Vytautas le Grand (en français : Vitold le Grand, en biélorusse : Vitavt ou Vitaut, en allemand : Witavdt, en polonais : Witold Kiejstutowicz, en ruthène Vitovt. L'appellation le Grand fut ajoutée au XIXe siècle par les historiens lituaniens), né en 1344 ou 1350, mort le 27 octobre 1430 à Loutsk. Il fut baptisé le 21 octobre 1383 sous le nom de Wigand et en 1384 sous le nom d' Alexandre.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Vytautas le Grand (en français : Vitold le Grand, en biélorusse : Vitavt ou Vitaut, en allemand : Witavdt, en polonais : Witold Kiejstutowicz, en ruthène Vitovt. L'appellation le Grand fut ajoutée au XIXe siècle par les historiens lituaniens), né en 1344 ou 1350, mort le 27 octobre 1430 à Loutsk. Il fut baptisé le 21 octobre 1383 sous le nom de Wigand et en 1384 sous le nom d' Alexandre. Il fut un des plus fameux souverains du grand-duché de Lituanie (1392-1430), Prince de Hrodna (1370-1382) et Prince de Loutsk (1387-1389). Il était le fils de Kęstutis, cousin de Ladislas II Jagellon (Jagiełło, Jogaila, Yahayla) et grand-père de Vassili II de Russie.
  • Nagy Vitold, teljes nevén litvánul: Vytautas Didysis, lengyelül Witold Wiełki, szamogét dialektusban: Vītauts Dėdlīsės (1350. k. Litvániában – 1430. október 27. Trakai) Litván nagyfejedelem 1392–1430.Apja Kęstutis nagyfejedelem, aki folytonos harcban állt a hatalomért fivérével Algirdasszal (Olgerd), mely háború tovább dúlt Witold és Algirdas fia, a Jogailának nevezett későbbi II. Ulászló lengyel király között. A Litván Nagyfejedelemség uralma alá tartozott ez időben Fehéroroszország és Ukrajna területe, valamint egyes nyugat-orosz földek is. Az állandó belső ellentétek az ország erejét jelentős mértékben apasztották, ráadásul több oldalról is fenyegetve volt az Arany Horda, Oroszország és a Német Lovagrend részéről. Litvánia hivatalosan ortodox keresztény ország volt, de a római katolikus keresztes német lovagok folytattak ellene keresztes háborúkat, mert az ő szemükben az ortodoxok eretnekek voltak. Az „eretnekség elleni harc” valójában a keleti irányú terjeszkedést leplezte.A litvánoknak a szövetségi viszonyban álló Lengyelországgal sem volt felhőtlen a viszonyuk, korábban 1344-ben Magyarország, azután 1345-ben Magyarország, Lengyelország és Csehország Litvánia ellen vezérelt hadjáratokat.A litvánok tettek kísérleteket (igaz, csupán elvétve) Moldva meghódítására, ezzel beleütköztek a lengyelek és a magyarok érdekeibe, mert azok ugyanúgy igényt tartottak a román fejedelemség feletti szuverenitásra (ezzel szemben a kis ország mindhárom hatalommal szemben fegyveresen megvédte függetlenségét).1382-ben, mikor Kęstutist meggyilkolták, a harcok újból kitörtek, ami 1384-ben békével lezárult, s Ulászló és Witold megosztozott a hatalmon, ennek ellenére továbbra is azon munkálkodtak, hogy egymás rovására szerezzék meg a teljes körű hatalmat. Witold terve az volt, hogy megszerezze a litván királyi címet is, akárcsak Ulászló, aki jelenleg a nagyfejedelmi széket birtokolta.1386-ban Ulászló feleségül vette I. Lajos magyar király leányát, Hedvig lengyel királynőt és Lengyelország királya lett, Litvánia katolizált, s ezzel megszületett a két állam közt a krevai unió.Litvániában továbbra is Witolddal megosztva uralkodott, aki gyakran fellázadt ellene. Amellett Witolddal nem volt annyira ellenséges a Német Lovagrend sem, azért, mert a lengyelekkel már régóta állandósuló ellentét ismételten csak háborúvá mérgesedett, s igyekezett a legközelebbi velük szemben