PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Gabrielle d'Estrées, née au château de la Bourdaisière ou au château de Cœuvres probablement vers 1573, et morte à Paris dans la nuit du 9 au 10 avril 1599, devient la maîtresse et favorite d’Henri IV en 1591.
  • Gabrielle d'Estrées (Montlouis-sur-Loire, ca. 1571 – Parijs, 10 april 1599), hertogin van Beaufort en Verneuil, markiezin van Monceaux, was een maîtresse van koning Hendrik IV van Frankrijk.Op twintigjarige leeftijd werd Gabrielle de minnares van de Franse koning en in 1595 werd haar huwelijk met M. de Liancourt ontbonden, waarna Hendrik haar de titel “Markiezin van Monceaux” verleende. Hoewel Hendrik officieel getrouwd was met Margaretha van Valois, was de relatie tussen Hendrik en Gabrielle algemeen bekend en verschenen ze regelmatig samen in het openbaar. Als de twee niet samen waren, schreven ze elkaar vaak brieven. Ze hielden beiden erg van paardrijden en jagen op het platteland rond Parijs. Zeven jaar lang vertolkte Gabrielle de rol van Hendriks echtgenote. Ze kreeg drie kinderen van hem, die hij ook vrijwillig erkende en de titel Hertog van Vendôme gaf.Sjabloon:Bron? In deze positie had ze veel invloed op Hendrik en wist ze hem er bijvoorbeeld van te overtuigen zich van het protestantisme tot het katholicisme te bekeren.In 1597 kocht Hendrik het hertogdom Beaufort voor haar. Nadat Hendrik toestemming had gevraagd aan paus Clemens VIII om te scheiden en te hertrouwen, gaf hij Gabrielle in maart 1599 een verlovingsring. In april van dat jaar kreeg koning Hendrik, die op dat moment op het koninklijke kasteel van Fontainebleau was, het bericht dat Gabrielle ernstig ziek was geworden tijdens de bevalling. Terwijl hij naar haar onderweg was, kreeg hij op 10 april 1599 het bericht van haar dood. Gabrielle kreeg de begrafenis van een koningin: haar kist werd in een processie van prinsen, prinsessen en leden van de adel naar de Saint-Denisbasiliek gebracht. Daar werd een begrafenismis gehouden, waarna ze begraven werd in de abdij van Maubuisson te Saint-Ouen-l'Aumône, waar haar zuster Angélique d'Estrées abdis was.Na haar dood werd een boek getiteld “Mémoires secrets de Gabrielle d’Estrée” gepubliceerd. Men veronderstelt dat het door één van haar vrienden is geschreven.Sjabloon:Bron?
  • Gabrielle d'Estrées (ur. między 1570 a 1573 na zamku La Bourdaisière lub na zamku w Cœuvres, zm. w nocy z 9/10 kwietnia 1599) - księżna Beaufort i Verneuil, markiza Monceaux, kochanka króla francuskiego Henryka IV.Gabrielle d'Estrées była czwartą córką Antoniego d'Estrées i Franciszki Babou de La Bourdaisière. Jej młodszym bratem był François-Annibal d'Estrées. Królewską metresą została w 1591, kiedy ten był żonaty z Małgorzatą de Valois. Od tego czasu urodziła trójkę dzieci: Cezara, księcia de Vendôme (1594-1665), Katarzynę Henriettę Burbon (1596-1663), żonę Karola de Guise - księcia de Elbeuf, Aleksandra, kawalera de Vendôme (1598-1629).W 1599 Henryk IV, oczekując na unieważnienie swojego małżeństwa przez papieża Klemensa VIII, obiecał jej królewski ślub. Gabrielle d'Estrées zmarła jednak wcześniej w wyniku komplikacji związanych z ciążą.Królewska kochanka została prawdopodobnie uwieczniona na kontrowersyjnym obrazie Portret Gabrielle d'Estrées i jej siostry, księżnej de Villars, który znajduje się obecnie w Luwrze.
