Le concile de Chalcédoine (en latin : concilium Chalcedonense ; en grec : Σύνοδος της Χαλκηδόνας) est le quatrième concile œcuménique et a eu lieu du 8 octobre au 1er novembre 451 dans l'église Sainte-Euphémie de la ville éponyme, aujourd'hui Kadıköy, un quartier chic de la rive asiatique d'Istanbul.Convoqué par l'empereur byzantin Marcien et son épouse l'impératrice Pulchérie, à partir du 8 octobre 451, le concile réunit 343 évêques (un record) dont quatre seulement viennent d'Occident.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Le concile de Chalcédoine (en latin : concilium Chalcedonense ; en grec : Σύνοδος της Χαλκηδόνας) est le quatrième concile œcuménique et a eu lieu du 8 octobre au 1er novembre 451 dans l'église Sainte-Euphémie de la ville éponyme, aujourd'hui Kadıköy, un quartier chic de la rive asiatique d'Istanbul.Convoqué par l'empereur byzantin Marcien et son épouse l'impératrice Pulchérie, à partir du 8 octobre 451, le concile réunit 343 évêques (un record) dont quatre seulement viennent d'Occident. Dans la continuité des conciles précédents, il s'intéresse à divers problèmes christologiques et condamne en particulier le monophysisme d'Eutychès sur la base de la lettre du pape Léon Ier intitulée Tome à Flavien (nom du patriarche de Constantinople, destinataire de la lettre du pape). C'est durant ce concile qu'est redéfinie la notion de personne (hypostase) : comme le principe de différenciation relationnelle au sein du mystère d'un Dieu à la fois un et trine ; comme le principe d'unité et d'identité, dans le cas des deux natures, dans la personne unique du Christ.L'évêque de Rome, Léon le Grand, refuse d'accepter le vingt-huitième canon du concile qui, en attribuant à la ville de Constantinople le titre de « Nouvelle Rome », lui accordait de ce fait la primauté sur les autres patriarcats.Certains chrétiens orientaux miaphysites rejettent l'intégralité du concile, produisant un schisme qui forme ce que l'on appelle désormais les Églises des trois conciles ou « Églises préchalcédoniennes ».Le concile a aussi légiféré sur des questions d'organisation de l'Église. Ainsi le canon 2 considère que les ordinations de prêtres obtenues contre de l'argent sont nulles et prévoit que l'évêque qui en est responsable soit déposé.
  • The Council of Chalcedon was a church council held from October 8 to November 1, AD 451, at Chalcedon (a city of Bithynia in Asia Minor), on the Asian side of the Bosporus, known in modern times as Kadıköy in Istanbul, although it was then separate from Constantinople. The council marked a significant turning point in the Christological debates that led to the separation of the church of the Western Roman Empire in the 5th century. It is the last council which many Anglicans and most Protestants consider ecumenical.The Council of Chalcedon was convened by Emperor Marcian, with the reluctant approval of Pope Leo the Great, to set aside the 449 Second Council of Ephesus which would become known as the "Latrocinium" or "Robber Council". The Council of Chalcedon issued the 'Chalcedonian Definition,' which repudiated the notion of a single nature in Christ, and declared that he has two natures in one person and hypostasis; it also insisted on the completeness of his two natures: Godhead and manhood. The council also issued 27 disciplinary canons governing church administration and authority. In a further decree, later known as the canon 28, the bishops declared the See of Constantinople (New Rome) equal in honor and authority to Rome.The Council is considered to have been the Fourth Ecumenical Council by the Eastern Orthodox Church, the Roman Catholic Church (including its Eastern Catholic Churches), the Old Catholics, and various other Western Christian groups. As such, it is recognized as infallible in its dogmatic definitions by the Roman Catholic and Eastern Orthodox Churches (then one church). Most Protestants also consider the concepts of the Trinity and Incarnation as defined at Nicaea (in 325) and Chalcedon to be orthodox doctrine to which they adhere. However, the Council is not accepted by several of the ancient Eastern Churches, including the Oriental Orthodox of Egypt, Syria, Armenia, Eritrea, Ethiopia. The Oriental Orthodox teach 'one nature' in Christ, "Jesus Christ, who is identical with the Son, is one person and one hypostasis in one nature: divine."
