Le mot littérature, issu du latin litteratura, apparaît au début du XIIe siècle avec un sens technique de « chose écrite » puis évolue à la fin du Moyen Âge vers le sens de « savoir tiré des livres », avant d'atteindre aux XVIIe ‑ XVIIIe siècles son sens principal actuel : ensemble des œuvres écrites ou orales comportant une dimension esthétique (ex. : Une autre histoire de la littérature française, Jean d’Ormesson) ou activité participant à leur élaboration (ex.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Le mot littérature, issu du latin litteratura, apparaît au début du XIIe siècle avec un sens technique de « chose écrite » puis évolue à la fin du Moyen Âge vers le sens de « savoir tiré des livres », avant d'atteindre aux XVIIe ‑ XVIIIe siècles son sens principal actuel : ensemble des œuvres écrites ou orales comportant une dimension esthétique (ex. : Une autre histoire de la littérature française, Jean d’Ormesson) ou activité participant à leur élaboration (ex. : « Se consacrer à la littérature »). La littérature se définit en effet comme un aspect particulier de la communication verbale — orale ou écrite — qui met en jeu une exploitation des ressources de la langue pour multiplier les effets sur le destinataire, qu'il soit lecteur ou auditeur. La littérature — dont les frontières sont nécessairement floues et variables selon les appréciations personnelles — se caractérise donc, non par ses supports et ses genres, mais par sa fonction esthétique : la mise en forme du message l'emporte sur le contenu, dépassant ainsi la communication utilitaire limitée à la transmission d'informations même complexes. Aujourd'hui, la littérature est associée à la civilisation des livres par lesquels nous parlent à distance les auteurs, mais elle concerne aussi les formes diverses de l'expression orale comme le conte (en plein renouveau depuis une trentaine d'années dans les pays occidentaux), la poésie traditionnelle des peuples sans écriture — dont nos chansons sont les lointaines cousines — ou le théâtre, destiné à être reçu à travers la voix et le corps des comédiens. La technologie numérique est cependant peut-être en train de transformer le support traditionnel de la littérature et sa nature.Le concept de littérature a été régulièrement remis en question par les écrivains comme par les critiques et les théoriciens : c'est particulièrement vrai depuis la fin du XIXe siècle où l'on a cherché à redéfinir - comme pour l'art - les fonctions de la littérature (par exemple avec la notion d'engagement pour Sartre, Qu'est-ce que la littérature ?) et sa nature (réflexion sur l'écriture et la lecture de Roland Barthes ou études des linguistes comme Roman Jakobson) et à renouveler les critères esthétiques (du « Il faut être absolument moderne » de Rimbaud au nouveau roman en passant par le surréalisme, par exemple). Il reste que, riche de sa diversité formelle sans limite autant que de ses sujets sans cesse revivifiés qui disent l'humaine condition, la littérature est d'abord la rencontre entre celui qui, par ses mots, dit lui-même et son monde, et celui qui reçoit et partage ce dévoilement. La littérature apparaît donc comme une profération nécessaire, une mise en mots où se perçoit l'exigence profonde de l'auteur qui le conduit à dire et se dire.
  • Met literatuur wordt in het algemeen bedoeld: het geheel van teksten waarvan geoordeeld wordt dat ze universele waarde hebben. Traditioneel gaat het om proza- en dichtwerken die erin slagen zich in vorm, inhoud en intentie te onderscheiden van andere esthetische geschriften. In de ruimste zin is literatuur de verzameling van alle teksten, zowel geschreven als in mondelinge vorm, behorend tot het culturele erfgoed van een volk.
