Les semi-voyelles (appelées également semi-consonnes, bien que l'on préfère généralement le premier terme) sont des voyelles non syllabiques qui forment des diphtongues avec des voyelles syllabiques. Leur comportement est cependant plus proche de celui d'une consonne que de celui d'une voyelle. Elles se distinguent des consonnes spirantes, qui leur sont similaires, par une articulation moins haute.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Les semi-voyelles (appelées également semi-consonnes, bien que l'on préfère généralement le premier terme) sont des voyelles non syllabiques qui forment des diphtongues avec des voyelles syllabiques. Leur comportement est cependant plus proche de celui d'une consonne que de celui d'une voyelle. Elles se distinguent des consonnes spirantes, qui leur sont similaires, par une articulation moins haute. En notation phonétique, on les écrit habituellement en ajoutant le marquage non syllabique " ̯" de l'alphabet phonétique international au symbole de voyelle, mais bien souvent on simplifie en n'écrivant que la voyelle seule.Par exemple, l'exclamation anglaise wow peut se transcrire [waʊ̯] (ou [waʊ] sous forme abrégée). Même si le [w] et le [ʊ̯] sont tous deux similaires à la voyelle [u], cette transcription indique que le premier est considéré comme une consonne, alors que le second forme une diphtongue avec la voyelle précédente. La spirante [w] est plus resserrée et donc plus de type consonne que la semi-voyelle [ʊ]. (L'usage du [aʊ̯] pour la diphtongue plutôt que du [æu̯] auquel on pourrait s'attendre constitue une question phonétique mineure.)En raison de leur similarité, les termes semi-voyelle et consonne spirante sont souvent utilisés de façon interchangeable. Dans un tel contexte, les semi-voyelles sont définies comme les spirantes correspondant phonétiquement à certaines voyelles hautes particulières. On trouve ainsi : [j] correspondant à [i], [w] à [u], [ɥ] à [y], et [ɰ] à [ɯ]. Cependant, il existe dans certaines langues comme le roumain ou le népalais des semi-voyelles correspondant à des voyelles moyennes telles que [e] et [o]; de telles semi-voyelles, bien que non syllabiques, ne sont absolument pas de type consonne.
  • In phonetics and phonology, a semivowel (or glide) is a sound, such as English /w/ or /j/, that is phonetically similar to a vowel sound but functions as the syllable boundary rather than as the nucleus of a syllable.
  • A félhangzó (latinul semivocalis) olyan magánhangzó, amely a kiejtésben nem alkot önálló szótagot, hanem egy kettőshangzó (vagy hármashangzó) egyik alkotóeleme, azaz a szótagolás szempontjából úgy viselkedik, mint egy mássalhangzó. Félhangzó minőségben általában a legzártabb magánhangzók fordulnak elő, amelyeket a kettőshangzóban vagy hármashangzóban mássalhangzó-szerűen lehet ejteni. Általánosságban az i és az u magánhangzók szoktak félhangzóként viselkedni (ezeket a fonetikai átírásban [j] és [w] jelöli), de nyelvtől függően egyéb magánhangzók is lehetnek félhangzók (például a románban az o, a finnben az y [ü], stb.). A félhangzó elnevezés tehát nem önállóan létező magánhangzóra, hanem csupán valamely magánhangzó ejtési módjára utal.A félhangzók között gyakran megkülönböztetnek félmagánhangzókat, illetve félmássalhangzókat attól függően, hogy kiejtésük magánhangzóhoz, vagy inkább mássalhangzóhoz közelít. Általában félmássalhangzónak nevezik az i és u hangokat, amikor azok egy kettőshangzó első, és félmagánhangzónak, amikor második elemeit alkotják. Például a latin lingua szó ua kettőshangzójában az u inkább v-szerűen hangzik (tehát félmássalhangzó), míg az autó szavunk au kettőshangzójában sokkal inkább egy nagyon rövid u (azaz félmagánhangzó).fi:Puolivokaali
  • Полугла́сный — в фонетике: звук, близкий к гласному по фонетическим свойствам, однако не образующий слога. Чаще всего полугласными являются губные или среднеязычные щелевые сонорные согласные (w, [ɥ], [j]). Так, в рус. май в абсолютном конце слова среднеязычный сонорный [j] реализуется как полугласный.Артикуляторно полугласный отличается от гласного бо́льшим сближением органов речевого аппарата. Акустическое различие состоит в большей скорости изменения частоты формант, присущей полугласным.Иначе полугласный определяется как гласный, являющийся подчинённым, неслогообразующим элементом дифтонга, и в таком понимании соответствует одному из значений термина глайд.