  • Sobór chalcedoński – czwarty sobór powszechny biskupów chrześcijańskich, który odbywał się w dniach 8-31 października 451 roku w kościele św. Eufemii w Chalkedonie (dziś Kadıköy, dystrykt Stambułu w Turcji). Jest to ostatni ze starożytnych soborów, które wielu anglikanów i większość protestantów uznaje za ekumeniczne.
  • Das Konzil von Chalcedon (andere Schreibweisen: Chalzedon, Calcedon, Chalkedon, Kalchedon) fand vom 8. Oktober bis zum 1. November 451 in der Euphemia-Kirche in Chalcedon in Bithynien, Kleinasien (heutiger Istanbuler Stadtteil Kadıköy) statt. Es war das vierte der ersten sieben ökumenischen Konzilien der Alten Kirche. Seine dogmatischen Definitionen werden in der katholischen Kirche und den orthodoxen Kirchen als unfehlbar anerkannt; sie sind auch Lehrgrundlage in den evangelischen und anglikanischen Kirchen.Das Konzil von Chalcedon entschied den lange und erbittert geführten Streit um das Verhältnis zwischen der göttlichen und der menschlichen Natur in Jesus Christus. Gegen den Monophysitismus (genauer ist Miaphysitismus), der vor allem von den mächtigen Kirchen Ägyptens und Syriens verfochten wurde, auf der einen und den Nestorianismus auf der anderen Seite definierte es Christus als wahren Gott (Gott der Sohn als zweite Person der Dreifaltigkeit) und wahren Menschen zugleich, und zwar „unvermischt und ungetrennt“ (vgl. Menschwerdung Gottes). Die Trinität wurde zum Dogma.
  • Konsili Khalsedon adalah sebuah konsili ekumenis yang berlangsung dari tanggal 8 Oktober sampai dengan 1 November tahun 451 di Khalsedon (sebuah kota di Bithinia di Asia Kecil) yang kini merupakan bagian kota Istanbul di sisi Asia dari selat Bosforus dan dikenal sebagai distrik Kadıköy. Konsili ini adalah yang ke-4 dari tujuh Konsili Ekumenis dalam agama Kristen, dan oleh karena itu dianggap infalibel (tak bercela)dalam definisi dogmatisnya oleh Gereja Katolik Roma dan Gereja Ortodoks Timur. Konsili ini menolak doktrin monofisitisme dari kaum pengikut Eutikus, dan menetapkan Pengakuan Iman Khalsedon, yang menggambarkan kemanusiaan penuh dan keilahian penuh dari Yesus, pribadi kedua dari Tritunggal Kudus.
  • Четвъртият вселенски събор или Халкедонският събор се състои в малоазийския град Халкедон в периода от 8 октомври до 1 ноември 451 г. Свикан е от император Маркиан (450-457 г.). На него са осъдени монофизитството и несторианството.
  • Chalkedonský koncil (8. října – 1. listopadu 451) byl čtvrtý ekumenický koncil, který zasedal v Chalkedonu v Bithýnii v Malé Asii. Jako závazný jej pro svou nauku považují katolická církev a pravoslaví. Koncil odsoudil Eutychův monofyzitismus a vyhlásil Chalkedonské vyznání víry, které vyznává plné lidství a plné božství Ježíše Krista, druhé osoby Nejsvětější Trojice. Koncil odmítají orientální církve.
  • 칼케돈 공의회(Council of Chalcedon)는 451년 10월 8일부터 11월 1일까지 소아시아의 비티니아의 도시 칼케돈(현재의 터키)에서 열렸던 초대교회의 공의회 중 하나이다. 당시 공의회에서는 그리스도의 신성과 인성은 분리되지 않는다는 내용의 칼케돈 신조를 통해, 예수 그리스도는 완전한 인간이요, 완전한 하느님이라고 고백하였다. 또한 칼케돈 신조에 '하느님의 어머니'(테오토코스, Theotoskos)라는 단어를 넣음에 따라, 예수 그리스도의 신성을 강조하는 테오토코스를 정통 교리로 재확인하였다. 칼케돈 공의회의 정통교리 확립으로 콥트 교회 등 단성설을 따르는 교회나 그리스도의 인성을 강조하는 네스토리우스파 교회는 이단으로 단죄되었다. 이중 그리스도의 신성과 인성은 구분된다고 주장한 네스토리우스파는 더욱 압박을 받게 되어 중동과 중국으로 활동 무대를 옮겼다.