álló hatalomhoz fordulni segítségért, ezért támogatta fegyverrel Witoldot. Ulászló felajánlotta neki az ország feletti régensi uralmat, amit unokatestvére elfogadott és az 1392-es egyezmény értelmében a litván nagyfejedelem lett.Witold uralma alatt megszilárdította a központi hatalmat, letörte a lázadó főurakat és visszaszorította a tatárokat. Viszont sem az ortodox, sem a katolikus vallás nem vert mély gyökereket soha sem az országban, mert egészen a reformáció koráig a litván parasztok még mindig régi pogány isteneiknek szolgáltak. Az uralkodó sértetlenül hagyta ezt a hierarchiát, de csupáncsak azért, mert az ország belső érdekei ezt megkívánták. Witold 1398-ban a Német Lovagrend seregével és más segédhadakkal, a Timur Kutlug tatár kán által elűzött Toktamis kán hadaival és lengyel segédhadakkal megerősítve, megtámadta az Arany Hordát. Az 1399. évi augusztusi vorszklai ütközetben súlyos vereséget szenvedett Kutlugtól, aki elfoglalta tőle Szmolenszket.A Német Lovagrend ezután ellene fordult és a trónra ugyancsak pályázó Švitrigailát, Ulászló testvérét akarta segíteni. Lengyelország–Litvánia több hadjáratot indított ellenük. Švitrigailát legyőzték, de a német lovagokkal szemben alulmaradtak, akik elfoglalták Litvániától Szamogitiát 1404-ben. A két uralkodó most már végleg félretette nézeteltérését és megállapodtak, hogy közös erővel gyűrik le a mindkettejüket fenyegető teuton lovagrendet. Witold biztatására a szamogétok fölkeltek a németek ellen (1408). 1409-ben a két ország egyesítette haderejét és hadat üzent a lovagrendnek. Witold Hrodna mellett vonta össze hadait, amelyben a litvánok mellett tatárok, oroszok (szmolenszkiek, beloruszok és ukránok) voltak. Egyesülve Ulászló seregével – melynek soraiban románok és csehek is voltak –, benyomultak a lovagrend porosz területeire. Ulrich von Jungingen nagymester 1410 elején leromboltatott három határ menti várat, s ezen az útvonalon a lengyel-litván haderő június 30-án átlépte a porosz határt és a lovagok fészkét, a Marienburgot vette célba. Velük szemben a lovagrendi sereg állt ellen. A döntő grünwaldi csatában – ahol mindkét fél teljes erőit bevetette – Witold általános támadást vezényelt a német bal szárny ellen, ami véres kudarccal végződött, csapatait szétverték és a Drwęca folyón túlra szorították. Szerencséjére a német erők hamar visszatértek üldözéséből és majdnem bekerítették a lengyeleket. A még megmaradt időt Witold arra használta fel gyorsan, hogy óriási erővel hozzálátott sorai rendezéséhez és miután részben ez sikerült is neki még egy utolsó rohamra indult. Támadása sikerrel járt és a lengyeleket hátulról szorongató németeket leverve kétoldalú támadással a lovagrendi sereget bekerítették és megsemmisítették. A harc miatt kifáradt seregek pihenőt kaptak, majd július 18-án folytatták útjukat. Marienburgot a lovagok még megvédték, de hatalmuk már végleg megtört. Witold visszakapta Szamogitiát és ezt követően a két ország nagyhatalommá emelkedett.Veresége után a lovagrend kétszer próbálta visszahódítani Witoldtól Szamogitiát (1414, 1422), de mindkétszer Ulászló közreműködésével legyőzte őket. 1421-ben a Luxemburgi Zsigmond ellen harcoló cseh husziták felajánlották neki a cseh koronát, amit ő elfogadott. Helytartónak elküldte Žygimantas Kaributaitis herceget, akit azonban rövidesen elüldöztek a táboriták Prágából. 1429-ben Witold újból bejelentette igényét a litván királyi címre, amit Ulászló húzódozva elfogadott, de még mielőtt megkoronázhatták volna, 1430-ban meghalt.
