Dans la mythologie grecque, Perséphone (en grec ancien Περσεφόνη / Persephónê, chez Homère Περσεφόνεια / Persephóneia) est une des principales divinités chthoniennes, fille de Zeus et de Déméter. Elle est d'abord connue sous le simple nom de Coré (Κόρη / Kórê « la jeune fille »), ou encore « la fille », par opposition à Déméter, « la mère » (ἡ Μήτηρ / hê Mếtêr).

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Dans la mythologie grecque, Perséphone (en grec ancien Περσεφόνη / Persephónê, chez Homère Περσεφόνεια / Persephóneia) est une des principales divinités chthoniennes, fille de Zeus et de Déméter. Elle est d'abord connue sous le simple nom de Coré (Κόρη / Kórê « la jeune fille »), ou encore « la fille », par opposition à Déméter, « la mère » (ἡ Μήτηρ / hê Mếtêr). Déesse du monde souterrain (les Enfers), elle est également associée au retour de la végétation lors du printemps, notamment dans les Mystères d'Éleusis.Elle est assimilée à Proserpine (en latin Proserpina) dans la mythologie romaine.
  • Na mitologia grega, Perséfone (em grego Περσεφόνη) é a deusa das ervas, flores, frutos e perfumes. É filha de Zeus e Deméter , deusa da agricultura, estações e feminilidade; tendo nascido após o casamento de seu pai com Métis e antes do casamento com Hera. Criada no Olímpo, lar da nobreza divina, Perséfone foi seqüestrada por seu tio Hades, mudando-se para o mundo inferior. Socorrida por seu meio-irmão Hermes, Perséfone passou a morar metade do ano no Olímpo nas estações (primavera e verão) e outra no mundo dos mortos nas estações(outono e inverno).
  • Pertsefone (antzinako grezieraz: Περσεφόνη), greziar mitologian, Infernuetako erregina izan zen, Hadesen emaztea. Hasieran nekazaritzaren jainkosa zen, baina oso bizkor parekatu zuten Erromako Proserpinarekin.Hadesek bahitua izan baino lehen, dontzeila gazteak Kore (Κόρη, ‘alaba’) zuen izena. Zeus eta Demeter jainkoen alaba, Ekialdean antzeko mitoak daude, adibidez Atis, Adonis edo Osiris jainkoenak.
  • En la mitología griega, Perséfone (en griego antiguo, Περσεφόνη Persephónē: ‘la que lleva la muerte’) es hija de Zeus y de Deméter (ἡ Μητὴρ hê Mêtềr: ‘la madre’). La joven doncella, llamada hasta entonces Kore (Κόρη: ‘hija’), es raptada por Hades y se convierte en la reina del Inframundo.Perséfone es su nombre en la literatura épica de la Grecia jónica. En otros dialectos era conocida por otros nombres, como Persephassa o Persephatta. Homero la llama Persephoneia (Περσεφόνεια). Los romanos tuvieron noticia de ella por primera vez a través de las ciudades eólicas y dóricas de la Magna Grecia, donde usaban la variante dialéctica Proserpina.De ahí que en la mitología romana fuese llamada Proserpina, y como tal llegase a convertirse en un personaje emblemático del Renacimiento.