  • Kalkedon Konsili veya Kadıköy Konsili, 451 yılında 8 Ekim’de başlayıp 1 Kasım’da sonlanmış ekümenik konsildir. Kalkedon bugün İstanbul şehri içerisinde kalan Kadıköy ilçesinin merkezidir.Batı Ortodoksları, Roma Katolikleri ile birçok diğer batı hristiyanlarının 4. ekümenik konsili olarak kabul edilir. Konsilde Eutyches’in monofizitizm doktrini reddedilmiş ve İsa’nın hem tam anlamıyla insan hem de tam anlamıyla ilâh olduğu tanımlamasını yapan "Kalkedon Amentüsü" ortaya atılmıştır.
  • Халкидо́нский Собор, Четвёртый Вселенский Собор — Вселенский Собор Христианской Церкви, созванный в 451 году императором Маркианом по согласию с папой Львом I в Халкидоне (совр. Кадыкёй, район современного Стамбула) по поводу ереси Евтихия — монофизитства.Заседания собора происходили в храме великомученицы Евфимии. Собор был открыт 8 октября 451 года и продолжался до 1 ноября; проведено семнадцать пленарных заседаний.
  • カルケドン公会議(カルケドンこうかいぎ)は451年10月8日から11月1日まで、小アジアのビティニアの都市カルケドン(コンスタンティノポリスの対岸、現在のトルコ共和国イスタンブル市のアジア側にあるカドゥキョイ地区)において行われたキリスト教の公会議。東ローマ皇帝マルキアヌス(Marcianus)によって召集され、議長はコンスタンディヌーポリ総主教のアナトリオス(Anatolios)が務めた。キリストに神性と人性の両方があることを確認。正教会の一員たる日本ハリストス正教会では第四全地公会ともいう。
  • El Concili de Calcedònia va ser un concili de l'església dut a terme del 8 d'octubre a l'1 de novembre de 451, en Calcedònia (una ciutat de Bitínia a Àsia Menor), al costat asiàtic del Bòsfor. El Concili va marcar un punt d'inflexió important en els debats cristològics que van portar a la separació de l'Església de l'Imperi Romà d'Orient al segle V.És l'últim Concili que molts anglicans i la majoria de protestants consideren ecumènic.El Concili de Calcedònia va ser convocat per l'emperador Marcià, amb l'aprovació de mala gana del Papa Lleó el Gran per deixar de banda el concili d'Efes del 449. El Concili de Calcedònia va emetre el "Credo de Calcedònia", que va repudiar la idea d'una sola naturalesa de Crist, definint que Crist tenia dues naturaleses en una persona i hipòstasi, i va insistir en la integritat de les seves dues naturaleses, la divina i humana. El concili també va emetre 27 cànons disciplinaris que regirien l'administració de l'església i l'autoritat. En un decret posterior, més tard conegut com el cànon 28, els bisbes buscava elevar el rang del Patriarcat de Constantinoble, al·legant que Constantinoble gaudia d'un honor i autoritat comparable a la de Roma.El concili és considerat el quart Concili Ecumènic pels catòlics romans, les Esglésies Catòliques Orientals, l'Església Ortodoxa, els antics catòlics, i diversos altres grups cristians occidentals. Com a tal, és reconegut com a infal·lible en les seves definicions dogmàtiques de l'Església Catòlica Romana i les Esglésies orientals ortodoxes (en aquest llavors una església). La majoria dels protestants també respecten els conceptes de la Santíssima Trinitat i l'Encarnació tal com es defineixen a Nicea (325) i Calcedònia com la doctrina ortodoxa a la qual s'adhereixen. No obstant això, el concili no és acceptat per diverses de les antigues esglésies orientals, incloent els ortodoxos orientals d'Egipte, Síria i Armènia, i l'Església Assíria Oriental. Les esglésies ortodoxes orientals ensenyen una sola naturalesa en Crist, composta tant de divinitat com d'humanitat. En les confessions que accepten el credo de Calcedònia aquestes visions de la naturalesa de Crist són titllades d'heretgia amb els noms de monofisisme i miafisisme.