  • Gabriela de Estrées (Montlouis-sur-Loire, Castillo de la Boudaisière en el Departamento francés de Indre y Loira o en el castillo de Coeuvres, Picardía, entre 1570 y 1573 - París, noche del 9 al 10 de abril de 1599) fue amante del rey Enrique IV de Francia y madre de tres hijos suyos, que darían origen a la Casa de Borbón-Vendôme.
  • Gabrielle d’Estrées (* um 1570 im Schloss Coeuvres (Picardie); † 10. April 1599 in Paris), Duchesse de Beaufort et Verneuil, Marquise de Monceaux, war von 1592 bis 1599 die Mätresse des französischen Königs Heinrich IV. und nahm in dieser Zeit Einfluss auf die französische Politik. Sie hatte drei uneheliche Kinder mit Heinrich, ihr Sohn César, späterer Großadmiral von Frankreich begründete die bourbonische Nebenlinie Vendôme. Sie war die Schwester François-Annibal d’Estrées, des Marschalls von Frankreich.
  • ガブリエル・デストレ(Gabrielle d'Estrees, 1571年 - 1599年4月10日)は、フランス王アンリ4世の愛妾。
  • Gabrielle d’Estrées születési helyéül kétféle kastély is számításba jöhet, vagy a Bourdaisière (Touraine tartományban), vagy pedig a Coeuvres (Picardy tartományban). Annyi bizonyos, hogy 1573-ban született, katolikus családba, de a hónapot és a napot sajnos nem tudni. Szülei Antoine d'Estrées és Françoise Babou de La Bourdaisière voltak.IV. Henrik 1591-ben szeretett belé, habár akkoriban már 1572 óta nős volt, felesége pedig az előző francia király, III. Henrik egyik húga volt, Valois Margit hercegnő. A frigy soha nem volt boldog, mivel politikai érdekből, tulajdonképpen kényszer hatására köttetett. A házaspár nem igazán kedvelte egymást, ám a nyilvánosság előtt mindig nagyon illedelmesen viselkedtek a másikkal. Henriknek már akkoriban is voltak ágyasai, s nem is született gyermeke Margittól, akitől 1599-ben vált el hivatalosan, habár a frigy felbontása már 1592-ben szóba került. Margit végig tudott Henrik és Gabrielle viszonyáról, mivel a király az udvaroncok és az udvarhölgyek szeme láttára flörtölt a lánnyal. Nyilván Henrik rendezte el, hogy 1592-ben Gabrielle-t feleségül vegye egy bizonyos Nicolas Damerval de Liancourt, aki kénytelen volt eltűrni, hogy házasságuk röpke három éve alatt hitvese egy fiút (César, Vendôme hercege: 1594. június 3 - 1665. október 22.) szült az uralkodónak. Habár Gabrielle már házas volt a kisfiú születésekor, Henrik mégis biztos volt benne, hogy ő az apa, mivel a lány Damerval-lal csupán egy névházasságban élt. A király 1595. január 4-én a parlament előtt is hivatalosan elismerte a kis Cézár-t saját fiának, Gabrielle pedig maîtresse-en-titre lett, vagyis hivatalos királyi ágyas. Másik két közös gyermeküket is a sajátjainak nyilvánította Henrik, s 1596-ban Gabrielle-nek adományozta a Monceaux márkinője, 1597-ben pedig a Beaufort és a Verneuil hercegnője címet. Gabrielle még előrehaladott terhesen is elkísérte Henriket annak hadjárataira, s a csatatér közelében volt a szállása, a király sátrában. Az asszony még arról is kötelességtudóan gondoskodott, hogy a királynak mindig legyen tiszta ruhája az ütközet napjára, s hogy rendesen étkezzen a csata végeztével. Gabrielle igen okos és gyakorlatias nő volt, a király pedig a legféltettebb titkait bízta rá, és megfogadta a lány jótanácsait is. Amikor Henriket épp nem kísérte