  • 文学(ぶんがく)とは、言語表現による芸術作品のこと。文芸ともいう。それらを研究する学問も文学と称されるが、これについては文芸学で扱う。狭義には、詩・小説・戯曲・随筆・文芸評論などを典型的な文学の例とする。西洋での文学(英: literature、仏: littérature、独: Literatur)はラテン語のlittera(文字)及びその派生語litteratura(筆記、文法、教養)を語源とし、現在では主に以下の意味を持つ。言語によって作られ、審美的な側面を持つ筆記または口述の(科学的な作品や教育的な作品などとは異なる)芸術作品の総体: 1764年初出そのような作品を創作し、研究する活動: 19世紀前半以降審美的な側面の有無に関わらず、ある主題に関係した出版物の総体: 1758年、ドイツ語Literaturから中国・日本での「文学」の語は古代より書物による学芸全般を意味したが、今日のような言葉による審美的な創作を意味するようになったのはliterature(英)、littérature(仏)の訳語として「文学」が当てられた明治時代からである(日本の近現代文学史を参照)。
  • Literatura és l'art d'escriure. Etimològicament, el mot deriva de la paraula llatina litteratura, el sentit original de la qual n'és: Art d'escriure i de llegir, coneixement de tot el que ha estat escrit, essent aquesta la traducció de l'expressió grega γραμματικ`η τeχνη. Tanmateix, el concepte de literatura és més ampli. També es considera la literatura com el conjunt d'obres literàries d'un poble (literatura catalana), d'una època (literatura romàntica), d'un gènere (literatura èpica), etc. Segons apareix en el Diccionario de Autoridades de 1734, la literatura és el coneixement i ciències de les lletres. Etimològicament també deriva de la paraula llatina littera, que significa "lletres". En general, es pot entendre com a literatura qualsevol tipus de text. Fins i tot hi ha qui defensa que es pot incloure qualsevol tipus de treball basat en símbols (còmic, imatges, escultura...). Habitualment, però, es consideren com a literatura només els textos escrits d'una certa qualitat, excloent algunes formes populars com el còmic o certes novel·les "de gènere" (novel·la "rosa", "de lladres i serenos", etc). Els temes són força variats però giren al voltant de l'existència humana i les preguntes que provoca.Es considera un gènere literari cadascuna de les manifestacions formals de les obres literàries segons una classificació que té en compte l'estructura i el contingut. Des de Plató i Aristòtil fins a gairebé el segle XIX, foren establerts com a bàsics tres gèneres, que partien de la imitació i de la descripció de la natura. De la primera sorgeix el gènere dramàtic (tragèdia, drama, comèdia), de la segona el líric (poesia) i de llur fusió l'èpic.
  • Sastra (Sanskerta: शास्त्र, shastra) merupakan kata serapan dari bahasa Sanskerta śāstra, yang berarti "teks yang mengandung instruksi" atau "pedoman", dari kata dasar śās- yang berarti "instruksi" atau "ajaran". Dalam bahasa Indonesia kata ini biasa digunakan untuk merujuk kepada "kesusastraan" atau sebuah jenis tulisan yang memiliki arti atau keindahan tertentu.Yang agak bias adalah pemakaian istilah sastra dan sastrawi. Segmentasi sastra lebih mengacu sesuai defenisinya sebagai sekedar teks. Sedang sastrawi lebih mengarah pada sastra yang kental nuansa puitis atau abstraknya. Istilah sastrawan adalah salah satu contohnya, diartikan sebagai orang yang menggeluti sastrawi, bukan sastra. Selain itu dalam arti kesusastraan, sastra bisa dibagi menjadi sastra tertulis atau sastra lisan (sastra oral). Di sini sastra tidak banyak berhubungan dengan tulisan, tetapi dengan bahasa yang dijadikan wahana untuk mengekspresikan pengalaman atau pemikiran tertentu.Biasanya kesusastraan dibagi menurut daerah geografis atau bahasa.Jadi, yang termasuk dalam kategori Sastra adalah: Novel Cerita/cerpen (tertulis/lisan) Syair Pantun Sandiwara/drama Lukisan/kaligrafi
  • Литерату́ра (лат. lit(t)eratura, — написанное, от lit(t)era — буква) — в широком смысле слова: совокупность любых письменных текстов.