  • Il concilio di Calcedonia è il quarto concilio ecumenico della storia del cristianesimo ed ebbe luogo nella città omonima nel 451.
  • O Concílio de Calcedónia (português europeu) ou Calcedônia (português brasileiro) foi um concílio ecuménico que se realizou de 8 de outubro a 1 de novembro de 451 em Calcedónia, uma cidade da Bitínia, na Ásia Menor, frente a Constantinopla. Foi o quarto dos primeiros sete concílios ecumênicos da história do cristianismo, onde foi repudiada a doutrina de Eutiques relativa ao monofisismo e declarada a dualidade humana e divina de Jesus, a segunda pessoa da Santíssima Trindade.
  • A khalkédoni (khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni) zsinat a kereszténység negyedik egyetemes zsinata, amelyet 451. október 8. és november 1-je között tartottak Khalkédónban, a kis-ázsiai Bithünia egyik városában (ma a Boszporusz ázsiai oldalán lévő Kadıköy kerület, amely egyesült Isztambullal). Nagy Szent Leó pápa kérésére a monofizitizmus elítélésére hívta össze 451. május 17-én Marcianus császár. Helyéül először Nikaiát jelölte ki, majd inkább a főváros közelében lévő Khalkédónt választotta. A zsinati tanácskozás helye Szent Eufémia vértanú-szűz temploma volt. A hagyomány szerint 600, valójában valószínűleg kevesebb résztvevője volt, de az első vatikáni zsinatig mindenképpen ez volt a legnépesebb. Elnökségét 5 pápai legátus, irányítását 6 császári biztos látta el.A megnyitó ülésen 451. október 8-án mindjárt számon kérték az alexandriai Dioszkoroszt az úgynevezett "rablózsinatért". A második ülésen fölolvasták a nikaiai hitvallást és Leó pápa levelét a hüposztatikus egységről (Leó "Tomus"-a). Az atyák „Ez a szentatyák és az apostolok hite. Mi is ezt hisszük. Leó által Péter szólt!” fölkiáltással egyhangúlag elfogadták a pápa tanítását. Október 13-án a harmadik ülésen elítélték és megfosztották hivatalától Dioszkoroszt, s bár a pápai legátusok nem akartak új hitvallást, 23 püspök október 22-én mégis benyújtott egy új formulát, amit az atyák egyhangúlag elfogadtak. Október 25-én a hatodik ülésen Markianosz császár és Pulcheria császárnő is jelen volt, és a császár kérésére a zsinat 28 fegyelmi kánont is megfogalmazott. A 28. meghatározta Konstantinápoly pátriárkai székének rangját: joghatóság tekintetében egyenrangú Rómával, rangban a második helyen áll Jeruzsálem, Alexandria és Antiochia előtt, amellyel az első konstantinápolyi zsinat 3. kánonját akarták megújítani. A záróülésen a pápa legátusai e 28. kánon ellen kifejezetten, de hiába tiltakoztak. I. Leó pápa a zsinati határozatokat megerősítő leveleiben ezt a kánont nem hagyta jóvá, a nikaiai zsinat 6. kánonjára hivatkozva hagyományellenesnek nevezte, és egy pápai rendelettel törölte a zsinat kánonjaiból. Konstantinápoly püspöke, Anatolius pedig bocsánatkérő levelet írt Leó pápának az újító kísérlet miatt.
