een algemener, antropologische tak van de sociale wetenschappen is. Desalniettemin is sociolinguïstisch onderzoek veelal een vorm van etnografie, en vice versa.
  • L'etnografia (dal greco: ethnos (έθνος) - "popolo", e grapho (γράφω) - "scrivo"; letteralmente "descrizione del popolo") detta anche scienza del popolo,è il metodo con cui operano le ricerche sul campo delle scienze etnoantropologiche.Il termine compare la prima volta nel 1607, quando viene menzionato per designare collezioni di resoconti.Secondo la classificazione di Marcel Griaule l'etnografia registra informazioni su diversi popoli, mentre l'etnologia costruisce, da queste descrizioni, dei sistemi coerenti.Fare etnografia significa recarsi tra coloro che si vuole studiare per un certo periodo di tempo, ed utilizzare alcune tecniche di ricerca (come l'osservazione o l'intervista) allo scopo di collezionare un insieme di dati che una volta interpretati, rendano possibile la comprensione della cultura in esame. Riti, rituali, cerimonie, norme, valori, credenze, comportamenti, artefatti, sono i principali fenomeni di interesse dell'etnografo, attraverso i quali la cultura si rende intelligibile.Sebbene il tedesco Gerhard Friedrich Müller sia considerato il padre dell'etnografia per la sua descrizione e categorizzazione di abbigliamento, religioni e rituali dei gruppi etnici siberiani compiuta dal 1733 al 1743, si ritiene che l'etnografia nasca come metodo dell'antropologia culturale sul finire del XIX secolo, quando le grandi potenze imperialiste, coinvolte nella colonizzazione diretta di gran parte dei paesi non occidentali, sviluppano specifici interessi conoscitivi in relazione alle strutture sociali e ai sistemi culturali delle popolazioni da esse controllate. I primi lavori etnografici si caratterizzano per un forte stile "realista", stile che sarà tipico dello struttural-funzionalismo, concezione che proprio a partire da queste prime esperienze sarà teorizzato negli studi antropologici seguenti i primi decenni del Novecento. Esempi di descrizioni etnografiche del periodo "classico" sono quelle di Bronisław Malinowski (Gli argonauti del Pacifico occidentale, 1922) e di E. E. Evans-Pritchard ("Stregoneria, oracoli e magia tra gli Azande", 1937; "I Nuer. Un'anarchia ordinata", 1940).Il significato del termine evolve parimenti a quello di cultura: verso gli anni sessanta e settanta del Novecento, autori come Clifford Geertz, in linea con l'epistemologia costruttivista di Peter L. Berger e Thomas Luckmann, contribuiscono a delineare il carattere riflessivo dell'etnografia postmoderna, considerata non più un metodo volto a scoprire realtà oggettive, bensì come il prodotto di una conoscenza situata.Le raccolte etnografiche hanno una lunga storia, hanno inizio con le wunderkammer e si sviluppano poi con le campagne di raccolta, dirette da antropologi e infine sono confluite nella costruzione di importanti musei etnografici.
  • 民族誌(みんぞくし、英語: ethnography)は、フィールドワークに基づいて人間社会の現象の質的説明を表現する記述の一種。民族誌学・エスノグラフィーとも。英語のエスノグラフィー(ethnography)は、ギリシア語のethnos=国民・民族と、graphein=記述に由来する。民族誌は、あるシステムの様々な特性は、お互いに関係があり、単独では必ずしも正確に理解できないという考えに基づいた総合的な調査の結果である。このジャンルは、形式と歴史において旅行記及び植民地政府の報告書の系譜を引く。いくつかの学問の伝統、特に構造主義と相対論的パラダイムにおいては、有効な研究方法として民族誌的な研究が要求される。
  • La etnografía es un método de investigación que consiste en observar las prácticas culturales de los grupos sociales y poder participar en ellos para así poder contrastar lo que la gente dice y lo que hace. Es una de las ramas de la antropología social o cultural, que en un principio se utilizó para comunidades aborígenes, actualmente se aplica también al estudio de cualquier grupo que se quiera conocer mejor.
