Le ruthène ancien (ou ancien ukrainien ou ancien biélorusse ou ancien rusyn ou ancien russe occidental) faisait partie des langues slaves orientales, comme le russe, l'ukrainien et le biélorusse. Cette langue est aujourd'hui éteinte. Une querelle agite linguistes et nationalistes de diverses obédiences vis-à-vis de son appartenance, ou non à la langue ukrainienne (comme pour le macédonien vis-à-vis du bulgare).De cette langue ancienne sont nés l'ukrainien et le rusyn moderne actuel.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Le ruthène ancien (ou ancien ukrainien ou ancien biélorusse ou ancien rusyn ou ancien russe occidental) faisait partie des langues slaves orientales, comme le russe, l'ukrainien et le biélorusse. Cette langue est aujourd'hui éteinte. Une querelle agite linguistes et nationalistes de diverses obédiences vis-à-vis de son appartenance, ou non à la langue ukrainienne (comme pour le macédonien vis-à-vis du bulgare).De cette langue ancienne sont nés l'ukrainien et le rusyn moderne actuel. D'où la désignation fréquente du ruthène comme ancien ukrainien ou ancien rusyn. Ce nom est utilisé par certains linguistes pour désigner les langues ou dialectes vivants utilisés par les Ruthènes, que d'autres dénomment rusyn.Historiquement, les Ruthènes étaient les anciennes populations slavophones occidentales de l’actuelle Ukraine (à laquelle a été annexée la Ruthénie subcarpatique) et des alentours qui ont adopté le rite uniate (voir Église grecque-catholique ukrainienne) plutôt que le rite orthodoxe. La dispersion des Ruthènes dans diverses parties de l'Empire austro-hongrois, par une politique de migrations organisées, a eu pour résultat la différenciation des dialectes parlés, qui ont été érigés en deux langues ausbau distinctes au XXe siècle.Toutefois des minorités linguistiques se sont déplacées dans différentes régions d'Europe centrale (Slovaquie, Pologne), d'Europe du Sud (Voïvodine en Serbie, Ukraine) et de Russie occidentale, pour former et maintenir un groupe de dialectes modernes minoritaires, souvent désigné (à tort selon certains linguistes) comme « ruthènes », alors qu'ils ont de nombreuses différences et ont beaucoup évolué par rapport au ruthène d'origine sous l'influence d'autres langues. Collectivement, ces langues ou dialectes modernes (ainsi que des formes régionales traditionnelles minoritaires de l'ukrainien, du biélorusse et du russe actuels) sont souvent appelés aujourd'hui rusyn plutôt que ruthène.
  • Rutence Ukrayna dilinin, Belarusçanın, ve Rusçanın kökü olan ölü bir Slav dili. Doğu Slav dillerine mensuptur ve bu öbekteki dillerin atası olarak kabul edilir. 10-15. yüzyıllarda varlığını sürdürmüş olan Litvanya Büyük Dükalığının resmi diliydi. Dil, vakit geçtikçe yerini Rusçaya, Ukraynacaya ve Belarusçaya bırakıp şekillendi.
  • 루테니아어는 동슬라브어군에 속한 지금은 사멸한 언어이다.
  • Ruthenian, or Old Ruthenian (see other names), is a term used for the varieties of Eastern Slavonic spoken in the Grand Duchy of Lithuania and later in the East Slavic territories of the Polish–Lithuanian Commonwealth. The written form is also called Chancery Slavonic.Scholars do not agree whether Ruthenian was a separate language or a Western dialect(s) of Old East Slavic, but it is agreed that Ruthenian has a close genetic relationship with it. Old East Slavic was the colloquial language used in Kievan Rus' (10th – 13th centuries). Ruthenian can be seen as a predecessor of modern Belarusian, Rusyn and Ukrainian. Indeed all these languages, from Old East Slavic to Rusyn, have been labelled as Ruthenian (Ukrainian: Рутенська мова, русинська мова).