  • En fonética, un vocoide no silábico es una clase que engloba a lo que tradicionalmente se han llamado semivocales y semiconsonantes. Fonéticamente es un sonido aproximante que es la realización de una vocal que por sí misma no forma sílaba, sino va acompañada de otra vocal que tiene el valor silábico. El término semivocal se reserva para el elemento no silábico de un diptongo decreciente, o para el sonido no silábico que sigue a la vocal fuerte en un triptongo . El término semiconsonante se prefiere para designar al elemento no silábico de un diptongo creciente o al primer sonido de un triptongo. Las semivocales o semiconsonantes son frecuentemente alófonos no silábicos de vocales. Las semivocales correspondientes a /i, u/ se designan con los signos [i̯, u̯], mientras que las semiconsonantes con [j, w].
  • Uma semivogal é uma vogal ou uma consoante aproximante que se assemelha a uma vogal, que são utilizados em conjunto com outras vogais na mesma sílaba, podendo formar ditongos e tritongos.Na língua portuguesa existem duas semivogais que utilizam consoante aproximante:A aproximante palatal (representada por /j/ no AFI) é formada quando o pré-dorso da língua aproxima-se do palato anterior, sem no entanto existir fricção de ar. Encontramos essa semivogal, por exemplo em: leite /ˈlej.ʧi/ (PB) /ˈlɐj.tɨ/ (PE) cai /ˈkaj/ dói /ˈdɔj/ foi /ˈfoj/ cuidado /kuj.ˈda.du/A aproximante labiovelar (representada por /w/ no AFI) é formada quando o pós-dorso da língua aproxima-se do palato posterior ao mesmo tempo que existe um arredondamento dos lábios, sem no entanto existir fricção de ar. Encontramos essa semivogal, por exemplo em: viu /ˈviw/ meu /ˈmew/ céu /ˈsɛw/ mau /ˈmaw/ água /ˈa. ɡw ɐ /Parte da confusão que falantes da língua portuguesa tem para diferenciar semivogal de vogal, se deve a tênue diferença prevista nos critérios ou, na combinação destes para diferenciá-las, muito embora amplos e distintos (lábios, palato, língua). A principal característica percebida durante a pronúncia isolada das vogais (a,e,o) e semivogais (i,u), está no movimento dos lábios que gradativamente vão se contraindo à medida que se avança a fala sequenciada das letras (a,e,i,o,u). Entre a pronúncia da primeira letra (vogal) "a" e a última (semivogal) "u", nesta série, os lábios passam da forma aberta a de um assobio.Entretanto, é o fato do grafema não ter simbologia própria, especialmente para fonemas semivocálicos "y" e "w", o principal causador de confusão porque faz uso de letras semivogais " i " e " u " para representá-lo. Apesar de acusticamente se aproximar de uma vogal, a semivogal funcional da fonologia aproxima-se de uma consoante. Não se deve confundir a letra, enquanto símbolo, com fonema porque este é o som representado por aquela.Ver tambémDitongoTritongofi:Puolivokaali
  • Halfklinker of semivocaal is de benaming voor een aantal spraakklanken waarvan de articulatie in wezen die van een klinker is, maar met het uitspreken waarvan een zekere vernauwing van het spraakkanaal gepaard gaat zoals bij een medeklinker, hoewel geen volledige obstructie. Een halfklinker is ongeveer hetzelfde als een approximant. Het meest typerend voor de halfklinkers is dat ze - met name in beklemtoonde lettergrepen - sterk de neiging hebben om in de nucleus samen met andere volgende of voorafgaande klinkers een tweeklank ofwel diftong te vormen, zoals in het Spaanse abierto, "geopend" of het Spaanse abuela, "grootmoeder".De in de talen van de wereld meest voorkomende halfklinkers zijn de palataal j en de labiaal w. Daarnaast bestaan er in de klankinventaris van sommige talen labio-palatale, velaire, retroflexe en faryngeale halfklinkers. De symbolen hiervoor staan in het Internationaal Fonetisch Alfabet.
  • Semivocal és un terme que s'utilitza en fonètica per designar l'articulació intermèdia entre vocal i fricativa.
