La moralité est un genre littéraire et théâtral du Moyen Âge et du XVIe siècle, didactique et allégorique. Elle met en scène des personnages allégoriques, représentant les vices et vertus des hommes ainsi que les défauts de la société ; le thème central est l’antagonisme entre Bien et Mal.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • La moralité est un genre littéraire et théâtral du Moyen Âge et du XVIe siècle, didactique et allégorique. Elle met en scène des personnages allégoriques, représentant les vices et vertus des hommes ainsi que les défauts de la société ; le thème central est l’antagonisme entre Bien et Mal.
  • Moralitäten waren Schauspiele mit moralischem oder religiös-lehrhaftem Charakter, die im Mittelalter in Europa beliebt waren. Vor allem in England (morality) und in Frankreich (moralité) waren sie äußerst populär, doch auch in Deutschland waren sie verbreitet. Es waren allegorische Stücke, in denen die einzelnen Figuren Laster oder Tugenden repräsentierten, zum Beispiel Wollust, Geiz, aber auch Nächstenliebe oder Barmherzigkeit. Dabei waren diese Schauspiele aber keineswegs trockene Lehrstücke, sondern durchaus unterhaltsame, teils recht deftige Darstellungen, in denen vor allem die Laster gern als komische Typen dargestellt wurden, denen auf der Bühne, zur Freude der Zuschauer, so allerlei Unbill widerfuhr, und die von den Tugenden am Schluss besiegt wurden.Ein auch in Deutschland weit verbreitetes Motiv war das des Menschen, der plötzlich vor dem Tod steht, und der nun von seinen Knechten Hilfe erwartet. Aber weder Freundschaft noch Geld können ihm helfen, lediglich der Glaube und seine Guten Taten wollen ihn begleiten. Im Englischen heißt das Stück Everyman, im Deutschen Jedermann, das in der modernisierten Fassung von Hugo von Hofmannsthal noch heute alljährlich an den Salzburger Festspielen aufgeführt wird.Die Moralitäten entwickelten sich im 15. und 16. Jahrhundert aus den Mysterienspielen, die im 14. Jahrhundert entstanden waren.
  • Moralitet – gatunek dramatyczny, o tematyce religijnej, ukształtowany w XIV wieku na północy Europy. Moralitety ukazywały dzieje jednostkowego bohatera, wybierającego pomiędzy złem a dobrem, potępieniem a zbawieniem. Bohater moralitetu pozbawiony był wszelkich cech jednostkowych, narodowych itp. i stanowił uosobienie całej ludzkości. Ważnym elementem utworu była psychomachia, w której o duszę bohatera walczyły personifikacje cnót i występków (np. Dobro, Zło, Zawiść, Wiara, Pycha itp.); zależnie od wyniku tej walki i dokonanych przez bohatera wyborów, uzyskiwał on albo Boskie miłosierdzie i zbawienie, albo zostawał skazany na piekielne męki. Przesłanie miało być uniwersalne, moralitety unikały więc wszelkich konkretów, zarówno w określeniu miejsca akcji, jak i konstrukcji bohatera.Były to zazwyczaj utwory długie (nawet ponad 20000 wersów). Chociaż tematyka moralna była przedstawiona całkowicie serio, to czasami występowały w nich elementy komiczne, związane z postaciami diabłów i demonów piekielnych.Niektóre moralitety to: angielskie Mankind, The Nature of the Four Elements i Everyman, holenderski Elekerlijk, niemiecki Jedermman oraz francuski L'Homme pécheur. W Polsce moralitety pojawiły się dopiero w XVI wieku. Pisali je m.in. Mikołaj Rej (Kupiec) oraz Jan Jurkowski (Tragedia o polskim Scylurusie).== Przypisy ==
  • Moralita je původně alegorický žánr středověké duchovní hry, v níž vystupují postavy ztělesňující abstraktní pojmy mravních vlastností (Ctnost, Neřest, Pokora, Lenost atp.). Nyní se toto slovo také používá pro označení literárního díla vyznívajícího jako mravní výzva.Středověké morality mají mravoučné tendence a jako takové patří do oblasti didaktické literatury. Spojují v sobě alegorickou personifikaci náboženských pojmů s realistickým prožíváním pozemského života a ukazují bezvýznamnost pozemského vlastnictví proti smrti a nutnost pokání.Morality vznikaly v pozdním středověku nejprve ve Francii a v Anglii, ale brzy se rozšířily po celé Evropě. Nejznámější moralitou je pozdně středověká anglická hra Kdokoli (asi 1485, Everyman), zachycující poslední den Člověka, pro kterého přichází Smrt.
