Dukkha (pāli ; sanskrit : duḥkha) est un concept central du bouddhisme, composant des Quatre nobles vérités. Le terme n'a pas d'équivalent exact en français mais peut être traduit par « souffrance » ou « insatisfaction ». Les trois premières vérités expliquent ce qu'est dukkha, son origine (la soif, taṇhā) et la possibilité de le faire cesser (nirodha) ; la quatrième noble vérité donne le chemin vers la libération (noble sentier octuple).

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Dukkha (pāli ; sanskrit : duḥkha) est un concept central du bouddhisme, composant des Quatre nobles vérités. Le terme n'a pas d'équivalent exact en français mais peut être traduit par « souffrance » ou « insatisfaction ». Les trois premières vérités expliquent ce qu'est dukkha, son origine (la soif, taṇhā) et la possibilité de le faire cesser (nirodha) ; la quatrième noble vérité donne le chemin vers la libération (noble sentier octuple). Le Bouddha a déclaré que la raison majeure qui retient les êtres dans le samsara et les empêche de devenir éveillés est qu’ils ne comprennent pas pleinement dukkha (Dīgha Nikāya, 16, 2, 1).On peut relier dukkha à plusieurs concepts :le dukkha fait partie des trois caractéristiques de l'existence ;la coproduction conditionnée donne une explication de la production de dukkha ;les kleshas génèrent dukkha, notamment les Trois Poisons.
  • Dukkha (pálí), duhkha (sanskrt) se skládá ze dvou slov, du = obtíž, nesnáz + kha = snést, vydržet, zvládnout. Tedy překlad může být strast, nepříjemnost, neuspokojivost, neklid ve významu nepohodlí, frustrace a nesouladu se skutečností.Jedná se o jeden z ústředních pojmů buddhismu tvořící základní kámen čtyř ušlechtilých pravd (arija sačča). Dukkha je také jednou ze tří základních charakteristik veškeré existence, zbylé dvě jsou pomíjivost (aničča) a ne-já (anattá). Nevztahuje se pouze na nirvánu, která jako jediná nepomíjí.Podle Buddhova učení zrození (džáti) je strastné, tak i stáří a rozklad (džará), nemoc (vjádhi), smrt (marana), odloučení od milovaného a nezískání toho, po čem toužíme. Zkrátka, pět složek (khand) ulpívání je strastných.Smyslová vnímání nás ovlivňují natolik, že věříme v existenci „JÁ“ (viz anattá). Čím víc ulpíváme na této iluzi, tím větší nakonec bude naše utrpení.Ulpívání na smyslových objektech a neznalost nebo nevědomost (avidždžá) ohledně jejich nestálosti (aničča) tvoří základ příčiny strasti (dukha), která se manifestuje jako žádostivost (tanhá).Buddhismus nepopírá existenci šťastných okamžiků v lidském životě, ale tvrdí, že vzhledem k jejich pomíjivosti i ony vedou ke strasti a jsou proto neuspokojivé. Na obviňování z pesimismu odpovídají buddhisté tím, že tento poznatek je ve skutečnosti osvobozující. Pokud je doopravdy vše pomíjivé a neuspokojivé, znamená to, že není třeba na ničem lpět a po ničem toužit a je možné se od všech těchto věcí odpoutat a věnovat se dosažení nirvány.Rozlišují se tři typy strasti (dukkha): Utrpení mysli a těla v běžném slova smyslu, tedy bolest, nepohodlí atd. Útisk složek (khand) následkem neustálého vznikání a zanikání chvilkového okamžiku existence. Strastiplnost zapříčiněná změnou, nebo pomíjivostí.(pozn.: pojmy jsou uváděny v pálí, není-li uvedeno jinak)
  • Duḥkha es un término budista relacionado con el sufrimiento.
  • Duḥkha (pal. dukkha दुक्ख; skt दुःख; chiń. ku 苦; kor. ko 고(苦); jap. ku 苦; wiet. khổ) – buddyjski termin pochodzący z sanskrytu oznaczający cierpienie lub bolesność, często jest też tłumaczony jako psychiczny dyskomfort związany z brakiem trwałego zadowolenia.
  • Dukkha (bahasa Pali: दुक्ख; bahasa Sanskerta: दुःख duḥkha) merupakan istilah dalam bahasa Pali yang seringkali diartikan sebagai penderitaan, ketidakpuasan, kesedihan, kemalangan dan keputus-asaan. Menghentikan dukkha merupakan tujuan utama ajaran Buddha.