  • Literatura to wszystkie "sensowne twory słowne" (według definicji Stefanii Skwarczyńskiej), czyli dzieła artystyczne, tj. literatura piękna, oraz teksty użytkowe, tj. literatura stosowana, zachowane w formie pisanej lub w przekazie ustnym. Literaturę piękną dzieli się zwykle na trzy rodzaje literackie według tradycji, uzupełnianej później, Poetyki Arystotelesa: epikę (zarówno w poezji, jak i w prozie), lirykę i dramat. Do gatunków epickich zaliczamy: opowiadanie, nowelę, bajkę, powieść, legendę, baśń. Do gatunków lirycznych zaliczamy: satyrę, hymn, odę, pieśń, sonet, fraszkę, elegię, tren. Do gatunków dramatycznych zaliczamy: tragedię, komedię, dramat właściwy.W stosunku do literatury europejskiej i literatur związanych z nią stosuje się też podział na epoki (jak barok, renesans, romantyzm). Stosuje się także podziały na style literackie.== Przypisy ==
  • Literatur ist seit dem 19. Jahrhundert der Bereich aller mündlich (etwa durch Versformen und Rhythmus) oder schriftlich fixierten sprachlichen Zeugnisse. Man spricht in diesem „weiten“ Begriffsverständnis etwa von „Fachliteratur“ oder „Notenliteratur“ (Partituren) im Blick auf die hier gegebene schriftliche Fixierung. Die öffentliche Literaturdiskussion ist demgegenüber seit dem 19. Jahrhundert auf Werke ausgerichtet, denen Bedeutung als Kunst zugesprochen werden könnte, und die man im selben Moment von Trivialliteratur, von ähnlichen Werken ohne vergleichbare „literarische“, sprich künstlerische, Qualität, abgrenzt.Das Wort Literatur wurde bis in das 19. Jahrhundert hinein regulär für die Wissenschaften verwendet.
  • Литература (на латински език litera, literatura) са (най-често) произведения от писмен вид, в които авторът разказва определен сюжет, история, която е измислена с цел развлечение, поука, или др. В сюжета участват герои, които са действащи лица на историята. Като носители на литературен текст най-често се смятат книгите, но литературата може да присъства и в интернет, като цитати или като цели текстове публикувани в уеб пространството. Тя може да съществува и под формата на устни наративи.
  • Az irodalom tágabb értelemben véve írott művek, szövegek összessége. Irodalma lehet nemzeteknek, mint ahogy cégeknek, filozófiai iskoláknak és történelmi koroknak is. Általánosan elfogadott például az, hogy egy nemzet irodalma azon szövegek halmaza, melyek azt nemzetté teszik. A héber Biblia, a görög Iliasz és Odüsszeia, a magyar himnusz vagy Magyarország alaptörvénye mind az irodalom fenti meghatározásába illik.Szűkebb értelemben az irodalom olyan történetek, költemények és színdarabok összessége, amelyek művészeti alkotásként határozhatók meg. Az ilyen irodalmat a tudományos és egyéb szövegektől a szépirodalom kifejezéssel különböztethetjük meg. Az irodalom másik nagy területét az ismeretközlő irodalom vagy tényközlő irodalom jelenti. Mint alkotótevékenység, a szépirodalom a művészetek egyik ága. A szépirodalmat csoportosíthatjuk forma, műnem, műfaj, ábrázolásmód, stílus, előadásmód, téma és korszak, illetve országok, nyelvek és nemzetek szerint.A irodalmi művek létrehozásával foglalkozó személyek az írók és a költők. A szépirodalom vizsgálatát az irodalomtudomány végzi. Ezen belül az irodalmi művek, stílusok és mozgalmak történetével, az egykori szerzők személyével és értékelésével az irodalomtörténet, az alkotások egyetemes törvényszerűségeivel az irodalomelmélet és az összehasonlító irodalomtudomány, a kortárs szépirodalom értékelésével pedig az irodalomkritika foglalkozik. Egy adott nyelv irodalmát és nyelvészeti kérdéseit együttesen a filológia vizsgálja. Az irodalomtudomány fő társtudományai az esztétika, a művészettörténet és a nyelvészet.A szépirodalom körébe tartozik – főleg a 19. század előtt – a vallási, politikai és tudományos irodalom jelentős része, a történetírás és önéletírás, valamint a régi és mai esszéirodalom. Szépirodalmi művek gyakran születnek az ismeretközlő irodalomra jellemző műfajokban (például értekezés, levél vagy napló), illetve a szóbeli kommunikáció egyes narratív műfajaiban is, miután lejegyzik őket (népdal, népmese, szónoki beszéd, prédikáció). A szépirodalom mellett az újságkészítés esetében publicisztikáról (a szépirodalommal gyakran átfedésben), a különböző tudományok és szakmák esetében pedig szakirodalomról, tankönyvirodalomról és ismeretterjesztő irodalomról beszélünk. A lejegyzett zenei művek összességét zeneirodalomnak nevezzük. A szépirodalommal rokon művészeti ágak a színházművészet, a filmművészet és a zeneművészet.Szócikkünkben a továbbiakban az irodalom kifejezés alatt a szűkebb értelemben vett szépirodalmat értjük.