  • Etnografia, grekeratik (ethnos tribua, herria), etniaren eta bere ezaugarrien azterketa deskriptiboa da. Gaurko etnografia ia erabat bilketa lana da, eta antropologoak sartu beharra du ikertu nahi duen jendearen egunoroko bizitzan. Nolabaiteko nahasketa izan da etnografia eta etnologia hitzen artean. Azkena Europan erabili da gehienbat, kultura ezberdinetako konparaketazko azterketak egiteko. Dena dela, bien arteko bereizketa teorian egiten da praktikan baino gehiago, etnografiaren azterketak eta deskribapenak ere neurri batean konparaziozkoak baitira. Bronislaw Malinowski Polonian jaiotako antropologo ingelesa izan zen aitzindaria etnografia ikerketetan Melanesia uharteetan, 1915ean. Geroztik etnografia antropologia kulturalaren eremuan ezarri da.
  • Этногра́фия (от др.-греч. ἔθνος — «этнос» (народ) и γράφω — «пишу») — часть исторической науки, изучающая народы-этносы и другие этнические образования, их происхождение (этногенез), состав, расселение, культурно-бытовые особенности, а также их материальную и духовную культуру.
  • A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése. Mindezek gyűjtésével és összehasonlító vizsgálatával a néprajztudomány foglalkozik (röviden szintén néprajz).A néprajztudománynak két fő ága van: Európai néprajz kutatása, amely az egyes európai népek parasztságának tárgyait, művészetét és szóbeli hagyományainak gyűjtését és vizsgálatát jelenti. Az európai néprajz kutatása főleg német nyelvterületen, Magyarországon, Kelet-Európában és Észak-Európában alakult ki. Etnológia (görög εθνολογεια, ethnologeia, vagyis „néptudomány”), amely a hagyományos európai kultúráktól eltérő, elsősorban Európán kívüli népcsoportok életét tanulmányozza, illetve a világ különféle népeit osztályozza, hasonlítja össze egymással.A néprajztudománytól elkülönül a Nyugat-Európában és Amerikában kialakult etnográfia (angol Ethnography) tudománya. Ez alatt ugyanis elsősorban más népek életének a „részt vevő megfigyelés” módszerén alapuló leírását értik, míg a hagyományos európai néprajzot egyszerűen a folklór (az angol folklore, „néphagyomány” szóból) és népművészet kutatásaként jelölik meg. A részt vevő megfigyelés azt jelenti, hogy a kutató tartósan együtt él a tanulmányozott népcsoporttal, alkalmazkodva az őslakók életéhez, szokásaihoz és elsajátítva nyelvüket. Így képessé válik arra, hogy hitelesen leírja kultúrájukat, hitvilágukat, hagyományaikat. Az együttélő kutatás módszere azoknak a 19. századi utazóknak, gyarmati tisztviselőknek a munkásságára nyúlik vissza, akik a civilizációtól távol élő őslakó népek kultúrájával való megismerkedést értékesnek és tudományosan hasznosnak találták (például az ember őskori történetének rekonstruálása szempontjából.) A 20. század első felében a bennszülött népek közé költöző híres etnográfus kutatók voltak például Alfred Radcliffe-Brown (ausztrál őslakók) Evans-Pritchard (nuerek, Kelet-Afrika), Bronislaw Malinowski (Melanézia), Margaret Mead (Szamoa), Claude Lévi-Strauss (Amazónia). A részt vevő megfigyelés módszeréből fejlődött ki a 20. század elején az amerikai Franz Boas kezdeményezésére a kulturális antropológia tudománya. A kulturális antropológusok alapvető módszere lett a tanulmányozott népcsoporttal való tartós együttélés, amit „terepmunkának” neveznek.