  • Dukkha (traduzido do páli, "sofrimento". Lê-se /dúk-kha/, com o h aspirado, como no inglês.) é um dos princípios fundamentais do budismo. É chamado de "a primeira nobre verdade" e diz que o sofrimento é uma característica básica do universo, sendo causado pela transitoriedade e insubstancialidade de todos os fenômenos.
  • 고(苦)의 일반적인 의미는 괴로움이다. 세친의 《대승오온론》에 따르면 괴로움의 느낌으로서의 고(苦: 괴로움) 즉 고수(苦受)는 어떤 일 또는 대상이 생겨날 때 그것과 떨어지려는 욕구가 있는 것[生時有乖離欲]으로 정의된다. 이에 대해 즐거움의 느낌으로서의 낙(樂: 즐거움) 즉 낙수(樂受)는 어떤 일 또는 대상이 사라질 때에 그것과 떨어지지 않으려는 욕구가 있는 것[滅時有和合欲]으로 정의된다. 또한 괴롭지도 즐겁지도 않음의 느낌으로서의 불고불락(不苦不樂: 괴롭지도 즐겁지도 않음) 즉 사수(捨受)는 이들 2가지 욕구가 없는 것[無二欲]으로 정의된다.그런데 《잡아함경》 제2권 제58경 〈음근경(陰根經)〉에서 고타마 붓다가 설하는 바에 따르면, 고(苦)는 본질상 무상(無常)한 것 즉 본질상 영원하지 않은 것을 가리킨다. 그렇기 때문에, 미워하는 사람을 만날 때와 같은 그 자체의 성질이 괴로운 것인, 3수 가운데 고수(苦受)와 연결된, 괴로움의 느낌[苦苦]이건, 혹은 사랑하는 사람을 떠날 때와 같은, 3수 가운데 낙수(樂受)와 연결된, 이차적인 괴로움의 느낌[壞苦]이건, 혹은 무상한 것이므로 해탈이 아니어서 머물만한 것이 아니라는, 3수 가운데 사수(捨受)와 연결된, 성인의 뛰어난 괴로움의 느낌[行苦]이건 간에, 고(苦) 즉 괴로움이란 고수(苦受) 즉 괴로움의 느낌 그 자체 또는 괴로움의 느낌을 일으키는 사물을 말한다. 즉, 미워하는 사람을 만나는 일이건, 사랑하는 사람과 헤어지는 일이건, 해탈이 아니어서 머물만한 대상이 아닌 것이건 이것들은 모두 그 일 또는 대상에서 떨어지려는 욕구를 일으키는 그러한 일 또는 대상이다. 이러한 이유로 총괄적으로 말하자면, 고(苦)는 기꺼이 안주하여 즐길만한 것이 아닌 것을 말한다.또한 그렇기 때문에 무상한 것 즉 괴로운 것 즉 변하고 바뀌는 법[變易法]에 대해 '이것은 나다[是我, This is my self]. 이것은 나의 것이다[異我, This is mine]. 나는 이러한 존재이다[相在, This is what I am]'라고 보지 않는 것[苦諦現觀] 또는 보지 않을 수 있는 것[苦智]을 뜻한다. 고(苦)는 특히 색(色) · 수(受) · 상(想) · 행(行) · 식(識)의 5온과 결부하여 설해지는데, 5온은 변하고 바뀌는 법[變易法] 즉 유위법 전체를 의미하므로 궁극적으로 모든 유위법에 대해 이렇게 보지 않는 것 또는 보지 않을 수 있는 것을 뜻한다. 또한 '모든 유위법'이란 곧 3계와 동일한 것이므로 궁극적으로 욕계 · 색계 · 무색계의 3계에 대해 이렇게 보지 않는 것[苦諦現觀] 또는 보지 않을 수 있는 것[苦智], 즉 고제현관(苦諦現觀) 등과 이를 통해 증득된 고지(苦智)를 뜻한다. 달리 말해 고지(苦智)는 고제현관(苦諦現觀) 등의 수행을 통해 3계에 대해 무상의 진리 즉 괴로움의 진리 즉 고제(苦諦)를 체득한 상태의 무루의 지혜를 말한다.이런 맥락에서, 불교 용어로서의 고(苦)는 항상 고(苦) · 집(集) · 멸(滅) · 도(道)의 4성제(四聖諦)의 문맥 속에서의 첫 번째 진리로서의 고(苦)를 의미한다. 즉, 고는 괴로움의 느낌인 고수(苦受)에서 단지 그치는 것이 아니며 괴로움의 진리인 고제(苦諦) 또는 고성제(苦聖諦)를 뜻한다. 그리고 이러한 진리를 깨우치는 방편으로서의 고제현관(苦諦現觀) 등의 수행과 이러한 진리를 깨우친 상태의 무루지인 고지(苦智)를 뜻한다.그리고, 《구사론》《대승아비달마집론》《천태사교의》 등의 부파불교와 대승불교의 논서들에 따르면, 불교의 우주론 즉 유정세간과 기세간은 유정의 현실세계 또는 유정의 실제 모습으로서의 현재 상태를 밝히는 것으로 곧 4성제 가운데 고제(苦諦)에 해당한다. 달리 말하면, 불교의 입장에서 볼 때 우주론이란 '괴로움의 현실이라는 진리[苦諦]' 즉 무상(無常)의 진리를 밝히는 것 또는 깨치는 것의 일부를 이룬다.
