Le registre de langue, niveau de langue ou moins précisément style, est l’utilisation sélective mais cohérente des procédés d'une langue afin d’adapter l’expression à un auditoire particulier.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Le registre de langue, niveau de langue ou moins précisément style, est l’utilisation sélective mais cohérente des procédés d'une langue afin d’adapter l’expression à un auditoire particulier. Certains choix, notamment lexicaux et syntaxiques, un ton et une plus ou moins grande liberté par rapport à la norme linguistique de cette langue permettent d’ajuster la communication à une situation d’énonciation donnée : on s’exprime de façon différente selon que l’on s’adresse à un familier, à un inconnu, à un enfant, à un supérieur hiérarchique, et selon son âge, son milieu social, son niveau culturel. Autrement dit, on ne parle pas toujours de la même façon et on adapte sa manière de s’exprimer aux circonstances. Cette adaptation se réalise avec plus ou moins de souplesse et de succès selon l’âge, l’expérience, l’instruction, le niveau professionnel et la diversité des milieux dans lesquels on évolue. Par ailleurs, certains choix, inacceptables à l’écrit, peuvent être tolérés à l’oralLe langage est utilisé avec des gens inconnus ou d'une grande importance. Il est aussi utilisé devant un public ou lors d'une reunion importante.
  • Hizkuntzalaritzan, hizkuntza erregistroa une jakin batean, talde baten baitan eta helburu jakin batez erabiltzen den hizkuntzaren aldaera edo estiloa da. Adibidez, haurrei hitz egitean erabiltzen diren txitxi (haragia izendatzeko) eta apatx (heldu batek besotan hartzean) hitzak haur-erregistroaren baitan sartzen dira. Egoera batean erabili beharreko hizkuntza erregistroa taldearen formaltasun edo erritualizazio-maila, erabiltzen den bitartekoa (ahozko hizkuntza edo hizkuntza idatzia den, besteak beste) eta hizketa-gaia kontuan hartuz zehazten da.
  • El registre lingüístic o varietat diafàsica és la variació del llenguatge en funció de la situació d'ús o context situacional, va estretament lligat a la precisió lèxica i es detecta segons la relació que tenen l'emissor i el receptor. Se'n poden distingir principalment quatre: el culte, l'estàndard (adequat a la normativa, en un to mitjà que pot entendre la majoria de parlants), el col·loquial i el vulgar.
  • In linguistica i registri sono le varietà di lingua impiegate a seconda dal tipo di rapporto psicologico e sociale sussistente tra i locutori, dalle circostanze in cui avviene la comunicazione e dal mezzo impiegato.Per quanto concerne il rapporto psicologico e sociale tra parlanti, è evidente, ad esempio, che tra persone familiari o amiche, tra le quali non sussistano problemi di gerarchia sociale, la comunicazione avviene in uno stile diverso da quello utilizzato tra persone poco familiari, o addirittura sconosciute, rispetto alle quali assume un certo peso la rispettiva collocazione sociale, reale o apparente. Basti solo pensare a come variano, in italiano, l'uso del tu e del lei in relazione al grado di confidenza che sussiste, o che si tenta di far sussistere, tra gli interlocutori.Per quanto concerne le circostanze in cui avviene la comunicazione, è altrettanto evidente che in circostanze formali, si fa uso di uno stile linguistico diverso da quello impiegato in circostanze informali. Per fare un esempio, le modalità di comunicazione di un insegnante con gli allievi sono diverse durante le ore di lezione in classe (circostanza formale) e durante una gita scolastica (circostanza informale).Quanto al mezzo impiegato, non è raro che il registro scritto si distacchi, più o meno sensibilmente, da quello parlato. In italiano, per esempio, il pronome "egli" è usato quasi solo nello scritto (o in un registro "parlato" estremamente formale), mentre il parlato fa uso esclusivamente di "lui". Là dove vige la diglossia, per esempio nei paesi arabi, registro scritto e registro parlato sono molto diversi tra loro.Dal momento che le variabili sociolinguistiche da cui dipendono i diversi registri sono numerose, esistono moltissimi registri linguistici, il cui uso corretto non è sempre facile da acquisire da parte di locutori non-nativi, anche perché spesso sono contraddistinti da sfumature che solo l'uso costante permette di discernere e utilizzare in modo appropriato. In modo molto approssimativo di possono distinguere:Registro aulico o solenne = è estremamente formale, utilizza parole ed espressioni il più possibile eleganti, ricercate e affettate ed è di uso piuttosto raro; alla persona con cui si parla, in italiano, si dà del "voi".Registro alto o formale = utilizza parole ed espressioni molto eleganti, anche di uso non comune, ma non esageratamente ricercate, si usa quando ci si rivolge a persone molto importanti o comunque completamente estranee; alla persona con cui si parla, in italiano, si dà sempre del "lei". Registro medio o comune = utilizza parole ed espressioni cortesi, abbastanza eleganti, di uso comune ma con poco ricorso a termini troppo familiari, e si usa con persone con cui si ha un rapporto di semplice conoscenza; come per il registro alto in italiano si tende a usare il "lei", anche se il "tu" non è precluso.Registro basso o informale = utilizza parole ed espressioni di tipo dialettale, familiare, colloquiale e si usa con persone amiche o all'interno della famiglia; alla persona con cui si parla, in italiano, si dà sempre del "tu" (in questo e nel successivo, il pronome tende a essere sempre "te").Registro infimo, volgare o gergale = utilizza parole ed espressioni di livello infimo, per niente cortesi ed eleganti e talvolta offensive, viene usato spesso, ma non esclusivamente, tra adolescenti e giovani adulti; in italiano ci si dà rigorosamente del "tu" ("te").
