Le terme civilisation — dérivé indirectement du latin civis signifiant « citoyen » par l'intermédiaire de « civil » et « civiliser » — a été utilisé de différentes manières au cours de l'histoire.La civilisation, c'est d'abord l'ensemble des traits qui caractérisent l'état d'évolution d'une société donnée, tant sur le plan technique, intellectuel, politique que moral, sans porter de jugement de valeur.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Le terme civilisation — dérivé indirectement du latin civis signifiant « citoyen » par l'intermédiaire de « civil » et « civiliser » — a été utilisé de différentes manières au cours de l'histoire.La civilisation, c'est d'abord l'ensemble des traits qui caractérisent l'état d'évolution d'une société donnée, tant sur le plan technique, intellectuel, politique que moral, sans porter de jugement de valeur. À ce titre, on peut parler de civilisations au pluriel et même de civilisations primitives.Comme ceux de culture, de religion ou de Société, le mot civilisation est devenu un concept clé ou un « maître-mot » pour penser le monde et l'histoire à l'époque des Lumières. Le premier à avoir employé le mot civilisation dans une acception qui relève de la signification qu'il a encore aujourd'hui est Victor Riqueti de Mirabeau, le père de Mirabeau le révolutionnaire. En 1758, dans L'Ami des Hommes, il écrit : « La religion est sans contredit le premier et le plus utile frein de l'humanité : c'est le premier ressort de la civilisation. » De façon similaire, en 1795, dans Esquisse d'un tableau des progrès de l'esprit humain de Condorcet, l'idée de civilisation désigne les progrès accomplis par l'humanité dans une nation donnée lorsqu'il fut possible de passer de l'état de barbarie à celui de citoyen, de civil ou de civilisé.Au XIXe siècle la civilisation, alors envisagée comme un idéal à atteindre et comme un processus de transformation de la société vers cet idéal, fut la principale légitimation donnée à la colonisation impérialiste. Il s'agissait de « civiliser » les peuples du monde dans une vision hiérarchique et évolutionniste des degrés de civilisation auxquels ceux-ci avaient accédé.Aujourd'hui les vues sur la civilisation sont plus égalitaires de sorte que le terme désigne davantage un état de fait historique et social à valeur constante qu'un processus de transformation des sociétés. L'idée a cessé de fonctionner en opposition avec celles de barbarie ou de sauvagerie, tandis qu'était affirmé le principe du « droit des peuples à disposer d'eux-mêmes ». Par suite, c'est dans l'égalité ou l'équivalence de ces entités supposées que peut se jouer l'affrontement, le dialogue ou l'entente des civilisations.L'idée de civilisation reste cependant problématique car pour pouvoir désigner des civilisations, qui n'ont dans les faits ni structure précise, ni représentation institutionnelle, il faut sélectionner parmi les faits observables ceux que l'on juge aptes à définir les civilisations envisagées. Ainsi, on se fondera sur des faits linguistiques, éthiques, géographique, culturels, religieux ou politiques, mais, en procédant ainsi, il n'est pas plus aisé de savoir ce qu'est une civilisation qu'une religion ou une culture, des idées par ailleurs elles aussi assez vagues et qui sont parmi celles les plus employées pour décrire ce que sont les civilisations. Pour Bertrand Binoche « Après avoir prédit le triomphe de la civilisation, on peut bien annoncer le choc des civilisations, mais cela ne contribue pas à y voir plus clair. »
  • 文明(ぶんめい、英: civilization, civilisation、ラテン語: civilizatioキーウィーリザティオー)は、人間が創り出した高度な文化あるいは社会を包括的に指す。
