Le premier concile de Nicée (en latin : Concilium Nicaenum Primum) est le nom donné à un concile général des évêques de l'Empire romain qui se tint à Nicée (aujourd'hui, İznik, en Turquie) en Bithynie, sur convocation de Constantin Ier, du 20 mai au 25 juillet 325, sous les épiscopats de Sylvestre de Rome, d'Alexandre d'Alexandrie, d'Eustathe d'Antioche, d'Alexandre de Constantinople et de Macaire de Jérusalem.Le concile avait pour objectif de résoudre les problèmes qui divisaient alors les Églises d'Orient, problèmes disciplinaires et surtout problème dogmatique mis en évidence par la controverse entre Arius et son évêque Alexandre.Il est considéré comme le premier concile œcuménique par les Églises chrétiennes.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Le premier concile de Nicée (en latin : Concilium Nicaenum Primum) est le nom donné à un concile général des évêques de l'Empire romain qui se tint à Nicée (aujourd'hui, İznik, en Turquie) en Bithynie, sur convocation de Constantin Ier, du 20 mai au 25 juillet 325, sous les épiscopats de Sylvestre de Rome, d'Alexandre d'Alexandrie, d'Eustathe d'Antioche, d'Alexandre de Constantinople et de Macaire de Jérusalem.Le concile avait pour objectif de résoudre les problèmes qui divisaient alors les Églises d'Orient, problèmes disciplinaires et surtout problème dogmatique mis en évidence par la controverse entre Arius et son évêque Alexandre.Il est considéré comme le premier concile œcuménique par les Églises chrétiennes. Il forme, avec le premier concile de Constantinople de 381, les deux seuls conciles considérés comme œcuméniques par l'ensemble des Églises chrétiennes[réf. nécessaire]. Toutefois il faut noter l’absence au concile des donatistes et des novatiens qui n'y furent pas conviés.
  • Het Eerste Concilie van Nicea was een concilie van christelijke bisschoppen die bijeengeroepen waren in Nicea in Bithynië (hedendaags İznik in Turkije) door Romeinse keizer Constantijn I in 325. Dit eerste oecumenisch concilie was de eerste poging om consensus te bereiken in de Kerk door middel van een vergadering die het hele christendom vertegenwoordigde.De grootste verwezenlijkingen van dit concilie waren de regeling van de christologische kwestie betreffende de aard van Jezus en zijn relatie tegenover God de Vader, de opstelling van het eerste deel van de geloofsbelijdenis van Nicea-Constantinopel, het regelen van de datumberekening van Pasen en de afkondiging van het vroege canoniek recht.
  • Первый Нике́йский собор — собор Церкви, признаваемый Вселенским; состоялся в июне 325 года в городе Никея (ныне Изник, Турция); продолжался больше двух месяцев и стал первым Вселенским собором в истории христианства.Собор был созван императором Константином Великим, для того чтобы поставить точку в споре между Александрийским епископом Александром и Арием, который отрицал единосущность Христа Богу Отцу. По мнению Ария и его многочисленных сторонников, Христос не Бог, а первый и совершеннейший из сотворённых Богом существ (см. арианство).На Никейском соборе определились и установились основные доктрины (догматы) христианства.
  • El primer concili de Nicea fou el primer concili ecumènic celebrat l'any 325 a Nicea de Bitínia, una ciutat de l'Àsia Menor, convocat per l'emperador Constantí. L'objectiu de Constantí era mantenir unit l'imperi romà, en greu risc de divisió, unificant les diverses faccions cristianes, que en aquell moment estaven enfrontades per creences divergents sobra la naturalesa de Crist.
  • El primer Concilio ecuménico se celebró en el año 325 en Nicea (actualmente İznik), ciudad de Asia Menor, en el territorio de la actual Turquía, y de la que recibe el nombre por el que es conocido, Concilio de Nicea I. Fue convocado por el emperador Constantino I el Grande, por consejo del obispo San Osio de Córdoba.
