PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • La critique de la société d'ordre est une théorie d'ordonnancement social selon laquelle la distinction sociale repose sur une hiérarchie de dignité et d'honneur. Elle se distingue ainsi des sociétés de castes, reposant sur un critère de pureté religieuse et des sociétés de classes qui distinguent les hommes d'après leur richesse. Ce modèle décrit avant tout les sociétés féodales et d'Ancien Régime.
  • Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját. A különböző államokban az eltérő adottságok, társadalmi fejlődés következtében eltérő rendek alakultak ki, azonban általában elkülönült a polgárság, a nemesség és az egyházi hivatalnokok rétege, utóbbi kettő körében pedig eltérő jogokat élveztek az uralkodónak közvetlenül alárendelt előkelőségek és az alacsonyabb rangú kiváltságosak. Bár külön társadalmi réteget alkottak, és a legtöbb középkori európai államban jelentős tömegek tartoztak hozzá, nem szokás rendnek tekinteni a jobbágyságot, sem a rabszolgák szűkebb rétegét.A rendiség az ezen csoportok elkülönülésén alapuló középkori és több helyen a késő újkorig fennmaradó társadalmi berendezkedés, valamint a rendek képviseletén alapuló kormányzati rendszer neve. A rendi alapú kormányzás Nyugat- és Közép-Európa nagy részén elősegítette a központi hatalom megerősítését a feudális keretek között, majd a társadalmi és gazdasági fejlődés hatására átadta helyét az abszolutizmusnak vagy az alkotmányos monarchiának.
  • Nel Medioevo e nel primo Rinascimento l'ordine sociale dell'Europa era caratterizzato dalla presenza dei cosiddetti stati o ordini (lat. status - ordo). Da un punto di vista sociologico essi corrispondevano - grosso modo - alla nozione di classe o ceto, come descritte da Karl Marx o Ralf Dahrendorf ma, a differenza delle classi sociali o dei ceti nella società attuale, avevano una sorta di soggettività giuridica e, attraverso i loro rappresentanti, partecipavano in quanto tali al processo politico, per esempio attraverso le diete (a differenza di quanto avviene oggi, dove questa partecipazione viene mediata attraverso i partiti politici).
  • Stany we Francji – w czasie trwania Ancien régime (fr. stare rządy) społeczeństwo francuskie dzieliło się na trzy stany. Stan Pierwszy stanowiło duchowieństwo, Stan Drugi – szlachta. Stan Trzeci składał się z całej reszty społeczeństwa. Król był sam w sobie osobnym stanem.
  • The estates of the realm were the broad social orders of the hierarchically conceived society, recognized in the Middle Ages and Early Modern period in Christian Europe. They are sometimes distinguished as the three estates: the clergy, the nobility, and commoners, and are often referred to by medieval ranking of importance (as the hierarchy was ordained by God) as the First, Second, and Third Estates respectively. In the scheme, God ordained the ministry, which was necessary to ordain the royalty and nobility, who settled privileges on the more prestigious commoners, or burghers. The term "Fourth Estate" emerged later, in reference to forces outside the established power structure, and is now most commonly used in reference to the independent press or media. During the Middle Ages individuals were born into their class, and change in social position, if possible at all, occurred slowly. The exception was the Medieval Church, which was the only institution where men could reach, in one lifetime, the highest positions in society.
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 2867696 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 4863 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 28 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110658773 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • La critique de la société d'ordre est une théorie d'ordonnancement social selon laquelle la distinction sociale repose sur une hiérarchie de dignité et d'honneur. Elle se distingue ainsi des sociétés de castes, reposant sur un critère de pureté religieuse et des sociétés de classes qui distinguent les hommes d'après leur richesse. Ce modèle décrit avant tout les sociétés féodales et d'Ancien Régime.
  • Stany we Francji – w czasie trwania Ancien régime (fr. stare rządy) społeczeństwo francuskie dzieliło się na trzy stany. Stan Pierwszy stanowiło duchowieństwo, Stan Drugi – szlachta. Stan Trzeci składał się z całej reszty społeczeństwa. Król był sam w sobie osobnym stanem.
  • Nel Medioevo e nel primo Rinascimento l'ordine sociale dell'Europa era caratterizzato dalla presenza dei cosiddetti stati o ordini (lat. status - ordo).
  • Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját. A különböző államokban az eltérő adottságok, társadalmi fejlődés következtében eltérő rendek alakultak ki, azonban általában elkülönült a polgárság, a nemesség és az egyházi hivatalnokok rétege, utóbbi kettő körében pedig eltérő jogokat élveztek az uralkodónak közvetlenül alárendelt előkelőségek és az alacsonyabb rangú kiváltságosak.
  • The estates of the realm were the broad social orders of the hierarchically conceived society, recognized in the Middle Ages and Early Modern period in Christian Europe. They are sometimes distinguished as the three estates: the clergy, the nobility, and commoners, and are often referred to by medieval ranking of importance (as the hierarchy was ordained by God) as the First, Second, and Third Estates respectively.
rdfs:label
  • Société d'ordres
  • Estates of the realm
  • Rend (feudalizmus)
  • Stany we Francji
  • Stato (medioevo)
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of