L'écriture occupe une place centrale dans la culture chinoise et la poésie a toujours occupé le premier rang parmi les modes d'expression. Lettré, écrivain et poète y sont des termes interchangeables, qualités déterminant la valeur d'un homme.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • L'écriture occupe une place centrale dans la culture chinoise et la poésie a toujours occupé le premier rang parmi les modes d'expression. Lettré, écrivain et poète y sont des termes interchangeables, qualités déterminant la valeur d'un homme. Les examens impériaux étaient basés en grande partie sur la maitrise de l'écriture.L'histoire de la poésie chinoise peut être divisée en trois périodes principales : la période antique, caractérisée par des chansons folkloriques aux formes simples et répétitives, la période classique de la dynastie Han à la dynastie Qing, qui voit une prolifération de formes diverses, et enfin la période moderne caractérisée par des vers libres d'influence occidentale.Les poèmes n'ont été associés à la peinture, qui partage le même médium calligraphique, que tardivement.Il faut garder en mémoire que les mots sont monosyllabiques dans une langue tonale, que le poème chinois est avant tout un rythme, un chant, et que s'il y avait plusieurs formes de poèmes, pendant longtemps il n'y eut pratiquement pas de prose. L'étude de la poésie chinoise ancienne est donc l'étude de l'ensemble de la littérature de cette période.Si nous connaissons autant de poèmes anciens, c'est que les souverains de l'antiquité et des débuts de l'empire, pour évaluer l'état d'esprit des sujets de leurs diverses provinces, envoyaient des émissaires chargés de rapporter les poèmes et les chansons nouvelles.
  • 漢詩(かんし)とは、中国の伝統的な詩。韻文における文体の一つ。狭義には後漢時代に確立した中国の国家芸術としての詩のこと。
  • Existen dos tradiciones en la literatura china: la literaria y la popular o coloquial. La última se remonta a más de mil años antes de la era cristiana y ha existido hasta nuestros días. En un principio consistió en poesía, más tarde en teatro y novela, y después fue incorporando obras históricas, relatos populares y cuentos. Los intelectuales de la clase oficial, que eran los que dictaban los gustos literarios, no la creyeron digna de estudio y la consideraron inferior durante mucho tiempo. Su estilo brillante y refinado marca los principios de la tradición literaria ortodoxa, que comenzó hace 2.000 años. Hasta el siglo XX, la literatura popular no obtuvo el reconocimiento de la clase intelectual.La literatura china puede dividirse en tres grandes épocas históricas, que se corresponden, más o menos, con las de la historia de la literatura occidental: la época clásica, que abarca desde el siglo VI a. C. hasta el siglo II d. C.; la medieval, desde el siglo III hasta el final del siglo XII, y la moderna, desde el siglo XIII hasta nuestros días.
  • Китайская поэзия — одна из древнейших национальных поэтических традиций в мире. Традиционная поэзия Китая, известная на протяжении трёх тысячелетий, разделена на «ши» (кит. 詩), «цы» (кит. 詞) и «цюй» (кит. 曲), а также «фу» (кит. 賦). С начала XX века существует также развитая поэзия, основанная на западной традиции. Все традиционные формы китайской поэзии рифмованы, но не все рифмованные тексты в древнем Китае классифицированы как поэзия — например, строки из «Книги Перемен» часто рифмованы, но это не рассматривается как поэзия.
  • Chinese poetry is poetry written, spoken, or chanted in the Chinese language. The various versions Chinese include Classical Chinese, Standard Chinese, Mandarin Chinese, Yue Chinese, and other historical and vernacular types. In other words, Chinese poetry refers to poetry written or spoken in the Chinese language. The various versions of Chinese poetry, as known historically and to the general knowledge of the modern world, include two primary types, Classical Chinese poetry and Modern Chinese poetry.Poetry has consistently been held in extremely high regard, in China, often incorporating wonderfully expressive folk influences filtered through the minds of Chinese literati. In Chinese culture, poetry has provided a format and a forum for both public and private expressions of deep emotion, offering a rare vantage point for an audience of peers, readers, and scholars insight into the inner life of Chinese writers across more than two millennia. The essential contrasts between the path taken by the Western world and that of Chinese civilization find an exemplification in this rich Chinese poetic tradition, thus making it potentially an interesting and pleasurable object of study for Westerners.