  • Ви́товт (лит. Vytautas, белор. Вітаўт, польск. Witold; около 1350 — 27 октября 1430) — великий князь литовский с 1392 года. Сын Кейстута, племянник Ольгерда и двоюродный брат Ягайло. Князь гродненский в 1370—1382 годах, луцкий в 1387—1389 годах, трокский в 1382—1413 годах. Провозглашённый король гуситов. Один из наиболее известных правителей Великого княжества Литовского, ещё при жизни прозванный Великим.Был трижды крещён: первый раз в 1382 году по католическому обряду под именем Виганд, второй раз в 1384 году по православному обряду под именем Александр и третий раз в 1386 году по католическому обряду также под именем Александр[нет в источнике 149 дней].
  • ヴィータウタス(リトアニア語:Vytautasヴィータウタス、1352年 - 1430年10月27日、在位1401年 - 1430年)は、リトアニア大公国の大公である。ケーストゥティスの子にあたる。
  • Vytautas (Lithuanian: About this sound Vytautas Didysis , Belarusian: Вітаўт Кейстутавіч (Vitaŭt Kiejstutavič), Polish: Witold Kiejstutowicz, Rusyn: Vitovt, Latin: Alexander Vitoldus); styled "the Great" from the 15th century onwards; c. 1350 – October 27, 1430) was one of the most famous rulers of medieval Lithuania. Vytautas was the ruler (1392–1430) of the Grand Duchy of Lithuania which chiefly encompassed the Lithuanians and Ruthenians. He was also the Prince of Hrodna (1370–1382) and the Prince of Lutsk (1387–1389), postulated king of Hussites.In modern Lithuania, Vytautas is revered as a national hero and was an important figure in the national rebirth in the 19th century. Vytautas is a popular male given name in Lithuania. In commemoration of 500 years of Vytautas' death Vytautas Magnus University was named after him. Monuments in his honour were built in many towns in the independent Republic of Lithuania during the interwar period, 1918–1939.
  • Ви́товт (лит. Vytautas, белор. Вітаўт, польск. Witold; около 1350 — 27 октября 1430) — великий князь литовский с 1392 года. Сын Кейстута, племянник Ольгерда и двоюродный брат Ягайло. Князь гродненский в 1370—1382 годах, луцкий в 1387—1389 годах, трокский в 1382—1413 годах. Провозглашённый король гуситов. Один из наиболее известных правителей Великого княжества Литовского, ещё при жизни прозванный Великим.Был трижды крещён: первый раз в 1382 году по католическому обряду под именем Виганд, второй раз в 1384 году по православному обряду под именем Александр и третий раз в 1386 году по католическому обряду также под именем Александр[нет в источнике 167 дней].
  • Vytautas der Große (litauisch Lietuvos didysis kunigaikštis Vytautas, deutsch Vitold, polnisch Witold, weißrussisch Вітаўт/Witaŭt, russisch Витовт/Witowt; * 1350; † 27. Oktober 1430) war ab 1392 Großfürst von Litauen und schuf zusammen mit seinem Vetter Jogaila, dem späteren König Władysław II. Jagiełło, die polnisch-litauische Union.
  • Witold (lit. Vytautas, biał. Вітаўт; ur. 1354 lub 1355, zm. 27 października 1430 w Trokach) – wielki książę litewski od 1401, syn Kiejstuta i Biruty, byłej kapłanki Praurimy z Połągi, brat stryjeczny Władysława Jagiełły.Brał udział w walkach z Moskwą i Krzyżakami oraz w walkach o panowanie na Litwie z Jagiełłą.