  • Etnografia – dyscyplina naukowa zajmująca się całościowym opisem i analizą kultur ludowych różnych społeczności i grup etnicznych. Jej zakres obejmuje teorię kultury ludowej jak i badanie poszczególnych jej dziedzin i wytworów materialnych. W zależności od tradycji naukowej, pod pojęciem etnografia rozumie się wszystkie nauki etnologiczne bądź też jedną z nich.Będąc jakościową metodą badawczą, etnografia koncentruje się na rozumieniu fenomenów kulturowych, które odzwierciedlają wiedzę na temat systemów rozumienia w życiu grup kulturowych. Metoda ta była pionierska dla społecznokulturowej antropologii, ale znalazła też zastosowanie także na innych polach nauk społecznych m.in. w socjologii, badaniach nad komunikacją oraz w historii. Zajmuje się studiami nad ludźmi, grupami etnicznymi, formacjami etnicznymi, m.in. ich etnogenezą, kompozycją, zmianami, charakterystyką dobrobytu społecznego, a także ich materialną oraz duchową kulturą. Etnografia znajduje zastosowanie w pozyskiwaniu danych empirycznych na temat ludzkich społeczności oraz kultury. Zbiór danych jest przygotowywany w oparciu o obserwację uczestniczącą, wywiady, kwestionariusze, itd. Celem etnografii jest opis przedmiotu studiów, tych którzy stanowią przedmiot badań. Zamiennie są wykorzystywane także takie określenia jak badania terenowe (field study), czy opis przypadku (case study), które są używane jako synonim etnografii. Zajmuje się całościowym opisem i analizą kultur ludowych różnych społeczności i grup etnicznych. Jej zakres obejmuje teorię kultury ludowej jak i badanie poszczególnych jej dziedzin i wytworów materialnych.
  • Etnografi (Yunani ἔθνος ethnos = rakyat dan γραφία graphia = tulisan) adalah strategi penelitian ilmiah yang sering digunakan dalam ilmu sosial, terutama dalam antropologi dan beberapa cabang sosiologi, juga dikenal sebagai bagian dari ilmu sejarah yang mempelajari masyarakat, kelompok etnis dan formasi etnis lainnya, etnogenesis, komposisi, perpindahan tempat tinggal, karakteristik kesejahteraan sosial, juga budaya material dan spiritual mereka . Etnografi sering diterapkan untuk mengumpulkan data empiris tentang masyarakat dan budaya mansia. Pengumpulan data biasanya dilakukan melalui pengamatan partisipan, wawancara, kuesioner, dll. Ilmu ini bertujuan untuk menjelaskan keadaan masyarakat yang dipelajari (misalnya untuk menjelaskan seseorang, sebuah ethnos) melalui tulisan. Dalam biologi, jenis studi ini disebut "studi lapangan" atau "laporan kasus", keduanya digunakan sebagai sinonim umum untuk "etnografi".
  • Etnografya (budun betimi, kavmiyat), kavimleri karşılaştırarak inceleyen, kültür oluşumlarını araştıran ırk bilimi. Yunanca ethnos ile graphein kelimelerinin birleşmesinden meydana gelmiştir. İnsanın toplumsal varlığını niteliksel ve niceliksel olarak inceler. Bu incelemeleri alan çalışmasına göre gerçekleştirir. Bütünlükçü bir yöntem tercih eder. Bu yönteme göre insan-toplum ilişkisi birbirinden ayrı ögeler olarak anlaşılamaz. Geleneği gezi yazıları ve sömürgecilik dönemi raporlarına da dayanmaktadır.Küçük yapıda sosyal grupların yaşamının her yönünü akrabalık açısından olduğu kadar, ekonomi, siyaset, dil ya ekoloji açısından da eksiksiz bir biçimde ve yerinde inceleyen bilgi dalı. Sömürgeciliğin sona erişi ve “ilkel” denen halk topluluklarının giderek uygarlaşması, etnografların bundan böyle kendi toplumlarındaki kırsal ve kentsel topluluklarla ilgilenmelerine yol açtı. İlgilenilen, incelenen topluluğun dilini bir ölçüde olsun bilmeyi gerektiren etnografya anket (soruşturma) yöntemini