Les Sicules ou Széklers [seklɛr] (hongrois : székely [ˈseːkɛj], pluriel : székelyek [ˈseːkɛjɛk] ; roumain : Secui) sont un groupe ethno-linguistique de langue hongroise présent essentiellement en Transylvanie et lié historiquement aux Magyars.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Les Sicules ou Széklers [seklɛr] (hongrois : székely [ˈseːkɛj], pluriel : székelyek [ˈseːkɛjɛk] ; roumain : Secui) sont un groupe ethno-linguistique de langue hongroise présent essentiellement en Transylvanie et lié historiquement aux Magyars. Les Sicules habitent originellement le « Pays sicule » (Székelyföld en hongrois, Ţara secuilor en roumain), région montagneuse située à l'Est de la Transylvanie, sur les județe roumains de Harghita, Covasna et la moitié du Mureș, ainsi qu'un arrondissement de celui d'Alba. Leur capitale historique est Odorheiu Secuiesc, en hongrois Székelyudvarhely.Les Sicules se seraient établis en Transylvanie au XIIe siècle avec pour principale fonction la protection de la frontière orientale du Royaume de Hongrie. Leur singularité ethnographique au sein du royaume est à l'origine d'un fort sentiment identitaire, dont le débat sur leurs origines et leur lien avec les Magyars est encore très disputé. En 1437, ils sont d'ailleurs considérés comme une nation à part entière lorsqu'est conclu le Unio trium nationum avec la noblesse hongroise et la bourgeoisie saxonne signifiant une triple entente pour la domination politique de la Transylvanie. L'intégration symbolique des Sicules à la nation hongroise moderne est très tardive : elle se fait lors de la Révolution hongroise de 1848. Ce sentiment identitaire est désormais dilué dans un fort sentiment régionaliste à l'égard des Roumains d'une part (revendications d'autonomie territoriale) et des autres locuteurs du hongrois en Roumanie d'autre part. Ne bénéficiant pas de reconnaissance spécifique, ils sont d'ailleurs assimilés à la communauté magyare de Roumanie dont ils constituent plus de la moitié des effectifs.
  • Секеите или Секуите (унгарски: Székelyek, румънски: Secuii) са народ, причиляващ се към унгарската етническа група, населяващ основно източната част на Трансилвания в Румъния - главно в окръзите Харгита (85 %), Ковасна (74 %) и Муреш. Голям брой секеи живеят в Унгария и Сърбия. Общата им чилсеност е над 1 000 000 души.
  • De Szeklers (Hongaars: Székely, Roemeens: Secui - vroegere spelling: Săcui, Duits: Szekler) vormen een Hongaarse etnische groep, die voornamelijk leeft in het Szeklerland (Székelyföld), langs de oostgrens van Transsylvanië in het huidige Roemenië. Historisch gezien zijn de Szeklers de grensbewakers van het Hongaarse Rijk. De Szeklers waren in de middeleeuwen naast de Hongaarse edelen en de Zevenburger Saksen een van de drie bevoorrechte volkeren van Transsylvanië. Het Szeklerland, het gebied dat historisch gezien door de Szeklers wordt bewoond, vormt tegenwoordig in Roemenië vrijwel het enige gebied met een Hongaarse meerderheid.De Szekleridentiteit is voor veel Szeklers een aanvulling op de Hongaarse identiteit. De meeste Szeklers voelen zich in de eerste plaats Hongaar en pas in de tweede plaats Szekler. Bij de Roemeense volkstellingen biedt men de mogelijkheid om bij bevolkingsgroep "Szekler" op te geven; hier maakten in 2002 welgeteld 150 mensen gebruik van. Nagenoeg alle Szeklers lieten zich registreren als "Hongaar".Volgens schattingen op basis van de laatste Roemeense volkstelling wonen er ongeveer 670.000 Szeklers in Roemenië, waarvan de meeste in de districten Harghita, Covasna en delen van de districten Mureș en Cluj (het historische Szeklerland).In centraal Transsylvanië woonden historisch gezien ook Szeklers in de Aranyosszék. Dit was de kleinste teritoriale autonomie van de Szeklers. Hier wonen tegenwoordig nog circa 4200 Szeklers.De Szeklers worden vertegenwoordigd door de Nationale Szekler Raad. Het officiële volkslied van de Szeklers is het Székely himnusz.