  • Персефона (на гръцки: Περσεφόνη, Περσόφαττα, Persephone) в древногръцката митология е единствената дъщеря на Деметра, богинята на плодородието и нейния брат Зевс. Тя е царицата на подземното царство, съпругата на Хадес. Наричана е и Коре. Баща ѝ Зевс се влюбва в нея и във формата на змия влиза в нея. Тя ражда Загрей, който трябвало да стане последник на Зевс. Персефона била стройна и много красива девойка и в нея били влюбени и богове и смъртни. Нейната ръка искали и Аполон и Посейдон, но майка ѝ смятала, че тя е още твърде млада за тези ухажвания и за да отърве дъщеря си от почитатели, я изпратила в Сицилия. Там Персефона се чувствала чудесно. По цял ден събирала цветя и се разхождала със своите приятелки. За нещастие, един ден я видял богът на подземното царство Хадес. Той помолил Гея да залиса Персефона и тя ѝ показала теменужка - чудно цвете, което никой дотогава не бил виждал. Щом се затичала да го откъсне, земята се разтворила, Хадес се появил на колесницата си, отвлякъл Персефона и изчезнал обратно. Когато майка ѝ, Деметра, разбрала какво се е случило тръгнала да я търси, но никъде нямало и следа от дъщеря ѝ. Питала всеки срещнат дали не я е виждал някъде и на десетия ден Хелиос - богът на слънцето - ѝ казал, че Персефона е в подземното царство. Деметра се отчаяла. Всичко за нея загубило смисъл - нищо не ѝ се правело, никого не искала да вижда. Животът на земята започнал да замира - растенията изсъхвали, животните умирали. Боговете се притеснили. Зевс изпратил при нея богинята Ирида да я убеди да се върне на Олимп, но Деметра отказала да го направи, докато Хадес не върнел дъщеря ѝ. Зевс решил да предприеме нещо, защото в противен случай, всичко на земята щяло да загине. Помолил брат си Хадес да върне Персефона на майка ѝ. Хадес се съгласил, но преди тя да тръгне ѝ дал няколко зрънца от нар – символ на брака. Персефона изяла зърната и никога вече не можела да забрави или изостави Хадес. Върнала се на Олимп. Щом я видяла Деметра, засияла - раззеленили се дърветата, разцъфнали цветята. Зевс наредил Персефона да бъде две трети от годината при майка си и една трета с Хадес. Всяка година щом дойде време Персефона да се върне при Хадес, Деметра отново потъва в скръб. Птиците спират да пеят, листата на дърветата окапват и изсъхват цветята - идва зимата. В древноримската митология е известна като Прозерпина.
  • Perszephoné (görögül Περσεφόνη; a rómaiaknál: Proserpina, neve előfordul még Persephone, Persephoneia, Perszephoneia, Phersephone, Persephassa, Phersephatta alakban is) a görög mitológiában a termékenység, a termés istennője, Démétér és Zeusz lánya, Hadész elrabolt felesége. Előfordul Koré (görögül am. „lány”) név alatt is. Alakja valószínűleg már a görög mitológia előtt is létezett.Hádész kérte Zeuszt, engedje hozzá feleségül Perszephonét, de Zeusz erre nem adott határozott választ.Vitatott, hol rabolta el Hádész Perszephonét. Perszephoné a barátnőivel virágot szedett, és mikor kissé eltávolodott tőlük, meghasadt a föld és a mélyből előbukkanó Hádész fekete, sötétséget fújó lovaival elragadta, amik egy fekete szekeret húztak. Perszephonénak csak sikoltani maradt ideje – azt csak Hekaté, a Hold és mágia istennője hallotta meg. Héliosz napisten látta is, és a lányát kereső Démétérnek elmondta, ki volt a tettes. Démétér gyászba borult, egy időre az Olümposzon lakó istenekkel is szakított, és az emberek által neki szentelt templomban élt. Mivel nem figyelt a termésre, az nem ért be, és az emberiséget éhínség sújtotta. Zeusz ezért arra kérte Démétért, hogy térjen vissza, de Démétér erre csak akkor volt hajlandó, ha Hádész elengedi Perszephonét. Hádész ebbe beleegyezett, azonban csalfa módon gránátalmát adott neki, mert tudta, hogy aki az Alvilág étkeiből eszik, az végérvényesen soha nem hagyhatja el az Alvilágot. (bizonytalan, hogy Perszephoné egy vagy több magot, vagy egész gránátalmát evett-e meg).Démétér csak úgy volt hajlandó visszatérni a feladatához, ha Perszephoné az év kétharmad részét vele, és csak a maradékot tölti az Alvilágban, Hádésszal. Perszephoné ettől kezdve az alvilág úrnője: gyakorta megengedi a jó, arra méltó embernek, hogy az általa szeretett elhunytat visszavigye a felszínre. Példaként Orpheusznak megengedte Eurüdiké feltámasztását – bár abba Hádész is beleegyezett. Vagy Alkésztisz története, aki saját életét áldozta férje helyett: Héraklész addig szorongatta Thanatoszt, a fekete leplű halált, míg az vissza nem adta Alkésztisz életét. Ehhez azonban Perszephoné hozzájárulása is kellett: Héraklész erejét csodálva eleresztette Alkésztiszt és visszahívta Thanatoszt a föld alá.Perszephoné mítosza érthetővé tette az ókori görögök számára, hogy a termőföld miért lesz kietlen nyáron, az év egyharmadában, majd fordul termőre ősszel. Más értelmezés szerint Perszephoné leszállása az alvilágba a föld alatti silókban tárolt magok útját szemléltette.