kullanır, toplanan bilgilerin ve konuların yazımını ve düzenlemesini yaparEtnografya kelimesinin anlamı; cins ve topluluk manasına olan eıhnos ile yazma, çizme anlamına gelen grapho kelimelerinin birleşmesinden meydana gelmiştir. Etnografya Terim olarak insan topluluklarının çeşitli zaman ve yerlerde tabiata hakim olmak, sosyal ihtiyaçlarını karşılamak için sarfettikleri gayretlerin sonucunda ortaya çıkan maddi ve manevi kültürlerin tasviri analizlerini yapan bilim dalının adıdır.Milletlerin yaşayış şekillerinin tasvir edilmesi ve onları tanıma ilmi. Kavim, kabile, aşiret gibi insan topluluklarını tasvir eder. Terim olarak 19. asır başında ortaya çıktı. Önce insan topluluklarının dillerinin bilgisi yerine kullanıldı. 1910 dan sonra maddi kült ürün bütün sahalarına yayıldı. Türkçede etnoğrafyanın, karşılığı olarak ilm-i akvam, kavmiyet, akvamiyyet, tasvir-i akvam tabirleri kullanıldı etnoğrafya, insan topluluklarının meydana getirdiği maddi kültürle rini tasvir eder. giyim, süs eşyası, ev aletleri, avcılık, yapı maddeleri, tarım aletleri, halk sanatlarına aid aletler, bir yayık veya beşiğin yapılışı etnoğrafyanın husüsu içine girer.Türklerde etnoğrafik araştırmalar Meşrütiyet devrinden sonra başlamıştır.1912'de Satı Bey, Mekteb-i Mülkiyede müstakil ders olarak okutmuş, ders notlarını da etnoğrafya ilm-i Akvam ismiyle kitap halinde yayımlamıştır. Daha sonra gelişerek araştırmalar artıp, kitap ve dergilerde bu konular işlenmeye başlamıştır. Dr. Hamit Zübeyir Koşay, A. Rıza Yalmanın araştırma ve yayımları ile gerçek etnoğrafya çalışmaları yapılmıştır.Türk Ocağı tarafından yayımlanan Türk Yurdu Dergisinde Türklerin Orta asya ve Anadoludaki etnoğrafya malzemeleri hakkında çeşitli makaleler yayımlanmıştır. Bazı il dergilerinde de bu saha ile ilgili çalışmalar yayımlanmıştır. Ispartada ün, Bursada Türküm, Balıkesirde kaynak, bunlardan bazılarıdır.Daha sonraki yılarda devlet kuruluşları ve özel kuruluşlarca çeşitli eserler yayımlanmıştır. 1930 senesinde ankarada açılan ilk etnoğrafya müzesinde birçok eser toplanarak sergilenmiştir. Bundan sonra Adana, Afyon, Bergama, Bursa, Diyarbakır, Edirne, Erzurum, Gaziantep, İzmir, Konya, Kütahya, Manisa, Kastamonu, Kayseri, Kahramanmaraş, Niğde, Sivas, Sinop, Tire, Tokat ve Vanda, istanbulda Türk ve islam eserleri, Topkapı, resim ve heykel müzeleri etnoğrafik eserleri ihtiva etmektedir. Geniş bir kültür ve sanata sahib olan Türk milletinin, gerçek manada etnoğrafisi tesbit edilmiş denemez.
  • Etnografie (z řeckého ethnos, kmen, národ, a grafein, popisovat), česky národopis, je společenská věda zkoumající a popisující modely chování, sociální organizaci, zvyky, hudbu a umění v jednotlivých lidských kulturách a společnostech. Termín etnologie se někdy chápe jako synonymum, jindy jako označení pro srovnávací vědu. Oba pojmy se dodnes užívají v německé jazykové oblasti, u nás pozvolna převládá označení kulturní a sociální antropologie.Etnografie vznikla z romantického zájmu o "přirozená", zejména venkovská společenství v Evropě, o malé národy, o lidové umění a literaturu, o folklor. Většinou se etnografové orientují na tradiční společnosti s dochovaným životním stylem z doby před nástupem industriální epochy. V zemích s koloniálním panstvím to byly především domorodé kmeny v zámořských koloniích, v Česku byly a jsou hlavní oblastí zájmu lidové zvyky, kroje, hudba, pověsti a pohádky. Od poloviny 20. století se však i etnografové zabývají studiem a popisem subkultur různých dílčích společenství v soudobé společnosti, například dělníků, imigrantů nebo školních žáků.