  • Las moralidades eran un tipo de alegoría teatral típica del final de la Edad Media en la que el protagonista se encuentra con personificaciones de diversos atributos morales que intentan conducirle a una buena vida. Este tipo de obras fueron especialmente populares en los siglos XV y XVI. Nacidas a partir de la evolución de los misterios medievales, las moralidades representaban un giro hacia un teatro más secularizado.
  • 道徳劇(どうとくげき、英: morality Play)は、15世紀から16世紀、ヨーロッパ各地で演じられていた寓話的な演劇。道徳劇では、様々な悪徳や美徳などの道徳的属性が人格化される。それらが人間の魂の中で争いあう過程を描き、悪に染まった人生よりも、神を敬い徳の篤い人生を送るべきこと示唆していく。中世ヨーロッパの演劇は、宗教の影響下から抜け出し世俗の芸術に移行していったが、道徳劇はこの過程を促す一助となった。とはいえ道徳劇は、宗教に基づいた道徳観を提示し、民衆に教化することが主眼だった。このことは、神秘劇についても言える。作者の知られた中で最古の道徳劇として、1150年頃に作られたヒルデガルト・フォン・ビンゲンの『オルド・ヴィルトゥトゥム(諸徳目の秩序)』が知られる。また、代表的な道徳劇であり、印刷され現存する最も古い道徳劇としては、オランダの『エッケルライ』(14世紀末頃執筆と推定)を翻訳した作品と考えられている『エヴリマン』がある。この劇中には、善行、友情、知識、美、死などの登場人物が現れ、万人に訪れる死と、神による救いをテーマに据えた筋書きを展開する。他の代表的な道徳劇には、『忍耐の城』、『富と健康の教訓』などがある。イギリスではエリザベス朝演劇にもその影響を見せている。1588年に上演されたクリストファー・マーロウの戯曲『ドクター・ファウスト』は、初期の道徳劇の作品が下敷きとなっている。
  • Моралите́ (фр. Moralité, моралитэ) — особый вид драматического представления в Средние века и в эпоху Возрождения, в котором действующими лицами являются не люди, а отвлечённые понятия.
  • The morality play is a genre of Medieval and early Tudor theatrical entertainment. In their own time, these plays were known as interludes, a broader term given to dramas with or without a moral. Morality plays are a type of allegory in which the protagonist is met by personifications of various moral attributes who try to prompt him to choose a Godly life over one of evil. The plays were most popular in Europe during the 15th and 16th centuries. Having grown out of the religiously based mystery plays of the Middle Ages, they represented a shift towards a more secular base for European theatre.
  • Moraliteit is de benaming voor een middeleeuws toneelspel uitgevoerd in de volkstaal.Kenmerkend voor de moraliteit is het optreden van allegorische personages, die de verpersoonlijking zijn van (on)deugden, en een didactische strekking, dat wil zeggen met het doel een morele les te leren.De moraliteit is niet per se religieus van aard. Het genre kwam voor in Engeland (onder meer The Castle of Perseverance), Frankrijk en Nederland. Het bekendste voorbeeld is het Nederlandstalige Elckerlijc, in Engeland bekend onder de titel Everyman.
