Sens, en linguistique, est la signification cognitive d’une expression. Il désigne le contenu conceptuel d'une expression (mot, syntagme, phrase, énoncé etc.) ou la manière avec laquelle on exprime quelque chose. Les interrogations au sujet de ce que constitue la signification, ou le sens, sont à la base de la philosophie du langage, et les positions les plus diverses existent à ce sujet.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Sens, en linguistique, est la signification cognitive d’une expression. Il désigne le contenu conceptuel d'une expression (mot, syntagme, phrase, énoncé etc.) ou la manière avec laquelle on exprime quelque chose. Les interrogations au sujet de ce que constitue la signification, ou le sens, sont à la base de la philosophie du langage, et les positions les plus diverses existent à ce sujet.
  • 언어학에서 의미(意味) 또는 뜻은 글쓴이나 화자가 드러내는 바, 또 읽은이나 듣는이에게 나타내는 바를 가리킨다. 의미론에서 의미는 낱말, 구절, 문장에서 드러나는 목적이나 개념에서 유추해 볼 수 있다. 화용론에서 의미는 글쓴이나 화자가 의도한 바를 현재의 문맥으로 말미암아 유추할 수 있다.의미가 뚜렷하지 않다면 이는 전달되는 바에 혼동을 가져올 수 있으며 현재의 문맥과는 다른 뜻으로 풀이하게 만들 수 있다.
  • Il significato è un concetto espresso mediante segni che possono essere grafici, verbali-orali, o mediante cenni e gesti. Il significato permette di capire o esprimere il senso, il valore o il contenuto del segno. Secondo il linguista ginevrino Ferdinand de Saussure, il segno linguistico è costituito dall'unione di un significato (un concetto, cioè la nozione mentale che abbiamo di un determinato oggetto) con un significante (cioè una forma sonora, o un'immagine uditiva). Perciò, ad esempio, la parola italiana albero è un segno linguistico che unisce il concetto di "albero" alla catena fonica /albero/.In semantica, il significato è la nozione o immagine mentale generica che possediamo di albero (quest'immagine ci dà modo di riconoscere un albero sia che si tratti di una quercia o di un melo). È indicata graficamente o foneticamente dal significante e si riferisce all'albero reale al di fuori della sfera linguistica, detto referente.Dello studio del significato si occupano la semiotica, la semantica e la filosofia. In semiotica, il significato è uno dei vertici del triangolo semiotico postulato da Charles Peirce, come mostrato nella figura accanto.Per quanto riguarda la porzione di realtà indicata, si distingue in genere tra: denotazione, ovvero ciò che una parola indica in quanto tale (uomo, e il suo significato di animale razionale); riferimento, ovvero ciò che una parola indica in una frase determinata (quell'uomo è alto).
  • Význam v češtině označuje: to, co slovo, věta nebo text míní, co vyjadřuje čili referent („význam slova les“) závažnost nějaké události, tématu nebo osoby („významné ochlazení“).
  • El significat, en semiòtica i lingüística, és el contingut conceptual associat al significant (element perceptual); la unió de tots (indissoluble segons Jakobson i Husserl) configura el signe, i en gramàtica el signe lingüístic (monema, mot, etc). El significat és diferent del referent (o designat) que és l'objecte de la realitat al qual es refereix el signe.És l'objecte d'estudi de la semàntica i de la filosofia del llenguatge, però també interessa a la lexicografia o a la psicologia.
  • Езиковите последователности (стрингове) могат да бъдат съставени от думи, фрази и изречения, всяко от които има различен тип на значение. Отделни думи, като думата "бакалавър", се отнасят до някакво абстрактно понятие. Фрази, като "най-ярката звезда в небето", са различни от отделните думи, от които са съставени, тук са налице сложни символи, подредени в някакъв ред. Изречения, като "Бари е бакалавър", са сложни цялости, и изразяват съждение, което може да е вярно или невярно.В лингвистиката областите най-тясно свързани със смисъла/значението са семантика и прагматика. Семантика най-пряко се занимава с това, което означават думи или фрази, а прагматика се занимава с това как контекстът променя значението на думите. Синтаксисът и морфологията също имат дълбок ефект върху значението. Синтаксисът на езика позволява на солидно количество информация да бъдат предавана, дори когато са използвани специфични думи, които не са познати на слушателя, а морфологията на езика, може да позволи слушателя да открие смисъла на думата, като разглежда морфемите, от които е съставена.
