Les langues finno-ougriennes sont une famille de langues parlées en Europe, sur une vaste aire géographique qui va de la mer Baltique et du nord de la Scandinavie jusqu'à l'Oural et au Don. Le nombre total de locuteurs de ces langues est estimé à 25 millions de personnes. Toutefois, le nombre de locuteurs varie très fortement selon les langues, allant de 14 millions pour le hongrois jusqu'à quelques locuteurs isolés pour le vote.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Les langues finno-ougriennes sont une famille de langues parlées en Europe, sur une vaste aire géographique qui va de la mer Baltique et du nord de la Scandinavie jusqu'à l'Oural et au Don. Le nombre total de locuteurs de ces langues est estimé à 25 millions de personnes. Toutefois, le nombre de locuteurs varie très fortement selon les langues, allant de 14 millions pour le hongrois jusqu'à quelques locuteurs isolés pour le vote. Un certain nombre de langues finno-ougriennes ont disparu au cours du XXe siècle et plusieurs autres sont menacées d'extinction.Les langues finno-ougriennes sont habituellement considérées comme formant l'une des deux grandes branches de la famille des langues ouraliennes, l'autre branche étant celle des langues samoyèdes. Cette dichotomie a été fortement remise en question ces dernières années, la branche samoyède étant désormais placée par certains au même niveau de ramification que les autres sous-familles. Avec l'effacement de cette dichotomie, le sens du terme « finno-ougrien » s'est élargi et le mot est de plus en plus souvent utilisé pour désigner l'ensemble de la famille ouralienne, y compris les langues samoyèdes. Depuis leur création dans les années 1960, les congrès mondiaux rassemblant tous les cinq ans les spécialistes des langues ouraliennes ont pour nom officiel « Congrès mondial des finno-ougristes ».
  • As línguas fino-úgricas ou fino-ugrianas formam uma sub-família das línguas uralianas. A maioria dos lingüistas entendem que o húngaro, o finlandês e o estoniano, dentre outros idiomas, devem ser incluídos neste grupo. Ao contrário da maioria das línguas faladas na Europa, o grupo fino-úgrico não integra a família indo-européia das línguas. Alguns lingüistas usam os termos "fino-úgrico" e "uraliano" como sinônimos.
  • Ugrofinské jazyky tvoří společně se samojedskými jazyky uralskou jazykovou rodinu. Přestože se jimi mluví na rozlehlých plochách Eurasie, nepatří do rodiny indoevropských jazyků.Termín „ugrofinské“ je však dnes považován za sporný, neboť někteří lingvisté mají zato, že obě podskupiny ugrofinských jazyků, tj. finsko-permské jazyky a ugrické jazyky k sobě mají zhruba stejně daleko, jako k nim má jiná skupina uralských jazyků, jazyky samojedské. Občas se termín „ugrofinské jazyky“ používá též pro celou uralskou jazykovou rodinu.Ugrofinské jazyky mají kolem 22 milionů mluvčích, a to zejména ve východní, severní a střední Evropě a na západní Sibiři.
  • フィン・ウゴル語派(フィン・ウゴルごは)は、ウラル語族に属する言語群。ハンガリー語、フィンランド語、エストニア語などを含む。このほかにロシア連邦などに分布する多数の少数民族の言語を含むが、すでに絶滅した言語、現在危機に瀕する言語も多い。シベリア北部のサモイェード語派とともにウラル語族を構成する。しかし、話者の人種という面から見ると、サモイェード語派の話者がモンゴロイドであるのに対してウゴル諸語とフィン・ペルム諸語のうちフィン・ヴォルガ諸語は明らかにコーカソイドに属しているが、彼らのごく一部がモンゴロイドの遺伝子を持っている。それ以外のフィン・ペルム諸語はゲルマン系の容貌を持つコーカソイドである。
  • Języki ugrofińskie – grupa języków w obrębie języków uralskich lub uralsko-jukagirskich (liga uralo-ałtajska).Posługuje się nimi ok. 24 mln mówiących, zamieszkujących Europę Północną, Syberię, a także Węgry. Grupa ta dzieli się na dwa zespoły: fiński (zwany czasem zachodniougrofińskim, fińsko-permskim) i ugryjski. Najważniejsze z nich to języki węgierski, fiński, estoński oraz mordwiński; jednak wieloma językami z tej grupy posługują się niewielkie społeczności zamieszkujące daleką północ Rosji i wraz z postępującą asymilacją tych ludów wiele z tych języków zagrożonych jest wymarciem.Cechą charakterystyczną języków z tej grupy jest występowanie dużej liczby przypadków, co może być również powodem bardzo długich wyrazów w tych językach.Pokrewieństwo między różnymi członkami tej rodziny polega przede wszystkim na zbliżonej strukturze języka, podczas gdy w słownictwie jest niewiele podobieństw. Prajęzyki, z których powstały następnie fiński i węgierski, rozdzieliły się wiele tysięcy lat temu, toteż ich podobieństwo jest nie większe niż pomiędzy członkami różnych podrodzin języków indoeuropejskich, na przykład pomiędzy polskim a niemieckim.