  • A moralitásjáték a középkori liturgikus dráma harmadik játékformája (a misztériumjáték és mirákulum mellett). Dramatizált prédikációnak is felfogható, Európában főként a 15. és 16. században volt népszerű. Középpontban egy férfi főhős áll, aki vagy az egész emberiséget (Akárki), vagy csak egy társadalmi osztályt képvisel. Mellékszerepekben az elítélendő bűnök és a keresztény erények drámai, illetve színpadi alakokként küzdenek egymással, és így válik világossá az erkölcsjobbító szándék. Az allegória segítségével tehát az elvont gondolatok, értékrendek képszerűen jelentek meg, s a hatás nem maradt el.Ezeket a játékokat latin helyett a nemzeti nyelven írták, hogy az átlagember számára is érthető legyen. A legtöbb előadás kb. 90 percig tartott. A színpad – mint a liturgikus drámáknál általában – a kontinentális Európán térbeli szimultán színpad volt, Angliában pedig szekérszínpad, ahol egy szekér egy helyszínt elevenített meg. Látványdömping pirotechnikával, ijesztő, vicces effektek jellemezték az előadást, a csodákat emelőszerkezetek és gépek segítségével jelenítették meg. Később már egyre szélsőségesebben részletes emberi tulajdonságok is megjelentek a színpadon, mint például a hosszú élet iránt táplált remény.A pestisjárványok idejében a moralitásjátékokra jellemző lett az egyre erősebb teatralitás. Ennek oka, hogy a biztonság megszűntét érzékelő, de az azt el nem fogadó emberek a hiány megjelölésével pótolták. Megváltozott a tematika is: az ember belső életével, lelki üdvével foglalkozó játékok mellett - különösen angol és francia területen - megjelenik egy olyan világi moralitás, melyben általános emberi jellemvonások, mesterségek, vagy akár évszakok vívják sokszor humoros szócsatáikat. Hazánkban a legkiemelkedőbb magyar nyelvű moralitás a Comico-tragoedia (1646). A későbbi népi változatokban ez az ún. „dúsgazdagolás”, melyet a II. világháborúig Erdélyben, Udvarhely megyében és más helyeken még játszottak.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 96320 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 22980 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 40 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 99608927 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • La moralité est un genre littéraire et théâtral du Moyen Âge et du XVIe siècle, didactique et allégorique. Elle met en scène des personnages allégoriques, représentant les vices et vertus des hommes ainsi que les défauts de la société ; le thème central est l’antagonisme entre Bien et Mal.
  • Las moralidades eran un tipo de alegoría teatral típica del final de la Edad Media en la que el protagonista se encuentra con personificaciones de diversos atributos morales que intentan conducirle a una buena vida. Este tipo de obras fueron especialmente populares en los siglos XV y XVI. Nacidas a partir de la evolución de los misterios medievales, las moralidades representaban un giro hacia un teatro más secularizado.
  • 道徳劇(どうとくげき、英: morality Play)は、15世紀から16世紀、ヨーロッパ各地で演じられていた寓話的な演劇。道徳劇では、様々な悪徳や美徳などの道徳的属性が人格化される。それらが人間の魂の中で争いあう過程を描き、悪に染まった人生よりも、神を敬い徳の篤い人生を送るべきこと示唆していく。中世ヨーロッパの演劇は、宗教の影響下から抜け出し世俗の芸術に移行していったが、道徳劇はこの過程を促す一助となった。とはいえ道徳劇は、宗教に基づいた道徳観を提示し、民衆に教化することが主眼だった。このことは、神秘劇についても言える。作者の知られた中で最古の道徳劇として、1150年頃に作られたヒルデガルト・フォン・ビンゲンの『オルド・ヴィルトゥトゥム(諸徳目の秩序)』が知られる。また、代表的な道徳劇であり、印刷され現存する最も古い道徳劇としては、オランダの『エッケルライ』(14世紀末頃執筆と推定)を翻訳した作品と考えられている『エヴリマン』がある。この劇中には、善行、友情、知識、美、死などの登場人物が現れ、万人に訪れる死と、神による救いをテーマに据えた筋書きを展開する。他の代表的な道徳劇には、『忍耐の城』、『富と健康の教訓』などがある。イギリスではエリザベス朝演劇にもその影響を見せている。1588年に上演されたクリストファー・マーロウの戯曲『ドクター・ファウスト』は、初期の道徳劇の作品が下敷きとなっている。
  • Моралите́ (фр. Moralité, моралитэ) — особый вид драматического представления в Средние века и в эпоху Возрождения, в котором действующими лицами являются не люди, а отвлечённые понятия.