  • Vitoldo, in lituano Vytautas Didysis , in polacco Witold (1352 – Vilnius, 27 ottobre 1430), Granduca di Lituania dal 1401 al 1430, è considerato il più grande sovrano lituano del Medioevo e in Lituania è ancora oggi considerato un eroe nazionale.Figlio di Kęstutis e Biruta, era cugino di Ladislao II Jagellone, che divenne re di Polonia in seguito al suo matrimonio con la regina Edvige. Sua moglie fu la principessa Anna Swiatosława di Smolensk.Combatté a lungo insieme con i Moscoviti (Basilio II era suo genero) contro i cavalieri Teutonici come pure contro il cugino Jagellone. Fu da quest'ultimo catturato ed incarcerato. Fuggì dalla prigionia e trovo rifugio presso il cognato principe di Masovia. Nell'ambito del suo conflitto con il cugino si alleò con i cavalieri Teutonici e ricevette il battesimo assumendo il nome di Wiganda. Successivamente però abbandonò il Cattolicesimo e fece ritorno al paganesimo lituano.Assieme agli alleati tedeschi, riprese Trakai. Jagellone riuscì a mettersi contro di lui e Vitoldo si accordò con il cugino nel 1385, accettando l'unione fra la Corona di Polonia e quella di Lituania sancita dall'Unione di Krewo e nel 1386 ricevette nuovamente il battesimo assumendo il nome di Alessandro. Il fratello di Vitoldo, Skirgaila divenne granduca di Lituania, ma a causa di dissidi con la popolazione, Vitoldo intravide la possibilità di tornare sul trono granducale.Vitoldo si ribellò nel 1390, si alleò con i cavalieri Teutonici ed assediò Vilnius. In seguito ad un accordo segreto con Jagellone, Vitoldo abbandonò i cavalieri Teutonici, nel 1392 divenne granduca di Lituania al posto di Skirgiełło, che passò al trono di Kiev. Successivamente Vitoldo combatterà contro il ribelle Swydrigiełło, che consegnerà in catene a Jagellone, e contro l'Orda d'Oro. Tamerlano lo sconfiggerà nella battaglia di Worskla in Ucraina nel 1399, che allontanerà i confini dello Stato Polacco-Lituano dal Mar Nero. Nel 1401 divenne ufficialmente granduca di Lituania, sottoposto comunque all'autorità del re e granduca di Polonia e Lituania. Nel 1404 conquistò Smolensk e nel 1410 guidò l'esercito polacco-lituano nella vittoriosa battaglia di Grunwald, che pose definitivamente fine al potere dell'Ordine Teutonico. Alla battaglia parteciparono truppe tartare e ucraine.Combatté lungamente con i Moscoviti riportando numerose vittorie. Obbligò Pskov e Velikij Novgorod a pagare enormi tributi. Nel 1424 fece incoronare khan dell'Orda il suo prescelto Mechmet. Nel 1425 alla morte del genero il principe Basilio di Mosca divenne tutore del nipote Ivan, nuovo principe e figlio della sua figlia Sofia. Nel 1429 cercò di ottenere la corona reale, ma fallì a causa dell'opposizione dei magnati polacchi.
  • Vitautas el Grande (Acerca de este sonido Vytautas Didysis , en bielorruso: Vitaŭt, en latín: Alexander Vitoldus, en polaco: Witold, en rusino: Vitovt, c. 1350 — 27 de octubre de 1430), fue uno de los gobernantes más famosos del Gran Ducado de Lituania con el título de Didysis Kunigaikštis, el equivalente a rey.Vitautas fue gran duque de Lituania (1401-1430), cuyos territorios abarcaban principalmente el territorio habitado por lituanos y rutenos. Fue también príncipe de Hrodna (1370-1382), príncipe de Lutsk (1387-1389) y candidato a rey de los husitas.En la Lituania contemporánea Vitautas es considerado un héroe nacional, y es una figura importante en el renacimiento cultural y nacional lituano de principios del siglo XX. Vitautas es un nombre de varón muy común hoy en día y la Universidad Vitautas Magnus tiene ese nombre en su honor. Tras la Primera Guerra Mundial y la consecución de la independencia, fueron erigidas numerosas estatuas con su figura en muchas ciudades de Lituania durante el período de entreguerras (1918-1940).