el külföldi hadjárataira, a király nap mint nap írta szerelmének a leveleket.Gabrielle nyolc évig volt a király kegyencnője, s ezidő alatt négy gyermeket szült: César (1594. június 3 - 1665. október 22.), Vendôme hercege, aki 14 éves korában, 1608. július 16-án elvette a csupán 15 esztendős Françoise de Lorraine mercoeur-i hercegnőt. A párnak három gyermeke született, két fiú (Lajos és Ferenc) és egy leány (Erzsébet). Catherine Henriette (1596. november 11 - 1663. június 20.), aki 1619. június 20-án, 22 évesen nőül ment a vele egyidős II. Károlyhoz, Elbeuf hercegéhez. A frigyből hat gyermek született, négy fiú (Károly, Henrik, Lajos és Ferenc) és két lány (Katalin és Mária Margit). Alexandre (1598-1629), Vendôme lovagja egy ismeretlen nevű, halvaszületett fiú (1599. április 9.)Amikor VIII. Kelemen pápa 1599 márciusában felbontotta Henrik és Margit frigyét, s engedélyt adott neki az újranősüléshez, a király Gabrielle-nek adta saját koronázási gyűrűjét. Ezt a gesztust Gabrielle eljegyzésnek tekintette, s biztos volt benne, hogy Henrik tényleg feleségül is veszi majd őt. Ekkor mondta azt, hogy: ,, Csupán Isten, vagy a király halála vethetne véget jószerencsémnek. " Csupán pár nappal később, eclampsia következtében, egy nappal utolsó gyermeke születése után, Gabrielle meghalt. (Eclampsia: Terhességi rángógörcs, mely a nem idejében kezelt terhességi magas vérnyomás, a terhességi mérgezés végzetes következménye.) Mindössze 25-26 éves volt ekkor. Amikor Henriket tájékoztatták Gabrielle betegségéről, épp a Fontainebleau Kastélyban tartózkodott, de azonnal hozzá sietett, ám az asszony meghalt Párizsban, mialatt a király úton volt hozzá. Henriknek tehát nem csupán szerelmét, de gyermeküket is el kellett temetnie. A lány és a csecsemő elvesztése után a király mély depresszióba esett, s őszintén, hosszú időn keresztül gyászolta őket. A király a gyász miatt érzett fájdalmában azzal vádolta minisztereit, hogy ők mérgezték meg az asszonyt, nehogy nőül vegye őt az uralkodó. Henrik sokáig viselt fekete gyászruhát, melyre egész addig nem volt példa francia uralkodók esetében. A király királynéhoz méltó temetést rendezett szerelmének. Koporsóját egy főnemesekből álló menet kísérte a párizsi Saint-Germain-l'Auxerrois Templomban megtartott gyászmisére. Állítólag Henrik annyira szerette Gabrielle-t, hogy feleségül akarta venni, és királynévá koronáztatni, ám tanácsadói nagy nehezen lebeszélték erről a tervéről, ugyanis az asszony nemcsak hogy elvált volt, de ráadásul még közrendű is. Ha Henrik nőül veszi, az épp olyan megbotránkoztató lett volna környezetük számára, mint az, amikor VIII. Henrik angol király elvette Boleyn Annát 1533-ban. Gabrielle halála után Henriket meggyőzték a miniszterei, hogy nősüljön újra, mivel az országnak törvényes trónörökösre volt szüksége. A király végül 1600 októberében feleségül vette a 25 éves, dúsgazdag Medici Mária toszkán nagyhercegnőt, kinek tekintélyes hozományából ki tudta fizetni tetemes, régóta halogatott adósságait. Mária nem volt olyan intelligens és szép, mint Gabrielle, de rangos, nemesi családból származott, és mivel anyja révén Habsburg volt, ő is igen termékenynek bizonyult. Házasságuk 9 és fél éve során összesen hat gyermeket