  • Dukkha (pali दुक्ख; sanskrit दुःख duḥkha ‚schwer zu ertragen‘) ist ein Schlüsselbegriff im Buddhismus, der meist als „Leiden“ übersetzt wird. Er ist zu unterscheiden von dukkhatā, der Leidhaftigkeit. In den alten im Pali-Kanon überlieferten buddhistischen Lehrreden wird dukkha als eines der Drei Daseinsmerkmale (ti-lakkhana) und als die erste der „Vier Edlen Wahrheiten“ (ariyasācca) genannt. Damit ist dukkha, zumindest im Theravada-Buddhismus, der zentrale Begriff zum Verständnis von Buddha Siddhartha Gautamas Lehre:Das Paliwort dukkha steht im gewöhnlichen Sprachgebrauch für Leiden, Kummer, Elend im Gegensatz zu sukha, das Wohlsein, Behagen, Glück bedeutet. Im übertragenen Sinne bedeutet dukkha Leiden, Leidunterworfensein, Unzulänglichkeit, Elend, Übel, Schmerz, Verletzung, Unbefriedigtheit: also die spannungsreiche Qualität aller Erfahrungen, die von Verlangen, Anhaften und Ego begleitet werden. Dukkha gilt als universelles Charakteristikum aller Phänomene; da die Dinge unbeständig sind, sind sie unzuverlässig und können uns nie zufriedenstellen. Der naturgegebene Verfall und die Auflösung der Dinge ist dukkha. Im Zusammenhang mit den Vier Edlen Wahrheiten werden drei Aspekte von dukkha betrachtet: dukkha im gewöhnlichen Sinn als Leiden (dukkha-dukkha) dukkha verursacht durch Veränderungen (viparinama-dukkha) dukkha verbunden mit bedingten Daseinsvorgängen (samkhara-dukkha) Geburt ist dukkha, Altern ist dukkha, Krankheit ist dukkha, Tod ist dukkha; Sorgen, Trauer, Schmerz, Unwohlsein sind dukkha. Mit jemandem zusammen zu sein, den man nicht liebt, ist dukkha. Getrennt zu sein von dem, das man liebt, ist dukkha. Nicht zu bekommen, was man sich wünscht, ist dukkha.Als Ausdruck der ersten der Vier Edlen Wahrheiten enthält dukkha die tiefer gehende Vorstellung von Unvollkommenheit, Unbeständigkeit, Nichtigkeit und Unwirklichkeit. Nach der buddhistischen Philosophie ist ein Lebewesen (Individuum) eine Verbindung von ständig sich wandelnden körperlichen und geistigen Kräften oder Energien, die man in fünf Gruppen klassifiziert. Diese fünf Gruppen (fünf Skandhas; Sanskrit: pañca upādānaskandhāḥ; Pāli: khandha) lassen durch Anhaften ebenfalls dukkha entstehen.In die englische Sprache wird dukkha meist als suffering oder stress übersetzt.