  • Vytautas Veliký, bělorusky: Вітаўт Кейстутавіч [Vitaŭt Kějstutavič] též Vitold (cca 1350 Staré Trakai – 27. října 1430 Trakai) byl od roku 1401 litevský velkokníže z rodu Gediminovců. Byl synem litevského velkoknížete Kęstutise. V roce 1422 mu byla husitskými Čechami nabídnuta česká královská koruna. Vyslal tedy do Čech svého zástupce Zikmunda Korybutoviče, ale ten se nakonec českým králem nestal. V roce 1429 dosáhl na královský titul, i když nebyl nikdy korunován.
  • Vytautas (Litvanca: Ses bağlantısına git Vytautas Didysis , Beyaz Rusça: Вітаўт, Türkçe: telâffuz- Vidôdēz Didizîs Lehçe: Witold Kiejstutowicz; 15. yüzyıldan itibaren "Görkemli, Muhteşem" unvanlarıyla anılmıştır; d. 1350 – 27 Ekim, 1430) Orta Çağ Litvanyası'nın en ünlü hükümdârlarından biri. Vytautas;(1392–1430) döneminde, Litvanya ve Rutenya'yı kapsayan Litvanya Büyük Dükalığı'nı yönetmiştir. Ayrıca Hrodna (1370–1382) ve Lutsk (1387–1389) prensliği yapmıştır. Hussites Krallığı döneminde ön plana çıkmıştır.Çağdaş Litvanya'da Vytautas, önemli bir ulusal kahramanlık figürü olarak; 19. yüzyıldaki ulus geri dönüşünün zihinsel önderi olmuştur.Vytautas bugün de Litvanya'da en çok kullanılan erkek adlarındandır. Vytautas'ın 500. ölüm yıl dönümünde bir anma etkinliği olarak; ülkedeki bir üniversiteye Vytautas Magnus Üniversitesi adı verilmiştir. Dünya savaşları yıllarında; Litvanya'da birçok Vytautas anıtı yapılmıştır.
  • Vytautas yang Agung (Lituania: Tentang suara ini Vytautas Didysis ; bahasa Belarusia: Vitaŭt; bahasa Latin: Alexander Vitoldus; Jerman: Witold and Vitort; bahasa Polandia: Witold; Rutenia: Vitovt; c. 1350 – October 27, 1430), adalah salah satu penguasa paling terkenal Kadipaten Agung Lituania, dengan gelar Didysis Kunigaikštis, ekuivalen dengan raja.
  • Vytautas (lituà: Vytautas Didysis Vytautas Didysis (?·pàg.), bielorús Вітаўт, polonès Witold Kiejstutowicz, rutè: Vitovt, llatí: Alexander Vitoldus, italià: Vito il Grande); anomenat "el Gran" des del segle XV en endavant; c. 1350 - 27 d'octubre, de 1430) fou un dels governants més famosos de la Lituània medieval. Vytautas fou el governant (1392–;1430) del Gran Ducat de Lituània que principalment incloïa els lituans i rutens. Fou també el príncep de Hrodna (1370–;1382) i el príncep de Lutsk (1387–;1389), rei postulat dels hussites.En la moderna Lituània, Vytautas és venerat com a heroi nacional i fou una figura important en el renaixement nacional al segle XIX. Vytautas és un nom masculí força popular a Lituània. En commemoració dels 500 anys de la mort de Vytautas la Universitat Vytautas el Gran fou batejada en honor a ell. Durant el període d'entreguerres (1918-1940) en què Lituània fou independent, també es van construir monuments en honor seu en moltes ciutats de la República de Lituània.