  • Los Siculi o Szekler o székely (pronunciación: síkey) son una etnia de habla húngara y rumana que en torno al siglo VIII ocupó las tierras del sureste de Hungría. Mayoritariamente viven en Transilvania, en el País Székely (en húngaro: Székelyföld, en rumano: Ţinutul Secuiesc). Otros grupos de origen székely dejaron Transilvania en 1764 después de la “tragedia de Mádéfalva/Siculeni” y emigraron a Bucovina.
  • Секеи или Секуи (ед. ч. «секей» от венгерск. этнонима Székely ([ˈseːkɛj] секэй) также Szekler букв. люди; также рум. Secui, нем. Szekler, лат. Siculi) — одна из наиболее известных субэтнических групп, составляющих венгерское национальное меньшинство на территории современной республики Румыния. Представители другой венгерской общины в Румынии — чангоши, проживающие в румынской провинции Молдова, малочисленны и менее известны за пределами страны.
  • Els Siculi, o Székely (IPA ˈseːkɛj), també coneguts com a Szeklers (hongarès Székelyek, romanès Secui, alemany Szekler, llatí Siculi), són una ètnia de parla romanesa i hongaresa que cap al segle X va ocupar les terres del sud-est d'Hongria. Majoritàriament viuen a Transsilvània, al País Székely (en hongarès: Székelyföld, en romanès: Ţinutul Secuiesc). Altres grups d'origen székely van deixar Transsilvània el 1764 després de la tragèdia de Mádéfalva i van emigrar a Bucovina.
  • Sikulové (latinsky Siculi, německy Szekler, maďarsky Székelyek) je plurální označení Maďarů, žijících ve východní Transylvánii, též známé jako Sikulsko (Székelyföld), díky svému majoritnímu zastoupení Maďarů v Rumunsku.
  • Die Siculi, Szekler [ˈseːk-] oder Székler, selten auch Sekler (ungarisch Singular székely, Plural székelyek; rumänisch Singular secui, Plural secui), sind eine den ungarischen Szekler-Dialekt sprechende Bevölkerungsgruppe im Osten Siebenbürgens in der Mitte Rumäniens. 2002 lebten auf dem Boden des historischen Szeklerlandes rund 670.000 Ungarn – die meisten davon Szekler – und circa 407.000 Rumänen, darunter Mitglieder etlicher Minderheiten wie z. B. Roma, Juden und armenischstämmige rumänische Staatsbürger.
  • A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. A székelységet két csoportra oszthatjuk, a nyugati és a keleti székelység. A nyugati székelység kisebb számarányú volt és a 14. századra beolvadt a magyarságba, míg a keleti székelység egyéni, de ugyanakkor kollektív, a nemesi kiváltságokhoz hasonlóakkal rendelkezett és a 15. századtól kezdve külön rendi nemzetnek minősült. Elsősorban az Erdély délkeleti részén található Székelyföldön élnek, de székelynek vallja magát a Brassótól Nagyszebenig húzódó, úgynevezett Szászföld magyar ajkú lakosságának nagy része is. A bukovinai székelyek az 1764-es „madéfalvi veszedelem” után menekültek át a Kárpátokon túlra, s onnan a 19. és a 20. században telepítették át őket Magyarországra, ma főként Tolna és Baranya megyékben, illetve a Vajdaságban élnek. Jelentős számban telepedtek meg székelyek Budapesten, Magyarország és Erdély egyéb részein, Nyugat-Európában, Amerikában és Ausztráliában.A székelyek eredethagyományát a középkori magyar gestaszerzők foglalták írásba, akik az 5. századi hunok leszármazottaiként emlékeztek meg róluk. Egyes elméletek szerint a székelyek a honfoglalás előtt, a 8–9. században csatlakoztak a magyar törzsekhez, más elméletek szerint a Kárpát-medencében várták a honfoglaló magyar törzseket. Az államalapítás után határvédő közösségként adómentességet és fegyverviselési jogot élveztek, kiváltságaikat a középkorban és az újkorban is megőrizték. A 12. század elejétől az ország nyugati határain már a harcok elcsitultak, és ezen a területen kevesebb határőr is elegendő volt, a keleti végen egyre égetőbbé vált a helyzet a pogány népek becsapásai miatt. Ekkor helyezhették át Erdélybe a székely határőrség nagyobb csoportjait, a mai Szászföld területére, onnan pedig a 12–13. század fordulóján költöztek át a mai Székelyföldre, de ugyanakkor nagyobb számban áttelepültek Moldva és Havasalföld területére is.Az 1848–1849-es időszakban a székelyek tömegesen vettek részt a magyar szabadságharcban, képviselőik a magyar nemzet részének tekintették a székely népet. A rendi kiváltságokon alapuló széki rendszert az 1876-os megyerendezés szüntette meg. Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a terület visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.A legutóbbi, 2011-es romániai népszámláláskor a mai értelemben vett Székelyföld területén 810 367 főből 581 159 vallotta magát magyarnak (Aranyosszék nélkül), ők tették ki az ottani lakosság 71,72 százalékát. A román hatóságok különösen 1960 és 1989 között, a kommunista uralom időszakában jelentős asszimilációs-beolvasztó politikát folytattak a székelyekkel szemben. Székelyföld területe jelenleg a központilag irányított román államigazgatás fennhatósága alá tartozik; az 1990-es évektől napjainkig a magyarság szószólói folyamatosan megfogalmazták és megfogalmazzák az igényt Székelyföld területi autonómiájára.