  • Il termine pāli dukkha (दुक्ख), in sanscrito duḥkha (दुःख), indica una condizione di sofferenza, etimologicamente: "difficile da sopportare", da du = difficile e kha = sopportare. È, come disse il Buddha Śākyamuni in occasione del suo primo discorso, la condizione di sofferenza che accomuna tutti gli esseri senzienti (esseri infernali, spiriti famelici (preta, sans., peta, pāli, yidak, tib.), animali, uomini, dèi invidiosi (aśura, sans., asura, pāli, lha ma yin, tib.) e divinità (deva, sans. e pāli, lha, tib.) e inerente a tutti gli stati di dell'esistenza ciclica.Insieme al concetto di non-anima o non-Io o non-sé (anatman, sans., anattā, pāli), dell'impermanenza (anitya, sans., anicca, pāli, mitagpa, tib.) e altre, dukkha è dunque una delle caratteristiche principali degli esseri del saṃsāra.La sofferenza è immancabile nel saṃsāra e, a causa del karma, delle "Sei afflizioni mentali" (malevolenza, bramosia, visioni errate, gelosia, avidità, orgoglio), delle impronte sottili abituali (sans.: vaśana, tib.: bhak chak) e ignoranza fondamentale (avidya, sans., avijjā, pāli, marigpa, tib.) che è la vera radice del saṃsāra si sperimentano le "Quattro sofferenze principali" degli esseri umani: nascita, vecchiaia, malattia e morte, nonché le "Quattro sofferenze secondarie" che sono: ottenere quello che non si desidera; non ottenere quello che si desidera; non riuscire a mantenere quello che si ha; ... ...Tutte le sofferenze degli esseri nel saṃsāra si possono riassumere in tre categorie: - la "sofferenza onnipervadente", inerente ai cinque aggregati contaminati della persona (samsarica); - la "sofferenza-della-sofferenza", lo sperimentare sulla base dei "cinque aggregati" della persona si sperimentano malattie, colpi, mutilazioni, disperazione, ... - la "sofferenza del cambiamento", dovuta al fatto che inevitabilmente alla giovinezza segue la vecchiaia, alla salute la malattia, alla nascita la morte, alla sazietà la fame, al benessere il malessere, al riposo il bisogno di dormire, al caldo il freddo, alle comodità le fatiche, l'incertezza che, una volta ottenuto un oggetto di un nostro desiderio, lo si possa perdere (ad es. il lavoro, il marito o la moglie, la salute, ...).Ci sono anche gli aspetti sottili della sofferenza del cambiamento come l'aspetto dell'impermanenza sottile (quindi non quella grossolana del tipo una tazza intatta che si rompe).
  • Ду́ккха, ду́хкха (санскр. दुःख, duḥkha IAST; букв. «болезненность, неприятность») — термин, обычно передаваемый с языков пали и санскрита как «страдание». Играет центральную роль в буддизме, где Четыре Благородные Истины о страдании преподаются как ключ для достижения конечной цели — нирваны, освобождения от страданий. Наряду с анитья и анатманом составляет Три признака существования.
  • Дукха (пали; санскрит: duḥkha IAST; фонетичен тибетски: dukngal) е будистки термин, често превеждан като "страдание", "стрес", "безпокойство" или "неудовлетвореност". Дукха се идентифицира като първата от Четирите благородни истини.В будистката традиция дукха обикновено е обяснявана според три различни модела или категории. Първата категория, това е дукха, която включва видимо физическо страдание или болка, асоциираща се с болести, старост, раждане и др. Тези външни дискомфорти са определяни като дукха на обикновеното страдание (dukkha-dukkha). Във втората категория дукха просто включва безпокойство и стрес от опита за задържане на нещата, които непрестанно се променят; тези вътрешни страдания са наричани дукха, предизвикана от промяната (vipariṇāma-dukkha). Третата категория е дукха на състоянията (saṃkhāra-dukkha), която е свързана със сканхите, тъй като прилепването към петте скандхи предизвиква страдание и само прекратяването от това прилепване води до освобождение от самсара.
  • A Dukkha (páli: दुक्ख; szanszkrit: दुःख duḥkha; a nyelvtani hagyományok szerint a dus-kha "nem könnyű" kifejezésből ered, de Monier-Williams angol tudós szerint vélhetően a "dus-stha" prakritizált alakja lehet, melynek jelentése "kiegyensúlyozatlan, elhalkiíttatlan") egy páli fogalom, amelyhez számos magyar fogalom párosítható. Általában "szenvedésnek, elégedetlenségnek, nem kielégítő jellegnek" fordítják. A buddhizmusban a létezés három jellemzője közül a dukkha a második (a másik kettő az anatta és az aniccsa), ezen kívül a négy nemes igazság első pontja.