  • Persephone, Yunan mitolojisinde Zeus ile Demeter'in kızıdır. Persephone'nin asıl ismi Kore'dir. Hades Persephone ismini, O'nu yeraltına kaçırdıktan sonra vermiştir. Kaçırılıp Persephone orada, Hades'in sunduğu nardan biraz yedikten sonra, "ölüler ülkesinde bir şey yiyenlerin yeryüzüne çıkma hakları bulunmamaktadır" kuralı nedeniyle, ölüler ülkesinde kalmak zorunda kalmıştır. Hades'in eşi ve ölüler ülkesinin tanrıçası olmuştur. Annesi Demeter'in ısrarları sonucunda, kış dönemi hariç kalan kısmını yeryüzünde geçirmeye hak kazanmıştır. Bu yüzden ölülerle ve yeraltıyla olduğu kadar hasatla da ilişkilendirilir.
  • Персефо́на (др.-греч. Περσεφόνη) — в древнегреческой мифологии богиня плодородия и царства мёртвых.Дочь Деметры и Зевса, супруга Аида. У римлян — Прозерпина.
  • Persephone (griechisch Περσεφόνη) ist in der griechischen Mythologie eine Toten-, Unterwelt- und Fruchtbarkeitsgöttin. In der römischen Mythologie entspricht ihr Proserpina.Sie ist Tochter des Zeus und seiner Schwester Demeter und trägt oft den Namen Kore (Κόρη, „Tochter“) oder Kora.
  • Persefona, též Persefoné nebo Persefoneia - (latinsky Proserpina) - dcera nejvyššího boha Dia a bohyně Démétry, manželka vládce podsvětí Háda.Persefona byla krásná dívka, snad právě proto ji Zeus slíbil za ženu svému bratru Hádovi, bohu podsvětí. Její matka Démétér o tomto slibu nic netušila. Těšilo ji sledovat svou krásnou dceru ve hrách s vílami, těšit se z krásných květů. Právě v takové chvíli se před ní jednou otevřela země, z propasti se vyřítil se svým černým vozem Hádés, dívku strhl na vůz a ujížděl pryč. Než se někdo stačil vzpamatovat, byla pryč. Výkřiky zoufalé Persefony nic nepomáhaly. Vůz projížděl kolem jezera, kde žila vodní víla Kyané, ta pochopila, co se děje a zrazovala boha Háda, aby dívku neunášel a vyžádal si svolení její matky. Hádés se rozzlobil, uhodil královským žezlem tak, že se země rozestoupila a vůz zmizel v bezedné propasti. Víla Kyané lítostí nad Persefonou tak plakala, až se rozplynula v tenké praménky, které se spojily s ostatní vodou. Zoufalá matka dlouhé dny čekala na návrat své dcery a hledala ji v širokém okolí. Hledala až v okolí Etny, celých devět dní prohledávala zemi i moře. Všude se vyptávala, jestli někdo dívku neviděl, až desátého dne zvěděla od bohyně měsíce Hekaté, že slyšela úzkostný křik, ale zloděje nepoznala. Démétér se vrátila na Sicílii a dostala se až k vodnímu prameni a proměněná Kyané vynesla na hladinu pás, který Persefoně během únosu sklouzl do vody. Démétér propadla zoufalství, ale také hněvu a hrozila, že zanevře na všechny lidi, ona jako bohyně plodné Země rozbije všechny pluhy, zničí pole i stáda a nechá lidem poznat, co je hlad. Slyšela to víla Arethúsa a ta jí řekla, kde Persefona je, proti své vůli, smutná a plačící. Démétér se vyděsila, nemohla se z té hrozné zvěsti vzpamatovat. Postupně se ale rozhodla, že navštíví Dia a poprosí ho o navrácení dcery. Pokud Zeus neporučí svému bratru Hádovi, bude se dívat, jak svět hyne hladem. Zeus ji uklidňoval, že dceři bude manželství s bohem ke cti, ale nakonec slíbil, že Persefona se bude moci