  • I Siculi (Székely in ungherese, Secui in rumeno, in latino Siculi), da non confondere con i Siculi di Sicilia, sono un gruppo etnico di lingua ungherese che vive per la maggior parte in Transilvania, con minoranze significative in Voivodina (Serbia). A differenza di molti altri gruppi etnici della Romania, i Siculi sono principalmente concentrati in un'unica area, la Terra dei Siculi (Székelyföld, in ungherese). Secondo le più recenti statistiche rumene, circa 670.000 ungheresi vivono nei distretti di Harghita, Covasna e Mureş e soltanto 500 sono siculi. Siculi costituiscono una parte importante delle minoranze etniche di lingua ungherese in Romania.La descrizione più completa delle terre e delle tradizioni sicule fu scritta tra il 1859 ed il 1868 da Orbán Balázs nella sua opera, Descrizione della Terra dei Siculi.L'origine dei Siculi è incerta e oggetto di discussione sia tra gli studiosi che tra i Siculi stessi. Una teoria diffusa sostiene che discendano dagli Unni e che si stabilirono lungo le montagne di confine prima dell'arrivo degli Ungari per difendersi dalle invasioni dei Tatari. I Siculi hanno una forte identità nazionale ungherese. Benché le regioni in cui abitano sono oggi in Transilvania e in Vojvodina (entrambe non più appartenenti all'Ungheria), la lingua parlata non differisce affatto dall'ungherese. Molti termini arcaici dell'ungherese sono sopravvissuti tra i Siculi, soprattutto in Romania, dove non hanno subíto l'influenza delle lingue slave. Foneticamente, i Siculi hanno un accento tipico.
  • セーケイ人(Székely)はトランシルバニア東部のセーケイ地方に居住するハンガリー系住民で、現在はルーマニアの少数民族となっている。ルーマニア語ではセクイ人(Secui)と呼ぶ。ラテン語ではSiculと表記される。2002年のルーマニアの国勢調査では、約143万人のハンガリー系少数民族のうち、約67万人がセーケイ人である。セーケイ人は、ハンガリー人(マジャル人)の中でも自他共に“ハンガリー人の中のハンガリー人”とされ、極めて誇り高いエスニック・グループである。言語はハンガリー語で主な宗教はカトリックである。セーケイ人の起源は諸説ある。かってはアッティラが率いたフン族の子孫というのが広く知られていたが、現在ではルーマニアの圧力およびハンガリー本国の周囲との平和を望む意図もあって概ね否定されている(セーケイ人たちには今もフン族の子孫である言い伝えを守っている者は多い)。最近ではアヴァール説が新たに登場しているが、他にトルコ、スキタイといった説がある。また、マジャル人の分派がトランシルバニアで独自の文化をもったと言う説もある。いずれにせよ、これらの諸説は伝説の域を出ず、セーケイ人以外のハンガリー人も、セーケイ人自らもハンガリー建国以来セーケイ人をハンガリー人として捉えている。ちなみにハンガリー人にはセーケイ人以外にもチャーンゴー人、パローツ人、マチョー人、クン人、ヤース人、ハイドゥー人等、色々なエスニック・グループが存在するので、セーケイ人だけが特別なわけではない。