  • A kínai költészet (pinjin hangsúlyjelekkel: Zhōngguó shīgē; magyar népszerű átírás: Csung-kuo si-ko; hagyományos kínai: 中國詩歌; egyszerűsített kínai: 中国诗歌) gyökerei az i. e. 10. századra nyúlnak vissza, ahonnan az első kínai versgyűjtemény a Dalok könyve legrégebbi darabjai származnak. A Konfuciusznak tulajdonított válogatás 306 verse több évezreden át meghatározta a kínai költészetet. Ez azonban nem eredményezte a kínai líra mozdulatlanságát és fejlődésképtelenségét. Jól lehet, egészen a 20. század elejéig az úgy nevezett ven-jen (wenyan) 文言, vagyis a klasszikus kínai nyelv irodalmi, hivatalos változatán szólaltak meg a költeményeket, ám alkotóik számos, csak Kínára jellemző műfajt hoztak létre. A kínai nyelv sajátos tulajdonságait (monoszillabikusság, tonalitás) kihasználva különböző kötött szótagszámú, hangsúlyszerkezetű és rímképletű formák jöttek létre. A költészet mindig is előkelő, megbecsült szerepet töltött be a kínai kultúrában. A versek ismerete, sőt maga a költészet, a versfaragás része volt a hivatalnokvizsgáknak is. Ezt elősegítendő, időről-időre úgy nevezett rímszótárakat is összeállítottak.A kínai líra aranykora a Tang-kor (618–907) volt, amely időszakból mintegy 2 300 költő több, mint 50 ezer verse maradt fent. E korszak nagy költői, a nyugaton is ismert és népszerű Li Paj (Li Bai) 李白 (701–762), Tu Fu (Du Fu) 杜甫 (712–770) és Po Csü-ji (Bai Juyi) 白居易 (772–846). A kínai költészet mélypontja, a mongol Jüan (Yuan)-dinasztia (1271–1368) idejére tehető, amikor azonban a drámairodalom indult fejlődésnek. Ekkortól kezdve azonban a költészet a következő dinasztiák idején sem tudott jelentős mértékben megújulni. Változást csak a 20. század eleje hozott, amikor megjelentek a kötött klasszikus nyelv helyett a beszélt nyelvhez közelítő paj-hu (baihua) 白話/白话 nyelvű költemények, és a nyugati költészet is nagy mértékben éreztette a hatását. A 20. század során számos mozgalom, és költői csoportosulás kísérleteinek eredményeképpen a kínai líra egyre újabb formákkal, kifejezésmódokkal és tematikákkal bővült. Ma éppúgy jelen vannak az underground, avantgárd és posztmodern költészet képviselői, mint a klasszikus formákhoz ragaszkodó költők. A kínai költészetben pedig egyre nagyobb szerepet kapnak, egyre jelentősebb hatást gyakorolnak a Kínai Népköztársaság határain kívül alkotó kínai költők.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 577523 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 10901 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 49 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110918580 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • L'écriture occupe une place centrale dans la culture chinoise et la poésie a toujours occupé le premier rang parmi les modes d'expression. Lettré, écrivain et poète y sont des termes interchangeables, qualités déterminant la valeur d'un homme.
  • 漢詩(かんし)とは、中国の伝統的な詩。韻文における文体の一つ。狭義には後漢時代に確立した中国の国家芸術としての詩のこと。
  • A kínai költészet (pinjin hangsúlyjelekkel: Zhōngguó shīgē; magyar népszerű átírás: Csung-kuo si-ko; hagyományos kínai: 中國詩歌; egyszerűsített kínai: 中国诗歌) gyökerei az i. e. 10. századra nyúlnak vissza, ahonnan az első kínai versgyűjtemény a Dalok könyve legrégebbi darabjai származnak. A Konfuciusznak tulajdonított válogatás 306 verse több évezreden át meghatározta a kínai költészetet. Ez azonban nem eredményezte a kínai líra mozdulatlanságát és fejlődésképtelenségét. Jól lehet, egészen a 20.
  • Existen dos tradiciones en la literatura china: la literaria y la popular o coloquial. La última se remonta a más de mil años antes de la era cristiana y ha existido hasta nuestros días. En un principio consistió en poesía, más tarde en teatro y novela, y después fue incorporando obras históricas, relatos populares y cuentos. Los intelectuales de la clase oficial, que eran los que dictaban los gustos literarios, no la creyeron digna de estudio y la consideraron inferior durante mucho tiempo.
  • Китайская поэзия — одна из древнейших национальных поэтических традиций в мире. Традиционная поэзия Китая, известная на протяжении трёх тысячелетий, разделена на «ши» (кит. 詩), «цы» (кит. 詞) и «цюй» (кит. 曲), а также «фу» (кит. 賦). С начала XX века существует также развитая поэзия, основанная на западной традиции.
  • Chinese poetry is poetry written, spoken, or chanted in the Chinese language. The various versions Chinese include Classical Chinese, Standard Chinese, Mandarin Chinese, Yue Chinese, and other historical and vernacular types. In other words, Chinese poetry refers to poetry written or spoken in the Chinese language.
rdfs:label
  • Poésie chinoise
  • Chinese poetry
  • Kínai költészet
  • Poesía china
  • Китайская поэзия
  • 漢詩
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:profession of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:activités of
is foaf:primaryTopic of