Lady Jeanne Grey (en anglais : Jane Grey ; née en octobre 1537 – morte par décapitation le 12 février 1554), petite-nièce du roi Henri VIII, régna sur le royaume d'Angleterre pendant à peine plus d'une semaine en juillet 1553, ce qui lui vaut le surnom de « reine de neuf jours ».Elle peut monter sur le trône anglais après que le roi Édouard VI, son prédécesseur, a déclaré illégitimes deux filles d'Henri, Marie et Élisabeth, afin d'éviter que le pays ne soit dirigé par une reine catholique.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Lady Jeanne Grey (en anglais : Jane Grey ; née en octobre 1537 – morte par décapitation le 12 février 1554), petite-nièce du roi Henri VIII, régna sur le royaume d'Angleterre pendant à peine plus d'une semaine en juillet 1553, ce qui lui vaut le surnom de « reine de neuf jours ».Elle peut monter sur le trône anglais après que le roi Édouard VI, son prédécesseur, a déclaré illégitimes deux filles d'Henri, Marie et Élisabeth, afin d'éviter que le pays ne soit dirigé par une reine catholique. Cependant, Jeanne Grey se fait rapidement évincer par sa cousine Marie, qui la fait enfermer à la tour de Londres, tout en semblant vouloir l'épargner. Elle la fait cependant exécuter en raison de la participation supposée de Jeanne à un complot contre la reine et de la révolte menée par son père, le duc de Suffolk.Lady Jeanne, en dépit de son jeune âge (16 ans) au moment de sa mort, avait déjà été repérée par ses contemporains comme « une dame de bonne réputation ». Elle est d'ailleurs décrite par l’historienne Alison Weir (en) comme « un des esprits féminins les plus érudits du XVIe siècle ».
  • Lady Jane Grey (Bradgate, 1537 – Londra, 12 febbraio 1554) fu regina d'Inghilterra e d'Irlanda per soli nove giorni, dal 10 al 19 luglio 1553.In quanto figlia di Frances Brandon, a sua volta figlia della principessa Maria Tudor, e di Henry Grey, era pronipote di Enrico VIII e quarta nella linea di successione al trono inglese.
  • Juana I de Inglaterra (en inglés: Jane Grey, Bradgate, Leicestershire, 12 de octubre de 1537 – Londres, 12 de febrero de 1554), reina de Inglaterra durante nueve días en 1553, lo que la convirtió en la segunda mujer en acceder al trono inglés, después de la reina Matilde de Inglaterra. Pese a su corta edad, se la considera una de las mujeres más cultas de la corte inglesa de su tiempo. Nieta de María Tudor, duquesa de Suffolk y reina de Francia, bisnieta de Enrique VII de Inglaterra. Sobrina nieta de Enrique VIII y sobrina segunda de sus hijos, María, Isabel y Eduardo VI.
  • Joana Grey (em inglês: Jane Grey, também conhecida como Lady Jane Grey; 1537 - 12 de Fevereiro de 1554) por vezes conhecida como A Rainha dos Nove Dias, foi Rainha de Inglaterra por cerca de nove dias em 1553, mas nunca foi coroada. Era filha de Henrique Grey, Duque de Suffolk e de Lady Frances Brandon, uma sobrinha-neta de Henrique VIII de Inglaterra (sua mãe era filha de Maria Tudor, irmã de Henrique VIII) por via feminina, de quem herdou a pretensão ao trono. Foi casada com Lord Guilford Dudley.Joana subiu ao trono por desejo do Rei Eduardo VI, que a deixou como Rainha ao morrer e destronou suas duas meia-irmãs (Maria I e Isabel I). Porém Joana foi retirada do trono por Maria I e depois condenada e executada por traição.Lady Joana teve uma reputação de uma das mulheres mais cultas da sua época.