  • Nizeako I. kontzilioa 325ean egin zen kristautasunaren lehen kontzilio ekumenikoa izan zen. Nizean, gaur egungo Iznik (Turkian), bildu zen Konstantino I.a Handiak deituta eta Kordobako Osio gotzainaren ardurapean.Konstantinoren helburua Erromatar inperioa batuta mantentzea zen, garai hartan ageri ziren mehatxu banatzaileen aurrean. Horretarako fede batasuna beharrezkoa zela uste zuen. Horregatik, teologian zeuden desadostasunak argitzea nahi zuen, Inperio osoa fede beraren pean batuta gordetzeko.Alexandriako Arriok Jesukristoren giza izaera azpimarratzen zuen. Bere arabera, Jesus ez zen Jainkoa, gizaki berezi bat baizik. Jainkoak Jesus aukeratu zuen misio berezi bat aurrera eramateko, eta horregatik dei ziezaiokeen Jainkoaren Seme. Hala ere, bai gorputzez baita arimaz ere Jesus gizaki arrunta zen. Jainkoak sortua zenez, ez zen betierekoa, Jainkoa izan behar den bezalakoa. Alejandrok eta Atanasiok, aldiz, kontrakoa uste zuten: Jainkoaren Semea Jainko Aitaren izate berekoa da, Jainko bera dira sustantzia berekoak direlako.Kontzilioan Atanasiok eta Alexandrok defenditutako tesiak garaile atera ziren. Jesus Jainko Aitaren izate berekoa dela azpimarratu zen. Nizeako fede-aitormena onartu zen eta Arrio eskumikatu egin zuten eta beraren liburu guztiak erretzeko agindu zuten. Bestalde, kontzilio honetan Aste Santuko egunak zehazteko arauak jarri ziren. Gainera, kontzilio honen ondoren kristautasunak bere burua Itun Zaharreko Israel herriaren tokian ikusi zuen; horregatik, Salbamen historia kristautasunaren ikuspegitik aztertzen hasi ziren eta judaismoaren gaitzespena indartu zen.Nizeako I. kontzilioa katolizismoak, protestantismoak, anglikanismoak eta ortodoxoek onartzen dute.
  • Birinci İznik Konsili M.S. 325 yılında İmparator Konstantin tarafından Roma İmparatorluğu'nda resmi din olacak Hıristiyanlığın içerisinde tartışılan bazı konuları netleştirmek amacı ile toplanmıştır.İznik Konsili'nin ana konusu Mesih İsa'nın gerçek Tanrı olup olmaması idi. Mısır'ın İskenderiye kilisesinde başlayan anlaşmazlıkta o kilisenin bir presbüterosu (ihtiyar) olan Arius ünlü oldu. Arius'un öğretisine göre Mesih İsa Dünya'nın kuruluşundan önce Tanrı tarafından yaratılmıştır. Arius'a karşi çıkanlardan en meşhur isim o zaman İskenderiye kilisesinin bir diakonu (hizmetkarı), daha sonra ise kilisenin piskoposu olan İskenderiyeli Athanasius idi. Athanasius, Mesih İsa'yı yaratılmamış, ezelden beri var olan Tanrı Baba ile aynı özü olan gerçek Tanrı olarak kabul etti. İki grup İsa Mesih'in dünyanın tek kurtarıcısı olarak kabul etti ve İncil'e dayanarak fikirlerini savunmaya çalıştılar.İznik'te toplanan kilise önderlerin büyük çoğunluğu Mesih İsa'nın gerçek Tanrı olduğu fikrini pekiştirdiler. Konsilde bu konuda onaylanan İznik İnanç Bildirisi bugüne kadar Katolik, Ortodoks ve Protestan Kiliselerin ortak olarak kabul ettiği metinlerdendir.Konsilin konuştuğu başka konulardan bazıları şunlardı: Paskalya (Diriliş) Bayramı'nın tarihi, Roma ve İskenderiye Patriklerinin özel yetkileri, piskoposların atanmasıyla ilgili bazı prosedürler ve saire . İncil'in içeriği bu konsilin konusu değildi.Ardından birçok konsil daha yapılmış, günümüz Katolik ve Ortodoks görüşlerinin temellerini oluşturan kararlar alınmış, buna uygun olan ve olmayan yazılı kaynaklar sınıflandırılmıştır.