  • Витовт или Витаутас Велики (на литовски: Vytautas Didysis (произношение произношение), чете се Витаутас Дидисис, т.е. Велики, на беларуски: Вітаўт, на полски: Witold Kiejstutowicz, Витолд Кийстутович) е сред най-известните велики князе на Литва. По време на упавлението си (1392-1430) намира деликатен баланс на отношенията на 2-те най-големи етнически групи в тогавашна Литва - русини и литовци. Той също така е княз на Гродно и Луцк и крал на хуситите.Витовт е важен образ по време на националното възраждане през 19 век. В днешна Литва той е смятан за национален герой. Витаутас е често срещано мъжко име в съвременна Литва. На него е наречен университетът Витаутас Велики в Каунас. През Междувоенния период в Литва са издигнати много негови паметници.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 774347 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 4880 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 82 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 107749109 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:après
prop-fr:avant
prop-fr:couleur
  • white
prop-fr:icone
  • Grand Ducal Coat of Arms of Lithuania.svg
prop-fr:nom
prop-fr:période
  • 1392 (xsd:integer)
prop-fr:taille
  • 60 (xsd:integer)
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Vytautas le Grand (en français : Vitold le Grand, en biélorusse : Vitavt ou Vitaut, en allemand : Witavdt, en polonais : Witold Kiejstutowicz, en ruthène Vitovt. L'appellation le Grand fut ajoutée au XIXe siècle par les historiens lituaniens), né en 1344 ou 1350, mort le 27 octobre 1430 à Loutsk. Il fut baptisé le 21 octobre 1383 sous le nom de Wigand et en 1384 sous le nom d' Alexandre.
  • ヴィータウタス(リトアニア語:Vytautasヴィータウタス、1352年 - 1430年10月27日、在位1401年 - 1430年)は、リトアニア大公国の大公である。ケーストゥティスの子にあたる。
  • Vytautas der Große (litauisch Lietuvos didysis kunigaikštis Vytautas, deutsch Vitold, polnisch Witold, weißrussisch Вітаўт/Witaŭt, russisch Витовт/Witowt; * 1350; † 27. Oktober 1430) war ab 1392 Großfürst von Litauen und schuf zusammen mit seinem Vetter Jogaila, dem späteren König Władysław II. Jagiełło, die polnisch-litauische Union.
  • Witold (lit. Vytautas, biał. Вітаўт; ur. 1354 lub 1355, zm. 27 października 1430 w Trokach) – wielki książę litewski od 1401, syn Kiejstuta i Biruty, byłej kapłanki Praurimy z Połągi, brat stryjeczny Władysława Jagiełły.Brał udział w walkach z Moskwą i Krzyżakami oraz w walkach o panowanie na Litwie z Jagiełłą.
  • Vytautas Veliký, bělorusky: Вітаўт Кейстутавіч [Vitaŭt Kějstutavič] též Vitold (cca 1350 Staré Trakai – 27. října 1430 Trakai) byl od roku 1401 litevský velkokníže z rodu Gediminovců. Byl synem litevského velkoknížete Kęstutise. V roce 1422 mu byla husitskými Čechami nabídnuta česká královská koruna. Vyslal tedy do Čech svého zástupce Zikmunda Korybutoviče, ale ten se nakonec českým králem nestal. V roce 1429 dosáhl na královský titul, i když nebyl nikdy korunován.
  • Vytautas yang Agung (Lituania: Tentang suara ini Vytautas Didysis ; bahasa Belarusia: Vitaŭt; bahasa Latin: Alexander Vitoldus; Jerman: Witold and Vitort; bahasa Polandia: Witold; Rutenia: Vitovt; c. 1350 – October 27, 1430), adalah salah satu penguasa paling terkenal Kadipaten Agung Lituania, dengan gelar Didysis Kunigaikštis, ekuivalen dengan raja.
  • Ви́товт (лит. Vytautas, белор. Вітаўт, польск. Witold; около 1350 — 27 октября 1430) — великий князь литовский с 1392 года. Сын Кейстута, племянник Ольгерда и двоюродный брат Ягайло. Князь гродненский в 1370—1382 годах, луцкий в 1387—1389 годах, трокский в 1382—1413 годах. Провозглашённый король гуситов.