vrátit na svět pokud v podsvětí nepozřela žádný pokrm. Nato Zeus povolal boha Herma, aby ji doprovodil do podsvětí. Hádés vyslechl příkaz Dia a dovolil Persefoně vrátit se na zem a zatímco se ona radovala, vtiskl jí do úst jadérko granátového jablka a tím si zajistil její věrnost provždy. Jako by se nic nestalo, připravil zlatý vůz, zapřáhl koně a Hermés s Persefonou nastoupili. Než se vůz rozjel, malý mužík z podsvětí řekl, že Persefona v podsvětí jedla a nesmí už vyjít ven. Dala se do pláče, nabrala vodu, mužíka jí pokropila a ten se změnil v sýčka, posla špatných zpráv.Zarmoucená Démétér opět hrozila, zničila úrodu, všude byl hrozný hlad. Zeus k ní posílal posly, aby odložila svůj hněv, ale ona zůstala neoblomná. A tak Zeus musel sjednat dohodu mezi Hádem a Démétrou, že Persefona bude přebývat třetinu roku v Hádově říši a dvě třetiny roku bude na zemi se svou matkou. A tak se stalo: každé jaro opouští Persefona podsvětí a shledá se se svou matkou. Celý svět se raduje, vyraší rostliny, rozkvetou květy, zraje úroda, stromy dávají ovoce a všude je plno radosti. Když se na podzim dcera vrací od své matky, Démétér pláče a s ní celá země, zvadnou květy, listí opadá, všude je pusto a nevlídno. Zbývá jenom naděje na příští jaro.
  • Persefona (także Kora; gr. Περσεφόνη Persephonē, gr. Κόρη Korē, łac. Proserpina ‘dziewczyna’) – w mitologii greckiej małżonka Hadesa, władczyni świata podziemnego i opiekunka dusz zmarłych. Była córką Demeter i Zeusa.Za zgodą ojca została porwana przez Hadesa, gdy wraz z towarzyszkami bawiła się na łące. Kiedy próbowała zerwać piękny kwiat narcyz, ziemia rozwarła się i pojawił się Hades w złotym rydwanie, uprowadzając ją do swego królestwa. Zrozpaczona Demeter przez dziewięć dni i nocy poszukiwała córki, aż w końcu poruszony jej cierpieniem Helios wyznał bogini prawdę. Rozzłoszczona Demeter opuściła Olimp i zabrała ziemi płodność. Zaniepokojony losem głodujących ludzi Zeus zgodził się zwrócić Demeter córkę, pod warunkiem że podczas pobytu w podziemiach nic nie spożyła. Świadom podstępu Hades poczęstował Persefonę przed odejściem owocem granatu. Ostatecznie Zeus zadecydował, że Persefona dziewięć miesięcy będzie spędzała z matką, zaś trzy z mężem. Gdy Persefona powracała do matki nastawała wiosna, gdy wracała pod ziemię rozpoczynał się okres zimy. Jako pierwszy mit o porwaniu Persefony przytoczył Hezjod.Persefona zakochała się w młodym Adonisie i nie chciała zwrócić go Afrodycie. Ostatecznie wyrokiem Zeusa Adonis spędzał wraz z Persefoną trzecią część roku.Kult Persefony i Demeter był podstawą misteriów eleuzyjskich, w Atenach obchodzono na jej cześć misteria w okresie Antesteriów. Świątynie Persefony znajdowały się w Koryncie, Megarze, Sparcie, Lokroj i w południowej Italii. Przedstawiana była jako groźna, zasiadająca u boku męża władczyni podziemi, z pochodnią lub makiem w ręku.Kult Persefony rozbudowali orficy. Bezdzietnemu w klasycznej wersji mitu związkowi Hadesa i Persefony przypisano jako córki Erynie, zaś sama Persefona ze związku z Zeusem miała urodzić Zagreusa.W mitologii rzymskiej Persefonę utożsamiono z Prozerpiną.