  • Literature, in its broadest sense, is any written work; etymologically the term derives from Latin literatura/litteratura "writing formed with letters", although some definitions include spoken or sung texts. More restrictively, it is writing that possesses literary merit, and language that foregrounds literariness, as opposed to ordinary language. Literature can be classified according to whether it is fiction or non-fiction, and whether it is poetry or prose; it can be further distinguished according to major forms such as the novel, short story or drama; and works are often categorised according to historical periods, or according to their adherence to certain aesthetic features or expectations (genre).Taken to mean only written works, literature was first produced by some of the world's earliest civilizations—those of Ancient Egypt and Sumeria—as early as the 4th millennium BC; taken to include spoken or sung texts, it originated even earlier, and some of the first written works may have been based on an already-existing oral tradition. As urban cultures and societies developed, there was a proliferation in the forms of literature. Developments in print technology allowed for literature to be distributed and experienced on an unprecedented scale, which has culminated in the twenty-first century in electronic literature.
  • Edebiyat veya yazın; olay, düşünce, duygu ve hayalleri dil aracılığı ile estetik bir şekilde ifade etme sanatıdır.
  • A Literatura é a arte de compor escritos artísticos, em prosa ou em verso, de acordo com princípios teóricos e práticos, o exercício dessa arte ou da eloquência e poesia.A palavra Literatura vem do latim "litteris" que significa "Letras", e possivelmente uma tradução do grego "grammatikee". Em latim, literatura significa uma instrução ou um conjunto de saberes ou habilidades de escrever e ler bem, e se relaciona com as artes da gramática, da retórica e da poética. Por extensão, se refere especificamente à arte ou ofício de escrever de forma artística. O termo Literatura também é usado como referência a um corpo ou um conjunto escolhido de textos como, por exemplo, a literatura médica, a literatura inglesa, literatura portuguesa, literatura japonesa etc.
  • La literatura es el arte que utiliza como instrumento la palabra. Por extensión, se refiere también al conjunto de producciones literarias de una nación, de una época o incluso de un género (la literatura griega, la literatura del siglo XVIII, la literatura fantástica, etc.) y al conjunto de obras que versan sobre un arte o una ciencia (literatura médica, literatura jurídica, etc). Es estudiada por la teoría literaria.
  • Literatura edo Elertia hitzan oinarritutako lanen multzoa da, idatziak eta ahozkoak, artea ezaugarri dutena.
  • 문학(文學)은 언어를 예술적 표현의 제재로 삼아 새로운 의미를 창출하여, 인간과 사회를 진실되게 묘사하는 예술이다. 간단하게 설명하면, 언어를 통해 인간의 삶을 미학적으로 형상화한 것이라고 볼 수 있다. 문학은 원래 문예라고 부르는 것이 옳으며, 문학을 학문의 대상으로서 탐구하는 학문의 명칭 역시 문예학(Science of Literature, Literaturwissenschaft))이다. 문예학은 음악사학, 미술사학 등과 함께 예술학의 핵심분야로서 언어학, 역사학, 철학, 종교학과 함께 인문학의 하위범주에 포함된다. 문학은 크게 순수문학과 대중문학으로 구분된다. 우리가 일반적으로 접하는 고전과 같은 문학들이 순수문학이며, 대중문학은 상업성을 띠며 수준이 상대적으로 낮은 대중을 겨냥하여 그들의 통속적 흥미와 욕구를 채워주는 가벼운 문학을 말한다.일반적으로 문학의 정의는 텍스트들의 집합이다. 각각의 국가들은 고유한 문학을 가질 수 있으며, 이는 기업이나 철학 조류, 어떤 특정한 역사적 시대도 마찬가지이다. 흔히 한 국가의 문학을 묶어서 분류한다. 예를 들어 고대 그리스어, 성서, 베오울프, 일리아드, 그리고 미국 헌법 등이 그러한 분류의 범주에 들어간다. 좀 더 일반적으로는 문학은 특정한 주제를 가진 이야기, 시, 희곡의 모음이라 할 수 있다. 이 경우, 이야기, 시, 그리고 희곡은 민족주의적인 색채를 띨 수도 아닐 수도 있다. 문학의 한 부분으로서 특정한 아이템을 구분 짓는 일은 매우 어려운 일이다. 어떤 사람들에게 "문학"은 어떠한 상징적인 기록의 형태로도 나타날 수 있는 것이다. (이를테면 이미지나 조각, 또는 문자로도 나타날 수 있다.) 그러나 또다른 사람들에게 있어 문학은 오직 문자로 이루어진 텍스트로 구성된 것만을 포함한다. 좀 더 보수적인 사람들은 그 개념이 꼭 물리적인 형태를 가진 텍스트여야 하고, 대개 그러한 형태는 종이 등의 눈에 보이는 매체에서 디지털 미디어까지 다양할 수 있다. 더 나아가 보면, "문학"과 몇몇 인기있는 기록형태의 작업들 사이에는 인식가능한 차이점이 존재한다. 이때 "문학적인 허구성"과 "문학적인 재능"이 종종 개별적인 작품들을 구별하는 데에 사용된다. 예를 들어, 찰스 디킨즈의 작품들은 대부분의 사람들에게 "문학적인 것"으로 받아들여지지만, 제프리 아처의 작품들은 영문학이라는 일반적인 범주 아래 두기에는 다소 가치가 떨어지는 것으로 생각된다. 또한 예를 들어 문법과 어법에 서투르거나, 이야기가 혼란스러워 신뢰성을 주지 않거나, 인물들의 성격에 일관성이 없을 경우에도 문학에서 제외될 수 있다. 로맨스, 범죄소설, 과학소설 등의 장르 소설도 때로 "문학"이 아닌 것으로 간주되는 경우도 있다.