  • Laras bahasa (bahasa Inggris: register) adalah ragam bahasa yang digunakan untuk suatu tujuan atau pada konteks sosial tertentu. Banyak sekali laras bahasa yang dapat diidentifikasi tanpa batasan yang jelas di antara mereka. Definisi dan kategorisasi laras bahasa pun berbeda antara para ahli linguistik. Salah satu model pembagian laras bahasa yang paling terkemuka diajukan oleh Joos (1961) yang membagi lima laras bahasa menurut derajat keformalannya, yaitu (1) beku (frozen), (2) resmi (formal), (3) konsultatif (consultative), (4) santai (casual), dan (5) akrab (intimate).Ragam beku digunakan pada situasi hikmat dan sangat sedikit memungkinkan keleluasaan seperti pada kitab suci, putusan pengadilan, dan upacara pernikahan. Ragam resmi digunakan dalam komunikasi resmi seperti pada pidato resmi, rapat resmi, dan jurnal ilmiah. Ragam konsultatif digunakan dalam pembicaraan yang terpusat pada transaksi atau pertukaran informasi seperti dalam percakapan di sekolah dan di pasar. Ragam santai digunakan dalam suasana tidak resmi dan dapat digunakan oleh orang yang belum tentu saling kenal dengan akrab. Ragam akrab digunakan di antara orang yang memiliki hubungan yang sangat akrab dan intim.
  • El registro lingüístico es el conjunto de variables contextuales, sociolingüísticas y de otro tipo que condicionan el modo en que una lengua es usada en un contexto concreto. Dentro de los factores variables que caracterizan el registro lingüístico tenemos: El tipo y estatus del receptor con el que se establece la comunicación. El tipo de vía o canal comunicativo o según la situación que se expresa. Los usos y costumbres de la sociedad en la que tiene lugar el hecho comunicativo.
  • Met register wordt aan een bepaalde situatie gebonden taalgebruik bedoeld, zowel wat betreft woordkeus als zinsbouw. Alle talen kennen verschillende registers.
