PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Pour combattre la Réforme, Charles Quint promulgue en 1521 l’édit de Worms qui interdit strictement l’exercice de la confession luthérienne. Il recommence en 1529 en réunissant une diète à Spire qui décide que la messe doit être célébrée selon le rite catholique même dans les territoires protestants. Les partisans de Luther refusèrent cette décision et furent dès lors surnommés protestants.En 1546, l’Empereur opte pour l'action militaire, combattant les princes luthériens unis dans la ligue dite de Schmalkalden. Malgré une victoire militaire, une négociation s'impose : les protestants comptent trop d’adeptes parmi les puissants princes allemands. Une négociation commence à Augsbourg.Le 29 septembre 1555, la Paix d'Augsbourg suspend les hostilités entre les États luthériens et les États catholiques en Allemagne. C’est un compromis qui n’a pu voir le jour qu’en éludant un grand nombre de questions litigieuses. Elle repose sur un principe fondamental : cujus regio, ejus religio c'est-à-dire : « tel prince, telle religion ».Les princes et les seigneurs étaient désormais libres de choisir, pour eux, leurs vassaux et leurs sujets, entre les deux confessions chrétiennes. Les sujets en désaccord avec la religion de leur suzerain avaient le droit d’émigrer. Elle permet aux princes protestants de conserver les biens de l'Église qu'ils ont sécularisés. Le luthéranisme en tire d'importants avantages et se retrouve à égalité avec les catholiques.Cette paix relative prendra fin avec la Défenestration de Prague (1618) qui est à l'origine de la guerre de Trente Ans.En 1999, la déclaration commune sur la justification par la foi fut signée à Augsbourg pour commémorer la paix d'Augsbourg.En commémoration du rôle joué par Augsbourg pour la paix, la ville a reçu en 2012 le Prix Manhae pour la paix.
  • Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat.A schmalkaldeni háború lezárását követően az 1555-ben tartott augsburgi birodalmi gyűlésen a Habsburgok engedményre kényszerültek, és V. Károly császár képviseletében I. Ferdinánd szeptember 25-én békét kötött a rendekkel. Ez gyakorlatilag az evangélikus rendek egyenjogúságának és a Német-római Birodalom felekezeti megosztottságának elismerését jelentette.A béke értelmében a fejedelmek szabadon választhattak a római katolikus és az evangélikus felekezetek közül, alattvalóiknak pedig követniük kellett a fejedelem vallását, vagy elköltözhettek egy másik fejedelemségbe. Az elv megfogalmazása latinul: cuius regio, eius religio (magyarul: akié a föld, azé a vallás). A dokumentum arról is rendelkezett, hogy a fejedelmek nem folytathatnak hittérítő tevékenységet más államok területén, határaikon túl élő hittestvéreiket sem védhetik meg, felekezeti indokból nem lehet háborút indítani. Felekezeti kisebbségek csak a birodalmi városokban élhettek. Így a béke a felekezetek területi elkülönülésének folyamatát, a tartományok felekezeti zártságát erősítette. A béke előírásai szerint ha egy főpap áttért protestáns hitre, akkor ezzel hivatalát, birtokait és rangját is elveszítette. (Ennek a kitételnek a latin megnevezése: reservatum ecclesiasticum.) A Luther Márton által még elfogadott, az egyházi birtokok magántulajdonba vételét jelentő szekularizáció lehetősége az augsburgi vallásbékével megszűnt, ami a főnemesség körében kissé lelassította a protestantizmus terjedését.A vallásbéke csak a katolikus és evangélikus felekezetekre vonatkozott, más irányzatok követői, például a reformátusok nem élveztek hasonló sérthetetlenséget.
