Le droit des obligations est la branche du droit privé et du droit civil qui porte sur les obligations. L'obligation est un lien de droit qui unit deux ou plusieurs personnes par lequel une personne s'oblige envers une autre à faire (ou à ne pas faire) ou à donner.Cette discipline constitue le « noyau dur » du droit privé et public, dans lesquels les relations juridiques sont le plus souvent contractualisées.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Le droit des obligations est la branche du droit privé et du droit civil qui porte sur les obligations. L'obligation est un lien de droit qui unit deux ou plusieurs personnes par lequel une personne s'oblige envers une autre à faire (ou à ne pas faire) ou à donner.Cette discipline constitue le « noyau dur » du droit privé et public, dans lesquels les relations juridiques sont le plus souvent contractualisées. Toutefois, les obligations ne se confondent pas avec les contrats, car elles peuvent naître en dehors de tout contrat (quasi-contrat, responsabilité extra contractuelle, loi et règlement).En règle générale, la naissance d'une obligation n'est soumise à aucune règle de formalisme. En matière contractuelle, la seule rencontre des volontés sur l'objet de la prestation et le prix de cette prestation suffit à faire naître une obligation par exemple pour le contrat de vente. En matière extra contractuelle, certains évènements deviennent des faits générateurs d'obligations, notamment lorsqu'un préjudice est causé à autrui.
  • El Derecho de obligaciones es una rama del Derecho civil que, dentro del Derecho patrimonial, se centra en el estudio de la obligación jurídica.En cuanto tal, el derecho de obligaciones abarca: El derecho de los contratos, que estudia la formación y efectos de éstos, particularmente la responsabilidad civil que se deriva de su incumplimiento.Si bien el derecho de los contratos trata la formación y efectos de los contratos en general, también se ocupa de los contratos más importantes en especial, a los cuales dota de sus elementos típicos. Cabe mencionar entre los contratos más importantes a la compraventa, el mandato, la hipoteca y el arrendamiento.El derecho de la responsabilidad civil, que trata de la indemnización de daños y perjuicios causados a otros.
  • L'obbligazione è un rapporto giuridico in forza del quale un soggetto, detto debitore, è tenuto a una determinata prestazione, suscettibile di valutazione economica, a favore di un altro soggetto, detto creditore.In tale rapporto giuridico si possono individuare i seguenti elementi: i soggetti, ossia il debitore e il creditore; il contenuto, rappresentato dal diritto (un diritto relativo) del creditore nei confronti del debitore (credito) e dal correlativo obbligo del debitore nei confronti del creditore (debito); l'oggetto, ossia la prestazione, un comportamento di contenuto positivo (dare o fare) o negativo (non fare).Poiché correntemente si tende a limitare l'uso del termine debito agli obblighi che hanno per oggetto una somma di denaro, il termine obbligazione viene anche utilizzato per designare l'obbligo che costituisce il contenuto del rapporto obbligatorio.
  • Borçlar hukuku bir özel hukuk dalıdır ve eşitler arasında meydana gelen ve borç ilişkisi adı verilen hukuki ilişkilerin incelendiği bir disiplindir. Borçlar Kanunu özel hukukta borçlar hukukuna kaynaklık eder ve borçlar hukuku alanına giren borç ilişkilerini düzenleyen bir kanundur. Borç ilişkisi kavramı, özel hukuk açısından tanımlandığında, alacaklı ve borçlu adı verilen iki taraf arasında meydana gelen ve borçlu olan tarafın alacaklıya karşı belli bir davranış biçiminde (edimde) bulunmakla yükümlü olduğu, alacaklının da borçludan bu davranış biçiminin yerine getirilmesini isteyebileceği (ifayı talep edebileceği) hukuki bir bağdır.
  • Direito das obrigações ou direito obrigacional é o ramo do direito civil que estuda as espécies obrigacionais, suas características, efeitos e extinção.Já a expressão obrigação, caracteriza-se como o vínculo jurídico transitório entre credor e devedor cujo objeto consiste numa prestação de dar, fazer ou não fazer.Em sentido amplo, obrigação refere-se a uma relação entre pelo menos duas partes e para que se concretize, é necessária a imposição de uma dessas e a sujeição de outra em relação a uma restrição de liberdade da segunda. O objeto dessa restrição da liberdade é a obrigação.O Código Civil não traz um conceito para obrigação, deixando-o para uma construção doutrinária.Difere-se do dever, pois este não carece da sujeição de uma das partes. O dever refere-se a uma alta probabilidade da concretização de um determinado comportamento, através da análise da interação entre a parte e a situação e a previsão de seu desenrolar. O dever aprecia o resultado do livre-arbítrio individual e não tenta influir decisivamente neste, no que se diferencia da obrigação. Este, na prática do direito se exprime através do crédito, débito, dívida, fundamento ou fonte de um direito, instrumento que corporifica o direito, encargo, compromisso, imposição, títulos que representam créditos ou valores, toda relação que liga um devedor a um credor.