ハンガリー王国はセーケイ人をトランシルバニアの防人、屯田兵のように利用しており、近世以前のトランシルバニアでは、1437年に(セーケイ人以外の)マジャル人貴族と郷士のセーケイ人と自由市民であったザクセン人と「三国民同盟」 (Unio trium nationum) を締結し、特権階級を形成していた。ルーマニア史ではこの同盟はハンガリー人、セーケイ人、ドイツ人の三民族が共謀してルーマニア人農民を抑圧したものであると主張しているが、ハンガリー史では、この同盟は特定の民族に敵対するものではなく、支配階級が(専らハンガリー人やドイツ人等の)被支配階級に対抗するために結ばれた同盟だと捉えられている。この同盟からルーマニア人貴族が排除されていたという抗議に対しては、元々当時のトランシルヴァニアには同盟を結ぶべきルーマニア人貴族が存在しなかったと反論されている。ハンガリー王国では行政組織として城県 (vármegye) が置かれていたが、自治権を有するセーケイ人の居住するセーケイ地方では城県に代えて席 (szék) が置かれていた。20世紀に入って席も県 (megye) に再編された。現在のルーマニアの県 (judeţ) も同じものと見なされている。なお、ルーマニア人民共和国は1960年12月に憲法改正で廃県置州を断行し、セーケイ地方をマロシュ・ハンガリー人自治州 (Regiunea Mureş-Autonomă Maghiară, Maros-Magyar Autonóm Tartomány) として自治権を与えハンガリー語を地域公用語としたが、ルーマニア社会主義共和国となってから1968年2月の憲法改正で再び県を(県境を変更して)復活させ、マロシュ・ハンガリー人自治州も廃止され、地域公用語としてのハンガリー語も廃止された。なお、ブラム・ストーカーの「吸血鬼ドラキュラ」において、ドラキュラ伯爵はトランシルバニアのセーケイ人とされているが、実際は、モデルとなったヴラド・ツェペシュ公は、トランシルヴァニアの南隣のワラキア公国の君主で、ワラキア人(現在のルーマニア人の一派)であり、セーケイ人ではなかった。
  • Os székely ou szeklers (em português sículos da Transilvânia) são uma etnia de origem húngara que desde o século VIII ocupou as terras do sudeste da Hungria. A maior parte deles vive na Transilvânia, no chamado "País Székely" (em húngaro, Sékelyföld; em romeno, Ţinutul Secuiesc. Outros grupos de origem székely deixaram a Transilvânia em 1764 depois da tragédia de Mádéfalva e emigraram à Bucovina.
  • Seklerzy, Szeklerzy, Sekelowie (węg. Székely [l.poj.], Székelyek [l.mn.] (węgierskie "sz" wymawiane jak polskie "s", "é" – jak długie "yj", "ly" – jak "j"), łac. siculitas) – grupa etniczna zamieszkująca wschodnią część Siedmiogrodu (nazywaną także Seklem bądź Seklerszczyzną (węg. Székelyföld lub Székely) w dzisiejszej Rumunii. W 2002 mieszkało tam około 650 tys. Seklerów wraz z około 100 tys. Rumunów i przedstawicieli innych narodowości. Jednakże współcześnie Seklerzy w spisach powszechnych deklarują narodowość węgierską (w latach 90. pochodzenie szeklerskie zadeklarowało jedynie ok. tysiąca osób), co świadczy o zakończonym procesie konwersji, będącej rezultatem madziaryzacji z jednej strony, a koniecznością obrony tożsamości (w opozycji do Rumunów i rumunizacji) z drugiej. Podobna sytuacja ma miejsce w Mołdawii, gdzie madziarojęzyczna i katolicka mniejszość, czyli Czangowie, również coraz częściej deklarują przynależność do narodu węgierskiego.