  • Als Augsburger Reichs- und Religionsfrieden wird ein Reichsgesetz des Heiligen Römischen Reichs Deutscher Nation bezeichnet, das den Anhängern der Confessio Augustana (eines grundlegenden Bekenntnisses der lutherischen Reichsstände) dauerhaft ihre Besitzstände und freie Religionsausübung zugestand. Das Gesetz wurde am 25. September 1555 auf dem Reichstag zu Augsburg zwischen Ferdinand I., der seinen Bruder Kaiser Karl V. vertrat, und den Reichsständen geschlossen.Der Augsburger Reichs- und Religionsfrieden gilt als ein wichtiges Verfassungsdokument des Heiligen Römischen Reiches Deutscher Nation. Genau genommen setzte sich das Augsburger Friedenswerk aus zwei Teilen zusammen: Es gilt daher, beim Reichsabschied zwischen den Regelungen, die ausschließlich das Verhältnis der Konfessionen bestimmten (Augsburger Religionsfriede, § 7-30), und denjenigen, die allgemeinere politische Beschlüsse festsetzten (Reichsexekutionsordnung, § 31-103), zu differenzieren.Mit dem Augsburger Religionsfrieden wurden erstmals durch reichsrechtliche Beschlüsse die grundlegenden Bedingungen für eine friedliche und dauerhafte Koexistenz von Luthertum und Katholizismus im Heiligen Römischen Reich Deutscher Nation festgesetzt. Dazu zählten einerseits eine weitgehende Verwirklichung der Parität der Konfessionen durch den Gleichheitsgrundsatz, andererseits die implizite Verkündung eines Landfriedens. Außerdem verdrängte der Augsburger Reichs- und Religionsfrieden die Idee des universalen christlichen Kaisertums, wobei die Vorstellung einer eventuellen späteren Wiedervereinigung der beiden Konfessionen nicht ausgeschlossen wurde. Im Allgemeinen wird der Augsburger Religionsfrieden als vorläufiger Abschluss des Reformationszeitalters in Deutschland angesehen, das 1517 durch den Augustinermönch Martin Luther initiiert worden war.Nach langwierigen Verhandlungen einigte man sich schließlich auf das ius reformandi: Vermittels der (später eingeführten) Formel Cuius regio, eius religio verfügte der Augsburger Reichsabschied, dass der Fürst eines Landes berechtigt ist, die Religion für dessen Bewohner vorzugeben; Letzteren hingegen wurde mit dem ius emigrandi das Recht eingeräumt, ihr Land zu verlassen. Neben diesen einfachen und leichtverständlichen Grundregelungen befanden sich bei näherer Betrachtung jedoch auch komplizierte Sonder- und Ausnahmeregelungen im Kontrakt, die nicht selten in sich widersprüchlich waren und den Religionsfrieden dadurch zu einem verwirrenden und komplizierten Vertragswerk machten. Daraus resultierten in der Folgezeit zahlreiche theologische Kontroversen, die insbesondere im Zuge der zunehmenden Verschärfung der Konfliktlage ab den 1570er Jahren ihren Höhepunkt erreichten.Bezüglich der langfristigen Folgen des Augsburger Religionsfriedens lässt sich daher feststellen, dass er zwar einerseits in manchen konfessionellen und politischen Sachverhalten rechtliche Klarheit schaffte, wodurch er eine der längsten Friedensperioden im Reich (von 1555 bis 1618) einläutete; andererseits bestanden jedoch einige Probleme unterschwellig fort, andere wiederum wurden sogar erst durch Unklarheiten, Widersprüche und Komplikationen neu geschaffen. Zusammen trugen diese zur Vergrößerung des konfessionellen Konfliktpotenzials bei, das 1618 gemeinsam mit den latenten politischen Ursachen zum Ausbruch des Dreißigjährigen Krieges führen sollte.
  • Augsburg Barışı Lutherciler ile Katolikler arasında 25 Eylül 1555'te imzalanan barış. Kutsal Roma İmparatorluğu Diyet'i, 1555'te savaşan Katolikler ile Lutherci prensler arasında barışı sağlamak için Augsburg'ta toplandı. Curius regio, ejus religio (hükümdarın dini neyse, ülkesinin dini de odur) formülü benimsendi. Böylece her hükümdara kendi topraklarının dinini belirleme yetkisi verilmiş oldu. Toplantıya Calvincilerin çağrılmamış olması, sonradan sorunlar çıkmasına yol açtı.