  • En la mitologia grega, Persèfone (Περσεφόνη) era una deessa, filla de Zeus i de Demèter, que es va haver de casar amb Hades i es va convertir en deessa dels inferns.Quan Persèfone era jove s'anomenava Core que significa «donzella». Hades, déu del món subterrani, estava enamorat d'ella i un dia que Core va sortir a recollir flors, Hades la va raptar per convertir-la en la seva esposa. Quan Demèter es va adonar que la seva filla havia desaparegut, es va posar a buscar-la arreu del món durant nou dies i nou nits, però no la va trobar. Al final va demanar ajuda a Zeus, que li va explicar el que havia passat i que Coré ja no era una donzella sinó l'esposa d'Hades i s'anomenava Persèfone. Això va fer enrabiar a Demèter i com que era la deessa de la fertilitat de la terra va prohibir que les plantes creixessin i aviat tot el món va ser un desert. Al final, Zeus va ordenar a Hades que retornés a Persèfone a la seva mare, però això ja no era possible perquè, mentre Persèfone havia estat als Inferns, havia menjat sis grans d'una magrana i tot aquell que provava l'aliment dels morts ja no podia abandonar aquell món. Però com que Persèfone només havia menjat sis grans, es va acordar que podria passar 6 mesos de l'any al món dels vius i l'altra meitat de l'any al món dels morts (altres versions diuen 3 i 9 mesos, respectivament).Persèfone tenia el poder de fer passar els vius al regne dels morts només tallant-se un cabell (el fil del destí).A Roma se la va identificar amb Prosèrpina i el seu equivalent egipci era Isis. Totes tres simbolitzen el mateix, la llavor que penetra profundament en la terra fins que germina, brota i torna a sortir a la llum del sol.Se sol representar com una noia jove amb un ram de narcisos a la mà (les flors que collia quan la van raptar) o asseguda en un tron de fusta (com a reina dels Inferns) o també al costat d'Hades, dalt d'un carro tirat per quatre cavalls negres.
  • Persephone (Grieks: Περσεφονεια, Persefoneia, Latijn: Proserpina) is in de Griekse mythologie de godin van het dodenrijk. Ze was de dochter van Demeter, de godin van de landbouw en het graan, en de oppergod Zeus. De Romeinse varianten van Demeter en Zeus zijn Ceres en Jupiter.
  • In Greek mythology, Persephone (/pərˈsɛfəniː/, per-SEH-fə-nee; Greek: Περσεφόνη), also called Kore (/ˈkɔəriː/; "the maiden"), is the daughter of Zeus and the harvest-goddess Demeter, and queen of the underworld. Homer describes her as the formidable, venerable majestic queen of the underworld, who carries into effect the curses of men upon the souls of the dead. Persephone was abducted by Hades, the god-king of the underworld. The myth of her abduction represents her function as the personification of vegetation which shoots forth in spring and withdraws into the earth after harvest; hence she is also associated with spring as well as the fertility of vegetation. Similar myths appear in the Orient, in the cults of male gods like Attis, Adonis and Osiris, and in Minoan Crete.Persephone as a vegetation goddess and her mother Demeter were the central figures of the Eleusinian mysteries that predated the Olympian pantheon, and promised to the initiated a more enjoyable prospect after death. Persephone is further said to have become by Zeus the mother of Dionysus, Iacchus, or Zagreus usually in orphic tradition. The origins of her cult are uncertain, but it was based on very old agrarian cults of agricultural communities.Persephone was commonly worshipped along with Demeter, and with the same mysteries. To her alone were dedicated the mysteries celebrated at Athens in the month of Anthesterion. In Classical Greek art, Persephone is invariably portrayed robed; often carrying a sheaf of grain. She may appear as a mystical divinity with a sceptre and a little box, but she was mostly represented in the act of being carried off by Hades.In Roman mythology, she is called Proserpina, and her mother Ceres.