  • The Székelys or Székely (Hungarian pronunciation: [ˈseːkɛj]), sometimes also referred to as Szeklers (Hungarian: székelyek, Romanian: Secui, German: Szekler, Latin: Siculi), are a subgroup of the Hungarian people living mostly in the Székely Land. A significant population descending from the Székelys of Bukovina lives in Tolna and Baranya counties in Hungary and in certain districts of Vojvodina, Serbia. In 1952 the former province of Mureş (with the highest concentration of Székely population) was legally designated as the Hungarian Autonomous Region. It was superseded in 1960 by the Mureş-Hungarian Autonomous Region, itself divided in 1968 into three non-autonomous districts, Harghita, Covasna and Mureş.In the Middle Ages, the Székelys, along with the Saxons, played a key role in the defense of the Kingdom of Hungary against the Ottomans in their posture of guards of the eastern border. With the Treaty of Trianon of 1920, Transylvania (including the Székely Land) became part of Romania, and the Székely population was a target of Romanianization efforts. In post-Cold War Romania, where the Székelys form roughly a half of the ethnic Hungarian population, members of the group have been among the most vocal of Hungarians seeking an autonomous Hungarian region in Transylvania. They were estimated to number about 860,000 in the 1970s and are officially recognized as a distinct minority group by the Romanian government. However, the Romanian government does not recognize the existence of a Székely Land.Today's Székely Land roughly corresponds to the Romanian counties of Harghita, Covasna and central and eastern Mureş. Based on the official 2011 Romanian census, 1,227,623 ethnic Hungarians live in Romania, mostly in the region of Transylvania making 19.6% of the population of this region. Of these, 609,033 (according to the 2011 Romanian Census) live in the counties of Harghita, Covasna and Mureş, which taken together have a Hungarian majority (58%). The Hungarians in Székely Land therefore account for half (49.41%) of the Hungarians in Romania. When given the choice on the 2011 Romanian census between ethnically identifying as Székely or as Hungarian, fearing that the Romanian government would misuse the data, the overwhelming majority of the Székelys chose the latter. 532 persons declared themselves as ethnic Székely.
  • Sekeller (Macarca: Székelyek, Rumence: Secui, Almanca: Szekler, Latince: Siculi), ağırlıklı olarak Romanya'nın Sekelistan bölgesinde, daha az olarak güney Macaristan'da yaşayan ve Macarların bir alt grubu olan halk. Macarcanın Sekel lehçesini konuşurlar.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 214413 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 16073 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 178 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110357216 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:carte
  • Székelyföld.png
prop-fr:groupeLié
prop-fr:langue
  • Hongrois
prop-fr:légende
  • Un székelykapu, porte sicule, en 1895.
prop-fr:nom
  • Sicules de Transylvanie
prop-fr:origine
  • Oural
prop-fr:pop
  • 180000 (xsd:integer)
  • 665000 (xsd:integer)
prop-fr:poptot
  • 845000 (xsd:integer)
prop-fr:region
  • Diaspora
prop-fr:religion
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Les Sicules ou Széklers [seklɛr] (hongrois : székely [ˈseːkɛj], pluriel : székelyek [ˈseːkɛjɛk] ; roumain : Secui) sont un groupe ethno-linguistique de langue hongroise présent essentiellement en Transylvanie et lié historiquement aux Magyars.
  • Секеите или Секуите (унгарски: Székelyek, румънски: Secuii) са народ, причиляващ се към унгарската етническа група, населяващ основно източната част на Трансилвания в Румъния - главно в окръзите Харгита (85 %), Ковасна (74 %) и Муреш. Голям брой секеи живеят в Унгария и Сърбия. Общата им чилсеност е над 1 000 000 души.
  • Los Siculi o Szekler o székely (pronunciación: síkey) son una etnia de habla húngara y rumana que en torno al siglo VIII ocupó las tierras del sureste de Hungría. Mayoritariamente viven en Transilvania, en el País Székely (en húngaro: Székelyföld, en rumano: Ţinutul Secuiesc). Otros grupos de origen székely dejaron Transilvania en 1764 después de la “tragedia de Mádéfalva/Siculeni” y emigraron a Bucovina.
  • Секеи или Секуи (ед. ч. «секей» от венгерск. этнонима Székely ([ˈseːkɛj] секэй) также Szekler букв. люди; также рум. Secui, нем. Szekler, лат. Siculi) — одна из наиболее известных субэтнических групп, составляющих венгерское национальное меньшинство на территории современной республики Румыния. Представители другой венгерской общины в Румынии — чангоши, проживающие в румынской провинции Молдова, малочисленны и менее известны за пределами страны.