  • Обязательство — это относительное гражданское правоотношение, в силу которого одна сторона (должник) обязана совершить в пользу другой стороны (кредитора) определённые действия или воздержаться от определённых действий. Такими действиями могут являться: передача определённого имущества, выполнение работы, уплата денег, а также другие действия. Кредитор, в пользу которого должно быть совершено такое действие, имеет право требовать от должника исполнения его обязанности.
  • Závazkové právo nebo také obligační právo je součást soukromého práva a tvoří ho souhrn právních norem, které upravují závazky (obligace). Tyto závazky jsou jako právní vztahy povahy relativní, když jde vždy o vztahy mezi dvěma či více konkrétními subjekty (na jedné straně věřitel, na druhé dlužník), a práva a povinnosti vyplývající z takového závazkového právního vztahu platí jen mezi těmito subjekty (inter partes). Tím se závazkové právo podstatně liší od práv věcných, která působí proti všem (erga omnes). Liší se ale významně i od práva dědického, protože to normuje přechod majetku pro případ smrti (mortis causa), zatímco závazkové právo reguluje vztahy mezi živými (inter vivos).Závazkové právo je možné rozlišovat podle typů závazků, které se tradičně dělí na: závazky ze smluv (obligationes ex contractu) závazky z deliktů (obligationes ex delicto) – prodlení, odpovědnost za újmu závazky z jiných právních důvodů (obligationes ex variis causarum figuris): kvazikontrakty – nepřikázané jednatelství, veřejná soutěž, veřejný příslib kvazidelikty – objektivní odpovědnost za újmu (chybí zavinění), bezdůvodné obohacení
  • 債権(さいけん:羅jus obligatio、仏(droit de )créance、独Forderung(srecht))とは、大陸法系の私法上の概念で、ある者が特定の者に対して一定の行為を要求することを内容とする権利。民法について以下では、条数のみ記載する。↑ ↑
  • The law of obligations is one branch of private law under the civil law legal system. It is the body of rules that organizes and regulates the rights and duties arising between individuals. The specific rights and duties are referred to as obligations, and this area of law deals with their creation, effects, and extinction. An obligation is a legal bond (vinculum iuris) by which one or more parties (obligants) are bound to act or refrain from acting. An obligation thus imposes on the obligor a duty to perform, and simultaneously creates a corresponding right to demand performance by the obligee to whom performance is to be tendered. Obligations may be civil, which are enforceable by action in a court of law, or natural, which imply moral duties but are unenforceable unless the obligor consents.
  • Verbintenissenrecht is een deelgebied van het burgerlijk recht. Het houdt zich bezig met de verbintenissen. Een verbintenis is het gevolg van een eenzijdige of tweezijdige rechtshandeling of van een feitelijke handeling (zoals een onrechtmatige daad) tussen personen. Deze personen kunnen zowel natuurlijke als rechtspersonen zijn. Het klassieke verbintenissenrecht is in Nederland en in België geregeld in het Burgerlijk Wetboek.Het kan gaan om een verbintenis uit de wet, een verbintenis uit overeenkomst of een natuurlijke verbintenis. Tot de verbintenissen uit de wet behoren die welke voortvloeien uit een onrechtmatige daad. Voorbeelden van overeenkomsten zijn: koopovereenkomst, huurovereenkomst, arbeidsovereenkomst.
  • Als Obligation (von lateinisch obligare „anbinden, verpflichten“) bezeichnet man im schweizerischen Recht ein Schuldverhältnis zwischen zwei Personen. Derjenige, der schuldet, wird dabei als Schuldner bezeichnet, derjenige, dem geschuldet wird, als Gläubiger. Aus Sicht des Gläubigers ist die Obligation eine Forderung, aus Sicht des Schuldners eine Schuld. Im deutschen Recht bezeichnet man die schweizerische Obligation schlicht als „Schuldverhältnis“. Der Begriff der Obligation ist in Deutschland im Wertpapierrecht die übliche Bezeichnung für Schuldverschreibungen auf eine Geldsumme (Inhaberschuldverschreibungen).