  • De godsdienstvrede van Augsburg was een vredesovereenkomst die in 1555 na veertig jaar van religieuze twisten in het Heilige Roomse Rijk, met als hoogtepunt de Schmalkaldische Oorlog (1546-1552), getekend werd op de Rijksdag van 25 september 1555 een compromis bereikt tussen Ferdinand I, die zijn broer keizer Karel V verving, en de katholieke Rijksgroten aan de ene kant, en het Schmalkaldisch Verbond aan de andere kant, dat de protestantse rijkvorsten groepeerde.ging uit van het principe cuius regio, eius religio (van wie het land is, is ook de godsdienst). Dit hield in dat iedere rijksvorst besliste welke godsdienst in zijn gebied opgelegd werd en dat hij daarom ook de kerkgoederen mocht beheren. In het verdrag werd bewerkstelligd dat bisschoppen die zich tot het protestantisme bekeerden, afstand moesten doen van hun geestelijke macht. Protestantse onderdanen mochten onder betaling van losgeld verhuizen uit een katholiek landsgedeelte en omgekeerd. De godsdienstvrede maakte definitief en officieel een einde aan de geloofseenheid in het Heilige Roomse Rijk, waarvan feitelijk al enige tijd geen sprake meer was. Het was ook een overwinning van de Duitse vorsten op het centrale gezag van de keizer en heeft wellicht bijgedragen aan de decentrale structuur die Duitsland sindsdien gehouden heeft. Karel V ervoer de vrede van Augsburg als een enorme nederlaag voor zijn politiek, want handhaving van de eenheid onder de christenen was een van zijn belangrijkste doelen. Deze nederlaag had invloed op zijn besluit om in datzelfde jaar afstand te doen van de troon ten gunste van zijn zoon: Filips II. ( Walburg pers Educatief; De republiek in een tijd van vorsten)
  • Аугсбургский религиозный мир — соглашение, заключённое 25 сентября 1555 года на рейхстаге в Аугсбурге между лютеранскими и католическими субъектами Священной Римской империи и римским королём Фердинандом I, действовавшим от имени императора Карла V. Аугсбургский мир признал лютеранство официальной религией и установил право имперских сословий на выбор вероисповедания. Условия договора имели статус имперского закона, легли в основу государственного устройства Священной Римской империи нового времени и обеспечили восстановление политического единства и стабильности в Германии на протяжении второй половины XVI века. В то же время Аугсбургский мир не признал свободы вероисповедания подданных империи, что привело к возникновению принципа cujus regio, ejus religio и создало почву для возобновления конфессионального противостояния. Система, созданная на основе Аугсбургского мира, распалась в начале XVII века, что стало одной из причин Тридцатилетней войны.
  • Аугсбургският мир е договор, сключен на 25 септември 1555 г. между Фердинанд I, който наследява брат си Карл V като свещен римски император и силите на Шмалкалденската лига, алианс на лутерански принцове в град Аугсбург в Херцогство Бавария, Свещена Римска империя.Той официално слага край на религиозната война между двете групировки и легализира дълготрайното разделение на християнството в Свещената Римска империя. Прочутият цитат от документа „Cuius regio, eius religio“ (букв.: Чието е царството, негова е религията.) синтезира същината му — на германските принцове е позволено да избират лутеранство или католицизъм във владенията си, чиято независимост се потвърждава. На семействата е даден период, в който те са свободни да емигрират към различни региони в зависимост от изповядваната религия.
  • The Peace of Augsburg, also called the Augsburg Settlement, was a treaty between Charles V and the forces of the Schmalkaldic League, an alliance of Lutheran princes, on September 25, 1555, at the imperial city of Augsburg, now in present-day Bavaria, Germany. It officially ended the religious struggle between the two groups and made the legal division of Christendom permanent within the Holy Roman Empire.
  • Augšpurský mír je název mírové dohody přijaté císařem Karlem V. a říšskými knížaty na sněmu Svaté říše římské v Augsburgu dne 25. září 1555, kterou bylo ukončeno první období náboženských válek v Německu. V této dohodě byla uznána náboženská svoboda ve formě zásady cuius regio, eius religio (čí země, toho náboženství), poddaní měli možnost znáboženských důvodů emigrovat. Zároveň byla také potvrzena sekularizace (převedení církevního majetku do světských rukou) církevního majetku protestantskými knížaty do roku 1552.
  • La Paz de Augsburgo, también llamada "Paz de las religiones", fue un tratado firmado por Fernando, hermano y representante del emperador Carlos V y las fuerzas de la Liga de Esmalcalda el 25 de septiembre de 1555 en la ciudad de Augsburgo en Alemania, por el cual se resolvía el conflicto religioso de las reformas protestantes.