  • Jane Grey (Leicestershire megye, Bradgate Park vagy London, 1536 vége/37 tavasza vagy októbere - 1554. február 12.) angol és ír királynő 1553. július 6/10-étől 1553. július 19-éig. Henry Grey, Suffolk 1. hercege és Lady Frances Brandon harmadik gyermeke, egyben második leánya az öt Grey-testvér közül. Négy édestestvére (egy csecsemőként meghalt fiú és egy ugyancsak csecsemőként meghalt leány, valamint Catherine és Mary)és anyja második frigyéből még két féltestvére (a csecsemőként meghalt Elizabeth és egy halvaszületett fiú) is született.Jane Grey-t kora egyik legműveltebb hölgyeként tartják számon még ma is. Intelligencia és kifinomultság terén csak riválisai, I. Mária és I. Erzsébet vehették fel vele a versenyt a 16. századi Angliában.Édestestvérei: Catherine Grey (1540. augusztus 25 - 1568. január 26.), előbb Henry Herbert, majd pedig Edward Seymour felesége, első férjétől nem született gyermeke, második férjétől azonban két fia is született, Thomas és Edward Mary Grey (1545 - 1578. április 20.), Thomas Keyes felesége, ám nem született gyermekükFéltestvérei: Elizabeth Stokes (1554 novembere), halva született Elizabeth Stokes (1555. július 16 - 1556. február 7.) Egy halva született fiú (1556 decembere)Állítólag szülei terrorban tartották egész gyermekkorában, s még arra is veréssel vették rá, hogy hozzámenjen Guilford Dudley-hoz, akivel előtte nem is látták egymást egy percre sem. Jane így fogalmazta meg, hogy akkoriban mit is vártak el tőle szülei: ,, Amikor apám és anyám jelen vannak, nem is tudom, hogy mi lenne a helyes. Beszélni vagy csendben maradni, leülni, állni vagy távozni, enni vagy inni, boldognak vagy szomorúnak lenni, varrni vagy hangszeren játszani, táncolni, vagy bármi mást csinálni. Mindig azt kell előtérbe helyeznem, ami súlyban vagy összegben mérhető, máskülönben maró gúnnyal viszonyulnak hozzám, s csúful bánnak velem, oly módokon, melyeket inkább nem is neveznék nevükön. Olyankor mindig azt gondolom, a Pokolban vagyok. "1544-ben lépett érvénybe az ún. ,,Harmadik Utódlási Törvény", mely tulajdonképpen VIII. Henrik megelőlegezett végrendelete is volt egyben. Ennek értelmében természetesen Eduárd herceg állt az öröklési sorrend első helyén, ám ha utód nélkül hal meg, utána féltestvére, Mária léphet trónra, s ha ő is gyermektelen marad, akkor örökli utána a koronát húga, Erzsébet hercegnő. VIII. Henrik kihagyta az okiratból lehetséges trónörökösként Frances Brandon-t, Jane Grey édesanyját, aki Henrik húgának, Máriának volt a leánya. Ugyancsak kizárta az öröklési sorból másik lánytestvére, Margit unokáját, Stuárt Mária skót királynőt, mivel nőrokona katolikus hitben élt és nevelkedett. 1547 februárjában, nem sokkal VIII. Henrik halála után Jane Thomas Seymour háztartásába került, aki hamarosan nőül vette a király özvegyét, Katherine Parr-t. Jane a házaspárral élt, egészen Katherine 1548 szeptemberi haláláig, aki gyermekágyi lázban hunyt el. Jane-t, aki VIII. Henrik húgának, Mária hercegnőnek volt az unokája, és a protestáns vallás buzgó híve, VI. Eduárd utódjává nevezte ki, apja intézkedéseivel ellentétben, nővéreinek, Máriának és Erzsébetnek mellőzésével. (Eduárd király nem nősült meg és utódai sem születtek, ezért úgy döntött, inkább választja örököséül ugyancsak protestáns vallású rokonát, Jane-t, mint saját nővérét, a buzgó katolikus Mária hercegnőt. 1553 nyarán VI. Eduárd haldoklott, ezért igyekezett minél gyorsabban és eredményesebben rendezni az utódlás témakörét, még mielőtt meghalna, s megkezdődnének a trónviszályok a kizárólag női örökösök között. Először úgy képzelte el, hogy Jane és két húga fiúgyermekeire hagyományozza a koronát, ám sajnos már nem maradt elég idő ahhoz, hogy a három fiatalasszony gyermeket szüljön, mivel Jane és Catherine akkor még csak alig két hónapja voltak férjnél. Így a király végül annál a megoldásnál maradt, hogy Jane lesz az utódja Anglia trónján.) Eduárdot John Dudley, Northumberland hercege beszélte rá erre a lépésre; legifjabb fia, Guilford Dudley lord Jane Grey férje volt, habár előtte az is kilátásban volt már, hogy Jane férje Edward Seymour legidősebb fia, Lord Hertford lesz majd (Jane apja ajánlotta fel lányát mint Hertford leendő menyasszonyát), sőt, még maga Thomas Seymour neve is felmerült mint lehetséges kérő, ám őt még 1548 végén letartóztatták felségárulás vádjával, ugyanis VI. Eduárd rossz néven vette, hogy Thomas úgy akart Anglia királya lenni mint a trónörökös, Jane Grey férje. Végül Guilford Dudley lett a lány vőlegénye, az eljegyzésre 1553 tavaszán került sor. (A pár végül 1553. május 21-én kelt egybe, a Durham House-ban. Aznap rajtuk kívül még két frigy is megköttetett: Jane húga, Catherine Grey Pembroke grófjához, míg Guilford Dudley testvére, Katherine Huntingdon grófjának fiához ment nőül.) VI. Eduárd halála után (1553. július 6.) a northumberlandi herceg csakugyan kikiáltatta Jane Grey-t királynőnek, bár a fiatal és a politikában teljesen járatlan lány a tudományokkal, azon belül is a humanista nézetekkel foglalkozott szívesen, például Platónt görögül olvasgatta, azonkívül tanult latinul és héberül, valamint olaszul is. Világosan látta helyzetét: „A korona nem az én jussom, és nem kedvemre való. Mária a törvényes trónörökös.” - mondta. Jane édesanyja, habár ő maga nem lehetett királynő, ám legalább leányából uralkodónő lett, ami hatalmas megelégedéssel és gőgös büszkeséggel töltötte el az asszonyt, akárcsak Henry Grey-t.Mivel az angolokat felháborította a northumberlandi herceg eljárásának törvénytelensége, mihelyt