szült, három fiút (a későbbi XIII. Lajos francia király, Miklós Henrik és Gászton) és három leányt (Erzsébet, Krisztina és Henrietta Mária). Erzsébet 1615-ben IV. Fülöp spanyol király első felesége lett, Henrietta Mária pedig 1625-ben I. Károly angol királyhoz ment hozzá. IV. Henrik 1610. május 14-én, 56 éves korában egy politikai-vallási merénylet áldozata lett. Gabrielle nem csupán érzelmi, de politikai szempontból is inspirálólag hatott Henrikre, mivel a lány jól felismerte, ha meggyőzi a királyt, hogy áttérjen a katolikus vallásra, azzal elkerülhető lesz majd egy vallásháború kirobbantása az országban. (Végül 1593. július 25-én a király egyházi méltóságok jelenlétében kijelentette, hogy ,, Párizs megér egy misét. " Ez azt jelentette, hogy cserébe a francia nép szeretetéért és az ország koronájáért hajlandó felvenni a katolikus hitet.) Gabrielle okos tanácsának eredményeképp 1594. február 27-én a 40 esztendős Henriket végre hivatalosan is francia királlyá koronázták. A francia nemesség jó része azonban úgy gondolta, Gabrielle rossz hatással van az uralkodóra, s a nő okolható az országot sújtó szerencsétlenségekért is. Számos róla szóló pamflet gúnyosan csak úgy nevezte őt, hogy a ,, Züllött Hercegnő ". Valójában az asszony sok jót tett Franciaországért, hiszen rábírta befolyásos, katolikus ismerőseit arra, hogy támogassák uralkodásában IV. Henriket.1596 márciusában Henrik egy-egy aranygombot adott saját húgának, Katalinnak, és Gabrielle-nek is, mely azt jelentette, hogy a király ülőhelyet biztosított számukra is a királyi tanács megbeszélésein. Gabrielle akkora megtiszteltetésnek vette ezt az ajándékot, hogy onnantól kezdve egy láncon hordta, a nyakában. Henrik 1598-ban kockára tette az ország katolikusai felé irányuló szimpátiáját, amikor április 13-án kiadta az ún. nantes-i ediktumot. A pátens (törvényerejű rendelet) újfajta jogokkal ruházta fel Franciaország hugenotta (református vallású) lakosságát, némileg háttérbe szorítva ezzel a királyság, jórészt katolikus népességét.Később XV. Lajos francia király egyik szeretője (Madame de Pompadour), Gabrielle-hez hasonlóan ugyancsak tevékenyen részt vállalhatott közvetítőként a diplomácia területén. (Első felesége, Mária Terézia spanyol infánsnő 1683. július 30-án bekövetkezett halála után XIV. Lajos pedig titokban nőül vette egyik ágyasát, egy 47 éves özvegyasszonyt, Françoise d'Aubigné-t, Maintenon márkinőjét, 1683 októbere körül.)
  • Габриэль д’Эстре (фр. Gabrielle d'Estrées, 1573(1573), Монлуи-сюр-Луар — 10 апреля 1599, Париж) — герцогиня де Бофор и де Вернэй, маркиза де Монсо, официальная фаворитка короля Генриха IV Великого.
  • Gabrielle d'Estrées, duchessa de Beaufort e Verneuil e marchesa de Monceaux (Montlouis-sur-Loire, 1571 – Parigi, 10 aprile 1599), fu amante di Enrico IV di Francia, nata nel castello de la Bourdaisière a Montlouis-sur-Loire, nel dipartimento francese Indre e Loira.
  • Gabrielle d'Estrées, Duchess of Beaufort and Verneuil, Marchioness of Monceaux (French pronunciation: ​[ɡabʁiɛl dɛstʁe]; 1573 – 10 April 1599) was a mistress of Henry IV of France, born at either the Château de la Bourdaisière in Montlouis-sur-Loire, in Touraine, or at the château de Cœuvres, in Picardy.