  • Según Ferdinand de Saussure, el significado es el contenido mental que le es dado a este signo lingüístico. Es decir, es el concepto o idea que se asocia al signo en todo tipo de comunicación, como es el contenido mental. Éste depende de cada persona, ya que cada una le asigna un valor mental al significado, pero por convención este significado debe ser igual para realizar una comunicación óptima (ver definición). Según Charles Peirce, el significado es la interpretación del signo o representamen. El "segundo" Wittgenstein define el significado de toda cosa como proveniente del uso, de su función. Es otra manera de formular que el significado proviene de la utilidad de algo. Gottlob Frege en Sobre el sentido y la referencia advierte que el significado incluye algo más que referencia de una expresión.
  • De gebruikelijke omschrijving van de term betekenis is datgene in de werkelijkheid waar door middel van een teken (een woord, gebaar, voorwerp of andersoortige betekenisdrager die verwijst naar een betekenis) naar wordt verwezen. De omgeving waarin dit plaatsvindt staat bekend als het "betekenisvormingsproces".In de filosofie en de structuralistische taalkunde bestaan drie verschillende benaderingen van het begrip "betekenis": Betekenis in taalkundige zin Ideationele theorie Stimulus-responstheorieIn taalkundig opzicht vormt betekenis als zodanig tevens het hoofdonderwerp van de semantiek.
  • Znaczenie w najogólniejszym ujęciu to pojęcie, które łączy to, co rejestrujemy naszymi zmysłami z jakimś symbolem. Znak, zdanie, gest, czy dźwięk nie mają znaczenia, jeśli nie odnoszą się do czegoś, co jest nam znane.
  • Bedeutung ist ein grundlegender Begriff der Linguistik und der Sprachphilosophie. Wichtig ist der Begriff zudem in der Informatik, speziell auch in der KI-Forschung, und in der Kognitionswissenschaft.
  • A jelentés a nyelvtudomány olyan alapfogalma, mint a létezésnek az élet; mindnyájunknak van róla tapasztalata, sőt rengeteget tudunk is róla, anélkül, hogy széles körben elfogadható definíciót tudnánk róla alkotni. A nyelvészek leggyakrabban a „jel használati szabályának” nevezik a jelentést, magyar nyelven „Jelentéselmélet” címmel Kiefer Ferenc nyelvész írt róla részletes tankönyvet.A hétköznapi szóhasználatban jelentésnek nevezzük valaminek a nyelvi megnyilatkozások (legtöbbször szavaknak, mondatoknak, szövegeknek), illetve bizonyos észlelt, tapasztalt dolgoknak az értelmét, a számunkra felfogható és megfogalmazható lényegét, következményét. A jelentés az ismeretek jellemzésére használt logikai alapfogalmak (dolgok, tulajdonságok, viszonyok) közül a viszony kategóriába tartozik, röviden: a jelentés viszony. (l. Kiefer könyvét)A jelentés viszony tartalma, értéke az, hogy valami, (A) valami mást, (B)-t, jelent, úgy, hogy a két dolog (például jel) ennek ellenére valamilyen szempontból nézve mégis nagyjából azonos, vagy egyenértékű, vagy egyenlő egymással. Egy szó jelentésének megfogalmazása vagy ugyanazon nyelvben, vagy egy másik nyelvben, értelmezési keretben, viszonyítási alapban történik, ezek mindig korlátokat szabnak a műveletnek, amelyeket mérlegeléssel, ítélettel oldunk fel, és amelyeket jelezni illik. Ez a fajta mérlegelés és következtetés a nyelvi fordítás alapművelete és eredménye is, de ez (és nem a számolás) a lényege a számítógép működésének is, ahol többszörös fordítás zajlik különböző jelrendszerek egymásnak való megfeleltetésével, de persze jóval szigorúbb és egyértelműbb módon, mint a hétköznapi nyelvhasználat során. A számítógépek azért is nagy segítségünkre vannak, mert igen jó analógiákat, példákat adnak arra, hogyan születik meg az a viszony, amit jelentésnek nevezünk.Annak ellenére, hogy a dolgok, jelek, szavak jelentése, értelmezése, állandó vita tárgya a társadalomban, és a mindennapi közlemények legnagyobb része arról szól, hogy minek mi az értelme, jelentése, néha a jelentősége, vagy hogy ki, mit, hogyan ért, értelmez stb., meglepően jól működik a társadalom, kivéve, amikor a jelentés (többnyire a szándék l.„mire célzol?”) meg nem értése vagy félreértése katasztrófákat okoz. A dolgok jelentés alapú, egymásnak történő megfeleltetése általában akkor válik általánosan érvényűvé, hitelessé, ha a közösség megfelelő hozzáértésű és számú tagjai jóváhagyják ezeket a magyarázat-kapcsolatokat (függvényeket). A jelentés felfogását, megértését nehezíti, hogy a különböző, jelentésekről készített listák csak akkor lehetnek érvényesek, ha a készítői az értelmező művelet vagy munka korlátait is figyelembe veszik, sőt jelzik.Más szavakkal és egy példával megvilágítva: a jelentés kinyerése akárcsak egyetlen szóból is, azt igényli, hogy az értelmező tudjon léptéket váltani, ugyanis ugyanazt a dolgot különböző méretarányban szemlélve másképpen fogja azonosítani (l. fraktálok), vagy közmondásszerűen szólva, el kell távolodnia az első gondolatától a triviától, hogy lássa a fától az erdőt. Ennélfogva egyetlen éppeszű fordító sem fordítaná például a munka világának elsőszámú amerikai kulcsszavát, a brownnosing formula kifejezést vagy szót (BNF) „barnaorrolási receptnek”, hanem annak, ami: egyszerű, de gyakori – seggnyalásnak.