  • 調音方法 気流の妨害度 阻害音 破裂音 破擦音 摩擦音 共鳴音 ふるえ音 はじき音 接近音 気流の通路 中線音 側面音 口蓋帆の状態 口音 鼻音 気流機構 肺臓気流 吸気音 非肺臓気流 放出音 入破音 吸着音 ▶ 調音部位半母音(はんぼいん、英: semivowel)とは接近音の一種で、接近音の構えからすぐに別の母音に移行していくとき、最初に瞬間的に発音される接近音の部分を子音と認識していう用語である。持続する部分がなく、常に動く音であることからわたり音(英: glide)とも呼ばれる。言語によっては、母音に後続する短い接近音を半母音とすることもある(ロシア語のйなど)。定義上、半母音は音節主音にはなり得ない。接近音をある程度以上に持続して発音すると、もはや半母音ではなく母音として認識される(狭母音)。
  • 반모음(半母音, 영어:Semivowel; semiconsonant)은 /이, 우, 으/같은 모음의 음가를 가지고 있지만 위턱 조음점과 아랫턱 조음체 사이에 만드는 틈이 좁고 지속 시간도 짧아서 자음의 자리에만 나오는 소리다. 조음 방법으로서는 접근음(接近音, 영어:approximant)에 속한다. 또 모음과 비슷하지만 독립적이지 못하고 후속하는 모음으로 합류하듯 움직이는 특성에 따라 활음(滑音, 영어:glide)라고도 한다.
  • Semivokal atau vokal non-suku kata, adalah vokal yang membentuk suku kata diftong dengan vokal penuh. Artinya, mereka seperti suara vokal yang tidak membentuk inti dari suku kata atau mora; mereka bukan bagian yang paling menonjol dari suku kata. Semivokal berbeda dengan konsonan hampiran, yang agak mirip tapi artikulasi lebih tertutup daripada vokal atau semivokal dan bersifat sebagai konsonan.Karena mereka mirip secara fonetis, konsep semivokal dan konsonan hampiran sering digunakan secara bergantian. Dalam penggunaan ini, semivokal didefinisikan sebagai konsonan hampiran yang sesuai secara fonetis pada vokal tertutup khusus. Misalnya [j], sesuai dengan [i]; [w] untuk [u]; [ɥ] untuk [y]; dan [ɰ] untuk [ɯ].
  • Ein Halbvokal (auch: Semivokal, Halbkonsonant, Gleitlaut, Sonant) ist phonologisch als Unterklasse der Approximanten definiert.Halbvokale haben artikulatorisch gesehen vokalische Eigenschaften, indem der Atemluftstrom nicht durch Verengung des Stimmtraktes blockiert wird (im Gegensatz zu Konsonanten), unterscheiden sich aber von Vokalen, indem sie keine separate Silbe bilden wie beispielsweise das [j] in den Wörtern „Kar·rie·re“ und „Fjord“.Halbvokale, wie auch andere Approximanten, entstehen im Allgemeinen durch eine engere Konstriktion als ein Vokal. Diese Konstriktion ist aber nicht ausreichend, um eine Reibung zu erzeugen, so dass man von einem Reibelaut sprechen könnte. Daher auch die Bezeichnung Approximant: die Zunge nähert sich nur der Artikulationsstelle an, die, wenn sie von der Zunge noch näher berührt würde, einen Frikativ erzeugen würde. [j] stimmhafter palataler Approximant: Entspricht praktisch dem deutschen, etwas offeneren Jott [j]. Der deutsche "ich-Laut" [ç] ist hingegen stimmlos, etwas geschlossener und dadurch ein Reibelaut. [ɥ] labialisierter stimmhafter palataler Approximant: Im Französischen tritt oft das u als Halbvokal [ɥ] auf: 'nuit' [nɥi]; 'fuir' [fɥi:r]; ein labialisiertes Jott, bzw. ein nicht silbisches ü. Das einzige deutsche Wort, das es enthält, ist Libyen. [w] labialisierter stimmhafter velarer Approximant: Auch zum Beispiel das englische w in water, what ist ein Halbvokal.
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 501649 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageInterLanguageLink
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 2752 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 17 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110719177 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Les semi-voyelles (appelées également semi-consonnes, bien que l'on préfère généralement le premier terme) sont des voyelles non syllabiques qui forment des diphtongues avec des voyelles syllabiques. Leur comportement est cependant plus proche de celui d'une consonne que de celui d'une voyelle. Elles se distinguent des consonnes spirantes, qui leur sont similaires, par une articulation moins haute.
  • In phonetics and phonology, a semivowel (or glide) is a sound, such as English /w/ or /j/, that is phonetically similar to a vowel sound but functions as the syllable boundary rather than as the nucleus of a syllable.
  • Semivocal és un terme que s'utilitza en fonètica per designar l'articulació intermèdia entre vocal i fricativa.
