Le concerto, mot d'origine italienne, est une forme musicale composée généralement de trois mouvements (un rapide, un lent, un rapide), où un ou plusieurs solistes dialoguent avec un orchestre. D'origine italienne, il se développa pendant la période baroque et fut une des formes musicales les plus prisées pendant les périodes classiques et romantiques.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Le concerto, mot d'origine italienne, est une forme musicale composée généralement de trois mouvements (un rapide, un lent, un rapide), où un ou plusieurs solistes dialoguent avec un orchestre. D'origine italienne, il se développa pendant la période baroque et fut une des formes musicales les plus prisées pendant les périodes classiques et romantiques.
  • A versenymű (concerto, koncert) egy olyan műfaj, amely esetében egy vagy több szólóhangszer áll szemben, „felelget” a tuttival, azaz a teljes zenekarral. Kialakulása a barokk korra tehető, de kisebb változtatásokkal a mai napig létező műforma. A műfaj elnevezését tévesen a "concertare" igére vezetik vissza már nem sokkal a műfaj kialakulása után: Praetorius a Syntagma Musicum című zeneelméleti összefoglaló művében a concerto szó jelentését a latin "concertare" igéből származtatja, amely annyit tesz, mint „vetélkedik, verseng, vitatkozik”. Innen a magyar versenymű elnevezés is. Azonban a concerto nem ebből a kifejezésből származik, hanem már létezett korábban, és annyit jelentett, mint „összeköt, egyetért, megállapodik valamiben” (ennek a jelentésnek eredete a conserere ige). Ez a szó pedig a közös hangszerjátékra utal. Kezdetben nem volt ugyanis egyértelmű, hogy a különböző hangszercsaládok közös játéka összhangot eredményez a különféle hangolások éa megszólaltatási módok miatt. A harmóniához a hangszerkészítés fejlődésére volt szükség. A reneszánsz idején a hangszeregyütteseket konszortnak nevezték, amely szó ugyanabból a szóból ered, mint a concerto kifejezés.A concerto általában három tételből áll: a két gyors tétel között egy lassú hangzik el. Az első tétel előtt lassú bevezető lehetséges. A barokkban igen kedvelt műfaj volt, elsősorban hegedűre, oboára, csembalóra, fuvolára, fagottra és csellóra íródtak. Legismertebb versenymű szerzők Antonio Vivaldi, Johann Sebastian Bach és Georg Philipp Telemann. Ebben az időszakban alakul ki a concerto grosso, amelyben több szóló hangszer áll szemben a teljes zenekarral. A bécsi klasszika idején és a romantikában a versenymű és a szimfónia műfaja teljesen összekeveredett; Johannes Brahmsnál például sokkal inkább beszélhetünk szimfóniáról hangszerszólóval. Egyes szerzők (például Wolfgang Amadeus Mozart vagy Joseph Haydn) az ilyen jellegű műveket sinfonia concertanténak nevezték.Az idők folyamán a zongora és a hegedű váltak a legjellemzőbb szólóhangszerré, bár ma már szinte minden hangszerre írtak szólódarabot, a nagybőgőtől kezdve az üstdobokon keresztül az orrfuvoláig.Amennyiben több szólóhangszer van, úgy beszélhetünk kettős-, hármas- és négyesversenyekről.
  • Il concerto è una composizione musicale che prevede uno o più strumenti solisti accompagnati dall'orchestra, in gran voga nel periodo classico e fino ai nostri giorni.
  • Koncert je hudební skladba pro jeden nebo několik sólových nástrojů s doprovodem orchestru. Od 18. století má obvykle sonátovou formu a do třetí nebo čtvrté věty se často vkládá tzv. kadence, původně improvizace, v níž interpret předvedl svoji virtuozitu.