  • O ruteno foi uma língua eslava oriental histórica, falada no Grão-Ducado da Lituânia e depois nos territórios eslavos orientais da República das Duas Nações (Comunidade polaco-lituana).Não há uma unanimidade entre os especialistas quanto a se o ruteno foi uma língua separada ou um (ou mais de um) dialeto do eslavo oriental antigo. De todo modo, o ruteno descende diretamente do eslavo oriental antigo, a língua coloquial usada no Principado de Kiev (do século X ao XIII). Foi o ancestral dos idiomas modernos bielorrusso e ucraniano.Esta língua, hoje extinta, é frequentemente confundida com o rusin, que designa um grupo de línguas, objeto de uma querela envolvendo nacionalistas e linguistas, sobre sua pertinência ou não à língua ucraniana. Dessa língua antiga, nasceram o búlgaro e o rusin moderno, daí a designação frequente do ruteno como búlgaro antigo ou rusin antigo.Historicamente os rutenos eram antigas populações eslavas ocidentais da atual Ucrânia, à qual haviam sido anexadas a Rutênia subcarpática e regiões vizinhas que adotaram o rito católico uniata (nomeadamente a Igreja Católica Bizantina Rutena), e não o rito ortodoxo. A dispersão dos rutenos por todo o Império Austro-Húngaro em razão de uma política de migrações organizadas, teve como resultado a diferenciação dos dialetos falados, que se constituíram em duas línguas ausbau (de Ausbausprache, "língua por elaboração"), distintas, no século XX.Todavia, minorias linguísticas se deslocaram nas diferentes regiões da Europa Central (Eslováquia, Polônia), da Europa do Leste (Voivodina sérvia, Ucrânia e Rússia ocidental), para formar e manter um grupo de dialetos modernos minoritários erradamente designados como "rutenos", já que têm muitas diferenças e evoluíram muito em relação ao ruteno original, sob influência de outras línguas. Essas línguas ou dialetos modernos (assim como formas regionais tradicionais minoritárias do ucraniano, do bielorusso e do russo atuais) são chamadas atualmente de rusin e não de ruteno.
  • Język ruski (nazywany od XIX wieku także staroukraińskim albo starobiałoruskim, a jego wczesna forma staroruskim; w literaturze występuje jako руский языкъ lub русский языкъ) – dawny język wschodniosłowiański, którym posługiwano się na Rusi, w Hospodarstwie Mołdawskim i Wielkim Księstwie Litewskim. Jako że podlegał dyglosji wraz ze staro-cerkiewno-słowiańskim, często był nazywany 'проста(я) мова' (język prosty). Mimo to, w księstwach ruskich oraz w Wielkim Księstwie Litewskim był językiem państwowym i kancelaryjnym.Język ruski był językiem urzędowym w Wielkim Księstwie Litewskim do 1696, kiedy ostatecznie ustaliła się tam supremacja języka polskiego; pozostał jednak językiem urzędowym w województwie bracławskim, kijowskim i wołyńskim, które po zawarciu unii lubelskiej (1569) włączono do Korony Królestwa Polskiego.Terminem „języki ruskie” określa się języki wschodniosłowiańskie: rosyjski, ukraiński i białoruski, zwłaszcza w ich wczesnej fazie rozwoju; stąd też pochodzi dawna nazwa „język wielkoruski” dla języka rosyjskiego i „język małoruski” dla języka ukraińskiego.
  • ルーシ語(ルーシご; руский языкъ, проста мова)は、インド・ヨーロッパ語族スラヴ語派東スラヴ語群の言語の一つである。14世紀から18世紀にかけて今日のウクライナやベラルーシにあたる地域におけるルーシ人、およびモルダヴィアの正教徒が用いた文語である。ウクライナ語やベラルーシ語の祖語であり、今日では死語となっている。外名でルテニア語(英語: Ruthenian language; ドイツ語: Ruthenische Sprache)あるいはロシア語と呼ばれることもあるが(本文参照)、それぞれ別の言語と紛らわしい。
  • El ruteno (también conocido como eslavónico de cancillería o ruso occidental; en ruteno руский языкъ), es un término usado para denominar las distintas variedades del eslavónico oriental habladas en el Gran Ducado de Lituania y más tarde en los territorios eslavos de la Mancomunidad Polaco-Lituana. En ucraniano se conoce como 'lengua literaria ucraniana antigua' (ucraniano: староукраїнська літературна мова) o 'ruteno' (Rutenśka – рутенська). En ruso se denomina 'lengua escrita rusa occidental' (ruso: западнорусский письменный язык). En bielorruso se conoce como 'lengua bielorrusa antigua' (bielorruso: старабеларуская мова).Los investigadores no se ponen de acuerdo en si el ruteno es un idioma diferenciado o un dialecto occidental del antiguo eslavónico oriental, pero en lo que sí están de acuerdo es en que tienen una estrecha relación en su origen. El antiguo eslavo oriental era el idioma coloquial de la Rus de Kiev (entre los siglos X y XIII. Puede considerarse el predecesor de los modernos idiomas bielorruso y ucraniano.