  • Literatura (z lat. littera = písmeno) nebo též písemnictví v širším slova smyslu je souhrn všech psaných textů, (z lat. textum = tkanina) tj. všech existujících písemně zaznamenaných jazykových projevů lidstva. Tedy literatura umělecká, naučná, technická, časopisecká, memoárová i soukromá korespondence. V užším slova smyslu se literaturou obvykle myslí literatura umělecká, čili krásná literatura, beletrie. Literatura také působí jako inspirace pro ostatní umělce – na motivy literárních děl vznikají obrazy, sochy, písně a v moderní době také filmy.
  • La letteratura di una certa lingua è l'insieme delle opere scritte e pervenute sino al presente. Tale definizione non è affatto scontata e va precisata sotto diversi aspetti. Da un lato, le definizioni che sono state date del termine, sensibili a diverse ideologie, visioni del mondo, sensibilità politiche o filosofiche, sono diverse tra loro e spesso assolutamente inconciliabili. Assai varia è anche la misura del "campo" della letteratura e incerta la definizione di ciò che letteratura non è, tanto che vi è stato chi ha affermato che letteratura è ciò che viene chiamato letteratura, chi ha trovato nell'impossibilità della definizione la sola definizione possibile, o chi, sottolineando "la polivalenza e ambiguità del fenomeno letterario", sostiene tuttavia che "non tutto ciò che è scritto è letteratura, per diventarlo, un testo scritto dev'essere mosso da un'intenzionalità precisa e da una conseguente logica strutturante".È tuttavia vero che la letteratura di una nazione costituisce una "sintesi organica dell'anima e del pensiero d'un popolo, ovvero uno specchio della rispettiva società in un tempo definito e che varia di opera in opera.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 1738 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 20978 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 147 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 109257330 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:commons
  • Category:Literature
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:wikiquote
  • Littérature
prop-fr:wikisource
  • Catégorie:Littérature
prop-fr:wikiversity
  • Faculté:Littérature
prop-fr:wiktionary
  • littérature
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Le mot littérature, issu du latin litteratura, apparaît au début du XIIe siècle avec un sens technique de « chose écrite » puis évolue à la fin du Moyen Âge vers le sens de « savoir tiré des livres », avant d'atteindre aux XVIIe ‑ XVIIIe siècles son sens principal actuel : ensemble des œuvres écrites ou orales comportant une dimension esthétique (ex. : Une autre histoire de la littérature française, Jean d’Ormesson) ou activité participant à leur élaboration (ex.
  • Met literatuur wordt in het algemeen bedoeld: het geheel van teksten waarvan geoordeeld wordt dat ze universele waarde hebben. Traditioneel gaat het om proza- en dichtwerken die erin slagen zich in vorm, inhoud en intentie te onderscheiden van andere esthetische geschriften. In de ruimste zin is literatuur de verzameling van alle teksten, zowel geschreven als in mondelinge vorm, behorend tot het culturele erfgoed van een volk.