  • ニカイア公会議(ニカイアこうかいぎ、ニケア、ニケーアとも)は、325年5月20日から小アジアのニコメディア南部の町ニカイア(現トルコ共和国ブルサ県イズニク)で開かれたキリスト教の歴史で最初の全教会規模の会議(これを公会議という。正教会の一員たる日本正教会の訳語では全地公会であり、ニカイア公会議は第一全地公会と呼ばれる)。
  • Níkajský (též nicejský) koncil svolal císař Kónstantínos v roce 325 do maloasijského města Nikaia. Jedná se o první ekumenický koncil - shromáždění biskupů křesťanské církve. Na sněm přijeli biskupové především z východní poloviny Římské říše, sněmu se osobně neúčastnil biskup sídlící ve městě Římě (papež), poslal ovšem své zástupce.Koncil se zabýval sporem o nauku Areia z Alexandrie (srv. heslo ariánská hereze), který se týkal povahy Kristovy osoby a vztahu Božího Syna k Bohu Otci. Koncil odmítl výrazy "bylo, kdy Syn nebyl", "Syn není z jiné usie nebo hypostaze" a "(Syn) nebyl, dříve než byl zrozen", čímž se chtěl jasně vymezit proti Areiovi (či latinsky Ariovi) a jeho nauce. Na koncilu bylo zformulováno nicejské/nikájské vyznání víry, které především výrazy "Syn je soupodstatný s Otcem" a "Syn je z Otcovy podstaty" znovu arianismus odmítlo.Dalším z výsledků koncilu byla shoda církví na způsobu výpočtu data pro slavení Velikonoc. Tyto svátky mají v církvi jako oslava Kristovy smrti a vzkříšení ústřední místo, a církev proto považovala za důležité Ježíšovo vzkříšení slavit ve stejnou dobu.
  • O Primeiro Concílio de Niceia foi um concílio de bispos ( epískopos ) cristãos reunidos na cidade de Niceia da Bitínia (atual İznik, Turquia), pelo imperador romano Constantino I em 325 d.C.. O concílio foi a primeira tentativa de obter um consenso da igreja através de uma assembleia representando toda a cristandade.O seu principal feito foi o estabelecimento da questão cristológica entre Jesus e Deus, o Pai; a construção da primeira parte do Credo Niceno; a fixação da data da Páscoa; e a promulgação da lei canônica.
  • Konsili Nicea I, yang diselenggarakan di Nicaea, Bithynia (sekarang İznik di Turki), dan yang dihimpunkan oleh Kaisar Romawi Konstantinus Agung pada tahun 325, merupakan Konsili Ekumenis yang pertama dari Gereja Kristiani, dan hasil utamanya adalah keseragaman dalam doktrin Kristiani, yang disebut Kredo Nicea. Dengan diciptakannya kredo ini, terbentuk suatu preseden bagi konsili-konsili umum (ekumenis) para uskup (sinode-sinode) untuk menciptakan pokok-pokok pernyataan iman dan kanon-kanon ortodoksi doktrinal— guna mewujudkan kesatuan iman bagi seluruh umat Kristiani.Tujuan diselenggarakannya konsili ini adalah untuk menyelesaikan perbedaan pendapat dalam Gereja Aleksandria mengenai hakikat Yesus dalam hubungannya dengan Sang Bapa; khususnya, mengenai apakah Yesus memiliki substansi yang sama dengan Allah Bapa ataukah sekadar memiliki substansi yang serupa belaka dengan Allah Bapa. St. Aleksander dari Aleksandria dan Athanasius berpegang pada pendapat yang pertama; sedangkan seorang presbiter populer bernama Arius, yang dari namanya muncul istilah Arianisme, berpegang pada pendapat yang kedua. Konsili memutuskan bahwa pendukung Arius telah keliru (dari kira-kira 250-318 peserta, seluruhnya kecuali 2 orang, memberi suara menentang Arius). Hasil lain dari konsili ini adalah kesepakatan mengenai waktu perayaan Kebangkitan Kristus (Paskha dalam Bahasa Yunani; Paskah dalam Bahasa Indonesia), hari raya terpenting dalam kalender gerejawi. Konsili memutuskan untuk merayakan hari Kebangkitan Kristus pada hari Minggu pertama sesudah bulan purnama pertama terhitung sejak vernal equinox, lepas dari Kalender Ibrani (lihat pula Quartodecimanisme). Konsili memberikan wewenang kepada Uskup Aleksandria (yang menggunakan Kalender Aleksandrian) untuk setiap tahun mengumumkan tanggal perayaan Paskah kepada rekan-rekan uskupnya.Konsili Nicea signifikan secara historis karena konsili ini adalah upaya pertama untuk mencapai konsensus dalam Gereja melalui suatu permusyawaratan yang mewakili keseluruhan umat Kristiani. "Konsili ini adalah kesempatan pertama bagi pengembangan Kristologi teknis." Lebih dari pada itu, "Konstantinus, dengan menghimpun dan memimpin konsili ini, menandakan adanya kendali kekaisaran atas Gereja." Suatu preseden telah ditetapkan bagi konsili-konsili umum berikutnya untuk menciptakan kredo-kredo dan kanon-kanon.