  • 仏教における苦(く、duḥkha दुःख)とは、サンスクリット語の「ドウクハ」に由来する。「ドウクハ」は「豆法」と音写され、苦と訳された。「ドウクハ」の「ドウ」(duḥ = dus)は、「悪い」という意味、「クハ」(kha) は「運命」「状態」の意味であるから、苦とは、もともと悪い状態、悪い運命というような意味をもっていたが、一般に身心を逼悩することをいうとされる。すなわち、精神と肉体とが悩みに逼迫されている状態である。このうち、精神の苦について、憂・愁・嫉妬などをあげている。また、肉体的な苦は種々の病などであるという。
  • Dukkha (Pāli; Sanskrit: duḥkha; Tibetan sdug bsngal) is a Buddhist term commonly translated as "suffering", "anxiety", "stress", or "unsatisfactoriness". The principle of dukkha is one of the most important concepts in the Buddhist tradition. The Buddha is reputed to have said: "I have taught one thing and one thing only, dukkha and the cessation of dukkha." The classic formulation of these teachings on dukkha is the doctrine of the Four Noble Truths, in which the Truth of Dukkha (Pali: dukkha saccã; Sanskrit: duḥkha-satya) is identified as the first of the four truths.Dukkha is commonly explained according to three different categories: The obvious physical and mental suffering associated with birth, growing old, illness and dying. The anxiety or stress of trying to hold onto things that are constantly changing. A basic unsatisfactoriness pervading all forms of existence, because all forms of life are changing, impermanent and without any inner core or substance.The Buddhist tradition emphasizes the importance of developing insight into the nature of dukkha, the conditions that cause it, and how it can be overcome. This process is formulated in the teachings on the Four Noble Truths.
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 178090 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 7054 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 36 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110269193 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Dukkha (pāli ; sanskrit : duḥkha) est un concept central du bouddhisme, composant des Quatre nobles vérités. Le terme n'a pas d'équivalent exact en français mais peut être traduit par « souffrance » ou « insatisfaction ». Les trois premières vérités expliquent ce qu'est dukkha, son origine (la soif, taṇhā) et la possibilité de le faire cesser (nirodha) ; la quatrième noble vérité donne le chemin vers la libération (noble sentier octuple).
  • Duḥkha es un término budista relacionado con el sufrimiento.
  • Duḥkha (pal. dukkha दुक्ख; skt दुःख; chiń. ku 苦; kor. ko 고(苦); jap. ku 苦; wiet. khổ) – buddyjski termin pochodzący z sanskrytu oznaczający cierpienie lub bolesność, często jest też tłumaczony jako psychiczny dyskomfort związany z brakiem trwałego zadowolenia.
  • Dukkha (bahasa Pali: दुक्ख; bahasa Sanskerta: दुःख duḥkha) merupakan istilah dalam bahasa Pali yang seringkali diartikan sebagai penderitaan, ketidakpuasan, kesedihan, kemalangan dan keputus-asaan. Menghentikan dukkha merupakan tujuan utama ajaran Buddha.
  • Dukkha (traduzido do páli, "sofrimento". Lê-se /dúk-kha/, com o h aspirado, como no inglês.) é um dos princípios fundamentais do budismo. É chamado de "a primeira nobre verdade" e diz que o sofrimento é uma característica básica do universo, sendo causado pela transitoriedade e insubstancialidade de todos os fenômenos.
  • Ду́ккха, ду́хкха (санскр. दुःख, duḥkha IAST; букв. «болезненность, неприятность») — термин, обычно передаваемый с языков пали и санскрита как «страдание». Играет центральную роль в буддизме, где Четыре Благородные Истины о страдании преподаются как ключ для достижения конечной цели — нирваны, освобождения от страданий. Наряду с анитья и анатманом составляет Три признака существования.
  • 仏教における苦(く、duḥkha दुःख)とは、サンスクリット語の「ドウクハ」に由来する。「ドウクハ」は「豆法」と音写され、苦と訳された。「ドウクハ」の「ドウ」(duḥ = dus)は、「悪い」という意味、「クハ」(kha) は「運命」「状態」の意味であるから、苦とは、もともと悪い状態、悪い運命というような意味をもっていたが、一般に身心を逼悩することをいうとされる。すなわち、精神と肉体とが悩みに逼迫されている状態である。このうち、精神の苦について、憂・愁・嫉妬などをあげている。また、肉体的な苦は種々の病などであるという。
  • Il termine pāli dukkha (दुक्ख), in sanscrito duḥkha (दुःख), indica una condizione di sofferenza, etimologicamente: "difficile da sopportare", da du = difficile e kha = sopportare. È, come disse il Buddha Śākyamuni in occasione del suo primo discorso, la condizione di sofferenza che accomuna tutti gli esseri senzienti (esseri infernali, spiriti famelici (preta, sans., peta, pāli, yidak, tib.), animali, uomini, dèi invidiosi (aśura, sans., asura, pāli, lha ma yin, tib.) e divinità (deva, sans.