Mária, VI. Edward idősebb nővére Norfolkban magát hívei által királynőnek kiáltatta ki, a titkos tanács, a főváros, a hajóhad és a grófságok legnagyobb része hozzá csatlakozott. Maga Northumberland is, csapataitól elhagyatva, behódolt Máriának, mire ő bevonult Londonba, s Jane Grey-t férjével, apjával és apósával együtt azonnal a Towerbe záratta. Northumberland-et már augusztus 22-én kivégezték, ellenben Henry Grey, Suffolk hercege, Jane Grey apja visszanyerte szabadságát. Jane Grey-re és férjére kimondták ugyan a halálos ítéletet, de nem hajtották végre és a szigorú őrizet alatt a Towerben maradt. (Guilford két bátyja, és a volt canterbury-i érsek, Thomas Cranmer is fogságba esett, amiért nem támogatták Mária királynővé választását. Az ellenük folyó perre 1553. november 13-án került sor, London városában. A nemesekből álló bíróság elnökei Sir Thomas White és Norfolk 3. hercege voltak. Rajtuk kívül még jelen volt Derby 3. grófja, és Bath 2. grófja is. Habár Mária királynő igyekezett elkerülni, hogy halálra ítélje rokonát, Jane-t, ám a bírák bűnösnek találták a lady-t, mivel 9 napos rövid uralma alatt úgy írta alá az ország ügyeivel kapcsolatos iratokat mint ,,Jane királynő". Mária szerette volna azt hinni, hogy Jane-t valóban akaratán kívül tette meg királynőnek a lány hatalomra éhes apósa, Northumberland hercege, ám a főnemesekből álló bizottság végül meggyőzte az uralkodónőt Jane felelősségéről ezügyben.) Ám amikor 1554 februárjában Suffolk herceg a Mária megbuktatására irányuló, ifjabb Thomas Wyatt-féle felkeléshez csatlakozott, Mária Jane Grey-t férjével együtt kivégeztette (1554. február 12., először nem tudták eldönteni, hogy máglyahalálra, vagy lefejezésre ítéljék-e a megbuktatott királynőt, ám Mária végül ,,kegyesen" fővesztést rendelt el számára, ami egy sokkal gyorsabb és humánusabb formája volt a kivégzésnek)Február 12-én reggel Guilford lépett először a vérpadra a Tower Hill-en, ahol fejét vették. Nem sokkal később Jane következett, őt a Tower Green-re vezették, ahol ugyancsak pallos végzett vele is. Hét nappal később az apja, Henry Grey is a vérpadra lépett. (Érdekes párhuzam, hogy I. Máriához hasonlóan I. Erzsébet is hatalmas dilemmával szembesült 33 évvel később: őt is csupán szilárd és megdönthetetlen bizonyítékok vehették rá arra, hogy kivégeztesse rokonát, Stuárt Mária skót királynőt, mivel az asszony, akárcsak Jane Grey egy felkent uralkodónő hatalmát fenyegette. I. Mária attól tartott, hogy a protestáns vallású ifjabb Thomas Wyatt serege majd Lady Jane Grey nevét tűzi zászlajára, azért, hogy letaszítsák trónjáról a királynőt. Mária azzal is megvádolta Wyatt-et, hogy ha nem is Jane-t, de Erzsébet hercegnőt bizonyosan támogatná egy esetleges trónviszály során. Wyatt azt is nehezményezte, hogy a királynő II. Fülöp spanyol királyhoz akart nőül menni, mivel attól félt, Anglia így majd idegen megszállás alá fog kerülni.)A királynő 1554. február 9-re tűzte ki Jane kivégzését, ám az utolsó pillanatban három nappal mégis csak elhalasztotta, hogy a lady lehetőséget kapjon áttérni a katolikus hitre, mellyel megmenthette volna saját életét. Ennek érdekében Mária elküldte Jane-hez saját, udvari káplánját, John Feckenham-et, hogy meggyőzze a lady-t az áttéréssel kapcsolatban, ám a lány sajnos hajthatatlannak bizonyult ebben a kérdésben.Jane beszédet intézett a néphez, mielőtt a vérpadra lépett volna:,, Jó keresztények! Meghalni jöttem ide, és nem is vonom kétségbe ítéletem jogosságát. Ám az ok, amiért Őfelsége, a királynő halálra ítélt engem, nem volt valós. Esküszöm, előttetek, és Isten előtt, hogy ártatlan vagyok az ellenem felhozott vádakban. "Ezután odanyújtotta kesztyűit és zsebkendőjét a mellette álló szolgálóleánynak, s ezt mondta: ,, Ó, Uram, neked ajánlom lelkemet! "A hóhér ekkor azt mondta neki: ,, Bocsásson meg nekem, azért amit most tenni fogok. "Erre a lady azt felelte: ,, Tiszta szívvel megbocsájtok Önnek, és imádkozom, hogy gyorsan végezzen velem. "Ekkor az asszony azt kérdezte hóhérjától: ,, Levágja a fejemet, még mielőtt ráhajolnék a tönkre? "A hóhér erre: ,, Nem, Mylady. "Jane azután bekötötte a szemét, s vakon elkezdte keresni kezeivel a tönköt, ám csupán ügyetlenül a levegőt markolászta, amitől teljesen kétségbeesett, s sírva ezt kérdezte: ,, Most mit tegyek? Hol van a tönk? "Sir Thomas Brydges, a Tower helyettes hadnagya segített Jane-nek megtalálni a rönköt, amire a lady ráhelyezte fejét, s kimondta élete utolsó szavait: ,, Uram, irgalmazz nekem, s fogadd magadhoz lelkemet! "Ekkor a hóhér lesújtott bárdjával, s egy pillanat múlva Jane Grey már halott volt. Jane-t és férjét a Szent Péter Kápolnában helyezték végső nyugalomra, a Tower Green északi oldalán. Február 19-én Jane apját is lefejezték, halála után özvegye, Frances Grey újból férjhez ment, ezúttal a királynő főlovászmesteréhez, Adrian Stokes-hoz, 1555 márciusában. (Egyes feltételezések szerint Frances már három héttel férje kivégzése után nőül ment Stokes-hoz.) Mária megengedte, hogy az asszony az udvarnál maradhasson két életben maradt leányával, Catherine-nel és Mary-vel. Lady Frances 1559. november 20-án hunyt el, 42 éves korában. Életéről Lady Jane címmel 1986-ban film készült Helena Bonham Carter és Cary Elwes főszereplésével.Jane Grey-re úgy emlékszik vissza az utókor mint protestáns mártírra, amire John Foxe is utal, Mártírok Könyve című könyve legtöbb fejezetében. Azon kívül számos novella, film, romantikus életrajz, színdarab és festmény született még a tragikus sorsú királynő 9 napos uralmáról, s annak előzményeiről.