  • The First Council of Nicaea (/naɪ'si:ə/; Greek: Νίκαια /'ni:kaɪja/ Turkish: Iznik) was a council of Christian bishops convened in Nicaea in Bithynia by the Roman Emperor Constantine I in AD 325. This first ecumenical council was the first effort to attain consensus in the church through an assembly representing all of Christendom.Its main accomplishments were settlement of the Christological issue of the nature of the Son of God and his relationship to God the Father, the construction of the first part of the Creed of Nicaea, establishing uniform observance of the date of Easter, and promulgation of early canon law.
  • Първият вселенски събор е проведен в град Никея (днес Изник) през 325 г. Свикан е от император Константин I с цел да се спрат разногласията в църквата предизвикани от арианството. Съборът осъжда учението на александрийския презвитер Арий като ерес и приема т.нар. Символ на вярата. В Никея се създава и традицията всички по-важни религиозни въпроси да се решават на вселенски събори.Арий е бил повлиян от гностицизма и смятал, че Бог е толкова отделен от света, че въплъщението е невъзможно, и че Бог е просто единство (монада). От това следвало, че Синът е сътворен преди създанието на света, а не е вечно роден от Отца, което противоречало на учението за Св. Троица (Божието триединство). Въпреки, че партията на полуарианите също подписала символа, тяхното учение, което въвеждало йерархия в Троицата също било отхвърлено с добавката, че Сина е единосъщен (Homousios) на Отец - т.е. че Отец и Син имат еднаква природа и същност.На този събор, освен това се взима решение Великден да се празнува отделно от еврейската Пасха на първата неделя след първото пълнолуние след пролетното равноденствие. Така се определя разлика от 14 дни между двата празника.Съборът фиксира първенството на епископите на петте най-големи църковни центрове: Рим,Константинопол(дн. Истанбул) Александрия, Антиохия и Йерусалим.
  • Das Erste Konzil von Nicäa wurde vom römischen Kaiser Konstantin I. im Jahr 325 in der kleinen Stadt Nicäa (heute İznik, Türkei) bei Konstantinopel (heute Istanbul) einberufen, um den in Alexandria ausgebrochenen Streit über den Arianismus zu schlichten. Teilnehmer waren zwischen 200 und 318 Bischöfe, die fast alle aus dem Osten des Reiches kamen, damit der Streit um das Wesen Jesu und die Trinität beendet werde, da Konstantin das Christentum als stabilisierenden Faktor seines Kaisertums zu benutzen gedachte. Das Konzil endete mit dem (vorläufigen) Sieg der Gegner des Arianismus und der Formulierung des nicänischen Glaubensbekenntnisses, obwohl die arianischen Bischöfe in der Mehrzahl waren. Aber als der Kaiser die Diskussion damit beendete, dass „der Sohn eines Wesens mit dem Vater“ sei, gaben alle Bischöfe, die anderer Meinung gewesen waren, dem Wort des Kaisers nach, der sich als „Bischof der Bischöfe“ bezeichnete.Die Kanones des Konzils sind die ersten Lehrentscheidungen der christlichen Gesamtkirche, die allein durch die gemeinsamen Unterschriften von über 300 Bischöfen aus dem gesamten damaligen Verbreitungsgebiet des Christentums eine weit höhere Bedeutung hatten, als die bisherigen Entscheide einzelner Bischöfe oder lokaler Bischofsversammlungen. Durch die Autorität des Kaisers, der das Konzil einberufen hatte, wurden sie für die gesamte Kirche im Reich verpflichtend.In der Kirchengeschichte wird das Konzil von Nicäa als das erste ökumenische Konzil gezählt und als einer der wesentlichen Bezugspunkte der Kirchengeschichte angesehen, so dass die Geschichte der Alten Kirche oft in vor-nicänische und nach-nicänische Theologie eingeteilt wird. Die kirchenhistorische Bedeutung des Konzils kristallisierte sich jedoch erst im Verlauf des vierten Jahrhunderts heraus, und die Beschlüsse des Konzils wurden nach dem Tod Konstantins 337 vielfach in Frage gestellt, bevor sie 381 durch das erste Konzil von Konstantinopel bestätigt wurden.Der Gedenktag für das Erste Konzil von Nicäa ist in der Lutherischen Kirche - Missouri-Synode der 12. Juni. In der orthodoxen Kirche wird es am sechsten Sonntag nach Ostern gefeiert.
  • Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben. A zsinat (más néven szinódus) a keresztény egyház püspökei számára az első egyetemes tanácskozás volt.A zsinat célja a nézeteltérések feloldása volt az alexandriai egyházban Jézusnak az Atyához viszonyított természetéről, nevezetesen, hogy Jézus egylényegű-e az Atyaistennel vagy hasonlatos hozzá. Alexandriai Szent Alexandrosz az előbbi nézetet vallotta; a népszerű presbiter, Arius (akinek nevéből az arianizmus kifejezés származik) az utóbbit. A zsinat elsöprő többséggel az ariánusokkal szemben foglalt állást (a 250-318 főnyire becsült tanácskozótestületből 2 fő kivételével mindenki az ariánusokkal szemben szavazott). A zsinat másik eredménye a húsvét időpontjában való megegyezés volt, amely a legfontosabb ünnep az egyház életében. A zsinat úgy döntött, hogy a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnap ünneplik, függetlenül a Biblia héber naptárától és felhatalmazták az alexandriai püspököt, hogy (valószínűleg az alexandriai naptárt használva) évente hirdesse ki püspöktársai számára a pontos dátumot.A niceai zsinat történelmi jelentőségű, az első törekvés, hogy az egész keresztény világot képviselő gyűlés során jussanak konszenzusra az egyházban. „Ez volt az első esemény a Krisztus-tan szakmai fejlődésében.” Ezen túlmenően „Konstantin azzal, hogy összehívta a zsinatot és elnöklője volt annak, az egyház feletti császári irányításnak is jelzését adta.”A Nikaia–konstantinápolyi hitvallás megalkotása hagyományt teremtett az elkövetkező egyetemes zsinatoknak a hitbéli nyilatkozatok és egyházi törvények készítésére azzal a szándékkal, hogy iránymutatók legyenek az igazhitűségben és egységes forrásaivá váljanak a kereszténységnek. Ez nagy horderejű eseménye volt az egyház és Európa történelmének.
  • 니케아 공의회(Concilium Nicaenum Primum)는 325년 로마 제국 황제 콘스탄티누스 1세에 의하여 콘스탄티노폴리스(현재 터키의 이스탄불) 근교의 고대 그리스의 작은 식민도시 니케아(Nicaea)에서 열린 공의회이다. 니케아 공회의, 제1회 세계회의 또는 제1회 니케아 공회의라고도 한다.니케아 공회의는 기독교 최초의 세계적 회의(동서 양교회의 총회의)이라고도 하는 시각이 있으나, 사도행전에 나오는 예루살렘 공의회를 최초의 기독교 전체 회의로 보는 시각이 지배적이다.
  • Il concilio di Nicea, tenutosi nel 325, è stato il primo concilio ecumenico del mondo cristiano, secondo la prassi del Concilio di Gerusalemme di età apostolica.Il concilio fu convocato e presieduto dall'imperatore Costantino I, il quale intendeva ristabilire la pace religiosa e costruire l'unità della chiesa, minata dalle aspre dispute tra cristiani; l'intento era anche politico, dal momento che se tali dispute non fossero state risolte, avrebbero dato un ulteriore impulso centrifugo all'impero, in una fase in cui esso si trovava sulla via della disgregazione. Con queste premesse, in un clima di grande tensione, il concilio ebbe inizio il 20 maggio del 325; i partecipanti provenivano in maggioranza dalla parte orientale dell'Impero.