  • Koncert (łac. concerto – spieram się, walczę, współzawodniczę) – forma muzyczna, której istotą jest kontrastowanie partii zespołu (orkiestry) i partii solowej, zespołu i grupy solistów (concerto grosso), bądź samych partii solowych (np. koncerty wokalne).Określenie "koncert" było początkowo używane na określenia utworów wokalno-instrumentalnych, w których instrumenty grały niezależne partie - w przeciwieństwie do powszechnej praktyki renesansowej, w której instrumenty towarzyszące głosom tylko je dublowały. Przykładami tych najwcześniejszych koncertów są m.in. In Ecclesiis Giovanniego Gabrielego czy Saul, Saul, was verfolgst du mich Heinricha Schütza.Pierwsze koncerty instrumentalne w swej obsadzie i konstrukcji przypominały wczesnobarokową sonatę solową czy canzonę instrumentalną jedno- lub wielogłosową z basso continuo. W muzyce polskiej słowa "concerto" jako pierwszy użył Adam Jarzębski do określenia utworów na 1-2 instrumentalne głosy solowe i basso continuo.Później koncert w najczęściej spotykanej postaci ma budowę trzy-, cztero- (concerto da chiesa) lub - rzadziej - wieloczęściową i przeznaczony jest na jeden lub więcej (concerto grosso) instrumentów solowych z towarzyszeniem orkiestry. Forma koncertu ugruntowana została na przełomie XVII i XVIII wieku. Niektóre koncerty, zwłaszcza dziewiętnastowieczne, mają charakter wirtuozowski i popisowy.== Przypisy ==
  • A concerto (from the Italian: concerto, plural concerti or, often, the anglicised form concertos) is a musical composition usually composed in three parts or movements, in which (usually) one solo instrument (for instance, a piano, violin, cello or flute) is accompanied by an orchestra or concert band.The etymology is uncertain, but the word seems to have originated from the conjunction of the two Latin words conserere (meaning to tie, to join, to weave) and certamen (competition, fight): the idea is that the two parts in a concerto, the soloist and the orchestra or concert band, alternate episodes of opposition, cooperation, and independence in the creation of the music flow.The concerto, as understood in this modern way, arose in the Baroque period side by side with the concerto grosso, which contrasted a small group of instruments with the rest of the orchestra. The popularity of the concerto grosso form declined after the Baroque period, and the genre was not revived until the 20th century. The solo concerto, however, has remained a vital musical force from its inception to this day.
  • Als Instrumentalkonzert oder auch Solokonzert bezeichnet man ein musikalisches Werk, in dem ein oder mehrere vom Orchester begleitete Solo-Instrumente im Mittelpunkt stehen. Seit dem 18. Jahrhundert ist mit Konzert oft eine Gegenüberstellung von Solo und Tutti in der Instrumentalmusik gemeint, die Solokonzert genannt wird. Zuvor hat der Begriff eine allgemeinere Bedeutung.
  • Concerto é uma composição musical escrita para um ou mais instrumentos solistas, cujo acompanhamento pode ser feito por uma orquestra ou um piano. Modernamente o termo tem sido empregado para qualquer espetáculo musical, nos mais diferentes formatos.
  • Een concerto of concert is een vorm van compositie waarbij verschillende groepen met elkaar dialogeren of wedijveren.
  • Концертът е музикална форма, при която един или няколко инструмента изпълняват солова партия при съотнасяне на своята тема с тази на съпровождащия оркестър. Възниква в Италия през 16-17 в., но в сегашния си вид се оформя през 18 в. в творчеството на Йохан Себастиан Бах и Антонио Вивалди. След тях и до наши дни концертът като форма присъства в творчеството на много композитори – Роберт Шуман, Фредерик Шопен, Йоханес Брамс, Франц Лист, Едвард Григ, Николо Паганини, Пьотр Чайковски, Антонин Дворжак, Сергей Рахманинов композират блестящи образци в този музикален жанр.Обикновено концертът се нарича по името на водещия инструмент – концерт за пиано, за цигулка, виолончело и т. н. Обичайната форма е тричастна – първа бърза, втора бавна, трета бърза. Особена форма на концерта е „кончерто гросо”. Съществуват освен това концерти за хор и за глас и оркестър.