  • 채권법(債權法, Law of obligations)은 채권에 관한 법률관계(계약·사무관리·부당이득)를 포괄하는 민법학의 한 분야이다. 채권은 특정인이 다른 특정인에 대하여, 즉 채권자가 채무자에 대하여 특정한 행위, 즉 급부를 청구할 수 있는 권리이다. 채권의 효력 즉 채권의 목적인 급부의 실현을 확보하는 것에 관한 규정, 채권의 재산으로서의 작용(채권의 양도·입질 등)에 관한 규정을 총칭해서 채권법이라 한다. 이와 같은 특정인 사이의 법률관계를 채권관계라 하며, 그 채권관계의 내용은 채권자의 채권과 채무자의 채무로 이루어져 있다. 그리고 근대민법은 권리본위(本位)로 구성되어 있으므로 채권관계의 중심내용은 채권이다. 따라서 채권법은 특정채권자와 특정채무자간의 채권관계를 규율하는 법률이라고도 할 수 있다. 대한민국 민법에서는 제373조에서 제766조까지의 조문이 채권법에 해당하는 내용을 규율하고 있다.
  • A kötelmi jog jelenti egyrészt a polgári jog egy területét, amely az in personam (azaz meghatározott személlyel vagy személyekkel szembeni, relatív) védelmet élvező jogok szabályait tartalmazza, másrészt magukat az in personam védelemmel ellátott jogokat is kötelmi jogoknak nevezzük. A kötelmi jog az első értelemben egy jogterületre, jogágra, a második értelemben bizonyos típusú jogokra utal.A kötelmi jog, illetve a kötelmi jogok szembeállítható(k) a dologi joggal, illetve a dologi jogokkal, amelyek mindenkivel szemben védelmet élveznek.A kötelmi jogi jogviszonyok jönnek létre a szerződés, a szerződésen kívüli károkozás vagy a jogalap nélküli gazdagodás esetén. A kötelmi jog hatályos magyar szabályozását 1959. évi IV. törvény negyedik része tartalmazza.
  • Prawo zobowiązań – dział prawa cywilnego, obejmujący zespół norm prawnych regulujących formy wymiany dóbr i usług. Reguluje obrót majątkowy między podmiotami prawa cywilnego.W polskim prawie źródłem prawa zobowiązań są przede wszystkim przepisy kodeksu cywilnego oraz przepisy innych ustaw i postanowienia umów międzynarodowych w zakresie prawa cywilnego.
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 449072 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 12202 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 38 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 109592836 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Le droit des obligations est la branche du droit privé et du droit civil qui porte sur les obligations. L'obligation est un lien de droit qui unit deux ou plusieurs personnes par lequel une personne s'oblige envers une autre à faire (ou à ne pas faire) ou à donner.Cette discipline constitue le « noyau dur » du droit privé et public, dans lesquels les relations juridiques sont le plus souvent contractualisées.
  • L'obbligazione è un rapporto giuridico in forza del quale un soggetto, detto debitore, è tenuto a una determinata prestazione, suscettibile di valutazione economica, a favore di un altro soggetto, detto creditore.In tale rapporto giuridico si possono individuare i seguenti elementi: i soggetti, ossia il debitore e il creditore; il contenuto, rappresentato dal diritto (un diritto relativo) del creditore nei confronti del debitore (credito) e dal correlativo obbligo del debitore nei confronti del creditore (debito); l'oggetto, ossia la prestazione, un comportamento di contenuto positivo (dare o fare) o negativo (non fare).Poiché correntemente si tende a limitare l'uso del termine debito agli obblighi che hanno per oggetto una somma di denaro, il termine obbligazione viene anche utilizzato per designare l'obbligo che costituisce il contenuto del rapporto obbligatorio.
  • Обязательство — это относительное гражданское правоотношение, в силу которого одна сторона (должник) обязана совершить в пользу другой стороны (кредитора) определённые действия или воздержаться от определённых действий. Такими действиями могут являться: передача определённого имущества, выполнение работы, уплата денег, а также другие действия. Кредитор, в пользу которого должно быть совершено такое действие, имеет право требовать от должника исполнения его обязанности.
  • 債権(さいけん:羅jus obligatio、仏(droit de )créance、独Forderung(srecht))とは、大陸法系の私法上の概念で、ある者が特定の者に対して一定の行為を要求することを内容とする権利。民法について以下では、条数のみ記載する。↑ ↑
  • 채권법(債權法, Law of obligations)은 채권에 관한 법률관계(계약·사무관리·부당이득)를 포괄하는 민법학의 한 분야이다. 채권은 특정인이 다른 특정인에 대하여, 즉 채권자가 채무자에 대하여 특정한 행위, 즉 급부를 청구할 수 있는 권리이다. 채권의 효력 즉 채권의 목적인 급부의 실현을 확보하는 것에 관한 규정, 채권의 재산으로서의 작용(채권의 양도·입질 등)에 관한 규정을 총칭해서 채권법이라 한다. 이와 같은 특정인 사이의 법률관계를 채권관계라 하며, 그 채권관계의 내용은 채권자의 채권과 채무자의 채무로 이루어져 있다. 그리고 근대민법은 권리본위(本位)로 구성되어 있으므로 채권관계의 중심내용은 채권이다. 따라서 채권법은 특정채권자와 특정채무자간의 채권관계를 규율하는 법률이라고도 할 수 있다. 대한민국 민법에서는 제373조에서 제766조까지의 조문이 채권법에 해당하는 내용을 규율하고 있다.