  • A rutén nyelv egy történelmi keleti szláv írott nyelv, amely hivatalos nyelv volt a Litván Nagyfejedelemségben és a lengyel–litván nemesi köztársaság keleti szláv területein.Az ősszláv nyelvből jött létre és az előfutára a jelenlegi ukrán, belarusz és ruszin nyelveknek. A keleti szlávok maguk gyakran ó-belarusz nyelvnek (belarusz nyelven: старабеларуская мова [sztarabelaruszkaja mova]) vagy óukrán nyelvnek (ukrán nyelven: староукраїнська мова [szaroukrajinszka mova]) nevezik, a régebbi kutatások során pedig nyugati orosznak (oroszul: западнорусский язык [zapadnorusszkij jazik]) is nevezték.A nyelvet használók maguk annak idején azt gyakran prostaja mowa-nak azaz egyszerű nyelvnek is – az óegyházi szláv nyelvtől megkülönböztetendő – vagy éppen orosz nyelvnek, ruskaja mowa hívták. Ez utóbbi elnevezést latin szövegekben lingua ruthenica-ként adták vissza, ebből a latin formából került a nyugati nyelvekbe a rutén nyelv formula.A nyelv írott formájának kialakulása a 14. században kezdődik, amikor a keleti szláv nyelvterület nyugati része a Litván Nagyhercegség területére esett, amely utóbbi 1386-tól Lengyelországgal perszonálunióban a Jagelló-dinasztia kormányzott. A Litván Nagyfejedelemség írott nyelve nem a litván volt, amelynek első nyelvemlékei a 16. századból származnak, hanem egy szláv nyelv, amelynek jellegzetességei a mai belarusz és ukrán nyelvben is megtalálhatók.Ezen a nyelven okiratok és jogi szövegek keletkeztek, valamint Franzischak Skaryna bibliafordítása, amely erős hatását mutatja az óegyházi szláv nyelvnek is. Ez a munka Prágában jelent meg 1517–1519-ben. A Peresopnyzja Evangelium (1556–1561) erős népi nyelvi jellegzetességeket visel magán.A rutén nyelv azonban ezek mellett leginkább egy korabeli vallási vita irodalmában maradt fenn, amely vita a ortodox, a katolikus, az unitárius és a protestáns egyházak hívei között zajlott a 16. század második és a 17. század első felében a térségben.A Prostaja mowa cirill írást alkalmazott, de a 16. század végétől ritkán latin írást is használták a rögzítésére. A Fehéroroszország területén élő tatárok továbbá a 19. századig arab írással írtak szláv nyelvű szövegeket.A 17. század végétől a rutén nyelvet részben kiszorította a nyugati területeken a lengyel, a keletieken az orosz, illetve kialakultak belőle a belarusz és ukrán irodalmi nyelvek.Teszt-wiki rutén nyelven
  • Ruthenisch (ruthenisch: руский языкъ, auch русский языкъ, руська мова, d. h. russische Sprache, oder проста мова, d. h. einfache Sprache, oder Umgangssprache) war eine historische ostslawische Schriftsprache im Großfürstentum Litauen und nach 1569 in den ostslawischen Gebieten der polnisch-litauischen Adelsrepublik. Sie entstand aus dem Altostslawischen und ist der Vorläufer des heutigen Ukrainischen, Weißrussischen und Russinischen. Daher wird sie häufig (vor allem von Ostslawen selbst) als „Altweißrussisch“ (wr. старабеларуская мова) oder „Altukrainisch“ (ukr. староукраїнська мова), in der russischen Forschung vor allem als „Westrussisch“ (russ. западнорусский язык) bezeichnet. Die historischen Sprecher dieser Sprache nannten sie selbst oft prostaja mowa (wörtlich „einfache Sprache“, in Abgrenzung vom Kirchenslawischen) oder ruskaja mowa, was in lateinischen Texten mit lingua ruthenica wiedergegeben wurde. „Ruthenisch“ ist daher der neutralste Begriff für diese pränationale Sprache.Die Geschichte des Ruthenischen beginnt im 14. Jahrhundert, als der westliche Teil des ostslawischen Sprachgebiets an das Großfürstentum Litauen fiel, das ab 1386 in Personalunion mit dem Königreich Polen von den Jagiellonen regiert wurde. Schriftsprache im Großfürstentum Litauen war nicht das Litauische (dessen erste Sprachdenkmäler stammen aus dem 16. Jahrhundert), sondern eine slawische Sprache, die Merkmale aufwies, welche für das heutige Weißrussische und Ukrainische charakteristisch sind. Neben Urkunden und Rechtstexten entstanden auch religiöse Schriften, so u. a. in einer stark kirchenslawisch beeinflussten Variante die Bibelübersetzung des Franzischak Skaryna (erschienen in Prag 1517–1519) oder das stärker volkssprachlich geprägte Evangeliar von Peressopnyzja (1556–1561). Vor allem aber war Ruthenisch die Sprache der reichhaltigen konfessionellen Polemik (des literarischen Schlagabtauschs zwischen Orthodoxen, Unierten, Katholiken und Protestanten) in der zweiten Hälfte des 16. und der ersten Hälfte des 17. Jahrhunderts.Die Prostaja mowa wurde in kyrillischer Schrift geschrieben, ab dem Ende des 16. Jahrhunderts war seltener auch die Lateinschrift im Gebrauch. Ferner verfassten die in Weißrussland ansässigen Tataren bis ins 19. Jahrhundert slawische Texte in arabischer Schrift (weißrussisches arabisches Alphabet).Ab dem Ende des 17. Jahrhunderts wurde das Ruthenische vom Polnischen verdrängt, 1699 wurde es in Polen-Litauen offiziell als Amtssprache verboten.In Österreich-Ungarn war es noch bis zu dessen Zerfall üblich, die ostslawischen Untertanen der Monarchie, vornehmlich Ukrainer, als "Ruthenen" und ihre Sprache als "Ruthenisch" zu bezeichnen.