  • Els Siculi, o Székely (IPA ˈseːkɛj), també coneguts com a Szeklers (hongarès Székelyek, romanès Secui, alemany Szekler, llatí Siculi), són una ètnia de parla romanesa i hongaresa que cap al segle X va ocupar les terres del sud-est d'Hongria. Majoritàriament viuen a Transsilvània, al País Székely (en hongarès: Székelyföld, en romanès: Ţinutul Secuiesc). Altres grups d'origen székely van deixar Transsilvània el 1764 després de la tragèdia de Mádéfalva i van emigrar a Bucovina.
  • Sikulové (latinsky Siculi, německy Szekler, maďarsky Székelyek) je plurální označení Maďarů, žijících ve východní Transylvánii, též známé jako Sikulsko (Székelyföld), díky svému majoritnímu zastoupení Maďarů v Rumunsku.
  • セーケイ人(Székely)はトランシルバニア東部のセーケイ地方に居住するハンガリー系住民で、現在はルーマニアの少数民族となっている。ルーマニア語ではセクイ人(Secui)と呼ぶ。ラテン語ではSiculと表記される。2002年のルーマニアの国勢調査では、約143万人のハンガリー系少数民族のうち、約67万人がセーケイ人である。セーケイ人は、ハンガリー人(マジャル人)の中でも自他共に“ハンガリー人の中のハンガリー人”とされ、極めて誇り高いエスニック・グループである。言語はハンガリー語で主な宗教はカトリックである。セーケイ人の起源は諸説ある。かってはアッティラが率いたフン族の子孫というのが広く知られていたが、現在ではルーマニアの圧力およびハンガリー本国の周囲との平和を望む意図もあって概ね否定されている(セーケイ人たちには今もフン族の子孫である言い伝えを守っている者は多い)。最近ではアヴァール説が新たに登場しているが、他にトルコ、スキタイといった説がある。また、マジャル人の分派がトランシルバニアで独自の文化をもったと言う説もある。いずれにせよ、これらの諸説は伝説の域を出ず、セーケイ人以外のハンガリー人も、セーケイ人自らもハンガリー建国以来セーケイ人をハンガリー人として捉えている。ちなみにハンガリー人にはセーケイ人以外にもチャーンゴー人、パローツ人、マチョー人、クン人、ヤース人、ハイドゥー人等、色々なエスニック・グループが存在するので、セーケイ人だけが特別なわけではない。ハンガリー王国はセーケイ人をトランシルバニアの防人、屯田兵のように利用しており、近世以前のトランシルバニアでは、1437年に(セーケイ人以外の)マジャル人貴族と郷士のセーケイ人と自由市民であったザクセン人と「三国民同盟」 (Unio trium nationum) を締結し、特権階級を形成していた。ルーマニア史ではこの同盟はハンガリー人、セーケイ人、ドイツ人の三民族が共謀してルーマニア人農民を抑圧したものであると主張しているが、ハンガリー史では、この同盟は特定の民族に敵対するものではなく、支配階級が(専らハンガリー人やドイツ人等の)被支配階級に対抗するために結ばれた同盟だと捉えられている。この同盟からルーマニア人貴族が排除されていたという抗議に対しては、元々当時のトランシルヴァニアには同盟を結ぶべきルーマニア人貴族が存在しなかったと反論されている。ハンガリー王国では行政組織として城県 (vármegye) が置かれていたが、自治権を有するセーケイ人の居住するセーケイ地方では城県に代えて席 (szék) が置かれていた。20世紀に入って席も県 (megye) に再編された。現在のルーマニアの県 (judeţ) も同じものと見なされている。なお、ルーマニア人民共和国は1960年12月に憲法改正で廃県置州を断行し、セーケイ地方をマロシュ・ハンガリー人自治州 (Regiunea Mureş-Autonomă Maghiară, Maros-Magyar Autonóm Tartomány) として自治権を与えハンガリー語を地域公用語としたが、ルーマニア社会主義共和国となってから1968年2月の憲法改正で再び県を(県境を変更して)復活させ、マロシュ・ハンガリー人自治州も廃止され、地域公用語としてのハンガリー語も廃止された。なお、ブラム・ストーカーの「吸血鬼ドラキュラ」において、ドラキュラ伯爵はトランシルバニアのセーケイ人とされているが、実際は、モデルとなったヴラド・ツェペシュ公は、トランシルヴァニアの南隣のワラキア公国の君主で、ワラキア人(現在のルーマニア人の一派)であり、セーケイ人ではなかった。
  • Os székely ou szeklers (em português sículos da Transilvânia) são uma etnia de origem húngara que desde o século VIII ocupou as terras do sudeste da Hungria. A maior parte deles vive na Transilvânia, no chamado "País Székely" (em húngaro, Sékelyföld; em romeno, Ţinutul Secuiesc. Outros grupos de origem székely deixaram a Transilvânia em 1764 depois da tragédia de Mádéfalva e emigraram à Bucovina.