  • Етнографията (от гр. εθνος - "етнос" (народ) и γραφω - "пиша") е историческа и културологическа дисциплина, която се занимава с изследването на обичаите, традициите, бита, културата, облеклото, диалектните и говорните различия, занаятите, музикалните инструменти, семейните и родови взаимоотношения и вярвания в различните исторически периоди в развитието на дадена популация. Така например в българската ентография се изучават културните различия между основните български етнографски групи - шопи, добруджанци, тракийци, македонци, рупци, балканджии и торлаци, които принадлежат на един етнос - българския, но имат различия в говора, облеклото, народното творчество и някои традиции и обичаи.В България има няколко специализирани етнографски музея:Етнографски институт с музей на БАН, СофияЕтнографски музей, БерковицаЕтнографски музей, БургасЕтнографски музей, Бяла черкваРегионален етнографски музей, ПловдивЕтнографски музей, ВарнаЕтнографски музей, ВрацаЕтнографски музей, ЕлховоЕтнографски музей, Малко ТърновоСпециализиран музей за резбарско и зографско изкуство, ТрявнаЕтнографски музей, Черни ОсъмЕтнографски музей, ЧирпанМузей на дунавския риболов и лодкарство, ТутраканЕтнографски музей, Етъра
  • L'etnografia és la disciplina que descriu els costums i tradicions del poble en antropologia. El seu ús s'ha estès a la recerca qualitativa o l'estudi de casos, on l'etnografia és el primer pas per a l'anàlisi. El nom ve d'"etnos" (“dins” en grec) i "grafia" (escriure), ja que intenta descriure una realitat des del punt de vista dels participants i no sols des de l'observador extern (que inevitablement modifica allò que estudia). Les etnografies obtenen les dades a partir de filmacions, entrevistes i similars.Etnografia, com les dades empíriques sobre la salut humana, les societats, i cultures, va ser pionera en les branques biològiques, socials i culturals de l'antropologia, però també s'ha convertit en popular a les ciències socials en general a la sociologia, els estudis de comunicació, la història-on la gent estudia els grups ètnics, formacions, composicions, reassentaments, les característiques socials, la materialitat, l'espiritualitat i la gent de l'etnogènesi. L'etnografia típica és un estudi global i per tant inclou una breu història i una anàlisi del terreny, el clima i l'hàbitat. En tots els casos ha de ser reflexiva, fer una contribució important cap a la comprensió de la vida social dels éssers humans, tindre un impacte estètic en el lector, i expressar una realitat creïble. Observar el món (l'estudi) des del punt de vista del subjecte (no el participant etnògraf), registrar tota la conducta observada, i descriure totes les relacions simbòliques utilitzant conceptes que eviten explicacions casuals.
  • 문화기술지(文化記述誌 ethnography) 또는 민속지학(民俗誌學), 민족지학(民族誌學)은 인간 사회와 문화의 다양한 현상을 정성적, 정량적 조사기법을 사용한 현장 조사를 통해 기술하여 연구하는 학문의 분야이다. 문화기술지는 어떤 시스템이 가지고 있는 각 부분을 정확히 이해하는 것을 통해 전체 시스템의 총체적 연구 성과를 거둘 수 있다는 생각에 기반을 두고 있다. 공식적, 역사적으로 과거 여행을 통한 여행기이나 제국주의 시대의 식민지의 공식 보고서에 그 시작을 두고 있다. 문화기술지는 특히 구조주의와 상대주의 입장에서 연구하는 학문적 전통을 지니고 있으며 다양한 관심을 가진 다른 분야의 유용한 1차적 연구 방법(Primary research) 으로서 활용되고 있다.
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 11098 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 4400 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 19 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110980888 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • L’ethnographie est une methode en sciences sociales dont l'objet est l'étude descriptive et analytique, sur le terrain, des mœurs et des coutumes de populations déterminées.