  • In linguistics, meaning is what the source or sender expresses, communicates, or conveys in their message to the observer or receiver, and what the receiver infers from the current context.
  • 意味(いみ)とは、次のような概念である。言葉(単語・用語など)が持っている概念のこと。例えば、「雨」は、音声的には「ア」と「メ」が組み合わさっただけのものであるが、そこには「空から水滴が落ちてくる現象」「空から落ちてくる水滴自体」というような意味が備わっている。ある行動や発言が持つ必要性、もしくはそれが行われた理由のこと。ある物(物体やシステムなど)が存在する必要性や理由のこと。意味論が対象とするものである「意味」意味に関しては、多くの研究において問題とされ、例えば、次のような問いがみられる。言語やそれ以外の手段によるコミュニケーションにおいて意味はどのように伝わるのか。(あるいは伝わらないのか。)ある行動や発言における意味はどのように知ることができるのか。物事や言動において隠された意味を明らかにする方法にはどのようなものがあるか。意味の出現。
  • "teoria do significado" é um conceito filosófico.Em filosofia existe dois tipos principais de "teoria do significado" . Entretanto, o termo teoria do significado tem figurado, de uma forma ou de outra, em um grande número de disputas filosóficas durante a última metade século XX. Infelizmente, este termo também tem sido usada para significar um grande número de coisas diferentes.O primeiro tipo de teoria, uma teoria semântica, é uma teoria que designa conteúdos semânticos a expressões de uma língua. As abordagens de semântica podem ser divididas de acordo como elas atribuem ou não proposições aos significados das frases e, se o fazem, qual é a visão que elas nos levam a pensar sobre a natureza dessas proposições.O segundo tipo de teoria, a teoria fundamental de sentido, é uma teoria que afirma os fatos em virtude da qual as expressões possuem o conteúdo semântico que elas possuem. As abordagens da teoria fundamental de significado podem ser divididas em teorias que explicam, e as teorias que não explicam, os significados das expressões de uma linguagem utilizada por um grupo em termos do conteúdo dos estados mentais dos membros desse grupo.
  • Значение — ассоциативная связь между знаком и предметом обозначения.У слов различают лексическое значение — соотнесённость звуковой оболочки слова с соответствующими предметами или явлениями объективной действительности, и грамматическое значение — значение, выражаемое словоизменительной морфемой (грамматическим показателем).Содержание, связываемое с тем или иным выражением (слова, предложения, знака и т.п.) некоторого языка. Значение языковых выражений в языкознании, логике и семиотике.
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 154042 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 1011 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 18 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110770386 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Sens, en linguistique, est la signification cognitive d’une expression. Il désigne le contenu conceptuel d'une expression (mot, syntagme, phrase, énoncé etc.) ou la manière avec laquelle on exprime quelque chose. Les interrogations au sujet de ce que constitue la signification, ou le sens, sont à la base de la philosophie du langage, et les positions les plus diverses existent à ce sujet.
  • 언어학에서 의미(意味) 또는 뜻은 글쓴이나 화자가 드러내는 바, 또 읽은이나 듣는이에게 나타내는 바를 가리킨다. 의미론에서 의미는 낱말, 구절, 문장에서 드러나는 목적이나 개념에서 유추해 볼 수 있다. 화용론에서 의미는 글쓴이나 화자가 의도한 바를 현재의 문맥으로 말미암아 유추할 수 있다.의미가 뚜렷하지 않다면 이는 전달되는 바에 혼동을 가져올 수 있으며 현재의 문맥과는 다른 뜻으로 풀이하게 만들 수 있다.
  • Význam v češtině označuje: to, co slovo, věta nebo text míní, co vyjadřuje čili referent („význam slova les“) závažnost nějaké události, tématu nebo osoby („významné ochlazení“).