  • Старобеларуски, староукраински, западноруски или рутенски език (на беларуски Старабеларуская мова, на украински Староукраїнська мова) е бил източнославянски език с историческо значение. Той се е говорел след 1569 в източните славянски територии на Полско-литовската държава.Произхождащ от староруски език, старобеларуски е прародителят на съвременния беларуски. Понякога дори е наричан „западно руски“ (на руски западнорусский язык). Тъй като рутенският винаги е бил, така да се каже, разговорна, непрестижна противоположност на църковнославянския език, той е бил и все още е наричан често проста(я) мова (буквално „прост език“).
  • Западнору́сский язы́к (также известен под названиями: Западнорусский литературно-письменный язык, западнорусский письменный язык, литовско-русский язык, рутенский язык, староукраинский язык, южнорусский язык, русинский язык, славянский язык Великого княжества Литовского, канцелярский язык Великого княжества Литовского, старобелорусский литературный язык, белорусское письмо) — письменно-литературный (XIV—XVIII века) и официальный язык Великого княжества Литовского (XIV — 1693). По мнению белорусских историков, был известен также как литовский язык.Западнорусский письменный язык представлял собой смешанный книжный язык: развился на базе древнерусских диалектов, со сравнительно небольшим влиянием (по сравнению со старорусским) церковнославянского, а также польского языка, с элементами также ряда других языковых систем.
dbpedia-owl:spokenIn
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 345608 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 4313 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 42 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 108613689 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:couleurfamille
  • mediumseagreen
prop-fr:languefille
prop-fr:nom
  • ancien biélorusse,
  • ancien russe occidental
  • ancien rusyn,
  • ancien ukrainien,
  • ruthène ,
prop-fr:nomnatif
  • русский языкъ, руский языкъ
prop-fr:parlée
  • dans
prop-fr:pays
  • l’ancien Empire russe, l’ancien Empire austro-hongrois
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Le ruthène ancien (ou ancien ukrainien ou ancien biélorusse ou ancien rusyn ou ancien russe occidental) faisait partie des langues slaves orientales, comme le russe, l'ukrainien et le biélorusse. Cette langue est aujourd'hui éteinte. Une querelle agite linguistes et nationalistes de diverses obédiences vis-à-vis de son appartenance, ou non à la langue ukrainienne (comme pour le macédonien vis-à-vis du bulgare).De cette langue ancienne sont nés l'ukrainien et le rusyn moderne actuel.
  • Rutence Ukrayna dilinin, Belarusçanın, ve Rusçanın kökü olan ölü bir Slav dili. Doğu Slav dillerine mensuptur ve bu öbekteki dillerin atası olarak kabul edilir. 10-15. yüzyıllarda varlığını sürdürmüş olan Litvanya Büyük Dükalığının resmi diliydi. Dil, vakit geçtikçe yerini Rusçaya, Ukraynacaya ve Belarusçaya bırakıp şekillendi.
  • 루테니아어는 동슬라브어군에 속한 지금은 사멸한 언어이다.