  • Persefone, (dal greco Περσεφόνη, Persephónē), detta anche Kore, (dal greco Κόρη, giovinetta), Kora, o Core, è una figura della mitologia greca, fondamentale nei Misteri Eleusini, entrata in quella romana come Proserpina. Essendo la sposa di Ade, era la dea minore degli Inferi e regina dell'oltretomba.Secondo il mito principale, nei 6 mesi dell'anno (Autunno ed Inverno) che passava nel regno dei morti, Persefone svolgeva la stessa funzione del suo consorte Ade, cioè governare su tutto l'oltretomba; negl'altri 6 mesi (Primavera ed Estate) ella andava sulla Terra da sua madre Demetra, qui Persefone non svolgeva alcuna funzione.
  • Persefone (Kore atau Cora) dalam mitologi Yunani, merupakan perwujudan dari kesuburan bumi, dan pada saat yang sama juga sebagai ratu dari dunia bawah. Dia adalah putri dari Demeter dan Zeus, yang diperistri dewa Hades, sang penguasa dunia bawah.Figur dari Persefone cukup dikenal pada masa kini. Kisahnya mempunyai nilai kekuatan emosi yang besar, seorang gadis lugu, seorang ibu yang bersedih atas penculikan anaknya, dan kegembiraan saat si anak gadis kembali. Cerita ini juga dipakai sebagai suatu paradigma legenda tentang proses alamiah pergantian musim.
  • ペルセポネー(古希: ΠΕΡΣΕΦΟΝΗ, Περσεφόνη, Persephonē)は、ギリシア神話に登場する女神で冥界の女王である。ゼウスとデーメーテールの娘で、ハーデースの妻として傍らに座しているとされる。しばしばコレー(「乙女」の意)とも言及される(地上にいる間はコレーと呼ばれ、冥界に入るとペルセポネーと呼ばれることもある)。日本語では長母音を省略してペルセポネ、ペルセフォネとも呼ぶ。
  • 페르세포네(그리스어: Περσεφόνη)는 그리스 신화에 나오는 저승의 여신으로 제우스와 데메테르의 딸이다.들판에서 님프들과 꽃을 따던 중 명계의 왕 하데스에게 납치되어 명부로 끌려가 강제로 명계의 여왕이 되었다. 데메테르는 딸을 찾아 헤매다녔으며, 데메테르가 일손을 놓자 곡물들이 시들어갔다. 결국 헬리오스에게서 페르세포네가 하데스에게 끌려갔다는 사실을 듣자, 제우스에게 항의하여 하데스가 딸을 돌려보내게 해 줄 것을 요구한다. 제우스의 명을 받고 찾아온 헤르메스가 하데스에게 페르세포네를 데메테르에게 돌려줄 것을 요구하자 하데스는 페르세포네를 지상에 올려보내기 전에 석류의 씨를 몇 알 먹였다. 그 결과 지하세계의 음식을 먹은 대가로 페르세포네는 지상으로 완전히 돌아가지 못하고 지상과 지하를 오가야만 하는 처지에 놓였다.그리하여 페르세포네는 한 해의 1/3은 명계의 여왕으로서 하데스와 함께 명계를 지배하고, 2/3는 지상에서 어머니 데메테르와 지내게 되었다.미청년 아도니스를 두고 아프로디테와 경쟁을 벌이기도 했으나 아도니스의 죽음으로 사실상 경쟁 결과는 무승부가 되었다.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 51578 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 11745 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 87 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110708597 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:commons
  • Category:Persephone
prop-fr:commonsTitre
  • Perséphone
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Dans la mythologie grecque, Perséphone (en grec ancien Περσεφόνη / Persephónê, chez Homère Περσεφόνεια / Persephóneia) est une des principales divinités chthoniennes, fille de Zeus et de Déméter. Elle est d'abord connue sous le simple nom de Coré (Κόρη / Kórê « la jeune fille »), ou encore « la fille », par opposition à Déméter, « la mère » (ἡ Μήτηρ / hê Mếtêr).
  • Pertsefone (antzinako grezieraz: Περσεφόνη), greziar mitologian, Infernuetako erregina izan zen, Hadesen emaztea. Hasieran nekazaritzaren jainkosa zen, baina oso bizkor parekatu zuten Erromako Proserpinarekin.Hadesek bahitua izan baino lehen, dontzeila gazteak Kore (Κόρη, ‘alaba’) zuen izena. Zeus eta Demeter jainkoen alaba, Ekialdean antzeko mitoak daude, adibidez Atis, Adonis edo Osiris jainkoenak.