  • Ethnographie bzw. Ethnografie (von griechisch ἔθνος / ethnos: [nicht griechisches] Volk und γράφειν / graphein: [be]schreiben) ist eine Methode der Ethnologie und Anthropologie. Mit dieser systematischen Beschreibung der in der Feldforschung gewonnenen Erkenntnisse können auch Eindrücke aus der teilnehmenden Beobachtung schriftlich festgehalten werden.
  • 民族誌(みんぞくし、英語: ethnography)は、フィールドワークに基づいて人間社会の現象の質的説明を表現する記述の一種。民族誌学・エスノグラフィーとも。英語のエスノグラフィー(ethnography)は、ギリシア語のethnos=国民・民族と、graphein=記述に由来する。民族誌は、あるシステムの様々な特性は、お互いに関係があり、単独では必ずしも正確に理解できないという考えに基づいた総合的な調査の結果である。このジャンルは、形式と歴史において旅行記及び植民地政府の報告書の系譜を引く。いくつかの学問の伝統、特に構造主義と相対論的パラダイムにおいては、有効な研究方法として民族誌的な研究が要求される。
  • La etnografía es un método de investigación que consiste en observar las prácticas culturales de los grupos sociales y poder participar en ellos para así poder contrastar lo que la gente dice y lo que hace. Es una de las ramas de la antropología social o cultural, que en un principio se utilizó para comunidades aborígenes, actualmente se aplica también al estudio de cualquier grupo que se quiera conocer mejor.
  • Этногра́фия (от др.-греч. ἔθνος — «этнос» (народ) и γράφω — «пишу») — часть исторической науки, изучающая народы-этносы и другие этнические образования, их происхождение (этногенез), состав, расселение, культурно-бытовые особенности, а также их материальную и духовную культуру.
  • 문화기술지(文化記述誌 ethnography) 또는 민속지학(民俗誌學), 민족지학(民族誌學)은 인간 사회와 문화의 다양한 현상을 정성적, 정량적 조사기법을 사용한 현장 조사를 통해 기술하여 연구하는 학문의 분야이다. 문화기술지는 어떤 시스템이 가지고 있는 각 부분을 정확히 이해하는 것을 통해 전체 시스템의 총체적 연구 성과를 거둘 수 있다는 생각에 기반을 두고 있다. 공식적, 역사적으로 과거 여행을 통한 여행기이나 제국주의 시대의 식민지의 공식 보고서에 그 시작을 두고 있다. 문화기술지는 특히 구조주의와 상대주의 입장에서 연구하는 학문적 전통을 지니고 있으며 다양한 관심을 가진 다른 분야의 유용한 1차적 연구 방법(Primary research) 으로서 활용되고 있다.
  • Etnografie (z řeckého ethnos, kmen, národ, a grafein, popisovat), česky národopis, je společenská věda zkoumající a popisující modely chování, sociální organizaci, zvyky, hudbu a umění v jednotlivých lidských kulturách a společnostech. Termín etnologie se někdy chápe jako synonymum, jindy jako označení pro srovnávací vědu.
  • Etnografia, grekeratik (ethnos tribua, herria), etniaren eta bere ezaugarrien azterketa deskriptiboa da. Gaurko etnografia ia erabat bilketa lana da, eta antropologoak sartu beharra du ikertu nahi duen jendearen egunoroko bizitzan. Nolabaiteko nahasketa izan da etnografia eta etnologia hitzen artean. Azkena Europan erabili da gehienbat, kultura ezberdinetako konparaketazko azterketak egiteko.
  • Etnografya (budun betimi, kavmiyat), kavimleri karşılaştırarak inceleyen, kültür oluşumlarını araştıran ırk bilimi. Yunanca ethnos ile graphein kelimelerinin birleşmesinden meydana gelmiştir. İnsanın toplumsal varlığını niteliksel ve niceliksel olarak inceler. Bu incelemeleri alan çalışmasına göre gerçekleştirir. Bütünlükçü bir yöntem tercih eder. Bu yönteme göre insan-toplum ilişkisi birbirinden ayrı ögeler olarak anlaşılamaz.