  • Vytautas (Litvanca: Ses bağlantısına git Vytautas Didysis , Beyaz Rusça: Вітаўт, Türkçe: telâffuz- Vidôdēz Didizîs Lehçe: Witold Kiejstutowicz; 15. yüzyıldan itibaren "Görkemli, Muhteşem" unvanlarıyla anılmıştır; d. 1350 – 27 Ekim, 1430) Orta Çağ Litvanyası'nın en ünlü hükümdârlarından biri. Vytautas;(1392–1430) döneminde, Litvanya ve Rutenya'yı kapsayan Litvanya Büyük Dükalığı'nı yönetmiştir. Ayrıca Hrodna (1370–1382) ve Lutsk (1387–1389) prensliği yapmıştır.
  • Vitoldo, in lituano Vytautas Didysis , in polacco Witold (1352 – Vilnius, 27 ottobre 1430), Granduca di Lituania dal 1401 al 1430, è considerato il più grande sovrano lituano del Medioevo e in Lituania è ancora oggi considerato un eroe nazionale.Figlio di Kęstutis e Biruta, era cugino di Ladislao II Jagellone, che divenne re di Polonia in seguito al suo matrimonio con la regina Edvige.
  • Витовт или Витаутас Велики (на литовски: Vytautas Didysis (произношение произношение), чете се Витаутас Дидисис, т.е. Велики, на беларуски: Вітаўт, на полски: Witold Kiejstutowicz, Витолд Кийстутович) е сред най-известните велики князе на Литва. По време на упавлението си (1392-1430) намира деликатен баланс на отношенията на 2-те най-големи етнически групи в тогавашна Литва - русини и литовци.
  • Vytautas (Lithuanian: About this sound Vytautas Didysis , Belarusian: Вітаўт Кейстутавіч (Vitaŭt Kiejstutavič), Polish: Witold Kiejstutowicz, Rusyn: Vitovt, Latin: Alexander Vitoldus); styled "the Great" from the 15th century onwards; c. 1350 – October 27, 1430) was one of the most famous rulers of medieval Lithuania. Vytautas was the ruler (1392–1430) of the Grand Duchy of Lithuania which chiefly encompassed the Lithuanians and Ruthenians.
  • Nagy Vitold, teljes nevén litvánul: Vytautas Didysis, lengyelül Witold Wiełki, szamogét dialektusban: Vītauts Dėdlīsės (1350. k. Litvániában – 1430. október 27. Trakai) Litván nagyfejedelem 1392–1430.Apja Kęstutis nagyfejedelem, aki folytonos harcban állt a hatalomért fivérével Algirdasszal (Olgerd), mely háború tovább dúlt Witold és Algirdas fia, a Jogailának nevezett későbbi II. Ulászló lengyel király között.
  • Vitautas el Grande (Acerca de este sonido Vytautas Didysis , en bielorruso: Vitaŭt, en latín: Alexander Vitoldus, en polaco: Witold, en rusino: Vitovt, c. 1350 — 27 de octubre de 1430), fue uno de los gobernantes más famosos del Gran Ducado de Lituania con el título de Didysis Kunigaikštis, el equivalente a rey.Vitautas fue gran duque de Lituania (1401-1430), cuyos territorios abarcaban principalmente el territorio habitado por lituanos y rutenos.
  • Vytautas (lituà: Vytautas Didysis Vytautas Didysis (?·pàg.), bielorús Вітаўт, polonès Witold Kiejstutowicz, rutè: Vitovt, llatí: Alexander Vitoldus, italià: Vito il Grande); anomenat "el Gran" des del segle XV en endavant; c. 1350 - 27 d'octubre, de 1430) fou un dels governants més famosos de la Lituània medieval. Vytautas fou el governant (1392–;1430) del Gran Ducat de Lituània que principalment incloïa els lituans i rutens.
rdfs:label
  • Vytautas le Grand
  • Vitautas
  • Vitold litván nagyfejedelem
  • Vitoldo
  • Vytautas
  • Vytautas
  • Vytautas
  • Vytautas
  • Vytautas
  • Vytautas
  • Vytautas de Grote
  • Witold Kiejstutowicz
  • Витовт
  • Витовт
  • ヴィータウタス
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:father of
is dbpedia-owl:successor of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:avant of
is prop-fr:commandant of
is prop-fr:père of
is prop-fr:successeur of
is foaf:primaryTopic of