  • Moraliteit is de benaming voor een middeleeuws toneelspel uitgevoerd in de volkstaal.Kenmerkend voor de moraliteit is het optreden van allegorische personages, die de verpersoonlijking zijn van (on)deugden, en een didactische strekking, dat wil zeggen met het doel een morele les te leren.De moraliteit is niet per se religieus van aard. Het genre kwam voor in Engeland (onder meer The Castle of Perseverance), Frankrijk en Nederland.
  • Moralitäten waren Schauspiele mit moralischem oder religiös-lehrhaftem Charakter, die im Mittelalter in Europa beliebt waren. Vor allem in England (morality) und in Frankreich (moralité) waren sie äußerst populär, doch auch in Deutschland waren sie verbreitet. Es waren allegorische Stücke, in denen die einzelnen Figuren Laster oder Tugenden repräsentierten, zum Beispiel Wollust, Geiz, aber auch Nächstenliebe oder Barmherzigkeit.
  • A moralitásjáték a középkori liturgikus dráma harmadik játékformája (a misztériumjáték és mirákulum mellett). Dramatizált prédikációnak is felfogható, Európában főként a 15. és 16. században volt népszerű. Középpontban egy férfi főhős áll, aki vagy az egész emberiséget (Akárki), vagy csak egy társadalmi osztályt képvisel. Mellékszerepekben az elítélendő bűnök és a keresztény erények drámai, illetve színpadi alakokként küzdenek egymással, és így válik világossá az erkölcsjobbító szándék.
  • The morality play is a genre of Medieval and early Tudor theatrical entertainment. In their own time, these plays were known as interludes, a broader term given to dramas with or without a moral. Morality plays are a type of allegory in which the protagonist is met by personifications of various moral attributes who try to prompt him to choose a Godly life over one of evil. The plays were most popular in Europe during the 15th and 16th centuries.
  • Moralitet – gatunek dramatyczny, o tematyce religijnej, ukształtowany w XIV wieku na północy Europy. Moralitety ukazywały dzieje jednostkowego bohatera, wybierającego pomiędzy złem a dobrem, potępieniem a zbawieniem. Bohater moralitetu pozbawiony był wszelkich cech jednostkowych, narodowych itp. i stanowił uosobienie całej ludzkości. Ważnym elementem utworu była psychomachia, w której o duszę bohatera walczyły personifikacje cnót i występków (np.
  • Moralita je původně alegorický žánr středověké duchovní hry, v níž vystupují postavy ztělesňující abstraktní pojmy mravních vlastností (Ctnost, Neřest, Pokora, Lenost atp.). Nyní se toto slovo také používá pro označení literárního díla vyznívajícího jako mravní výzva.Středověké morality mají mravoučné tendence a jako takové patří do oblasti didaktické literatury.
rdfs:label
  • Moralité (théâtre)
  • Moralidad (teatro)
  • Moralita
  • Moraliteit
  • Moralitet
  • Morality play
  • Morality play
  • Moralitásjáték
  • Moralitäten
  • Моралите
  • 道徳劇
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:genre of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:genre of
is foaf:primaryTopic of