  • Joana Grey (en anglès Jane Grey) (1536/1537 – 12 de febrer del 1554) va ser pretendent al tron d'Anglaterra i Irlanda, i va esdevenir la reina d'Anglaterra de facto durant nou dies el juliol de l'any 1553. Va morir executada a causa de la revolta de Wyatt.Lady Joana tenia la reputació de ser una de les dones més ben instruïdes del seu temps, i l'historiador Alison Weir la descriu com "una de les ments femenines més brillants del segle". La pretensió al tron de Joana Grey tenia el seu origen en la seva àvia materna Maria Tudor, filla del primer rei de la dinastia Enric VII.
  • Lady Jane Grey (1536/1537 – 12 Februari 1554), dikenal juga sebagai Lady Jane Dudley atau Ratu Sembilan Hari, adalah bangsawan Inggris dan penguasa de facto Inggris dari tanggal 10 Juli hingga 19 Juli 1553.Lady Jane Grey mengenyam pendidikan humanisme dan memiliki reputasi sebagai salah satu perempuan muda paling terpelajar pada masanya. Ia adalah seorang Protestan yang taat yang dianggap sebagai korban politik dan martir setelah kematiannya.
  • Lady Jane Grey (* 1536/1537 in Bradgate in Leicestershire (Mittelengland); † 12. Februar 1554 im Tower in London) beanspruchte im Jahr 1553 für kurze Zeit den Titel einer Königin von England. Seither hat sie den Beinamen Neuntagekönigin oder Dreizehntagekönigin (je nach Thronfolgedatum; engl. The Nine Days’ Queen bzw. The Thirteen Days’ Queen). Ihre Eltern waren Henry Grey, 1. Duke of Suffolk, und dessen Ehefrau Frances Brandon, Tochter von Mary Tudor und Nichte von Heinrich VIII.
  • レディ・ジェーン・グレイ(Lady Jane Grey、1537年10月12日? - 1554年2月12日)は、イングランドのテューダー朝第4代の女王。在位が非常に短いため(1553年7月10日 - 19日)歴代君主に数えない学者もいるが、イギリス王室はジェーンを正統な君主と認めている。父はサフォーク公ヘンリー・グレイ、母はフランセス・ブランドン。母方の祖母がヘンリー8世の妹メアリー・テューダーだったため、彼女はヘンリー7世の曾孫に当たる。これが王位継承権の根拠となった。
  • Jane Grey (Bradgate Park, oktober 1537 - Londen, 12 februari 1554) was koningin van Engeland van 10 tot 19 juli 1553. Zij was een dochter van Henry Grey, markies van Dorset en hertog van Suffolk, die in het laatste regeringsjaar van Eduard VI veel invloed aan het hof had. Haar moeder was Frances Brandon, een kleindochter van Hendrik VII van Engeland.Lady Jane wordt gewoonlijk niet opgenomen in de lijst van Britse vorsten, maar zij was voor korte tijd officieel wel koningin van Engeland. Zij wordt ook wel eens "The Nine Days' Queen" genoemd. Ze had aanzienlijke intellectuele gaven en sprak veel talen, waaronder Hebreeuws.Haar rechten op de troon berustten op het feit dat haar grootmoeder van moederszijde, Mary Tudor, een zuster van Hendrik VIII was. In 1546 kwam zij onder voogdijschap te staan van Catharina Parr, de laatste echtgenote van Hendrik VIII. Jane was de belangrijkste rouwdrager bij Catharina's begrafenis in 1548.Edward Seymour had haar reeds met Eduard VI willen laten huwen (zij waren vrijwel even oud). In 1553 bewerkstelligde John Dudley, hertog van Northumberland, dat zij zijn zoon, Lord Guilford Dudley, huwde en dat Eduard VI tegelijkertijd zijn eigen halfzusters ten gunste van Jane Grey van de opvolging uitsloot. De 15-jarige Jane nam na de dood van Eduard zeer tegen haar zin de kroon aan en deed onmiddellijk afstand toen de partij die haar als instrument gebruikte niemands sympathie bleek te bezitten.Maria Tudor bleek populairder, gedeeltelijk ook doordat men nog steeds meeleefde met het lot van haar moeder Catharina van Aragon, de eerste vrouw van Hendrik VIII. Nadat Jane was afgetreden leek het erop dat haar leven zou worden gespaard door Maria, die nu de troon had bestegen als Maria I. Zij stuurde John de Feckenham naar Lady Jane in een poging om haar te bekeren tot het katholicisme. Jane weigerde. Inmiddels streefde Maria naar een huwelijk met de Spaanse koning Filips II, en de Spanjaarden stonden erop dat Jane ter dood werd gebracht. Maria liet Northumberland onthoofden en Jane in de Tower opsluiten. Janes vader verzoende zich eerst met Maria maar nam spoedig daarop weer deel aan