  • El significat, en semiòtica i lingüística, és el contingut conceptual associat al significant (element perceptual); la unió de tots (indissoluble segons Jakobson i Husserl) configura el signe, i en gramàtica el signe lingüístic (monema, mot, etc). El significat és diferent del referent (o designat) que és l'objecte de la realitat al qual es refereix el signe.És l'objecte d'estudi de la semàntica i de la filosofia del llenguatge, però també interessa a la lexicografia o a la psicologia.
  • Znaczenie w najogólniejszym ujęciu to pojęcie, które łączy to, co rejestrujemy naszymi zmysłami z jakimś symbolem. Znak, zdanie, gest, czy dźwięk nie mają znaczenia, jeśli nie odnoszą się do czegoś, co jest nam znane.
  • Bedeutung ist ein grundlegender Begriff der Linguistik und der Sprachphilosophie. Wichtig ist der Begriff zudem in der Informatik, speziell auch in der KI-Forschung, und in der Kognitionswissenschaft.
  • In linguistics, meaning is what the source or sender expresses, communicates, or conveys in their message to the observer or receiver, and what the receiver infers from the current context.
  • 意味(いみ)とは、次のような概念である。言葉(単語・用語など)が持っている概念のこと。例えば、「雨」は、音声的には「ア」と「メ」が組み合わさっただけのものであるが、そこには「空から水滴が落ちてくる現象」「空から落ちてくる水滴自体」というような意味が備わっている。ある行動や発言が持つ必要性、もしくはそれが行われた理由のこと。ある物(物体やシステムなど)が存在する必要性や理由のこと。意味論が対象とするものである「意味」意味に関しては、多くの研究において問題とされ、例えば、次のような問いがみられる。言語やそれ以外の手段によるコミュニケーションにおいて意味はどのように伝わるのか。(あるいは伝わらないのか。)ある行動や発言における意味はどのように知ることができるのか。物事や言動において隠された意味を明らかにする方法にはどのようなものがあるか。意味の出現。
  • Значение — ассоциативная связь между знаком и предметом обозначения.У слов различают лексическое значение — соотнесённость звуковой оболочки слова с соответствующими предметами или явлениями объективной действительности, и грамматическое значение — значение, выражаемое словоизменительной морфемой (грамматическим показателем).Содержание, связываемое с тем или иным выражением (слова, предложения, знака и т.п.) некоторого языка. Значение языковых выражений в языкознании, логике и семиотике.
  • Езиковите последователности (стрингове) могат да бъдат съставени от думи, фрази и изречения, всяко от които има различен тип на значение. Отделни думи, като думата "бакалавър", се отнасят до някакво абстрактно понятие. Фрази, като "най-ярката звезда в небето", са различни от отделните думи, от които са съставени, тук са налице сложни символи, подредени в някакъв ред.
  • "teoria do significado" é um conceito filosófico.Em filosofia existe dois tipos principais de "teoria do significado" . Entretanto, o termo teoria do significado tem figurado, de uma forma ou de outra, em um grande número de disputas filosóficas durante a última metade século XX.
  • Il significato è un concetto espresso mediante segni che possono essere grafici, verbali-orali, o mediante cenni e gesti. Il significato permette di capire o esprimere il senso, il valore o il contenuto del segno. Secondo il linguista ginevrino Ferdinand de Saussure, il segno linguistico è costituito dall'unione di un significato (un concetto, cioè la nozione mentale che abbiamo di un determinato oggetto) con un significante (cioè una forma sonora, o un'immagine uditiva).
  • Según Ferdinand de Saussure, el significado es el contenido mental que le es dado a este signo lingüístico. Es decir, es el concepto o idea que se asocia al signo en todo tipo de comunicación, como es el contenido mental. Éste depende de cada persona, ya que cada una le asigna un valor mental al significado, pero por convención este significado debe ser igual para realizar una comunicación óptima (ver definición).
  • A jelentés a nyelvtudomány olyan alapfogalma, mint a létezésnek az élet; mindnyájunknak van róla tapasztalata, sőt rengeteget tudunk is róla, anélkül, hogy széles körben elfogadható definíciót tudnánk róla alkotni.
  • De gebruikelijke omschrijving van de term betekenis is datgene in de werkelijkheid waar door middel van een teken (een woord, gebaar, voorwerp of andersoortige betekenisdrager die verwijst naar een betekenis) naar wordt verwezen.
rdfs:label
  • Sens (linguistique)
  • Bedeutung (Sprachphilosophie)
  • Betekenis
  • Jelentés
  • Meaning (linguistics)
  • Significado
  • Significat
  • Significato
  • Teoria do significado
  • Význam
  • Znaczenie
  • Езиково значение
  • Значение
  • 意味
  • 의미
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:mainInterest of
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:principauxIntérêts of
is foaf:primaryTopic of