  • El Concilio de Calcedonia fue un concilio ecuménico que tuvo lugar entre el 8 de octubre y el 1 de noviembre del año 451 en Calcedonia, ciudad de Bitinia, en Asia Menor. Es el cuarto de los primeros siete concilios ecuménicos de la Cristiandad, y sus definiciones dogmáticas fueron desde entonces reconocidas como infalibles por la Iglesia Católica y por la Iglesia Ortodoxa. Rechazó la doctrina del monofisismo, defendida por Eutiques, y estableció el Credo de Calcedonia, que describe la plena humanidad y la plena divinidad de Cristo, segunda persona de la Santísima Trinidad.
  • Het concilie van Chalcedon was een oecumenisch concilie dat werd gehouden in het jaar 451 (van 12 oktober tot 1 november) in Chalcedon, een oude Byzantijnse havenstad aan de Bosporus (tegenover Byzantium) in de provincie Pontus et Bithynia in Klein-Azië, tijdens het pontificaat van paus Leo I de Grote.Het wordt vaak gerekend als het Vierde Oecumenische Concilie, en wordt door zowel de Rooms-Katholieke als en Oosters-Orthodoxe Kerk erkend, maar niet door de Oriëntaals-Orthodoxe Kerk.Op dit concilie werd de eutychische doctrine van het monofysitisme verworpen en de Chalcedonische geloofsbelijdenis aangenomen, waarin beschreven wordt dat Jezus, als tweede persoon in de Heilige Drie-eenheid, in twee naturen, menselijk en goddelijk, wordt erkend.
  • Kaltzedoniako kontzilioa (Laugarren kontzilio ekumenikoa) 451an egin zen Asia Txikiko Kaltzedonia hirian. Alexandriako Zirilok deitu eta Leon I.a aita santuak gidatu zuen urriaren 8tik azaroaren 1era bitartean. Eliza Katolikoak eta Ortodoxoak onartzen dute guztiz kontzilio hau, nahiz eta luterano eta anglikanoek ere garrantzitsutzat hartzen duten.
dbpedia-owl:bnfId
  • 118691680
dbpedia-owl:individualisedGnd
  • 2047219-5
dbpedia-owl:lccnId
  • n/79/100865
dbpedia-owl:sudocId
  • 027506193
dbpedia-owl:viafId
  • 153263073
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 89783 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 11770 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 41 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110004940 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:bnf
  • 118691680 (xsd:integer)
prop-fr:gnd
  • 2047219 (xsd:integer)
prop-fr:lccn
  • n/79/100865
prop-fr:sudoc
  • 27506193 (xsd:integer)
prop-fr:viaf
  • 153263073 (xsd:integer)
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:worldcatid
  • lccn-n79-100865
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Le concile de Chalcédoine (en latin : concilium Chalcedonense ; en grec : Σύνοδος της Χαλκηδόνας) est le quatrième concile œcuménique et a eu lieu du 8 octobre au 1er novembre 451 dans l'église Sainte-Euphémie de la ville éponyme, aujourd'hui Kadıköy, un quartier chic de la rive asiatique d'Istanbul.Convoqué par l'empereur byzantin Marcien et son épouse l'impératrice Pulchérie, à partir du 8 octobre 451, le concile réunit 343 évêques (un record) dont quatre seulement viennent d'Occident.
  • Sobór chalcedoński – czwarty sobór powszechny biskupów chrześcijańskich, który odbywał się w dniach 8-31 października 451 roku w kościele św. Eufemii w Chalkedonie (dziś Kadıköy, dystrykt Stambułu w Turcji). Jest to ostatni ze starożytnych soborów, które wielu anglikanów i większość protestantów uznaje za ekumeniczne.
  • Четвъртият вселенски събор или Халкедонският събор се състои в малоазийския град Халкедон в периода от 8 октомври до 1 ноември 451 г. Свикан е от император Маркиан (450-457 г.). На него са осъдени монофизитството и несторианството.
  • Chalkedonský koncil (8. října – 1. listopadu 451) byl čtvrtý ekumenický koncil, který zasedal v Chalkedonu v Bithýnii v Malé Asii. Jako závazný jej pro svou nauku považují katolická církev a pravoslaví. Koncil odsoudil Eutychův monofyzitismus a vyhlásil Chalkedonské vyznání víry, které vyznává plné lidství a plné božství Ježíše Krista, druhé osoby Nejsvětější Trojice. Koncil odmítají orientální církve.