  • ルーシ語(ルーシご; руский языкъ, проста мова)は、インド・ヨーロッパ語族スラヴ語派東スラヴ語群の言語の一つである。14世紀から18世紀にかけて今日のウクライナやベラルーシにあたる地域におけるルーシ人、およびモルダヴィアの正教徒が用いた文語である。ウクライナ語やベラルーシ語の祖語であり、今日では死語となっている。外名でルテニア語(英語: Ruthenian language; ドイツ語: Ruthenische Sprache)あるいはロシア語と呼ばれることもあるが(本文参照)、それぞれ別の言語と紛らわしい。
  • Język ruski (nazywany od XIX wieku także staroukraińskim albo starobiałoruskim, a jego wczesna forma staroruskim; w literaturze występuje jako руский языкъ lub русский языкъ) – dawny język wschodniosłowiański, którym posługiwano się na Rusi, w Hospodarstwie Mołdawskim i Wielkim Księstwie Litewskim. Jako że podlegał dyglosji wraz ze staro-cerkiewno-słowiańskim, często był nazywany 'проста(я) мова' (język prosty).
  • A rutén nyelv egy történelmi keleti szláv írott nyelv, amely hivatalos nyelv volt a Litván Nagyfejedelemségben és a lengyel–litván nemesi köztársaság keleti szláv területein.Az ősszláv nyelvből jött létre és az előfutára a jelenlegi ukrán, belarusz és ruszin nyelveknek.
  • Ruthenisch (ruthenisch: руский языкъ, auch русский языкъ, руська мова, d. h. russische Sprache, oder проста мова, d. h. einfache Sprache, oder Umgangssprache) war eine historische ostslawische Schriftsprache im Großfürstentum Litauen und nach 1569 in den ostslawischen Gebieten der polnisch-litauischen Adelsrepublik. Sie entstand aus dem Altostslawischen und ist der Vorläufer des heutigen Ukrainischen, Weißrussischen und Russinischen.
  • Западнору́сский язы́к (также известен под названиями: Западнорусский литературно-письменный язык, западнорусский письменный язык, литовско-русский язык, рутенский язык, староукраинский язык, южнорусский язык, русинский язык, славянский язык Великого княжества Литовского, канцелярский язык Великого княжества Литовского, старобелорусский литературный язык, белорусское письмо) — письменно-литературный (XIV—XVIII века) и официальный язык Великого княжества Литовского (XIV — 1693).
  • O ruteno foi uma língua eslava oriental histórica, falada no Grão-Ducado da Lituânia e depois nos territórios eslavos orientais da República das Duas Nações (Comunidade polaco-lituana).Não há uma unanimidade entre os especialistas quanto a se o ruteno foi uma língua separada ou um (ou mais de um) dialeto do eslavo oriental antigo. De todo modo, o ruteno descende diretamente do eslavo oriental antigo, a língua coloquial usada no Principado de Kiev (do século X ao XIII).
  • El ruteno (también conocido como eslavónico de cancillería o ruso occidental; en ruteno руский языкъ), es un término usado para denominar las distintas variedades del eslavónico oriental habladas en el Gran Ducado de Lituania y más tarde en los territorios eslavos de la Mancomunidad Polaco-Lituana. En ucraniano se conoce como 'lengua literaria ucraniana antigua' (ucraniano: староукраїнська літературна мова) o 'ruteno' (Rutenśka – рутенська).
  • Старобеларуски, староукраински, западноруски или рутенски език (на беларуски Старабеларуская мова, на украински Староукраїнська мова) е бил източнославянски език с историческо значение. Той се е говорел след 1569 в източните славянски територии на Полско-литовската държава.Произхождащ от староруски език, старобеларуски е прародителят на съвременния беларуски. Понякога дори е наричан „западно руски“ (на руски западнорусский язык).
  • Ruthenian, or Old Ruthenian (see other names), is a term used for the varieties of Eastern Slavonic spoken in the Grand Duchy of Lithuania and later in the East Slavic territories of the Polish–Lithuanian Commonwealth. The written form is also called Chancery Slavonic.Scholars do not agree whether Ruthenian was a separate language or a Western dialect(s) of Old East Slavic, but it is agreed that Ruthenian has a close genetic relationship with it.
rdfs:label
  • Ruthène
  • Idioma ruteno
  • Język ruski
  • Língua rutena
  • Rutence
  • Ruthenian language
  • Ruthenische Sprache
  • Rutén nyelv
  • Западнорусский язык
  • Рутенски език
  • ルーシ語
  • 루테니아어
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • ancien biélorusse,
  • ancien russe occidental
  • ancien rusyn,
  • ancien ukrainien,
  • русский языкъ, руский языкъ
  • ruthène (ancien),
is dbpedia-owl:language of
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:langue of
is prop-fr:languefille of
is prop-fr:langues of
is prop-fr:nom5Langue of
is prop-fr:nomLangue of
is foaf:primaryTopic of