  • Конце́рт (нем. Konzert от итал. concerto — гармония, согласие и от лат. concertare — состязаться) — музыкальное произведение, чаще всего для одного или нескольких солирующих инструментов с оркестром. Существуют также концерты для одного инструмента — без оркестра, концерты для оркестра — без строго определённых сольных партий, концерты для голоса (или голосов) с оркестром и концерты для хора а cappella.
  • 협주곡(協奏曲) 또는 콘체르토(이탈리아어: concerto)는 관현악단이 협주 악기 독주자(soloist)와 함께 연주하는 서양 고전 음악으로, 악곡의 한 형식이다. 오늘날 의미하는 '협주곡'은 바로크 시대에 합주 협주곡과 함께 발생하였다. 합주 협주곡은 바로크 시대에 국한되지만, 협주곡은 오늘날에도 음악에서 중요한 지위를 차지하고 있다.
  • Konçerto, sanatçının bir veya birkaç müzik çalgısıyla virtüözitesini (çalma ustalığı) ve müzikal yeteneklerini dinleyiciye sunmak amacıyla icra edilen müzik parçasının genel adıdır.
  • 協奏曲(きょうそうきょく、伊: 英: 仏: concerto、独: Konzert)は、今日では主として一つまたは複数の独奏楽器(群)と管弦楽によって演奏される多楽章からなる楽曲を指す。イタリア語のままコンチェルトともいう。
  • El concert (de l'italià concerto, en plural concerti), és una composició musical molt utilitzada on un o més solistes interaccionen i dialoguen amb una orquestra. La forma més habitual és el concert per a solista, en que hi ha un sol instrument dialogant amb l'orquestra. D'origen italià, que seguia la forma característica de tres moviments extensos (ràpid, lent, ràpid), en els quals hom intercala una cadència o dues.Es va desenvolupar durant el període barroc i va ser una de les formes musicals més populars del classicisme i el romanticisme, períodes en els que es va deixar influenciar per la forma sonata. Torelli (1709) i Albinoni foren els primers a escriure'n, com una variant del concerto grosso. Els instruments més emprats pels compositors han estat el violí i el piano, encara que n'hi ha per a gairebé tots els instruments. Entre els de violí es destaquen els de Vivaldi, Mozart, Beethoven, Mendelssohn, Brahms, Txaikovski i Alban Berg; dels de piano són cèlebres alguns de Mozart, cinc de Beethoven, dos de Chopin, el de Schumann, dos de Brahms, un de Txaikovski, el de Grieg i uns quants de Saint-Saëns, Ravel, Rakhmàninov i Bartók. Són famosos també alguns de violoncel (Boccherini, Haydn, Schumann, Dvořák), de flauta (Pergolesi, Mozart), de guitarra (Rodrigo), etc. Alguns concerts són per a dos o tres solistes (doble concert, triple concert) i al segle XVIII eren sovint anomenats simfonia concertant.
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 44585 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 11218 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 80 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 111029164 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Le concerto, mot d'origine italienne, est une forme musicale composée généralement de trois mouvements (un rapide, un lent, un rapide), où un ou plusieurs solistes dialoguent avec un orchestre. D'origine italienne, il se développa pendant la période baroque et fut une des formes musicales les plus prisées pendant les périodes classiques et romantiques.
  • Il concerto è una composizione musicale che prevede uno o più strumenti solisti accompagnati dall'orchestra, in gran voga nel periodo classico e fino ai nostri giorni.
  • Koncert je hudební skladba pro jeden nebo několik sólových nástrojů s doprovodem orchestru. Od 18. století má obvykle sonátovou formu a do třetí nebo čtvrté věty se často vkládá tzv. kadence, původně improvizace, v níž interpret předvedl svoji virtuozitu.
  • Als Instrumentalkonzert oder auch Solokonzert bezeichnet man ein musikalisches Werk, in dem ein oder mehrere vom Orchester begleitete Solo-Instrumente im Mittelpunkt stehen. Seit dem 18. Jahrhundert ist mit Konzert oft eine Gegenüberstellung von Solo und Tutti in der Instrumentalmusik gemeint, die Solokonzert genannt wird. Zuvor hat der Begriff eine allgemeinere Bedeutung.