  • 칼케돈 공의회(Council of Chalcedon)는 451년 10월 8일부터 11월 1일까지 소아시아의 비티니아의 도시 칼케돈(현재의 터키)에서 열렸던 초대교회의 공의회 중 하나이다. 당시 공의회에서는 그리스도의 신성과 인성은 분리되지 않는다는 내용의 칼케돈 신조를 통해, 예수 그리스도는 완전한 인간이요, 완전한 하느님이라고 고백하였다. 또한 칼케돈 신조에 '하느님의 어머니'(테오토코스, Theotoskos)라는 단어를 넣음에 따라, 예수 그리스도의 신성을 강조하는 테오토코스를 정통 교리로 재확인하였다. 칼케돈 공의회의 정통교리 확립으로 콥트 교회 등 단성설을 따르는 교회나 그리스도의 인성을 강조하는 네스토리우스파 교회는 이단으로 단죄되었다. 이중 그리스도의 신성과 인성은 구분된다고 주장한 네스토리우스파는 더욱 압박을 받게 되어 중동과 중국으로 활동 무대를 옮겼다.
  • Kalkedon Konsili veya Kadıköy Konsili, 451 yılında 8 Ekim’de başlayıp 1 Kasım’da sonlanmış ekümenik konsildir. Kalkedon bugün İstanbul şehri içerisinde kalan Kadıköy ilçesinin merkezidir.Batı Ortodoksları, Roma Katolikleri ile birçok diğer batı hristiyanlarının 4. ekümenik konsili olarak kabul edilir. Konsilde Eutyches’in monofizitizm doktrini reddedilmiş ve İsa’nın hem tam anlamıyla insan hem de tam anlamıyla ilâh olduğu tanımlamasını yapan "Kalkedon Amentüsü" ortaya atılmıştır.
  • Халкидо́нский Собор, Четвёртый Вселенский Собор — Вселенский Собор Христианской Церкви, созванный в 451 году императором Маркианом по согласию с папой Львом I в Халкидоне (совр. Кадыкёй, район современного Стамбула) по поводу ереси Евтихия — монофизитства.Заседания собора происходили в храме великомученицы Евфимии. Собор был открыт 8 октября 451 года и продолжался до 1 ноября; проведено семнадцать пленарных заседаний.
  • カルケドン公会議(カルケドンこうかいぎ)は451年10月8日から11月1日まで、小アジアのビティニアの都市カルケドン(コンスタンティノポリスの対岸、現在のトルコ共和国イスタンブル市のアジア側にあるカドゥキョイ地区)において行われたキリスト教の公会議。東ローマ皇帝マルキアヌス(Marcianus)によって召集され、議長はコンスタンディヌーポリ総主教のアナトリオス(Anatolios)が務めた。キリストに神性と人性の両方があることを確認。正教会の一員たる日本ハリストス正教会では第四全地公会ともいう。
  • Il concilio di Calcedonia è il quarto concilio ecumenico della storia del cristianesimo ed ebbe luogo nella città omonima nel 451.
  • O Concílio de Calcedónia (português europeu) ou Calcedônia (português brasileiro) foi um concílio ecuménico que se realizou de 8 de outubro a 1 de novembro de 451 em Calcedónia, uma cidade da Bitínia, na Ásia Menor, frente a Constantinopla. Foi o quarto dos primeiros sete concílios ecumênicos da história do cristianismo, onde foi repudiada a doutrina de Eutiques relativa ao monofisismo e declarada a dualidade humana e divina de Jesus, a segunda pessoa da Santíssima Trindade.
  • Het concilie van Chalcedon was een oecumenisch concilie dat werd gehouden in het jaar 451 (van 12 oktober tot 1 november) in Chalcedon, een oude Byzantijnse havenstad aan de Bosporus (tegenover Byzantium) in de provincie Pontus et Bithynia in Klein-Azië, tijdens het pontificaat van paus Leo I de Grote.Het wordt vaak gerekend als het Vierde Oecumenische Concilie, en wordt door zowel de Rooms-Katholieke als en Oosters-Orthodoxe Kerk erkend, maar niet door de Oriëntaals-Orthodoxe Kerk.Op dit concilie werd de eutychische doctrine van het monofysitisme verworpen en de Chalcedonische geloofsbelijdenis aangenomen, waarin beschreven wordt dat Jezus, als tweede persoon in de Heilige Drie-eenheid, in twee naturen, menselijk en goddelijk, wordt erkend.