  • Персефо́на (др.-греч. Περσεφόνη) — в древнегреческой мифологии богиня плодородия и царства мёртвых.Дочь Деметры и Зевса, супруга Аида. У римлян — Прозерпина.
  • Persephone (griechisch Περσεφόνη) ist in der griechischen Mythologie eine Toten-, Unterwelt- und Fruchtbarkeitsgöttin. In der römischen Mythologie entspricht ihr Proserpina.Sie ist Tochter des Zeus und seiner Schwester Demeter und trägt oft den Namen Kore (Κόρη, „Tochter“) oder Kora.
  • Persephone (Grieks: Περσεφονεια, Persefoneia, Latijn: Proserpina) is in de Griekse mythologie de godin van het dodenrijk. Ze was de dochter van Demeter, de godin van de landbouw en het graan, en de oppergod Zeus. De Romeinse varianten van Demeter en Zeus zijn Ceres en Jupiter.
  • ペルセポネー(古希: ΠΕΡΣΕΦΟΝΗ, Περσεφόνη, Persephonē)は、ギリシア神話に登場する女神で冥界の女王である。ゼウスとデーメーテールの娘で、ハーデースの妻として傍らに座しているとされる。しばしばコレー(「乙女」の意)とも言及される(地上にいる間はコレーと呼ばれ、冥界に入るとペルセポネーと呼ばれることもある)。日本語では長母音を省略してペルセポネ、ペルセフォネとも呼ぶ。
  • Persefone, (dal greco Περσεφόνη, Persephónē), detta anche Kore, (dal greco Κόρη, giovinetta), Kora, o Core, è una figura della mitologia greca, fondamentale nei Misteri Eleusini, entrata in quella romana come Proserpina.
  • Perszephoné (görögül Περσεφόνη; a rómaiaknál: Proserpina, neve előfordul még Persephone, Persephoneia, Perszephoneia, Phersephone, Persephassa, Phersephatta alakban is) a görög mitológiában a termékenység, a termés istennője, Démétér és Zeusz lánya, Hadész elrabolt felesége. Előfordul Koré (görögül am. „lány”) név alatt is.
  • Персефона (на гръцки: Περσεφόνη, Περσόφαττα, Persephone) в древногръцката митология е единствената дъщеря на Деметра, богинята на плодородието и нейния брат Зевс. Тя е царицата на подземното царство, съпругата на Хадес. Наричана е и Коре. Баща ѝ Зевс се влюбва в нея и във формата на змия влиза в нея. Тя ражда Загрей, който трябвало да стане последник на Зевс. Персефона била стройна и много красива девойка и в нея били влюбени и богове и смъртни.
  • Persefona (także Kora; gr. Περσεφόνη Persephonē, gr. Κόρη Korē, łac. Proserpina ‘dziewczyna’) – w mitologii greckiej małżonka Hadesa, władczyni świata podziemnego i opiekunka dusz zmarłych. Była córką Demeter i Zeusa.Za zgodą ojca została porwana przez Hadesa, gdy wraz z towarzyszkami bawiła się na łące. Kiedy próbowała zerwać piękny kwiat narcyz, ziemia rozwarła się i pojawił się Hades w złotym rydwanie, uprowadzając ją do swego królestwa.
  • Persephone, Yunan mitolojisinde Zeus ile Demeter'in kızıdır. Persephone'nin asıl ismi Kore'dir. Hades Persephone ismini, O'nu yeraltına kaçırdıktan sonra vermiştir. Kaçırılıp Persephone orada, Hades'in sunduğu nardan biraz yedikten sonra, "ölüler ülkesinde bir şey yiyenlerin yeryüzüne çıkma hakları bulunmamaktadır" kuralı nedeniyle, ölüler ülkesinde kalmak zorunda kalmıştır. Hades'in eşi ve ölüler ülkesinin tanrıçası olmuştur.