  • Concerto é uma composição musical escrita para um ou mais instrumentos solistas, cujo acompanhamento pode ser feito por uma orquestra ou um piano. Modernamente o termo tem sido empregado para qualquer espetáculo musical, nos mais diferentes formatos.
  • Een concerto of concert is een vorm van compositie waarbij verschillende groepen met elkaar dialogeren of wedijveren.
  • Конце́рт (нем. Konzert от итал. concerto — гармония, согласие и от лат. concertare — состязаться) — музыкальное произведение, чаще всего для одного или нескольких солирующих инструментов с оркестром. Существуют также концерты для одного инструмента — без оркестра, концерты для оркестра — без строго определённых сольных партий, концерты для голоса (или голосов) с оркестром и концерты для хора а cappella.
  • 협주곡(協奏曲) 또는 콘체르토(이탈리아어: concerto)는 관현악단이 협주 악기 독주자(soloist)와 함께 연주하는 서양 고전 음악으로, 악곡의 한 형식이다. 오늘날 의미하는 '협주곡'은 바로크 시대에 합주 협주곡과 함께 발생하였다. 합주 협주곡은 바로크 시대에 국한되지만, 협주곡은 오늘날에도 음악에서 중요한 지위를 차지하고 있다.
  • Konçerto, sanatçının bir veya birkaç müzik çalgısıyla virtüözitesini (çalma ustalığı) ve müzikal yeteneklerini dinleyiciye sunmak amacıyla icra edilen müzik parçasının genel adıdır.
  • 協奏曲(きょうそうきょく、伊: 英: 仏: concerto、独: Konzert)は、今日では主として一つまたは複数の独奏楽器(群)と管弦楽によって演奏される多楽章からなる楽曲を指す。イタリア語のままコンチェルトともいう。
  • El concert (de l'italià concerto, en plural concerti), és una composició musical molt utilitzada on un o més solistes interaccionen i dialoguen amb una orquestra. La forma més habitual és el concert per a solista, en que hi ha un sol instrument dialogant amb l'orquestra.
  • Концертът е музикална форма, при която един или няколко инструмента изпълняват солова партия при съотнасяне на своята тема с тази на съпровождащия оркестър. Възниква в Италия през 16-17 в., но в сегашния си вид се оформя през 18 в. в творчеството на Йохан Себастиан Бах и Антонио Вивалди.
  • A concerto (from the Italian: concerto, plural concerti or, often, the anglicised form concertos) is a musical composition usually composed in three parts or movements, in which (usually) one solo instrument (for instance, a piano, violin, cello or flute) is accompanied by an orchestra or concert band.The etymology is uncertain, but the word seems to have originated from the conjunction of the two Latin words conserere (meaning to tie, to join, to weave) and certamen (competition, fight): the idea is that the two parts in a concerto, the soloist and the orchestra or concert band, alternate episodes of opposition, cooperation, and independence in the creation of the music flow.The concerto, as understood in this modern way, arose in the Baroque period side by side with the concerto grosso, which contrasted a small group of instruments with the rest of the orchestra.
  • A versenymű (concerto, koncert) egy olyan műfaj, amely esetében egy vagy több szólóhangszer áll szemben, „felelget” a tuttival, azaz a teljes zenekarral. Kialakulása a barokk korra tehető, de kisebb változtatásokkal a mai napig létező műforma.
  • Koncert (łac. concerto – spieram się, walczę, współzawodniczę) – forma muzyczna, której istotą jest kontrastowanie partii zespołu (orkiestry) i partii solowej, zespołu i grupy solistów (concerto grosso), bądź samych partii solowych (np.
rdfs:label
  • Concerto
  • Concert (forma musical)
  • Concerto
  • Concerto
  • Concerto
  • Concerto (composizione musicale)
  • Instrumentalkonzert
  • Koncert (forma muzyczna)
  • Koncert (hudební skladba)
  • Konçerto
  • Versenymű
  • Концерт (музикална форма)
  • Концерт (произведение)
  • 協奏曲
  • 협주곡
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:created of
is dbpedia-owl:genre of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:genre of
is skos:subject of
is foaf:primaryTopic of