  • Kaltzedoniako kontzilioa (Laugarren kontzilio ekumenikoa) 451an egin zen Asia Txikiko Kaltzedonia hirian. Alexandriako Zirilok deitu eta Leon I.a aita santuak gidatu zuen urriaren 8tik azaroaren 1era bitartean. Eliza Katolikoak eta Ortodoxoak onartzen dute guztiz kontzilio hau, nahiz eta luterano eta anglikanoek ere garrantzitsutzat hartzen duten.
  • A khalkédoni (khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni) zsinat a kereszténység negyedik egyetemes zsinata, amelyet 451. október 8. és november 1-je között tartottak Khalkédónban, a kis-ázsiai Bithünia egyik városában (ma a Boszporusz ázsiai oldalán lévő Kadıköy kerület, amely egyesült Isztambullal). Nagy Szent Leó pápa kérésére a monofizitizmus elítélésére hívta össze 451. május 17-én Marcianus császár.
  • The Council of Chalcedon was a church council held from October 8 to November 1, AD 451, at Chalcedon (a city of Bithynia in Asia Minor), on the Asian side of the Bosporus, known in modern times as Kadıköy in Istanbul, although it was then separate from Constantinople. The council marked a significant turning point in the Christological debates that led to the separation of the church of the Western Roman Empire in the 5th century.
  • Konsili Khalsedon adalah sebuah konsili ekumenis yang berlangsung dari tanggal 8 Oktober sampai dengan 1 November tahun 451 di Khalsedon (sebuah kota di Bithinia di Asia Kecil) yang kini merupakan bagian kota Istanbul di sisi Asia dari selat Bosforus dan dikenal sebagai distrik Kadıköy. Konsili ini adalah yang ke-4 dari tujuh Konsili Ekumenis dalam agama Kristen, dan oleh karena itu dianggap infalibel (tak bercela)dalam definisi dogmatisnya oleh Gereja Katolik Roma dan Gereja Ortodoks Timur.
  • Das Konzil von Chalcedon (andere Schreibweisen: Chalzedon, Calcedon, Chalkedon, Kalchedon) fand vom 8. Oktober bis zum 1. November 451 in der Euphemia-Kirche in Chalcedon in Bithynien, Kleinasien (heutiger Istanbuler Stadtteil Kadıköy) statt. Es war das vierte der ersten sieben ökumenischen Konzilien der Alten Kirche.
  • El Concilio de Calcedonia fue un concilio ecuménico que tuvo lugar entre el 8 de octubre y el 1 de noviembre del año 451 en Calcedonia, ciudad de Bitinia, en Asia Menor. Es el cuarto de los primeros siete concilios ecuménicos de la Cristiandad, y sus definiciones dogmáticas fueron desde entonces reconocidas como infalibles por la Iglesia Católica y por la Iglesia Ortodoxa.
  • El Concili de Calcedònia va ser un concili de l'església dut a terme del 8 d'octubre a l'1 de novembre de 451, en Calcedònia (una ciutat de Bitínia a Àsia Menor), al costat asiàtic del Bòsfor.
rdfs:label
  • Concile de Chalcédoine
  • Chalkedonský koncil
  • Concili de Calcedònia
  • Concilie van Chalcedon
  • Concilio de Calcedonia
  • Concilio di Calcedonia
  • Concílio de Calcedónia
  • Council of Chalcedon
  • Kalkedon Konsili
  • Kaltzedoniako kontzilioa
  • Khalkédóni zsinat
  • Konsili Khalsedon
  • Konzil von Chalcedon
  • Sobór chalcedoński
  • Халкидонский собор
  • Четвърти Вселенски събор
  • カルケドン公会議
  • 칼케돈 공의회
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of