  • Pokój zawarty 25 września 1555 roku między cesarzem Karolem V a protestanckimi książętami Rzeszy w Augsburgu. Stwierdzając zasadę cuius regio, eius religio (czyj kraj, tego religia) przewidywał współistnienie obok siebie katolicyzmu i luteranizmu. Kończył drugą wojnę religijną, toczącą się w latach 1552-1555.Pokój augsburski potwierdzał polityczny i religijny podział Rzeszy Niemieckiej, dawał książętom prawie pełną samodzielność w swoich krajach oraz zahamował proces zjednoczeniowy Niemiec aż do XIX wieku.Choć akt pokojowy był wyrazem tolerancji wyznaniowej, to dotyczyła ona jedynie panujących. W praktyce ludność każdego księstwa musiała przyjąć, zależnie od woli miejscowego władcy, jedną z religii. Poddani musieli przyjąć wyznanie panującego, w przeciwnym wypadku zmuszeni byli opuścić kraj.Mimo że pokój przyczynił się do złagodzenia napięć religijnych w Rzeszy, wiele spraw nadal pozostawiał otwartych. Nie poruszone zostało w nim równouprawnienie wyznawców anabaptyzmu i kalwinizmu, którzy mogli spodziewać się prześladowań z obu stron. Ostatecznie problemy te doczekały się rozstrzygnięcia w traktacie westfalskim zawartym prawie sto lat później po krwawej wojnie trzydziestoletniej.
  • 아우크스부르크 화의 (Augsburg 宗敎和議, Augsburg Settlement)는 1555년 아우크스부르크 국회에서 맺어진, 황제와 프로테스탄트 제후간의 강화이다. 이는 종교 개혁 중에 개신교(루터파)와 로마 가톨릭 간 신앙적인 갈등을 일시적으로 해결한 것이다. 각 군주가 종교를 선택할 수 있는 권리는 인정 하였다. 중앙집권화된 종교적 위계를 거부함으로써 군주 지배를 배격했던 진보적 성향의 칼뱅주의는 제외되었다.
  • アウクスブルクの和議(ドイツ語:Augsburger Reichs- und Religionsfrieden)とは、神聖ローマ帝国のアウクスブルクで開催された帝国議会において1555年9月25日になされた、ドイツにおけるルター派(プロテスタント)容認の決議である。アウクスブルクの宗教和議ともいう。これによりハプスブルク家のカトリック教会を介した帝国支配の野望は挫折するが、一方ではカルヴァン派の信仰は認められず、また個人の信仰も認められずに信仰の選択は都市や領主が決定するものとした。このことは将来に禍根を残し、三十年戦争の契機ともなった。
  • La Pau d'Augsburg fou un important tractat que posà fi al congflicte entre les faccions protestants i catòliques del Sacre Imperi Romanogermànic, a més de ser essencial per a l'avanç del protestantisme i un dels motius de la futura Guerra dels Trenta Anys.
  • A Paz de Augsburgo foi um tratado assinado entre Carlos V e as forças da Liga de Esmalcalda em 25 de Setembro de 1555 na cidade de Augsburgo, na atual Alemanha.O resultado da Paz de Augsburgo foi o estabelecimento da tolerância oficial dos Luteranos no sacro império romano. De acordo com a política de cuius regio, eius religio, a religião (Católica ou Luterana) do príncipe (eleitor) da região seria aquela a que os súbditos desse príncipe se deveriam converter. Foi concedido um período de transição no qual os súbditos puderam escolher se não preferiam mudar-se com família e haveres para uma região governada por um príncipe da religião de sua escolha (Artigo 24: "No caso de os nossos súbditos, quer pertencentes à velha religião ou à confissão de Augsburgo, pretendam deixar suas casas com suas mulheres e crianças por forma a assentar noutra, eles não serão impedidos quer na venda do seu imobiliário desde que pagas as devidas taxas, nem magoados na sua honra").Apesar de a Paz de Augsburgo ter sido moderadamente bem sucedida em aliviar a tensão no império e ter aumentado a tolerância, ela deixou coisas importantes por fazer. Nem os Anabaptistas nem os Calvinistas ficaram protegidos sob esta paz: muitos grupos protestantes vivendo sob o domínio de um príncipe Luterano ainda se encontravam em perigo de acusação de heresia. (Artigo 7: "No entanto, todas as religiões que não aquelas duas mencionadas acima não serão incluídas na presente paz, e estão totalmente excluídas dela.") A tolerância não foi oficialmente estendida a Calvinistas antes do Tratado de Vestfália em 1648.As divisões religiosas criadas pela Paz de Augsburgo deixaram a região politicamente fragmentada até bem depois de outras nações-estados se terem unido (Inglaterra, França, Áustria-Hungria, etc), desta forma enfraquecendo a Alemanha como potência mundial até ao final do século XIX (apenas em 1871).Alguns historiadores acham que foi por causa deste atraso na unificação que se verificou um extremo nacionalismo alemão nos séculos XIX e XX, o que levou indirectamente à Primeira Guerra Mundial e Segunda Guerra Mundial.