een opstand ten behoeve van Jane. Jane had hier geen deel aan, maar het bezegelde haar lot.Zij werd op Tower Green, in de privacy van de Tower, met een slagzwaard (net als Anna Boleyn) onthoofd, één uur nadat haar echtgenoot Guilford publiek onthoofd was op Tower Hill. Een week later werd haar vader, eveneens op Tower Hill, geëxecuteerd.Heinrich Ammann schreef een gedicht over haar. Christian Sinding zette muziek onder dat gedicht en nam het op in zijn Balladen und Lieder für eine Singstimme mit Klavierbegleitung opus 109. Arnold Schönberg gebruikte hetzelfde gedicht voor zijn Zwei Balladen für Gesang und Klavier (opus 12).
  • Jana Greyová (asi 1536 – 12. února 1554) byla vládnoucí královna Anglie a Irska po devět dní v roce 1553.Byla neteří Jindřicha VIII. Pod vlivem jejího tchána Johna Dudleyho, vévody z Northumberlandu, ji určil Eduard VI. za svou nástupkyni na trůn a vyloučil tak z nástupnické linie své polorodé sestry Marii a Alžbětu. Když 6. července 1553 mladý král zemřel, byla Jana prohlášena anglickou královnou.Navzdory Dudleyho snaze se Marii za krátkou dobu podařilo získat dostatečnou podporu a 19. července triumfálně dorazila do Londýna. Parlament ji prohlásil za právoplatnou královnu a odvolal prohlášení Jany. Marie Janu a jejího manžela nechala uvěznit v Toweru a Dudley byl popraven.Jana i její manžel byli v říjnu obviněni ze zrady a odsouzeni k smrti. Důvodem byla protestantská vzpoura, v níž se angažoval její otec. Ten a jiní vzbouřenci požadovali, aby byla Jana znovu uvedena na trůn. I když se Jana této vzpoury neúčastnila, představovala pro Marii nebezpečí vzniku dalších rebelií, a tak byla 12. února 1554 popravena.
  • 레이디 제인 그레이(Lady Jane Grey, 1537년 - 1554년 2월 12일)는 1553년 불과 9일 동안 잉글랜드 왕국 튜더 왕가의 네 번째 여왕이었다(재위 1553년 7월 10일 - 7월 19일). 독실한 영국 성공회 신자인 제인은 로마 가톨릭을 고집하는 왕녀 메리 1세와는 대립 관계에 놓여 있었다. 즉위한 지 9일 만인 1553년 7월 19일 메리 1세가 런던에 입성하자 반역죄로 런던 탑에 갇혔다가 이듬해인 1554년 2월 12일 만 열여섯의 나이로 참수당했다.
  • Джейн Грей (англ. Lady Jane Grey, 1537(1537) — 12 февраля 1554, в браке с 25 мая 1553 года Джейн Дадли (Jane Dudley) — некоронованная королева Англии с 10 по 19 июля 1553 года, в народном предании — «королева девяти дней». Правнучка короля Генриха VII, дочь герцога Саффолка выросла в протестантской среде и получила превосходное для своего времени образование. При жизни короля Эдуарда VI, будучи четвёртой в очереди престолонаследия, она имела лишь призрачные шансы прийти к власти: наследницей короля-подростка была его старшая сестра Мария. Однако в июне 1553 года смертельно больной Эдуард и регент Джон Дадли отстранили католичку Марию от престолонаследия и назначили наследницей шестнадцатилетнюю протестантку Джейн, недавно выданную замуж за Гилфорда, сына регента. После смерти Эдуарда она была провозглашена королевой в Лондоне, а Мария возглавила вооружённый мятеж в Восточной Англии. Девять дней спустя Тайный совет, оценив соотношение сил, низложил Джейн и призвал на трон Марию. Джейн Грей и её муж были заключены в Тауэр, приговорены к смерти за измену и семь месяцев спустя обезглавлены.Трагедия Джейн Грей заняла в английской культуре место, несопоставимое с её скромным историческим значением. Легенда начала складываться сразу после казни: для преследуемых Марией протестантов Джейн была мученицей, первой жертвой английской контрреформации. При Елизавете история Джейн прочно вошла в круг духовного чтения, «высокую» светскую литературу и народное предание. Популярные в XVI—XVII веках темы мученичества и любви со временем отошли на второй план: в многочисленных сочинениях XIX века Джейн Грей — совершенный идеал женщины викторианской эпохи. Исторические же свидетельства о её личности скудны и известны преимущественно в изложении её учителей и иностранных дипломатов. Не сохранилось ни одного надёжно атрибутированного прижизненного портрета; единственное «свидетельство», якобы объективно описывавшее её внешность, — фальсификация начала XX века.