  • A regiszter annak a nyelvváltozatnak a neve a szociolingvisztikában, amely egy meghatározott témához, tárgyhoz vagy cselekvéshez kötődik. A regisztereket leginkább szókincsükkel szokták jellemezni, de eltérő nyelvtani jegyeik is lehetnek. Bármilyen tevékenységnek meglehet a maga regisztere, legyen az a labdarúgás, a biokémia vagy a virágkötészet. Jól ismert szakmai regisztere van a jognak és az orvostudománynak: az orvosi regiszterben a patella a térdkalács, a medicamentum az orvosság neve. A regiszterek valamely rangtárs csoporthoz tartozóként azonosíthatják a beszélőket, éppen ezért gyakran zsargonnak is nevezik őket azok, akik nem tartoznak a kérdéses csoporthoz. (A hagyományos magyar nyelvészeti irodalomban többnyire a csoportnyelv (szaknyelv) használatos a regiszter neveként. A regiszter efféle meghatározása elsősorban az angolszász nyelvészethez kötődik.A francia nyelvészeti használatában a regiszter a nyelvi megformálás hierarchiájára utal. Eszerint a regiszter a formalitás (viszonyulás) dimenziójaként ragadható meg:INFORMÁLIS (könnyed, fesztelen, oldott) → FORMÁLIS (merev, szertartásos) A különböző regiszterek elemeihez eltérő értékítéletek társulnak (stílusérték), eltér például az egyes szavak (például részeg és piás) társadalmi elfogadottsága vagy vélt „helyessége”:KÖZÖNSÉGES (durva stb.) → KIFINOMULT (elegáns stb.) Harmadrészt a regiszter utal a társadalmi hierarchiában betöltött státusra. Például a vulgarizmus összefügg „az alacsony tömeg” (latin: vulgus) nyelvhasználatával, illetve a regiszter általában nem független a beszélők csoportokra való tagolódásától sem (diákok, jogászok, zsokék stb.). Az olyan „formális” regiszterbe sorolható mondatok, mint például Nem volt megállapítható az idegenkezűség, illetve Semlegesítette az elkövetőt vagy Az alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a gépjárművét egyben foglalkozási csoportra és használati színtérre is utalnak (lévén tipikus rendőri-bírósági fordulatok).Forrás: Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. ISBN 963-7094-02-4 Trudgill, Peter: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged, 1997. ISBN 963-7171-73-8
  • Sprachebenen sind Varianten einer Sprache, welche sich durch einen bevorzugten Wortschatz, durch bevorzugte grammatische Konstruktionen und durch Abwandlung der Grammatik von der Hauptsprache unterscheiden. Im Gegensatz zu den Dialekten sind die Sprachebenen nicht durch Regionen festgelegt, und jeder Sprecher einer Sprache versteht alle Sprachebenen seiner Sprache (oder seines Dialektes) in einem gewissen Maße.Mit dem Begriff Register bezeichnet man in der Linguistik eine für einen bestimmten Kommunikationsbereich charakteristische Rede- und Schreibweise. Im Register werden soziale Beziehungen sprachlich abgebildet. So benutzt ein Angestellter im Gespräch mit seinem Vorgesetzten eine andere Sprechweise als unter Freunden.Der Begriff ist abzugrenzen vom Jargon, der sich durch einen besonderen gruppen- und fachspezifischen Wortschatz auszeichnet, der für Außenstehende oft nicht verständlich ist.Der Lautbestand einer Sprache ist in der Regel in allen ihren Sprachebenen gleich, anders als in ihren Dialekten. Im weiteren Sinne wird die Sprachebene auch als Synonym zum Sprachstil verstanden.
  • O registro linguístico é a utilização seletiva de uma linguagem para adaptar a expressão a um determinado auditório ou finalidade. Certas escolhas, especialmente as lexicais e sintáticas, mas também o tom e o grau de liberdade em relação às regras da língua, permitem ajustar a comunicação a uma situação: as pessoas se expressam de forma diferente conforme o ouvinte seja um parente, um desconhecido, uma criança ou um superior hierárquico, e segundo a sua idade, meio social e nível cultural.Na linguagem falada, em grau decrescente de formalidade, o registro pode ser oratório, formal, coloquial tenso, coloquial distenso ou familiar. Na linguagem escrita, o registro pode ser literário, formal, informal ou pessoal. Outra classificação, simplificada, é a distinção entre linguagem formal e informal, válida tanto para a língua falada quanto para a escrita.== Notas ==
  • In linguistics, a register is a variety of a language used for a particular purpose or in a particular social setting. For example, when speaking in a formal setting, an English speaker may be more likely to adhere more closely to prescribed grammar, pronounce words ending in -ing with a velar nasal instead of an alveolar nasal (e.g. "walking", not "walkin'"), choose more formal words (e.g. father vs. dad, child vs. kid, etc.), and refrain from using contractions such as ain't, than when speaking in an informal setting.As with other types of language variation, there tends to be a spectrum of registers rather than a discrete set of obviously distinct varieties – numerous registers could be identified, with no clear boundaries between them. Discourse categorisation is a complex problem, and even in the general definition of "register" given above (language variation defined by use not user), there are cases where other kinds of language variation, such as regional or age dialect, overlap. As a result of this complexity, scholarly consensus has not been reached for the definitions of terms such as "register", "field" or "tenor"; different scholars' definitions of these terms are often in direct contradiction of each other. Additional terms such as diatype, genre, text types, style, acrolect, mesolect and basilect, among many others, may be used to cover the same or similar ground. Some prefer to restrict the domain of the term "register" to a specific vocabulary (Wardhaugh, 1986) (which one might commonly call jargon), while others argue against the use of the term altogether. These various approaches with their own "register," or set of terms and meanings, fall under disciplines such as sociolinguistics, stylistics, pragmatics or systemic functional grammar.