  • Угро-финските езици са подсемейство на уралските езици и се делят на следните езикови групи: угърски, фински (волго-фински и балто-фински), пермски и саамски. Те не произлизат нито от индоевропейските езици, нито от тюркските езици. Техният произход е спорен и до ден днешен. Приема се, че техният език-прародител е говорен на териоторията на днешна европейска Русия и Украйна, както и около планината Урал. За първи път фински народи се споменават от римския историк Тацит. От 17 век насам започват да се изследват систематично. Досега няма единно мнение за това кога и как пермските езици са се отделили от волго- и балто-финските и саамските, както и дали изобщо принадлежат към т. нар. угро-финско семейство, а не са просто друг клон на алтайските езици. Въпреки това всички угро-фински езици имат следните общи характеристики: те са аглутинативни, не притежават категорията „род“ и изразяват притежание не чрез местоимения, а чрез окончания. До момента са открити около 200 думи с общ корен, най-вече описващи частите на тялото, растения и животни.
  • A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot. A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál-hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik (vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve.A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok. A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók. A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos.
  • 핀우그리아어파는 우랄어족에 속하는 언어군으로 헝가리어, 핀란드어, 에스토니아어 등을 포함한다. 이 밖에 러시아 연방 등에 분포하는 다수의 소수 민족 언어를 포함하지만, 이미 멸종한 언어, 현재 위기에 직면한 언어도 많다. 시베리아 북부의 사모예드어파와 함께 우랄어족을 구성한다.
  • Шаблон:Яз-группаФи́нно-уго́рские языки́ (встречается также вариант у́гро-фи́нские) — группа родственных языков, образующих ветвь в составе уральской языковой семьи. Распространены в Венгрии, Норвегии, России, Финляндии, Швеции, Эстонии и других странах.В древности носители финно-угорских языков образовали несколько археологических культур на севере Европы — ямочной керамики и ямочно-гребенчатой керамики.
  • Les llengües ugrofineses o finoúgriques formen una subfamília de les llengües uralianes. A diferència de moltes de les altres llengües parlades a Europa, les llengües ugrofineses no formen part de la família de llengües indoeuropees. Les llengües uralianes inclouen també les llengües samoièdiques, i alguns lingüistes usen els termes ugrofinès i uralià com a sinònims. Moltes de les més petites llengües ugrofineses estan en perill d'extinció.
  • Finno-Ugric (/ˌfɪnoʊˈjuːɡrɪk/ or /ˌfɪnoʊˈuːɡrɪk/), Finno-Ugrian or Fenno-Ugric is a traditional grouping of all languages in the Uralic language family except the Samoyedic languages. Its commonly accepted status as a subfamily of Uralic is based on criteria formulated in the 19th-century and is often criticized by contemporary linguists. The three most-spoken Uralic languages, Hungarian, Finnish, and Estonian, are all included in Finno-Ugric.Linguistic roots common to both branches of the traditional Finno-Ugric language tree (Finno-Permic and Ugric) are distant. About 200 words[citation needed] with common roots in all main Finno-Ugric languages have been identified by philologists including 55 about fishing, 15 about reindeer, and three about commerce.The term Finno-Ugric, which originally referred to the entire family, is sometimes used as a synonym for the term Uralic, which includes the Samoyedic languages, as commonly happens when a language family is expanded with further discoveries.
  • De Finoegrische (of Fins-Oegrische) talen vormen een taalfamilie met twee belangrijke takken, de Fins-Permische en de Oegrische.
  • Le lingue ugrofinniche (o finnougriche) sono un gruppo linguistico diffuso soprattutto nell'Europa orientale e settentrionale. Esse costituiscono, assieme alle lingue samoiede, la famiglia linguistica uralica.Diversamente dalla maggior parte delle lingue europee, le lingue ugrofinniche non hanno un legame di parentela con la famiglia delle lingue indoeuropee. Spesso i termini ugrofinnico ed uralico vengono confusi. Molte delle lingue ugrofinniche più piccole si trovano in pericolo o sono prossime all'estinzione.
  • Las lenguas ugrofinesas forman una hipotética subfamilia de las lenguas urálicas. Demográficamente el húngaro, el finés y el estonio son las lenguas más destacadas del grupo. A diferencia de muchas de las otras lenguas habladas en Europa, las lenguas ugrofinesas no forman parte de la familia indoeuropea. Las lenguas urálicas incluyen también a las lenguas samoyedas, e históricamente se ha usado el término ugrofinés como sinónimo de urálico, aunque no es el uso moderno más extendido. Muchas de las más pequeñas lenguas ugrofinesas están en peligro de extinción.