  • 調音方法 気流の妨害度 阻害音 破裂音 破擦音 摩擦音 共鳴音 ふるえ音 はじき音 接近音 気流の通路 中線音 側面音 口蓋帆の状態 口音 鼻音 気流機構 肺臓気流 吸気音 非肺臓気流 放出音 入破音 吸着音 ▶ 調音部位半母音(はんぼいん、英: semivowel)とは接近音の一種で、接近音の構えからすぐに別の母音に移行していくとき、最初に瞬間的に発音される接近音の部分を子音と認識していう用語である。持続する部分がなく、常に動く音であることからわたり音(英: glide)とも呼ばれる。言語によっては、母音に後続する短い接近音を半母音とすることもある(ロシア語のйなど)。定義上、半母音は音節主音にはなり得ない。接近音をある程度以上に持続して発音すると、もはや半母音ではなく母音として認識される(狭母音)。
  • 반모음(半母音, 영어:Semivowel; semiconsonant)은 /이, 우, 으/같은 모음의 음가를 가지고 있지만 위턱 조음점과 아랫턱 조음체 사이에 만드는 틈이 좁고 지속 시간도 짧아서 자음의 자리에만 나오는 소리다. 조음 방법으로서는 접근음(接近音, 영어:approximant)에 속한다. 또 모음과 비슷하지만 독립적이지 못하고 후속하는 모음으로 합류하듯 움직이는 특성에 따라 활음(滑音, 영어:glide)라고도 한다.
  • Uma semivogal é uma vogal ou uma consoante aproximante que se assemelha a uma vogal, que são utilizados em conjunto com outras vogais na mesma sílaba, podendo formar ditongos e tritongos.Na língua portuguesa existem duas semivogais que utilizam consoante aproximante:A aproximante palatal (representada por /j/ no AFI) é formada quando o pré-dorso da língua aproxima-se do palato anterior, sem no entanto existir fricção de ar.
  • En fonética, un vocoide no silábico es una clase que engloba a lo que tradicionalmente se han llamado semivocales y semiconsonantes. Fonéticamente es un sonido aproximante que es la realización de una vocal que por sí misma no forma sílaba, sino va acompañada de otra vocal que tiene el valor silábico. El término semivocal se reserva para el elemento no silábico de un diptongo decreciente, o para el sonido no silábico que sigue a la vocal fuerte en un triptongo .
  • Semivokal atau vokal non-suku kata, adalah vokal yang membentuk suku kata diftong dengan vokal penuh. Artinya, mereka seperti suara vokal yang tidak membentuk inti dari suku kata atau mora; mereka bukan bagian yang paling menonjol dari suku kata.
  • Ein Halbvokal (auch: Semivokal, Halbkonsonant, Gleitlaut, Sonant) ist phonologisch als Unterklasse der Approximanten definiert.Halbvokale haben artikulatorisch gesehen vokalische Eigenschaften, indem der Atemluftstrom nicht durch Verengung des Stimmtraktes blockiert wird (im Gegensatz zu Konsonanten), unterscheiden sich aber von Vokalen, indem sie keine separate Silbe bilden wie beispielsweise das [j] in den Wörtern „Kar·rie·re“ und „Fjord“.Halbvokale, wie auch andere Approximanten, entstehen im Allgemeinen durch eine engere Konstriktion als ein Vokal.
  • Полугла́сный — в фонетике: звук, близкий к гласному по фонетическим свойствам, однако не образующий слога. Чаще всего полугласными являются губные или среднеязычные щелевые сонорные согласные (w, [ɥ], [j]). Так, в рус. май в абсолютном конце слова среднеязычный сонорный [j] реализуется как полугласный.Артикуляторно полугласный отличается от гласного бо́льшим сближением органов речевого аппарата.
  • A félhangzó (latinul semivocalis) olyan magánhangzó, amely a kiejtésben nem alkot önálló szótagot, hanem egy kettőshangzó (vagy hármashangzó) egyik alkotóeleme, azaz a szótagolás szempontjából úgy viselkedik, mint egy mássalhangzó. Félhangzó minőségben általában a legzártabb magánhangzók fordulnak elő, amelyeket a kettőshangzóban vagy hármashangzóban mássalhangzó-szerűen lehet ejteni.
  • Halfklinker of semivocaal is de benaming voor een aantal spraakklanken waarvan de articulatie in wezen die van een klinker is, maar met het uitspreken waarvan een zekere vernauwing van het spraakkanaal gepaard gaat zoals bij een medeklinker, hoewel geen volledige obstructie. Een halfklinker is ongeveer hetzelfde als een approximant.
rdfs:label
  • Semi-voyelle
  • Félhangzó
  • Halbvokal
  • Halfklinker
  • Semivocal
  • Semivogal
  • Semivokal
  • Semivowel
  • Vocoide no silábico
  • Полугласные согласные
  • 半母音
  • 반모음
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of