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 106817 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 2731 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 21 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110815974 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Le registre de langue, niveau de langue ou moins précisément style, est l’utilisation sélective mais cohérente des procédés d'une langue afin d’adapter l’expression à un auditoire particulier.
  • El registre lingüístic o varietat diafàsica és la variació del llenguatge en funció de la situació d'ús o context situacional, va estretament lligat a la precisió lèxica i es detecta segons la relació que tenen l'emissor i el receptor. Se'n poden distingir principalment quatre: el culte, l'estàndard (adequat a la normativa, en un to mitjà que pot entendre la majoria de parlants), el col·loquial i el vulgar.
  • El registro lingüístico es el conjunto de variables contextuales, sociolingüísticas y de otro tipo que condicionan el modo en que una lengua es usada en un contexto concreto. Dentro de los factores variables que caracterizan el registro lingüístico tenemos: El tipo y estatus del receptor con el que se establece la comunicación. El tipo de vía o canal comunicativo o según la situación que se expresa. Los usos y costumbres de la sociedad en la que tiene lugar el hecho comunicativo.
  • Met register wordt aan een bepaalde situatie gebonden taalgebruik bedoeld, zowel wat betreft woordkeus als zinsbouw. Alle talen kennen verschillende registers.
  • In linguistica i registri sono le varietà di lingua impiegate a seconda dal tipo di rapporto psicologico e sociale sussistente tra i locutori, dalle circostanze in cui avviene la comunicazione e dal mezzo impiegato.Per quanto concerne il rapporto psicologico e sociale tra parlanti, è evidente, ad esempio, che tra persone familiari o amiche, tra le quali non sussistano problemi di gerarchia sociale, la comunicazione avviene in uno stile diverso da quello utilizzato tra persone poco familiari, o addirittura sconosciute, rispetto alle quali assume un certo peso la rispettiva collocazione sociale, reale o apparente.
  • Laras bahasa (bahasa Inggris: register) adalah ragam bahasa yang digunakan untuk suatu tujuan atau pada konteks sosial tertentu. Banyak sekali laras bahasa yang dapat diidentifikasi tanpa batasan yang jelas di antara mereka. Definisi dan kategorisasi laras bahasa pun berbeda antara para ahli linguistik.
  • Sprachebenen sind Varianten einer Sprache, welche sich durch einen bevorzugten Wortschatz, durch bevorzugte grammatische Konstruktionen und durch Abwandlung der Grammatik von der Hauptsprache unterscheiden.
  • A regiszter annak a nyelvváltozatnak a neve a szociolingvisztikában, amely egy meghatározott témához, tárgyhoz vagy cselekvéshez kötődik. A regisztereket leginkább szókincsükkel szokták jellemezni, de eltérő nyelvtani jegyeik is lehetnek. Bármilyen tevékenységnek meglehet a maga regisztere, legyen az a labdarúgás, a biokémia vagy a virágkötészet. Jól ismert szakmai regisztere van a jognak és az orvostudománynak: az orvosi regiszterben a patella a térdkalács, a medicamentum az orvosság neve.
  • O registro linguístico é a utilização seletiva de uma linguagem para adaptar a expressão a um determinado auditório ou finalidade.
  • Hizkuntzalaritzan, hizkuntza erregistroa une jakin batean, talde baten baitan eta helburu jakin batez erabiltzen den hizkuntzaren aldaera edo estiloa da. Adibidez, haurrei hitz egitean erabiltzen diren txitxi (haragia izendatzeko) eta apatx (heldu batek besotan hartzean) hitzak haur-erregistroaren baitan sartzen dira.
  • In linguistics, a register is a variety of a language used for a particular purpose or in a particular social setting. For example, when speaking in a formal setting, an English speaker may be more likely to adhere more closely to prescribed grammar, pronounce words ending in -ing with a velar nasal instead of an alveolar nasal (e.g. "walking", not "walkin'"), choose more formal words (e.g. father vs. dad, child vs.
rdfs:label
  • Registre de langue
  • Hizkuntza-erregistro
  • Laras bahasa
  • Register (sociolinguistics)
  • Register (taalkunde)
  • Registre lingüístic
  • Registro (linguistica)
  • Registro (linguística)
  • Registro lingüístico
  • Regiszter (nyelvészet)
  • Sprachebene
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of