  • Sobór nicejski I – pierwszy sobór powszechny biskupów chrześcijańskich, zwołany 20 maja 325 r. w Nicei (Nikai) w Bitynii (około 80 km od Konstantynopola) przez cesarza Konstantyna Wielkiego.
dbpedia-owl:bnfId
  • 124801331
dbpedia-owl:individualisedGnd
  • 4032379-1
dbpedia-owl:lccnId
  • n/82/074285
dbpedia-owl:sudocId
  • 027703401
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:viafId
  • 147173539
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 27260 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 15932 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 78 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110283607 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:bnf
  • 124801331 (xsd:integer)
prop-fr:gnd
  • 4032379 (xsd:integer)
prop-fr:lccn
  • n/82/074285
prop-fr:sudoc
  • 27703401 (xsd:integer)
prop-fr:viaf
  • 147173539 (xsd:integer)
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:worldcatid
  • lccn-n82-074285
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Le premier concile de Nicée (en latin : Concilium Nicaenum Primum) est le nom donné à un concile général des évêques de l'Empire romain qui se tint à Nicée (aujourd'hui, İznik, en Turquie) en Bithynie, sur convocation de Constantin Ier, du 20 mai au 25 juillet 325, sous les épiscopats de Sylvestre de Rome, d'Alexandre d'Alexandrie, d'Eustathe d'Antioche, d'Alexandre de Constantinople et de Macaire de Jérusalem.Le concile avait pour objectif de résoudre les problèmes qui divisaient alors les Églises d'Orient, problèmes disciplinaires et surtout problème dogmatique mis en évidence par la controverse entre Arius et son évêque Alexandre.Il est considéré comme le premier concile œcuménique par les Églises chrétiennes.
  • El primer concili de Nicea fou el primer concili ecumènic celebrat l'any 325 a Nicea de Bitínia, una ciutat de l'Àsia Menor, convocat per l'emperador Constantí. L'objectiu de Constantí era mantenir unit l'imperi romà, en greu risc de divisió, unificant les diverses faccions cristianes, que en aquell moment estaven enfrontades per creences divergents sobra la naturalesa de Crist.
  • El primer Concilio ecuménico se celebró en el año 325 en Nicea (actualmente İznik), ciudad de Asia Menor, en el territorio de la actual Turquía, y de la que recibe el nombre por el que es conocido, Concilio de Nicea I. Fue convocado por el emperador Constantino I el Grande, por consejo del obispo San Osio de Córdoba.
  • ニカイア公会議(ニカイアこうかいぎ、ニケア、ニケーアとも)は、325年5月20日から小アジアのニコメディア南部の町ニカイア(現トルコ共和国ブルサ県イズニク)で開かれたキリスト教の歴史で最初の全教会規模の会議(これを公会議という。正教会の一員たる日本正教会の訳語では全地公会であり、ニカイア公会議は第一全地公会と呼ばれる)。
  • 니케아 공의회(Concilium Nicaenum Primum)는 325년 로마 제국 황제 콘스탄티누스 1세에 의하여 콘스탄티노폴리스(현재 터키의 이스탄불) 근교의 고대 그리스의 작은 식민도시 니케아(Nicaea)에서 열린 공의회이다. 니케아 공회의, 제1회 세계회의 또는 제1회 니케아 공회의라고도 한다.니케아 공회의는 기독교 최초의 세계적 회의(동서 양교회의 총회의)이라고도 하는 시각이 있으나, 사도행전에 나오는 예루살렘 공의회를 최초의 기독교 전체 회의로 보는 시각이 지배적이다.
  • Sobór nicejski I – pierwszy sobór powszechny biskupów chrześcijańskich, zwołany 20 maja 325 r. w Nicei (Nikai) w Bitynii (około 80 km od Konstantynopola) przez cesarza Konstantyna Wielkiego.
  • Nizeako I. kontzilioa 325ean egin zen kristautasunaren lehen kontzilio ekumenikoa izan zen. Nizean, gaur egungo Iznik (Turkian), bildu zen Konstantino I.a Handiak deituta eta Kordobako Osio gotzainaren ardurapean.Konstantinoren helburua Erromatar inperioa batuta mantentzea zen, garai hartan ageri ziren mehatxu banatzaileen aurrean. Horretarako fede batasuna beharrezkoa zela uste zuen.
  • Níkajský (též nicejský) koncil svolal císař Kónstantínos v roce 325 do maloasijského města Nikaia. Jedná se o první ekumenický koncil - shromáždění biskupů křesťanské církve. Na sněm přijeli biskupové především z východní poloviny Římské říše, sněmu se osobně neúčastnil biskup sídlící ve městě Římě (papež), poslal ovšem své zástupce.Koncil se zabýval sporem o nauku Areia z Alexandrie (srv. heslo ariánská hereze), který se týkal povahy Kristovy osoby a vztahu Božího Syna k Bohu Otci.