  • Prawo zobowiązań – dział prawa cywilnego, obejmujący zespół norm prawnych regulujących formy wymiany dóbr i usług. Reguluje obrót majątkowy między podmiotami prawa cywilnego.W polskim prawie źródłem prawa zobowiązań są przede wszystkim przepisy kodeksu cywilnego oraz przepisy innych ustaw i postanowienia umów międzynarodowych w zakresie prawa cywilnego.
  • Závazkové právo nebo také obligační právo je součást soukromého práva a tvoří ho souhrn právních norem, které upravují závazky (obligace). Tyto závazky jsou jako právní vztahy povahy relativní, když jde vždy o vztahy mezi dvěma či více konkrétními subjekty (na jedné straně věřitel, na druhé dlužník), a práva a povinnosti vyplývající z takového závazkového právního vztahu platí jen mezi těmito subjekty (inter partes).
  • Borçlar hukuku bir özel hukuk dalıdır ve eşitler arasında meydana gelen ve borç ilişkisi adı verilen hukuki ilişkilerin incelendiği bir disiplindir. Borçlar Kanunu özel hukukta borçlar hukukuna kaynaklık eder ve borçlar hukuku alanına giren borç ilişkilerini düzenleyen bir kanundur.
  • The law of obligations is one branch of private law under the civil law legal system. It is the body of rules that organizes and regulates the rights and duties arising between individuals. The specific rights and duties are referred to as obligations, and this area of law deals with their creation, effects, and extinction. An obligation is a legal bond (vinculum iuris) by which one or more parties (obligants) are bound to act or refrain from acting.
  • Als Obligation (von lateinisch obligare „anbinden, verpflichten“) bezeichnet man im schweizerischen Recht ein Schuldverhältnis zwischen zwei Personen. Derjenige, der schuldet, wird dabei als Schuldner bezeichnet, derjenige, dem geschuldet wird, als Gläubiger. Aus Sicht des Gläubigers ist die Obligation eine Forderung, aus Sicht des Schuldners eine Schuld. Im deutschen Recht bezeichnet man die schweizerische Obligation schlicht als „Schuldverhältnis“.
  • El Derecho de obligaciones es una rama del Derecho civil que, dentro del Derecho patrimonial, se centra en el estudio de la obligación jurídica.En cuanto tal, el derecho de obligaciones abarca: El derecho de los contratos, que estudia la formación y efectos de éstos, particularmente la responsabilidad civil que se deriva de su incumplimiento.Si bien el derecho de los contratos trata la formación y efectos de los contratos en general, también se ocupa de los contratos más importantes en especial, a los cuales dota de sus elementos típicos.
  • Direito das obrigações ou direito obrigacional é o ramo do direito civil que estuda as espécies obrigacionais, suas características, efeitos e extinção.Já a expressão obrigação, caracteriza-se como o vínculo jurídico transitório entre credor e devedor cujo objeto consiste numa prestação de dar, fazer ou não fazer.Em sentido amplo, obrigação refere-se a uma relação entre pelo menos duas partes e para que se concretize, é necessária a imposição de uma dessas e a sujeição de outra em relação a uma restrição de liberdade da segunda.
  • Verbintenissenrecht is een deelgebied van het burgerlijk recht. Het houdt zich bezig met de verbintenissen. Een verbintenis is het gevolg van een eenzijdige of tweezijdige rechtshandeling of van een feitelijke handeling (zoals een onrechtmatige daad) tussen personen. Deze personen kunnen zowel natuurlijke als rechtspersonen zijn.
  • A kötelmi jog jelenti egyrészt a polgári jog egy területét, amely az in personam (azaz meghatározott személlyel vagy személyekkel szembeni, relatív) védelmet élvező jogok szabályait tartalmazza, másrészt magukat az in personam védelemmel ellátott jogokat is kötelmi jogoknak nevezzük.
rdfs:label
  • Droit des obligations
  • Borçlar hukuku
  • Derecho de obligaciones
  • Direito das obrigações
  • Kötelmi jog
  • Law of obligations
  • Obbligazione (diritto)
  • Obligation (Recht)
  • Prawo zobowiązań
  • Verbintenissenrecht
  • Závazkové právo
  • Обязательство
  • 債権
  • 채권법
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of