  • Lady Jane Grey (ur. prawdopodobnie 12 października 1537 w Bradgate Park, zm. 12 lutego 1554 w Tower) – królowa Anglii zwana "dziewięciodniową królową" lub "królową dziewięciu dni".
  • Lady Jane Grey (1536/1537 – 12 February 1554(1554-02-12)), also known as Lady Jane Dudley or The Nine Days' Queen, was an English noblewoman and de facto monarch of England from 10 July until 19 July 1553.The great-granddaughter of Henry VII through his younger daughter Mary, Jane was a first cousin once removed of Edward VI. In May 1553, she was married to Lord Guildford Dudley, a younger son of Edward's chief minister, John Dudley, Duke of Northumberland. When the 15-year-old King lay dying in June 1553, he nominated Jane as successor to the Crown in his will, thus subverting the claims of his half-sisters Mary and Elizabeth under the Third Succession Act. Jane was imprisoned in the Tower of London when the Privy Council decided to change sides and proclaim Mary as queen on 19 July 1553. Jane was convicted of high treason in November 1553, which carried a sentence of death, although her life was initially spared. Wyatt's rebellion of January and February 1554 against Queen Mary I's plans to marry Philip of Spain led to the execution of both Jane and her husband.Lady Jane Grey had an excellent humanist education and a reputation as one of the most learned young women of her day. A committed Protestant, she was posthumously regarded as not only a political victim but also a martyr.
  • Joana Grey (1536/1537 – 1554ko otsailaren 12a) Ingalaterra eta Irlandako erregina izan zen, Tudor leinuaren laugarrena. Amaren partetik Tudor leinukoa, Eduardo VI.a Ingalaterrakoa hil zenean, katolizismo ez itzultzeko Batzar batek Joana Grey hautatu zuen ondorengo, hala ere, honek bederatzi egun besterik ez zituen eman boterean eta Maria I.a Ingalaterrakoak ordezkatua izan zen. Preso bilakatuta, Londresko dorrean bizi zen. Wyatten matxinadaren ondorioz, goi-mailako traizioa egiteagatik salatu eta hil zuten.
  • Lady Jane Grey (d. 1536/1537 – ö. 12 Şubat 1554) VIII. Henry'nin kardeşinin torunu, Temmuz 1553'te 9 gün boyunca İngiltere Kraliçesi. Bu yüzden The Nine Days Queen olarak da bilinir.İngiltere prensesi ve Fransa Kraliçesi Mary Tudor'un torunu, Lady Frances Brandon ve Suffolk Dükü Henry Grey'in en büyük kızıdır. VI. Edward'ın kuzenidir ve ölümünden sonra tahta geçmiştir. Babası Suffolk Dükü ve Northumberland Dükü onun tahta çıkmasını sağlamışlardır. Jane 15 Mayıs 1553'de Northumberland Dükü'nün oğlu Guilford Dudley ile evlenmiştir. Bir sonraki veliaht VIII. Henry'nin kızı, Edward'ın kardeşi Prenses Mary olması gerekirken Edward'ın ölümünden birkaç hafta önce Haziran ayında tahtın veliahtı olarak ilan edilmiştir. Ancak Prenses Mary 19 Temmuz'da tahtı ondan geri almıştır. Mary bir Katolik iken, Jane bir Protestan idi. Mary tahta çıktıktan sonra Northumberland Dükü idam edilmiştir ama Mary 15 yaşındaki kuzeni Jane'i idam ettirmemiştir. Yinede kulede tutuklu olarak kalmıştır. Fakat Ocak 1554'te başlayan ve kendisiyle doğrudan bir ilgisi olmayan Protestan isyanı sonrasında idam edilmiştir. Babası Suffolk Dükü ve diğer soylular Jane'ni tekrar tahta çıkarmak için isyana katılmış ancak isyan başarısız olmuştur. Bu ikinci kez tahta çıkma teşebbüsü sonrasında 12 Şubat 1554'te 16 yaşında iken Londra Kulesi'nde idam edilmiştir.
dbpedia-owl:birthPlace
dbpedia-owl:deathDate
  • 1554-02-12 (xsd:date)
dbpedia-owl:deathPlace
dbpedia-owl:dynasty
dbpedia-owl:parent
dbpedia-owl:spouse
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:thumbnailCaption
  • Le, découvert dans les années 2000 àStreatham, est considéré par beaucoup comme le premier portrait posthume de Lady Jane Grey (anonyme,Londres,National Portrait Gallery).