  • 보포르와 뵈르네유 공작부인이자 몬세유 후작부인 가브리엘 데스트레(프랑스어: Gabrielle d'Estrées, Duchess of Beaufort and Verneuil, Marchioness of Monceaux, 1571년? ~ 1599년 4월 10일)은 프랑스 국왕 앙리 4세의 애첩이다.
  • Gabrielle d’Estrées nasceu no castelo de Coeuvres na Picardia em 1573 ou talvez mesmo em(1570 e morreu em 10 de abril de 1599 em Paris).Duquesa de Beaufort e Marquesa de Montceaux, foi a amante mais famosa do rei Henrique IV de França. Sua tia Claude foi amante do Rei. Era abadessa de Montmartre e, em agosto de 1590, quando o Rei levantou o sítio de Paris, rumando para Senlis, Claude de la Bourdasière o seguiu – levando consigo a sobrinha, que apresentou ao Rei, Gabrielle d’Estrées. Esta inspirou no rei tal paixão que a fez Marquesa de Montceaux (em 1595) e Duquesa de Beaufort (em 1597). De sua família se dizia ser `la race la plus fertile en dames galantes qu’ait jamais été en France`. Filha de Françoise Babou de la Bourdasière (que dizem ter sido amante do rei Henrique IV depois de o ter sido do rei Henrique III!) e de Antoine d’Estrées, Marquês de Coeuvres, governador de Noyon. Os pais a fizeram casar em 1592 com Nicolas d’Amerval de Liancourt, senhor de Liancourt, que uma queda de cavalo tornara impotente; Gabrielle o deixou, três meses depois de casada, para voltar ao Rei, de quem era amante desde 1591. A união foi anulada.Antônio de Estrées, governador de Paris, foi feito grand maître de l’artillerie de 1597 a 1600, e morava em lote hoje incorporado ao Palais Royal, em Paris. Divorciada, Gabrielle morou no hôtel du Bouchage e depois no hôtel de Schomberg, diante do Louvre. No mesmo ano Henrique IV deu-lhe o título de Marquesa de Montceaux e dois anos depois ofereceu-lhe o Ducado de Beaumont. A relação do rei com Gabrielle era pública e o casal exibia gestos de afecto, mesmo estando ele ainda casado com a Rainha Margot. Gabrielle teve três filho de Henrique, César, Catarina e Alexandre, legitimados à nascença e educados como príncipes de sangue real. Em 1599, Henrique procurou dissolver o seu casamento com Margot e, apesar da oposição, estava disposto a casar com Gabrielle, tornando-a rainha consorte. Como prova do seu compromisso, ofereceu-lhe o seu anel de coroação em Março de 1599. Apesar da obstrução de Sully, do Parlamento, a oposição da corte, dizia-se que a cerimônia seria depois de Quasimodo. Gabrielle estava grávida de sete meses de seu quarto filho quando, em abril, veio de Fontainebleau a Paris pelo rio, para fazer a Páscoa (estava-se numa Quarta-Feira Santa). Foi cear e comeu uma laranja no hôtel particulier de Zamet, sapateiro em Lucca, na Itália, que na França fora uma das pessoas de confiança da rainha Catarina de Médicis, valet ou criado particular de seu filho Henrique III e tinha acumulado bela fortuna, obtendo a confiança de Mayenne e depois a de Henrique IV, a quem emprestava dinheiro, e que servia em suas numerosas intrigas amorosas. Entrou em trabalho de parto precoce no hôtel de Sourdis, casa de sua tia Isabel Babou de la Bourdaisière, Sourdis de casada, na rua de l´Arbre Sec: deu à luz um feto e morreu às cinco horas da madrugada de eclâmpsia, seguindo-se uma hemorragia depois da qual se tornou toda negra. O Rei ficou devastado com a perda e organizou-lhe um funeral digno de rainha, que incluiu uma missa de Requiem na Basílica de Saint-Denis. O serviço fúnebre foi realizado na igreja de St. Germain l’Auxerrois. Foi sepultada numa abadia perto de Monceaux, depois de ter o féretro rezado na igreja de Saint-Germain-l’Auxerrois. O Rei e a corte tomaram luto negro durante 10 dias e violeta por três meses.Um de seus dois irmãos, Jean (1624-1707) foi feito Marechal d’Estrées em 1681 e uma das sete irmãs, feita abadessa de Maubuisson. Outro irmão, Anibal d’Estrées, teve por terceiro filho César (1627-1714), Cardeal d’Estrées, que negociou em 1674] como bispo de Laon, a Paz da Igreja e do o papado e o jansenismo e em 1693 obteve a reconciliação do rei e do papa; em 1656 seria membro da Academia francesa, abade de Saint-Germain-des-Prés, em cujo palácio abacial morreu.Ver seus filhos no verbete dedicado ao Rei Henrique IV.