  • 文学(ぶんがく)とは、言語表現による芸術作品のこと。文芸ともいう。それらを研究する学問も文学と称されるが、これについては文芸学で扱う。狭義には、詩・小説・戯曲・随筆・文芸評論などを典型的な文学の例とする。西洋での文学(英: literature、仏: littérature、独: Literatur)はラテン語のlittera(文字)及びその派生語litteratura(筆記、文法、教養)を語源とし、現在では主に以下の意味を持つ。言語によって作られ、審美的な側面を持つ筆記または口述の(科学的な作品や教育的な作品などとは異なる)芸術作品の総体: 1764年初出そのような作品を創作し、研究する活動: 19世紀前半以降審美的な側面の有無に関わらず、ある主題に関係した出版物の総体: 1758年、ドイツ語Literaturから中国・日本での「文学」の語は古代より書物による学芸全般を意味したが、今日のような言葉による審美的な創作を意味するようになったのはliterature(英)、littérature(仏)の訳語として「文学」が当てられた明治時代からである(日本の近現代文学史を参照)。
  • Литерату́ра (лат. lit(t)eratura, — написанное, от lit(t)era — буква) — в широком смысле слова: совокупность любых письменных текстов.
  • Литература (на латински език litera, literatura) са (най-често) произведения от писмен вид, в които авторът разказва определен сюжет, история, която е измислена с цел развлечение, поука, или др. В сюжета участват герои, които са действащи лица на историята. Като носители на литературен текст най-често се смятат книгите, но литературата може да присъства и в интернет, като цитати или като цели текстове публикувани в уеб пространството. Тя може да съществува и под формата на устни наративи.
  • Edebiyat veya yazın; olay, düşünce, duygu ve hayalleri dil aracılığı ile estetik bir şekilde ifade etme sanatıdır.
  • La literatura es el arte que utiliza como instrumento la palabra. Por extensión, se refiere también al conjunto de producciones literarias de una nación, de una época o incluso de un género (la literatura griega, la literatura del siglo XVIII, la literatura fantástica, etc.) y al conjunto de obras que versan sobre un arte o una ciencia (literatura médica, literatura jurídica, etc). Es estudiada por la teoría literaria.
  • Literatura edo Elertia hitzan oinarritutako lanen multzoa da, idatziak eta ahozkoak, artea ezaugarri dutena.
  • Sastra (Sanskerta: शास्त्र, shastra) merupakan kata serapan dari bahasa Sanskerta śāstra, yang berarti "teks yang mengandung instruksi" atau "pedoman", dari kata dasar śās- yang berarti "instruksi" atau "ajaran". Dalam bahasa Indonesia kata ini biasa digunakan untuk merujuk kepada "kesusastraan" atau sebuah jenis tulisan yang memiliki arti atau keindahan tertentu.Yang agak bias adalah pemakaian istilah sastra dan sastrawi. Segmentasi sastra lebih mengacu sesuai defenisinya sebagai sekedar teks.
  • Literatura és l'art d'escriure. Etimològicament, el mot deriva de la paraula llatina litteratura, el sentit original de la qual n'és: Art d'escriure i de llegir, coneixement de tot el que ha estat escrit, essent aquesta la traducció de l'expressió grega γραμματικ`η τeχνη. Tanmateix, el concepte de literatura és més ampli. També es considera la literatura com el conjunt d'obres literàries d'un poble (literatura catalana), d'una època (literatura romàntica), d'un gènere (literatura èpica), etc.
  • A Literatura é a arte de compor escritos artísticos, em prosa ou em verso, de acordo com princípios teóricos e práticos, o exercício dessa arte ou da eloquência e poesia.A palavra Literatura vem do latim "litteris" que significa "Letras", e possivelmente uma tradução do grego "grammatikee". Em latim, literatura significa uma instrução ou um conjunto de saberes ou habilidades de escrever e ler bem, e se relaciona com as artes da gramática, da retórica e da poética.
  • Az irodalom tágabb értelemben véve írott művek, szövegek összessége. Irodalma lehet nemzeteknek, mint ahogy cégeknek, filozófiai iskoláknak és történelmi koroknak is. Általánosan elfogadott például az, hogy egy nemzet irodalma azon szövegek halmaza, melyek azt nemzetté teszik.