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 17689 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 18052 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 127 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 107395665 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:alignt
  • center
prop-fr:charte
  • Monarque
prop-fr:conjoint
prop-fr:couronnement
  • Déposée avant son couronnement
prop-fr:dateDeDécès
  • 1554-02-12 (xsd:date)
prop-fr:dateDeNaissance
  • octobre 1537
prop-fr:dynastie
prop-fr:emblème
  • Coat of Arms of England .svg
prop-fr:fonction
prop-fr:jusqu'auFonction
  • 1553-07-19 (xsd:date)
prop-fr:lieuDeDécès
  • Tour de Londres
prop-fr:lieuDeNaissance
  • Domaine de Bradgate
prop-fr:liste
prop-fr:légende
  • Le , découvert dans les années 2000 à Streatham, est considéré par beaucoup comme le premier portrait posthume de Lady Jane Grey .
prop-fr:mère
prop-fr:nom
  • Jeanne Grey
prop-fr:prédécesseur
prop-fr:père
  • Henry Grey, duc de Suffolk
prop-fr:signature
  • Janegreysig.jpg
prop-fr:successeur
prop-fr:sépulture
prop-fr:titre
  • Ascendance de Jeanne Grey
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:àPartirDuFonction
  • 1553-07-10 (xsd:date)
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Lady Jeanne Grey (en anglais : Jane Grey ; née en octobre 1537 – morte par décapitation le 12 février 1554), petite-nièce du roi Henri VIII, régna sur le royaume d'Angleterre pendant à peine plus d'une semaine en juillet 1553, ce qui lui vaut le surnom de « reine de neuf jours ».Elle peut monter sur le trône anglais après que le roi Édouard VI, son prédécesseur, a déclaré illégitimes deux filles d'Henri, Marie et Élisabeth, afin d'éviter que le pays ne soit dirigé par une reine catholique.
  • Lady Jane Grey (Bradgate, 1537 – Londra, 12 febbraio 1554) fu regina d'Inghilterra e d'Irlanda per soli nove giorni, dal 10 al 19 luglio 1553.In quanto figlia di Frances Brandon, a sua volta figlia della principessa Maria Tudor, e di Henry Grey, era pronipote di Enrico VIII e quarta nella linea di successione al trono inglese.
  • Lady Jane Grey (1536/1537 – 12 Februari 1554), dikenal juga sebagai Lady Jane Dudley atau Ratu Sembilan Hari, adalah bangsawan Inggris dan penguasa de facto Inggris dari tanggal 10 Juli hingga 19 Juli 1553.Lady Jane Grey mengenyam pendidikan humanisme dan memiliki reputasi sebagai salah satu perempuan muda paling terpelajar pada masanya. Ia adalah seorang Protestan yang taat yang dianggap sebagai korban politik dan martir setelah kematiannya.
  • Lady Jane Grey (* 1536/1537 in Bradgate in Leicestershire (Mittelengland); † 12. Februar 1554 im Tower in London) beanspruchte im Jahr 1553 für kurze Zeit den Titel einer Königin von England. Seither hat sie den Beinamen Neuntagekönigin oder Dreizehntagekönigin (je nach Thronfolgedatum; engl. The Nine Days’ Queen bzw. The Thirteen Days’ Queen). Ihre Eltern waren Henry Grey, 1. Duke of Suffolk, und dessen Ehefrau Frances Brandon, Tochter von Mary Tudor und Nichte von Heinrich VIII.
  • レディ・ジェーン・グレイ(Lady Jane Grey、1537年10月12日? - 1554年2月12日)は、イングランドのテューダー朝第4代の女王。在位が非常に短いため(1553年7月10日 - 19日)歴代君主に数えない学者もいるが、イギリス王室はジェーンを正統な君主と認めている。父はサフォーク公ヘンリー・グレイ、母はフランセス・ブランドン。母方の祖母がヘンリー8世の妹メアリー・テューダーだったため、彼女はヘンリー7世の曾孫に当たる。これが王位継承権の根拠となった。
  • 레이디 제인 그레이(Lady Jane Grey, 1537년 - 1554년 2월 12일)는 1553년 불과 9일 동안 잉글랜드 왕국 튜더 왕가의 네 번째 여왕이었다(재위 1553년 7월 10일 - 7월 19일). 독실한 영국 성공회 신자인 제인은 로마 가톨릭을 고집하는 왕녀 메리 1세와는 대립 관계에 놓여 있었다. 즉위한 지 9일 만인 1553년 7월 19일 메리 1세가 런던에 입성하자 반역죄로 런던 탑에 갇혔다가 이듬해인 1554년 2월 12일 만 열여섯의 나이로 참수당했다.
  • Lady Jane Grey (ur. prawdopodobnie 12 października 1537 w Bradgate Park, zm. 12 lutego 1554 w Tower) – królowa Anglii zwana "dziewięciodniową królową" lub "królową dziewięciu dni".
  • Lady Jane Grey (1536/1537 – 12 February 1554(1554-02-12)), also known as Lady Jane Dudley or The Nine Days' Queen, was an English noblewoman and de facto monarch of England from 10 July until 19 July 1553.The great-granddaughter of Henry VII through his younger daughter Mary, Jane was a first cousin once removed of Edward VI. In May 1553, she was married to Lord Guildford Dudley, a younger son of Edward's chief minister, John Dudley, Duke of Northumberland.
  • Jane Grey (Leicestershire megye, Bradgate Park vagy London, 1536 vége/37 tavasza vagy októbere - 1554. február 12.) angol és ír királynő 1553. július 6/10-étől 1553. július 19-éig. Henry Grey, Suffolk 1. hercege és Lady Frances Brandon harmadik gyermeke, egyben második leánya az öt Grey-testvér közül.