  • Etnografie betekent letterlijk het in kaart brengen van etnieën.
  • L'etnografia (dal greco: ethnos (έθνος) - "popolo", e grapho (γράφω) - "scrivo"; letteralmente "descrizione del popolo") detta anche scienza del popolo,è il metodo con cui operano le ricerche sul campo delle scienze etnoantropologiche.Il termine compare la prima volta nel 1607, quando viene menzionato per designare collezioni di resoconti.Secondo la classificazione di Marcel Griaule l'etnografia registra informazioni su diversi popoli, mentre l'etnologia costruisce, da queste descrizioni, dei sistemi coerenti.Fare etnografia significa recarsi tra coloro che si vuole studiare per un certo periodo di tempo, ed utilizzare alcune tecniche di ricerca (come l'osservazione o l'intervista) allo scopo di collezionare un insieme di dati che una volta interpretati, rendano possibile la comprensione della cultura in esame.
  • A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.
  • L'etnografia és la disciplina que descriu els costums i tradicions del poble en antropologia. El seu ús s'ha estès a la recerca qualitativa o l'estudi de casos, on l'etnografia és el primer pas per a l'anàlisi. El nom ve d'"etnos" (“dins” en grec) i "grafia" (escriure), ja que intenta descriure una realitat des del punt de vista dels participants i no sols des de l'observador extern (que inevitablement modifica allò que estudia).
  • A etnografia (do grego έθνος, ethno - nação, povo e γράφειν, graphein - escrever) é por excelência o método utilizado pela antropologia na coleta de dados.
  • Ethnography (from Greek ἔθνος ethnos "folk, people, nation" and γράφω grapho "I write") is a research method designed to explore cultural phenomena where the researcher observes society from the point of view of the subject of the study. An ethnography is a means to represent graphically and in writing the culture of a group. The word can thus be said to have a "double meaning," which partly depends on whether it is used as a count noun or uncountably.
  • Етнографията (от гр. εθνος - "етнос" (народ) и γραφω - "пиша") е историческа и културологическа дисциплина, която се занимава с изследването на обичаите, традициите, бита, културата, облеклото, диалектните и говорните различия, занаятите, музикалните инструменти, семейните и родови взаимоотношения и вярвания в различните исторически периоди в развитието на дадена популация.
  • Etnografia – dyscyplina naukowa zajmująca się całościowym opisem i analizą kultur ludowych różnych społeczności i grup etnicznych. Jej zakres obejmuje teorię kultury ludowej jak i badanie poszczególnych jej dziedzin i wytworów materialnych.
  • Etnografi (Yunani ἔθνος ethnos = rakyat dan γραφία graphia = tulisan) adalah strategi penelitian ilmiah yang sering digunakan dalam ilmu sosial, terutama dalam antropologi dan beberapa cabang sosiologi, juga dikenal sebagai bagian dari ilmu sejarah yang mempelajari masyarakat, kelompok etnis dan formasi etnis lainnya, etnogenesis, komposisi, perpindahan tempat tinggal, karakteristik kesejahteraan sosial, juga budaya material dan spiritual mereka .
rdfs:label
  • Ethnographie
  • Ethnographie
  • Ethnography
  • Etnografi
  • Etnografia
  • Etnografia
  • Etnografia
  • Etnografia
  • Etnografia
  • Etnografie
  • Etnografie (sociolinguïstiek)
  • Etnografya
  • Etnografía
  • Néprajz
  • Етнография
  • Этнография
  • 民族誌
  • 문화기술지
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:activity of
is dbpedia-owl:approach of
is dbpedia-owl:domain of
is dbpedia-owl:genre of
is dbpedia-owl:mainInterest of
is dbpedia-owl:occupation of
is dbpedia-owl:profession of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:activitéPrincipale of
is prop-fr:activités of
is prop-fr:approche of
is prop-fr:champs of
is prop-fr:collections of
is prop-fr:genre of
is prop-fr:principauxIntérêts of
is prop-fr:profession of
is skos:subject of
is foaf:primaryTopic of