  • La pace di Augusta fu una pace di religione stipulata il 25 settembre 1555 tra l'imperatore Carlo d'Asburgo, chiamato Carlo V, e la Lega di Smalcalda, un'unione di principi protestanti del Sacro Romano Impero, presso la città imperiale di Augusta.Questa pace sancì ufficialmente la divisione di fatto della Germania tra cattolici e luterani.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 57022 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 2700 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 27 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 95181733 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Pour combattre la Réforme, Charles Quint promulgue en 1521 l’édit de Worms qui interdit strictement l’exercice de la confession luthérienne. Il recommence en 1529 en réunissant une diète à Spire qui décide que la messe doit être célébrée selon le rite catholique même dans les territoires protestants.
  • Augsburg Barışı Lutherciler ile Katolikler arasında 25 Eylül 1555'te imzalanan barış. Kutsal Roma İmparatorluğu Diyet'i, 1555'te savaşan Katolikler ile Lutherci prensler arasında barışı sağlamak için Augsburg'ta toplandı. Curius regio, ejus religio (hükümdarın dini neyse, ülkesinin dini de odur) formülü benimsendi. Böylece her hükümdara kendi topraklarının dinini belirleme yetkisi verilmiş oldu. Toplantıya Calvincilerin çağrılmamış olması, sonradan sorunlar çıkmasına yol açtı.
  • The Peace of Augsburg, also called the Augsburg Settlement, was a treaty between Charles V and the forces of the Schmalkaldic League, an alliance of Lutheran princes, on September 25, 1555, at the imperial city of Augsburg, now in present-day Bavaria, Germany. It officially ended the religious struggle between the two groups and made the legal division of Christendom permanent within the Holy Roman Empire.
  • La Paz de Augsburgo, también llamada "Paz de las religiones", fue un tratado firmado por Fernando, hermano y representante del emperador Carlos V y las fuerzas de la Liga de Esmalcalda el 25 de septiembre de 1555 en la ciudad de Augsburgo en Alemania, por el cual se resolvía el conflicto religioso de las reformas protestantes.
  • 아우크스부르크 화의 (Augsburg 宗敎和議, Augsburg Settlement)는 1555년 아우크스부르크 국회에서 맺어진, 황제와 프로테스탄트 제후간의 강화이다. 이는 종교 개혁 중에 개신교(루터파)와 로마 가톨릭 간 신앙적인 갈등을 일시적으로 해결한 것이다. 각 군주가 종교를 선택할 수 있는 권리는 인정 하였다. 중앙집권화된 종교적 위계를 거부함으로써 군주 지배를 배격했던 진보적 성향의 칼뱅주의는 제외되었다.
  • アウクスブルクの和議(ドイツ語:Augsburger Reichs- und Religionsfrieden)とは、神聖ローマ帝国のアウクスブルクで開催された帝国議会において1555年9月25日になされた、ドイツにおけるルター派(プロテスタント)容認の決議である。アウクスブルクの宗教和議ともいう。これによりハプスブルク家のカトリック教会を介した帝国支配の野望は挫折するが、一方ではカルヴァン派の信仰は認められず、また個人の信仰も認められずに信仰の選択は都市や領主が決定するものとした。このことは将来に禍根を残し、三十年戦争の契機ともなった。
  • La Pau d'Augsburg fou un important tractat que posà fi al congflicte entre les faccions protestants i catòliques del Sacre Imperi Romanogermànic, a més de ser essencial per a l'avanç del protestantisme i un dels motius de la futura Guerra dels Trenta Anys.