  • Джейн Грей (англ. Lady Jane Grey, 1537(1537) — 12 февраля 1554, в браке с 25 мая 1553 года Джейн Дадли (Jane Dudley) — некоронованная королева Англии с 10 по 19 июля 1553 года, в народном предании — «королева девяти дней». Правнучка короля Генриха VII, дочь герцога Саффолка выросла в протестантской среде и получила превосходное для своего времени образование.
  • Joana Grey (em inglês: Jane Grey, também conhecida como Lady Jane Grey; 1537 - 12 de Fevereiro de 1554) por vezes conhecida como A Rainha dos Nove Dias, foi Rainha de Inglaterra por cerca de nove dias em 1553, mas nunca foi coroada. Era filha de Henrique Grey, Duque de Suffolk e de Lady Frances Brandon, uma sobrinha-neta de Henrique VIII de Inglaterra (sua mãe era filha de Maria Tudor, irmã de Henrique VIII) por via feminina, de quem herdou a pretensão ao trono.
  • Juana I de Inglaterra (en inglés: Jane Grey, Bradgate, Leicestershire, 12 de octubre de 1537 – Londres, 12 de febrero de 1554), reina de Inglaterra durante nueve días en 1553, lo que la convirtió en la segunda mujer en acceder al trono inglés, después de la reina Matilde de Inglaterra. Pese a su corta edad, se la considera una de las mujeres más cultas de la corte inglesa de su tiempo. Nieta de María Tudor, duquesa de Suffolk y reina de Francia, bisnieta de Enrique VII de Inglaterra.
  • Jana Greyová (asi 1536 – 12. února 1554) byla vládnoucí královna Anglie a Irska po devět dní v roce 1553.Byla neteří Jindřicha VIII. Pod vlivem jejího tchána Johna Dudleyho, vévody z Northumberlandu, ji určil Eduard VI. za svou nástupkyni na trůn a vyloučil tak z nástupnické linie své polorodé sestry Marii a Alžbětu. Když 6. července 1553 mladý král zemřel, byla Jana prohlášena anglickou královnou.Navzdory Dudleyho snaze se Marii za krátkou dobu podařilo získat dostatečnou podporu a 19.
  • Jane Grey (Bradgate Park, oktober 1537 - Londen, 12 februari 1554) was koningin van Engeland van 10 tot 19 juli 1553. Zij was een dochter van Henry Grey, markies van Dorset en hertog van Suffolk, die in het laatste regeringsjaar van Eduard VI veel invloed aan het hof had. Haar moeder was Frances Brandon, een kleindochter van Hendrik VII van Engeland.Lady Jane wordt gewoonlijk niet opgenomen in de lijst van Britse vorsten, maar zij was voor korte tijd officieel wel koningin van Engeland.
  • Joana Grey (en anglès Jane Grey) (1536/1537 – 12 de febrer del 1554) va ser pretendent al tron d'Anglaterra i Irlanda, i va esdevenir la reina d'Anglaterra de facto durant nou dies el juliol de l'any 1553. Va morir executada a causa de la revolta de Wyatt.Lady Joana tenia la reputació de ser una de les dones més ben instruïdes del seu temps, i l'historiador Alison Weir la descriu com "una de les ments femenines més brillants del segle".
  • Joana Grey (1536/1537 – 1554ko otsailaren 12a) Ingalaterra eta Irlandako erregina izan zen, Tudor leinuaren laugarrena. Amaren partetik Tudor leinukoa, Eduardo VI.a Ingalaterrakoa hil zenean, katolizismo ez itzultzeko Batzar batek Joana Grey hautatu zuen ondorengo, hala ere, honek bederatzi egun besterik ez zituen eman boterean eta Maria I.a Ingalaterrakoak ordezkatua izan zen. Preso bilakatuta, Londresko dorrean bizi zen.
  • Lady Jane Grey (d. 1536/1537 – ö. 12 Şubat 1554) VIII. Henry'nin kardeşinin torunu, Temmuz 1553'te 9 gün boyunca İngiltere Kraliçesi. Bu yüzden The Nine Days Queen olarak da bilinir.İngiltere prensesi ve Fransa Kraliçesi Mary Tudor'un torunu, Lady Frances Brandon ve Suffolk Dükü Henry Grey'in en büyük kızıdır. VI. Edward'ın kuzenidir ve ölümünden sonra tahta geçmiştir. Babası Suffolk Dükü ve Northumberland Dükü onun tahta çıkmasını sağlamışlardır.
rdfs:label
  • Jeanne Grey
  • Jana Greyová
  • Jane Grey
  • Jane Grey
  • Jane Grey
  • Jane Grey
  • Jane Grey
  • Jane Grey
  • Joana Grey
  • Joana Grey
  • Juana Grey
  • Lady Jane Grey
  • Lady Jane Grey
  • Lady Jane Grey
  • Джейн Грей
  • Джейн Грей
  • ジェーン・グレイ
  • 레이디 제인 그레이
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Jeanne Grey
is dbpedia-owl:child of
is dbpedia-owl:spouse of
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:conjoint of
is prop-fr:enfants of
is foaf:primaryTopic of