  • Literature, in its broadest sense, is any written work; etymologically the term derives from Latin literatura/litteratura "writing formed with letters", although some definitions include spoken or sung texts. More restrictively, it is writing that possesses literary merit, and language that foregrounds literariness, as opposed to ordinary language.
  • 문학(文學)은 언어를 예술적 표현의 제재로 삼아 새로운 의미를 창출하여, 인간과 사회를 진실되게 묘사하는 예술이다. 간단하게 설명하면, 언어를 통해 인간의 삶을 미학적으로 형상화한 것이라고 볼 수 있다. 문학은 원래 문예라고 부르는 것이 옳으며, 문학을 학문의 대상으로서 탐구하는 학문의 명칭 역시 문예학(Science of Literature, Literaturwissenschaft))이다. 문예학은 음악사학, 미술사학 등과 함께 예술학의 핵심분야로서 언어학, 역사학, 철학, 종교학과 함께 인문학의 하위범주에 포함된다. 문학은 크게 순수문학과 대중문학으로 구분된다. 우리가 일반적으로 접하는 고전과 같은 문학들이 순수문학이며, 대중문학은 상업성을 띠며 수준이 상대적으로 낮은 대중을 겨냥하여 그들의 통속적 흥미와 욕구를 채워주는 가벼운 문학을 말한다.일반적으로 문학의 정의는 텍스트들의 집합이다.
  • La letteratura di una certa lingua è l'insieme delle opere scritte e pervenute sino al presente. Tale definizione non è affatto scontata e va precisata sotto diversi aspetti. Da un lato, le definizioni che sono state date del termine, sensibili a diverse ideologie, visioni del mondo, sensibilità politiche o filosofiche, sono diverse tra loro e spesso assolutamente inconciliabili.
  • Literatura (z lat. littera = písmeno) nebo též písemnictví v širším slova smyslu je souhrn všech psaných textů, (z lat. textum = tkanina) tj. všech existujících písemně zaznamenaných jazykových projevů lidstva. Tedy literatura umělecká, naučná, technická, časopisecká, memoárová i soukromá korespondence. V užším slova smyslu se literaturou obvykle myslí literatura umělecká, čili krásná literatura, beletrie.
  • Literatur ist seit dem 19. Jahrhundert der Bereich aller mündlich (etwa durch Versformen und Rhythmus) oder schriftlich fixierten sprachlichen Zeugnisse. Man spricht in diesem „weiten“ Begriffsverständnis etwa von „Fachliteratur“ oder „Notenliteratur“ (Partituren) im Blick auf die hier gegebene schriftliche Fixierung. Die öffentliche Literaturdiskussion ist demgegenüber seit dem 19.
  • Literatura to wszystkie "sensowne twory słowne" (według definicji Stefanii Skwarczyńskiej), czyli dzieła artystyczne, tj. literatura piękna, oraz teksty użytkowe, tj. literatura stosowana, zachowane w formie pisanej lub w przekazie ustnym. Literaturę piękną dzieli się zwykle na trzy rodzaje literackie według tradycji, uzupełnianej później, Poetyki Arystotelesa: epikę (zarówno w poezji, jak i w prozie), lirykę i dramat.
rdfs:label
  • Littérature
  • Edebiyat
  • Irodalom
  • Letteratura
  • Literatur
  • Literatura
  • Literatura
  • Literatura
  • Literatura
  • Literatura
  • Literatura
  • Literature
  • Literatuur
  • Sastra
  • Литература
  • Литература
  • 文学
  • 문학
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:activity of
is dbpedia-owl:approach of
is dbpedia-owl:domain of
is dbpedia-owl:education of
is dbpedia-owl:genre of
is dbpedia-owl:knownFor of
is dbpedia-owl:literaryGenre of
is dbpedia-owl:mainInterest of
is dbpedia-owl:occupation of
is dbpedia-owl:product of
is dbpedia-owl:profession of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:activités of
is prop-fr:approche of
is prop-fr:champs of
is prop-fr:collections of
is prop-fr:discipline of
is prop-fr:formation of
is prop-fr:genre of
is prop-fr:options of
is prop-fr:principauxIntérêts of
is prop-fr:produits of
is prop-fr:profession of
is prop-fr:profession(s)_ of
is prop-fr:spécialité(s)_ of
is prop-fr:travaux of
is skos:subject of
is foaf:primaryTopic of