  • Die finno-ugrischen Sprachen (auch finnugrische oder ugro-finnische Sprachen)bilden zusammen mit dem samojedischen Zweig dieuralische Sprachfamilie. Die finno-ugrischen Sprachen gliedern sich in zwei Zweige: den finnischen und den ugrischen Zweig. Die eine finno-ugrische Sprache sprechenden Völker nennt man Finno-Ugrier oder finno-ugrische Völker.
dbpedia-owl:iso6392Code
  • fiu
dbpedia-owl:languageCode
  • fiu
dbpedia-owl:spokenIn
dbpedia-owl:sudocId
  • 027236277
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 1853 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 10558 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 99 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110424688 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:année
  • 1998 (xsd:integer)
prop-fr:bnf
  • 37544234 (xsd:integer)
prop-fr:carte
  • Lenguas finougrias.png
prop-fr:collection
  • Routledge language family descriptions
prop-fr:consultéLe
  • 2014-10-17 (xsd:date)
prop-fr:couleurfamille
  • limegreen
prop-fr:directeur
  • oui
prop-fr:fr
  • Kalevi Wiik
  • olonetsien
  • proto-ouralien
  • same de Kainuu
  • same de Kemi
prop-fr:ietf
  • fiu
prop-fr:isbn
  • 0 (xsd:integer)
prop-fr:iso
  • fiu
prop-fr:lang
  • en
prop-fr:langue
  • en
  • en
prop-fr:lccn
  • 96029898 (xsd:integer)
prop-fr:lienÉditeur
  • Routledge
prop-fr:lieu
  • Londres, New York
prop-fr:lireEnLigne
prop-fr:légendeCarte
  • Répartition géographique des différentes langues finno-ougriennes.
prop-fr:nom
  • Abondolo
  • Langues finno-ougriennes
prop-fr:oclc
  • 468378953 (xsd:integer)
prop-fr:pagesTotales
  • XXIV-619
prop-fr:pays
  • Hongrie et pays voisins, Finlande, Norvège, Suède, Estonie, Lettonie, Russie
prop-fr:prénom
  • Daniel Mario
prop-fr:sudoc
  • 27236277 (xsd:integer)
prop-fr:titre
  • The Uralic languages
prop-fr:trad
  • Kainuu Sami language
  • Kemi Sami
  • Olonetsian language
  • Proto-Uralic language
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:éditeur
  • Routledge
prop-fr:étendue
  • collective
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Les langues finno-ougriennes sont une famille de langues parlées en Europe, sur une vaste aire géographique qui va de la mer Baltique et du nord de la Scandinavie jusqu'à l'Oural et au Don. Le nombre total de locuteurs de ces langues est estimé à 25 millions de personnes. Toutefois, le nombre de locuteurs varie très fortement selon les langues, allant de 14 millions pour le hongrois jusqu'à quelques locuteurs isolés pour le vote.
  • As línguas fino-úgricas ou fino-ugrianas formam uma sub-família das línguas uralianas. A maioria dos lingüistas entendem que o húngaro, o finlandês e o estoniano, dentre outros idiomas, devem ser incluídos neste grupo. Ao contrário da maioria das línguas faladas na Europa, o grupo fino-úgrico não integra a família indo-européia das línguas. Alguns lingüistas usam os termos "fino-úgrico" e "uraliano" como sinônimos.
  • フィン・ウゴル語派(フィン・ウゴルごは)は、ウラル語族に属する言語群。ハンガリー語、フィンランド語、エストニア語などを含む。このほかにロシア連邦などに分布する多数の少数民族の言語を含むが、すでに絶滅した言語、現在危機に瀕する言語も多い。シベリア北部のサモイェード語派とともにウラル語族を構成する。しかし、話者の人種という面から見ると、サモイェード語派の話者がモンゴロイドであるのに対してウゴル諸語とフィン・ペルム諸語のうちフィン・ヴォルガ諸語は明らかにコーカソイドに属しているが、彼らのごく一部がモンゴロイドの遺伝子を持っている。それ以外のフィン・ペルム諸語はゲルマン系の容貌を持つコーカソイドである。
  • 핀우그리아어파는 우랄어족에 속하는 언어군으로 헝가리어, 핀란드어, 에스토니아어 등을 포함한다. 이 밖에 러시아 연방 등에 분포하는 다수의 소수 민족 언어를 포함하지만, 이미 멸종한 언어, 현재 위기에 직면한 언어도 많다. 시베리아 북부의 사모예드어파와 함께 우랄어족을 구성한다.