  • Sekeller (Macarca: Székelyek, Rumence: Secui, Almanca: Szekler, Latince: Siculi), ağırlıklı olarak Romanya'nın Sekelistan bölgesinde, daha az olarak güney Macaristan'da yaşayan ve Macarların bir alt grubu olan halk. Macarcanın Sekel lehçesini konuşurlar.
  • I Siculi (Székely in ungherese, Secui in rumeno, in latino Siculi), da non confondere con i Siculi di Sicilia, sono un gruppo etnico di lingua ungherese che vive per la maggior parte in Transilvania, con minoranze significative in Voivodina (Serbia). A differenza di molti altri gruppi etnici della Romania, i Siculi sono principalmente concentrati in un'unica area, la Terra dei Siculi (Székelyföld, in ungherese).
  • Seklerzy, Szeklerzy, Sekelowie (węg. Székely [l.poj.], Székelyek [l.mn.] (węgierskie "sz" wymawiane jak polskie "s", "é" – jak długie "yj", "ly" – jak "j"), łac. siculitas) – grupa etniczna zamieszkująca wschodnią część Siedmiogrodu (nazywaną także Seklem bądź Seklerszczyzną (węg. Székelyföld lub Székely) w dzisiejszej Rumunii. W 2002 mieszkało tam około 650 tys. Seklerów wraz z około 100 tys. Rumunów i przedstawicieli innych narodowości.
  • De Szeklers (Hongaars: Székely, Roemeens: Secui - vroegere spelling: Săcui, Duits: Szekler) vormen een Hongaarse etnische groep, die voornamelijk leeft in het Szeklerland (Székelyföld), langs de oostgrens van Transsylvanië in het huidige Roemenië. Historisch gezien zijn de Szeklers de grensbewakers van het Hongaarse Rijk. De Szeklers waren in de middeleeuwen naast de Hongaarse edelen en de Zevenburger Saksen een van de drie bevoorrechte volkeren van Transsylvanië.
  • A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. A székelységet két csoportra oszthatjuk, a nyugati és a keleti székelység. A nyugati székelység kisebb számarányú volt és a 14. századra beolvadt a magyarságba, míg a keleti székelység egyéni, de ugyanakkor kollektív, a nemesi kiváltságokhoz hasonlóakkal rendelkezett és a 15. századtól kezdve külön rendi nemzetnek minősült.
  • The Székelys or Székely (Hungarian pronunciation: [ˈseːkɛj]), sometimes also referred to as Szeklers (Hungarian: székelyek, Romanian: Secui, German: Szekler, Latin: Siculi), are a subgroup of the Hungarian people living mostly in the Székely Land. A significant population descending from the Székelys of Bukovina lives in Tolna and Baranya counties in Hungary and in certain districts of Vojvodina, Serbia.
  • Die Siculi, Szekler [ˈseːk-] oder Székler, selten auch Sekler (ungarisch Singular székely, Plural székelyek; rumänisch Singular secui, Plural secui), sind eine den ungarischen Szekler-Dialekt sprechende Bevölkerungsgruppe im Osten Siebenbürgens in der Mitte Rumäniens. 2002 lebten auf dem Boden des historischen Szeklerlandes rund 670.000 Ungarn – die meisten davon Szekler – und circa 407.000 Rumänen, darunter Mitglieder etlicher Minderheiten wie z. B.
rdfs:label
  • Sicules (Transylvanie)
  • Sekeller
  • Seklerzy
  • Siculi (Transilvania)
  • Sikulové
  • Szekler
  • Szeklers
  • Székely
  • Székely
  • Székely
  • Székelyek
  • Székelys
  • Секеи
  • Секеи
  • セーケイ人
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is skos:subject of
is foaf:primaryTopic of