  • The First Council of Nicaea (/naɪ'si:ə/; Greek: Νίκαια /'ni:kaɪja/ Turkish: Iznik) was a council of Christian bishops convened in Nicaea in Bithynia by the Roman Emperor Constantine I in AD 325.
  • Het Eerste Concilie van Nicea was een concilie van christelijke bisschoppen die bijeengeroepen waren in Nicea in Bithynië (hedendaags İznik in Turkije) door Romeinse keizer Constantijn I in 325.
  • Il concilio di Nicea, tenutosi nel 325, è stato il primo concilio ecumenico del mondo cristiano, secondo la prassi del Concilio di Gerusalemme di età apostolica.Il concilio fu convocato e presieduto dall'imperatore Costantino I, il quale intendeva ristabilire la pace religiosa e costruire l'unità della chiesa, minata dalle aspre dispute tra cristiani; l'intento era anche politico, dal momento che se tali dispute non fossero state risolte, avrebbero dato un ulteriore impulso centrifugo all'impero, in una fase in cui esso si trovava sulla via della disgregazione.
  • O Primeiro Concílio de Niceia foi um concílio de bispos ( epískopos ) cristãos reunidos na cidade de Niceia da Bitínia (atual İznik, Turquia), pelo imperador romano Constantino I em 325 d.C..
  • Первый Нике́йский собор — собор Церкви, признаваемый Вселенским; состоялся в июне 325 года в городе Никея (ныне Изник, Турция); продолжался больше двух месяцев и стал первым Вселенским собором в истории христианства.Собор был созван императором Константином Великим, для того чтобы поставить точку в споре между Александрийским епископом Александром и Арием, который отрицал единосущность Христа Богу Отцу.
  • Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben. A zsinat (más néven szinódus) a keresztény egyház püspökei számára az első egyetemes tanácskozás volt.A zsinat célja a nézeteltérések feloldása volt az alexandriai egyházban Jézusnak az Atyához viszonyított természetéről, nevezetesen, hogy Jézus egylényegű-e az Atyaistennel vagy hasonlatos hozzá.
  • Първият вселенски събор е проведен в град Никея (днес Изник) през 325 г. Свикан е от император Константин I с цел да се спрат разногласията в църквата предизвикани от арианството. Съборът осъжда учението на александрийския презвитер Арий като ерес и приема т.нар. Символ на вярата.
  • Konsili Nicea I, yang diselenggarakan di Nicaea, Bithynia (sekarang İznik di Turki), dan yang dihimpunkan oleh Kaisar Romawi Konstantinus Agung pada tahun 325, merupakan Konsili Ekumenis yang pertama dari Gereja Kristiani, dan hasil utamanya adalah keseragaman dalam doktrin Kristiani, yang disebut Kredo Nicea.
  • Birinci İznik Konsili M.S. 325 yılında İmparator Konstantin tarafından Roma İmparatorluğu'nda resmi din olacak Hıristiyanlığın içerisinde tartışılan bazı konuları netleştirmek amacı ile toplanmıştır.İznik Konsili'nin ana konusu Mesih İsa'nın gerçek Tanrı olup olmaması idi. Mısır'ın İskenderiye kilisesinde başlayan anlaşmazlıkta o kilisenin bir presbüterosu (ihtiyar) olan Arius ünlü oldu. Arius'un öğretisine göre Mesih İsa Dünya'nın kuruluşundan önce Tanrı tarafından yaratılmıştır.
  • Das Erste Konzil von Nicäa wurde vom römischen Kaiser Konstantin I. im Jahr 325 in der kleinen Stadt Nicäa (heute İznik, Türkei) bei Konstantinopel (heute Istanbul) einberufen, um den in Alexandria ausgebrochenen Streit über den Arianismus zu schlichten.
rdfs:label
  • Premier concile de Nicée
  • Birinci Konsil (İznik Konsili)
  • Concilio de Nicea I
  • Concilio di Nicea I
  • Eerste Concilie van Nicea
  • Első nikaiai zsinat
  • Erstes Konzil von Nicäa
  • First Council of Nicaea
  • Konsili Nicea I
  • Nizeako I. kontzilioa
  • Primeiro Concílio de Niceia
  • Primer Concili de Nicea
  • První nikajský koncil
  • Sobór nicejski I
  • Первый Никейский собор
  • Първи Вселенски събор
  • 第1ニカイア公会議
  • 제1차 니케아 공의회
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of