dbpedia-owl:birthPlace
dbpedia-owl:bnfId
  • 12129253b
dbpedia-owl:child
dbpedia-owl:deathDate
  • 1599-04-10 (xsd:date)
dbpedia-owl:deathPlace
dbpedia-owl:parent
dbpedia-owl:residence
dbpedia-owl:spouse
dbpedia-owl:sudocId
  • 029731720
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:viafId
  • 67269556
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 67668 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 13283 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 84 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110265139 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:ascendants
  • Antoine d'Estrées, marquis de Coeuvres et Françoise Babou de La Bourdaisière
prop-fr:bnf
  • 12129253 (xsd:integer)
prop-fr:conjoint
  • Concubine d'Henri IV
prop-fr:dateDeDécès
  • 1599-04-10 (xsd:date)
prop-fr:dateDeNaissance
  • Vers 1573
prop-fr:descendant
  • César, Catherine-Henriette et Alexandre avec Henri IV
prop-fr:lieuDeDécès
  • Paris
prop-fr:lieuDeNaissance
  • Château de Cœuvres ou de la Bourdaisière
prop-fr:nom
  • Gabrielle d'Estrées
prop-fr:paysDeRésidence
prop-fr:sudoc
  • 29731720 (xsd:integer)
prop-fr:type
  • personne
prop-fr:viaf
  • 67269556 (xsd:integer)
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:worldcatid
  • lccn-n-88-657156
prop-fr:âgeAuDécès
  • 26 (xsd:integer)
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Gabrielle d'Estrées, née au château de la Bourdaisière ou au château de Cœuvres probablement vers 1573, et morte à Paris dans la nuit du 9 au 10 avril 1599, devient la maîtresse et favorite d’Henri IV en 1591.↑ Arlette Jouanna (dir.), Histoire et dictionnaire des guerres de religion, 1559-1598, Robert Laffont, 1998 (coll. « Bouquins »), p. 898.
  • Gabriela de Estrées (Montlouis-sur-Loire, Castillo de la Boudaisière en el Departamento francés de Indre y Loira o en el castillo de Coeuvres, Picardía, entre 1570 y 1573 - París, noche del 9 al 10 de abril de 1599) fue amante del rey Enrique IV de Francia y madre de tres hijos suyos, que darían origen a la Casa de Borbón-Vendôme.
  • ガブリエル・デストレ(Gabrielle d'Estrees, 1571年 - 1599年4月10日)は、フランス王アンリ4世の愛妾。
  • Габриэль д’Эстре (фр. Gabrielle d'Estrées, 1573(1573), Монлуи-сюр-Луар — 10 апреля 1599, Париж) — герцогиня де Бофор и де Вернэй, маркиза де Монсо, официальная фаворитка короля Генриха IV Великого.
  • Gabrielle d'Estrées, duchessa de Beaufort e Verneuil e marchesa de Monceaux (Montlouis-sur-Loire, 1571 – Parigi, 10 aprile 1599), fu amante di Enrico IV di Francia, nata nel castello de la Bourdaisière a Montlouis-sur-Loire, nel dipartimento francese Indre e Loira.