  • A Dukkha (páli: दुक्ख; szanszkrit: दुःख duḥkha; a nyelvtani hagyományok szerint a dus-kha "nem könnyű" kifejezésből ered, de Monier-Williams angol tudós szerint vélhetően a "dus-stha" prakritizált alakja lehet, melynek jelentése "kiegyensúlyozatlan, elhalkiíttatlan") egy páli fogalom, amelyhez számos magyar fogalom párosítható. Általában "szenvedésnek, elégedetlenségnek, nem kielégítő jellegnek" fordítják.
  • Дукха (пали; санскрит: duḥkha IAST; фонетичен тибетски: dukngal) е будистки термин, често превеждан като "страдание", "стрес", "безпокойство" или "неудовлетвореност". Дукха се идентифицира като първата от Четирите благородни истини.В будистката традиция дукха обикновено е обяснявана според три различни модела или категории. Първата категория, това е дукха, която включва видимо физическо страдание или болка, асоциираща се с болести, старост, раждане и др.
  • 고(苦)의 일반적인 의미는 괴로움이다. 세친의 《대승오온론》에 따르면 괴로움의 느낌으로서의 고(苦: 괴로움) 즉 고수(苦受)는 어떤 일 또는 대상이 생겨날 때 그것과 떨어지려는 욕구가 있는 것[生時有乖離欲]으로 정의된다. 이에 대해 즐거움의 느낌으로서의 낙(樂: 즐거움) 즉 낙수(樂受)는 어떤 일 또는 대상이 사라질 때에 그것과 떨어지지 않으려는 욕구가 있는 것[滅時有和合欲]으로 정의된다. 또한 괴롭지도 즐겁지도 않음의 느낌으로서의 불고불락(不苦不樂: 괴롭지도 즐겁지도 않음) 즉 사수(捨受)는 이들 2가지 욕구가 없는 것[無二欲]으로 정의된다.그런데 《잡아함경》 제2권 제58경 〈음근경(陰根經)〉에서 고타마 붓다가 설하는 바에 따르면, 고(苦)는 본질상 무상(無常)한 것 즉 본질상 영원하지 않은 것을 가리킨다.
  • Dukkha (Pāli; Sanskrit: duḥkha; Tibetan sdug bsngal) is a Buddhist term commonly translated as "suffering", "anxiety", "stress", or "unsatisfactoriness". The principle of dukkha is one of the most important concepts in the Buddhist tradition.
  • Dukkha (pálí), duhkha (sanskrt) se skládá ze dvou slov, du = obtíž, nesnáz + kha = snést, vydržet, zvládnout. Tedy překlad může být strast, nepříjemnost, neuspokojivost, neklid ve významu nepohodlí, frustrace a nesouladu se skutečností.Jedná se o jeden z ústředních pojmů buddhismu tvořící základní kámen čtyř ušlechtilých pravd (arija sačča). Dukkha je také jednou ze tří základních charakteristik veškeré existence, zbylé dvě jsou pomíjivost (aničča) a ne-já (anattá).
  • Dukkha (pali दुक्ख; sanskrit दुःख duḥkha ‚schwer zu ertragen‘) ist ein Schlüsselbegriff im Buddhismus, der meist als „Leiden“ übersetzt wird. Er ist zu unterscheiden von dukkhatā, der Leidhaftigkeit. In den alten im Pali-Kanon überlieferten buddhistischen Lehrreden wird dukkha als eines der Drei Daseinsmerkmale (ti-lakkhana) und als die erste der „Vier Edlen Wahrheiten“ (ariyasācca) genannt.
rdfs:label
  • Dukkha
  • Duhkha
  • Dukkha
  • Dukkha
  • Dukkha
  • Dukkha
  • Dukkha
  • Dukkha
  • Duḥkha
  • Duḥkha
  • Дуккха
  • Дукха
  • 苦 (仏教)
  • 고 (불교)
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of