  • Na mitologia grega, Perséfone (em grego Περσεφόνη) é a deusa das ervas, flores, frutos e perfumes. É filha de Zeus e Deméter , deusa da agricultura, estações e feminilidade; tendo nascido após o casamento de seu pai com Métis e antes do casamento com Hera. Criada no Olímpo, lar da nobreza divina, Perséfone foi seqüestrada por seu tio Hades, mudando-se para o mundo inferior.
  • In Greek mythology, Persephone (/pərˈsɛfəniː/, per-SEH-fə-nee; Greek: Περσεφόνη), also called Kore (/ˈkɔəriː/; "the maiden"), is the daughter of Zeus and the harvest-goddess Demeter, and queen of the underworld. Homer describes her as the formidable, venerable majestic queen of the underworld, who carries into effect the curses of men upon the souls of the dead. Persephone was abducted by Hades, the god-king of the underworld.
  • Persefona, též Persefoné nebo Persefoneia - (latinsky Proserpina) - dcera nejvyššího boha Dia a bohyně Démétry, manželka vládce podsvětí Háda.Persefona byla krásná dívka, snad právě proto ji Zeus slíbil za ženu svému bratru Hádovi, bohu podsvětí. Její matka Démétér o tomto slibu nic netušila. Těšilo ji sledovat svou krásnou dceru ve hrách s vílami, těšit se z krásných květů.
  • Persefone (Kore atau Cora) dalam mitologi Yunani, merupakan perwujudan dari kesuburan bumi, dan pada saat yang sama juga sebagai ratu dari dunia bawah. Dia adalah putri dari Demeter dan Zeus, yang diperistri dewa Hades, sang penguasa dunia bawah.Figur dari Persefone cukup dikenal pada masa kini. Kisahnya mempunyai nilai kekuatan emosi yang besar, seorang gadis lugu, seorang ibu yang bersedih atas penculikan anaknya, dan kegembiraan saat si anak gadis kembali.
  • En la mitología griega, Perséfone (en griego antiguo, Περσεφόνη Persephónē: ‘la que lleva la muerte’) es hija de Zeus y de Deméter (ἡ Μητὴρ hê Mêtềr: ‘la madre’). La joven doncella, llamada hasta entonces Kore (Κόρη: ‘hija’), es raptada por Hades y se convierte en la reina del Inframundo.Perséfone es su nombre en la literatura épica de la Grecia jónica. En otros dialectos era conocida por otros nombres, como Persephassa o Persephatta. Homero la llama Persephoneia (Περσεφόνεια).
  • 페르세포네(그리스어: Περσεφόνη)는 그리스 신화에 나오는 저승의 여신으로 제우스와 데메테르의 딸이다.들판에서 님프들과 꽃을 따던 중 명계의 왕 하데스에게 납치되어 명부로 끌려가 강제로 명계의 여왕이 되었다. 데메테르는 딸을 찾아 헤매다녔으며, 데메테르가 일손을 놓자 곡물들이 시들어갔다. 결국 헬리오스에게서 페르세포네가 하데스에게 끌려갔다는 사실을 듣자, 제우스에게 항의하여 하데스가 딸을 돌려보내게 해 줄 것을 요구한다. 제우스의 명을 받고 찾아온 헤르메스가 하데스에게 페르세포네를 데메테르에게 돌려줄 것을 요구하자 하데스는 페르세포네를 지상에 올려보내기 전에 석류의 씨를 몇 알 먹였다.
  • En la mitologia grega, Persèfone (Περσεφόνη) era una deessa, filla de Zeus i de Demèter, que es va haver de casar amb Hades i es va convertir en deessa dels inferns.Quan Persèfone era jove s'anomenava Core que significa «donzella». Hades, déu del món subterrani, estava enamorat d'ella i un dia que Core va sortir a recollir flors, Hades la va raptar per convertir-la en la seva esposa.
rdfs:label
  • Perséphone
  • Persefona
  • Persefona (córka Zeusa)
  • Persefone
  • Persefone
  • Persephone
  • Persephone
  • Persephone
  • Persephone (mythologie)
  • Perszephoné
  • Persèfone
  • Perséfone
  • Perséfone
  • Pertsefone
  • Персефона
  • Персефона
  • ペルセポネー
  • 페르세포네
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:équivalents of
is foaf:primaryTopic of