  • Gabrielle d'Estrées, Duchess of Beaufort and Verneuil, Marchioness of Monceaux (French pronunciation: ​[ɡabʁiɛl dɛstʁe]; 1573 – 10 April 1599) was a mistress of Henry IV of France, born at either the Château de la Bourdaisière in Montlouis-sur-Loire, in Touraine, or at the château de Cœuvres, in Picardy.
  • 보포르와 뵈르네유 공작부인이자 몬세유 후작부인 가브리엘 데스트레(프랑스어: Gabrielle d'Estrées, Duchess of Beaufort and Verneuil, Marchioness of Monceaux, 1571년? ~ 1599년 4월 10일)은 프랑스 국왕 앙리 4세의 애첩이다.
  • Gabrielle d’Estrées születési helyéül kétféle kastély is számításba jöhet, vagy a Bourdaisière (Touraine tartományban), vagy pedig a Coeuvres (Picardy tartományban). Annyi bizonyos, hogy 1573-ban született, katolikus családba, de a hónapot és a napot sajnos nem tudni. Szülei Antoine d'Estrées és Françoise Babou de La Bourdaisière voltak.IV. Henrik 1591-ben szeretett belé, habár akkoriban már 1572 óta nős volt, felesége pedig az előző francia király, III.
  • Gabrielle d'Estrées (Montlouis-sur-Loire, ca. 1571 – Parijs, 10 april 1599), hertogin van Beaufort en Verneuil, markiezin van Monceaux, was een maîtresse van koning Hendrik IV van Frankrijk.Op twintigjarige leeftijd werd Gabrielle de minnares van de Franse koning en in 1595 werd haar huwelijk met M. de Liancourt ontbonden, waarna Hendrik haar de titel “Markiezin van Monceaux” verleende.
  • Gabrielle d’Estrées (* um 1570 im Schloss Coeuvres (Picardie); † 10. April 1599 in Paris), Duchesse de Beaufort et Verneuil, Marquise de Monceaux, war von 1592 bis 1599 die Mätresse des französischen Königs Heinrich IV. und nahm in dieser Zeit Einfluss auf die französische Politik. Sie hatte drei uneheliche Kinder mit Heinrich, ihr Sohn César, späterer Großadmiral von Frankreich begründete die bourbonische Nebenlinie Vendôme.
  • Gabrielle d'Estrées (ur. między 1570 a 1573 na zamku La Bourdaisière lub na zamku w Cœuvres, zm. w nocy z 9/10 kwietnia 1599) - księżna Beaufort i Verneuil, markiza Monceaux, kochanka króla francuskiego Henryka IV.Gabrielle d'Estrées była czwartą córką Antoniego d'Estrées i Franciszki Babou de La Bourdaisière. Jej młodszym bratem był François-Annibal d'Estrées. Królewską metresą została w 1591, kiedy ten był żonaty z Małgorzatą de Valois.
  • Gabrielle d’Estrées nasceu no castelo de Coeuvres na Picardia em 1573 ou talvez mesmo em(1570 e morreu em 10 de abril de 1599 em Paris).Duquesa de Beaufort e Marquesa de Montceaux, foi a amante mais famosa do rei Henrique IV de França. Sua tia Claude foi amante do Rei. Era abadessa de Montmartre e, em agosto de 1590, quando o Rei levantou o sítio de Paris, rumando para Senlis, Claude de la Bourdasière o seguiu – levando consigo a sobrinha, que apresentou ao Rei, Gabrielle d’Estrées.
rdfs:label
  • Gabrielle d'Estrées
  • Gabrielle d'Estrées
  • Gabrielle d'Estrées
  • Gabrielle d'Estrées
  • Gabrielle d'Estrées
  • Gabrielle d'Estrées
  • Gabrielle de Estrées
  • Gabrielle d’Estrées
  • Gabrielle d’Estrées
  • Габриэль д’Эстре
  • ガブリエル・デストレ
  • 가브리엘 데스트레
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Gabrielle d'Estrées
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:personnes of
is foaf:primaryTopic of