  • Шаблон:Яз-группаФи́нно-уго́рские языки́ (встречается также вариант у́гро-фи́нские) — группа родственных языков, образующих ветвь в составе уральской языковой семьи. Распространены в Венгрии, Норвегии, России, Финляндии, Швеции, Эстонии и других странах.В древности носители финно-угорских языков образовали несколько археологических культур на севере Европы — ямочной керамики и ямочно-гребенчатой керамики.
  • Les llengües ugrofineses o finoúgriques formen una subfamília de les llengües uralianes. A diferència de moltes de les altres llengües parlades a Europa, les llengües ugrofineses no formen part de la família de llengües indoeuropees. Les llengües uralianes inclouen també les llengües samoièdiques, i alguns lingüistes usen els termes ugrofinès i uralià com a sinònims. Moltes de les més petites llengües ugrofineses estan en perill d'extinció.
  • De Finoegrische (of Fins-Oegrische) talen vormen een taalfamilie met twee belangrijke takken, de Fins-Permische en de Oegrische.
  • Die finno-ugrischen Sprachen (auch finnugrische oder ugro-finnische Sprachen)bilden zusammen mit dem samojedischen Zweig dieuralische Sprachfamilie. Die finno-ugrischen Sprachen gliedern sich in zwei Zweige: den finnischen und den ugrischen Zweig. Die eine finno-ugrische Sprache sprechenden Völker nennt man Finno-Ugrier oder finno-ugrische Völker.
  • Finno-Ugric (/ˌfɪnoʊˈjuːɡrɪk/ or /ˌfɪnoʊˈuːɡrɪk/), Finno-Ugrian or Fenno-Ugric is a traditional grouping of all languages in the Uralic language family except the Samoyedic languages. Its commonly accepted status as a subfamily of Uralic is based on criteria formulated in the 19th-century and is often criticized by contemporary linguists.
  • Угро-финските езици са подсемейство на уралските езици и се делят на следните езикови групи: угърски, фински (волго-фински и балто-фински), пермски и саамски. Те не произлизат нито от индоевропейските езици, нито от тюркските езици. Техният произход е спорен и до ден днешен. Приема се, че техният език-прародител е говорен на териоторията на днешна европейска Русия и Украйна, както и около планината Урал. За първи път фински народи се споменават от римския историк Тацит.
  • A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén.
  • Le lingue ugrofinniche (o finnougriche) sono un gruppo linguistico diffuso soprattutto nell'Europa orientale e settentrionale. Esse costituiscono, assieme alle lingue samoiede, la famiglia linguistica uralica.Diversamente dalla maggior parte delle lingue europee, le lingue ugrofinniche non hanno un legame di parentela con la famiglia delle lingue indoeuropee. Spesso i termini ugrofinnico ed uralico vengono confusi.
  • Języki ugrofińskie – grupa języków w obrębie języków uralskich lub uralsko-jukagirskich (liga uralo-ałtajska).Posługuje się nimi ok. 24 mln mówiących, zamieszkujących Europę Północną, Syberię, a także Węgry. Grupa ta dzieli się na dwa zespoły: fiński (zwany czasem zachodniougrofińskim, fińsko-permskim) i ugryjski.
  • Ugrofinské jazyky tvoří společně se samojedskými jazyky uralskou jazykovou rodinu. Přestože se jimi mluví na rozlehlých plochách Eurasie, nepatří do rodiny indoevropských jazyků.Termín „ugrofinské“ je však dnes považován za sporný, neboť někteří lingvisté mají zato, že obě podskupiny ugrofinských jazyků, tj. finsko-permské jazyky a ugrické jazyky k sobě mají zhruba stejně daleko, jako k nim má jiná skupina uralských jazyků, jazyky samojedské.
  • Las lenguas ugrofinesas forman una hipotética subfamilia de las lenguas urálicas. Demográficamente el húngaro, el finés y el estonio son las lenguas más destacadas del grupo. A diferencia de muchas de las otras lenguas habladas en Europa, las lenguas ugrofinesas no forman parte de la familia indoeuropea. Las lenguas urálicas incluyen también a las lenguas samoyedas, e históricamente se ha usado el término ugrofinés como sinónimo de urálico, aunque no es el uso moderno más extendido.
rdfs:label
  • Langues finno-ougriennes
  • Finno-Ugric languages
  • Finno-ugrische Sprachen
  • Finnugor nyelvek
  • Fins-Oegrische talen
  • Języki ugrofińskie
  • Lenguas ugrofinesas
  • Lingue ugrofinniche
  • Llengües ugrofineses
  • Línguas fino-úgricas
  • Ugrofinské jazyky
  • Угро-фински езици
  • Финно-угорские языки
  • フィン・ウゴル語派
  • 핀우그리아어파
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Langues finno-ougriennes
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:principauxIntérêts of
is foaf:primaryTopic of