  • La pace di Augusta fu una pace di religione stipulata il 25 settembre 1555 tra l'imperatore Carlo d'Asburgo, chiamato Carlo V, e la Lega di Smalcalda, un'unione di principi protestanti del Sacro Romano Impero, presso la città imperiale di Augusta.Questa pace sancì ufficialmente la divisione di fatto della Germania tra cattolici e luterani.
  • Pokój zawarty 25 września 1555 roku między cesarzem Karolem V a protestanckimi książętami Rzeszy w Augsburgu. Stwierdzając zasadę cuius regio, eius religio (czyj kraj, tego religia) przewidywał współistnienie obok siebie katolicyzmu i luteranizmu.
  • Аугсбургският мир е договор, сключен на 25 септември 1555 г. между Фердинанд I, който наследява брат си Карл V като свещен римски император и силите на Шмалкалденската лига, алианс на лутерански принцове в град Аугсбург в Херцогство Бавария, Свещена Римска империя.Той официално слага край на религиозната война между двете групировки и легализира дълготрайното разделение на християнството в Свещената Римска империя.
  • Als Augsburger Reichs- und Religionsfrieden wird ein Reichsgesetz des Heiligen Römischen Reichs Deutscher Nation bezeichnet, das den Anhängern der Confessio Augustana (eines grundlegenden Bekenntnisses der lutherischen Reichsstände) dauerhaft ihre Besitzstände und freie Religionsausübung zugestand. Das Gesetz wurde am 25. September 1555 auf dem Reichstag zu Augsburg zwischen Ferdinand I., der seinen Bruder Kaiser Karl V.
  • Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat.A schmalkaldeni háború lezárását követően az 1555-ben tartott augsburgi birodalmi gyűlésen a Habsburgok engedményre kényszerültek, és V. Károly császár képviseletében I. Ferdinánd szeptember 25-én békét kötött a rendekkel.
  • De godsdienstvrede van Augsburg was een vredesovereenkomst die in 1555 na veertig jaar van religieuze twisten in het Heilige Roomse Rijk, met als hoogtepunt de Schmalkaldische Oorlog (1546-1552), getekend werd op de Rijksdag van 25 september 1555 een compromis bereikt tussen Ferdinand I, die zijn broer keizer Karel V verving, en de katholieke Rijksgroten aan de ene kant, en het Schmalkaldisch Verbond aan de andere kant, dat de protestantse rijkvorsten groepeerde.ging uit van het principe cuius regio, eius religio (van wie het land is, is ook de godsdienst).
  • Augšpurský mír je název mírové dohody přijaté císařem Karlem V. a říšskými knížaty na sněmu Svaté říše římské v Augsburgu dne 25. září 1555, kterou bylo ukončeno první období náboženských válek v Německu. V této dohodě byla uznána náboženská svoboda ve formě zásady cuius regio, eius religio (čí země, toho náboženství), poddaní měli možnost znáboženských důvodů emigrovat.
  • Аугсбургский религиозный мир — соглашение, заключённое 25 сентября 1555 года на рейхстаге в Аугсбурге между лютеранскими и католическими субъектами Священной Римской империи и римским королём Фердинандом I, действовавшим от имени императора Карла V. Аугсбургский мир признал лютеранство официальной религией и установил право имперских сословий на выбор вероисповедания.
  • A Paz de Augsburgo foi um tratado assinado entre Carlos V e as forças da Liga de Esmalcalda em 25 de Setembro de 1555 na cidade de Augsburgo, na atual Alemanha.O resultado da Paz de Augsburgo foi o estabelecimento da tolerância oficial dos Luteranos no sacro império romano. De acordo com a política de cuius regio, eius religio, a religião (Católica ou Luterana) do príncipe (eleitor) da região seria aquela a que os súbditos desse príncipe se deveriam converter.
rdfs:label
  • Paix d'Augsbourg
  • Augsburg Barışı
  • Augsburger Reichs- und Religionsfrieden
  • Augsburgi vallásbéke
  • Augšpurský mír
  • Godsdienstvrede van Augsburg
  • Pace di Augusta
  • Pau d'Augsburg
  • Paz de Augsburgo
  • Paz de Augsburgo
  • Peace of Augsburg
  • Pokój augsburski
  • Аугсбургский религиозный мир
  • Аугсбургски мир
  • アウクスブルクの和議
  • 아우크스부르크 화의
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:type of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:evt of
is foaf:primaryTopic of