  • Civilização é um complexo conceito da antropologia e história. Numa perspectiva evolucionista é o estágio mais avançado de determinada sociedade humana, caracterizada basicamente pela sua fixação ao solo mediante construção de cidades, daí derivar do latim civita que designa cidade e civile (civil) o seu habitante. Observe-se que essa noção traduz os conceitos etnocêntricos do início da antropologia onde se contrapõe as sociedades complexas às primitivas. É nesse contexto que também aparece a sequência evolutiva selvajaria - barbárie - civilização, entendida por Gordon Childe como os estágios evolutivos obrigatórios das sociedades antigas desde a passagem de um sistema social/econômico/tecnológico de caçadores-coletores ("selvageria") para agricultores e pastores ("barbárie") até a concentração em cidades e divisão social ("civilização"). É Gordon Childe que populariza os conceitos de revolução neolítica (ou revolução agrícola) e revolução urbana para marcar a passagem entre tais estágios evolutivos da humanidade.Para Darcy Ribeiro, a evolução sociocultural consiste no movimento histórico de mudança dos modos de ser e de viver dos grupos humanos, desencadeado pelo impacto de sucessivas revoluções tecnológicas (agrícola, industrial, etc.) sobre sociedades concretas, tendentes a conduzi-las à transição de uma etapa a outra, ou de uma a outra formação sociocultural.Observe-se porém, como ressalva Matias que tal conceito de evolução difere da perspectiva evolucionista nos estudos clássicos da antropologia, pois considera o movimento de evolução sociocultural como um processo complexo de civilização, marcado por mudanças e permanências, seja por aceleração evolutiva (ou estagnação cultural) devido à dinâmica da própria cultura, seja por atualização ou incorporação histórica devido a contatos interculturais. Para Darcy Ribeiro, progressos e regressões são dois mecanismos de configuração histórica que representam o avanço ou retrocesso dos aspectos produtivos, sociais e culturais de uma determinada sociedade em seu percurso evolutivo relativo a outras sociedades e não a um fim específico, que é a nossa sociedade, como os evolucionistas pressupõem.Num sentido mais amplo e comumente empregado, a civilização designa toda uma cultura de determinado povo e o acervo de seus característicos sociais, científicos, políticos, econômicos e artísticos próprios e distintos.
  • Cywilizacja – poziom rozwoju społeczeństwa w danym okresie historycznym, który charakteryzuje się określonym poziomem kultury materialnej, stopniem opanowania środowiska naturalnego i nagromadzeniem instytucji społecznych. Stanowi ona najwyższy poziom organizacji społeczeństw, z którymi jednostki identyfikują się. W skład cywilizacji wchodzą mniejsze jednostki np.: narody, wspólnoty pierwotne czy inne zbiorowości.Za przejawy cywilizacji uznaje się: zorganizowane życie miejskie monumentalne obiekty sakralne pismo rozwinięty handel jakiś rodzaj organizacji zajmowanego terytoriumDefinicja samej cywilizacji, czy też określenie liczby cywilizacji, które istniały, bądź istnieją obecnie, jest sporna. Wymienione poniżej są tylko propozycją: cywilizacja afrykańska cywilizacja andyjska cywilizacja arabska cywilizacja bizantyjska cywilizacja chińska cywilizacja egipska cywilizacja helleńska cywilizacja indyjska cywilizacja łacińska - rozprzestrzeniła się poza Europę i przekształciła w cywilizację zachodnią cywilizacja Majów cywilizacja Mezopotamii cywilizacja rzymska cywilizacja środkowoamerykańska cywilizacja słowiańskaWedług Feliksa Konecznego cywilizacja jest to "metoda ustroju życia zbiorowego". Nie łączy on jej zatem z poziomem rozwoju, ale z zasadami określającymi całokształt współżycia społecznego i pojęciami abstrakcyjnymi, do jakich odwołuje się społeczność, uzasadniając te zasady. W obrębie tak określonych cywilizacji mogą powstawać różne kultury, będące odmianami cywilizacji. Profesor ten określa też prawa cywilizacyjne. Podobnie jak później Samuel Huntington uważa on, że naturalnym stanem między cywilizacjami jest walka lub rywalizacja, jednak jej przyczyny widzi nie tylko w różnicach religijnych, ale w innym podejściu do wszystkich dziedzin życia. Koneczny wyróżnia 22 cywilizacje historyczne; współcześnie (czyli w pierwszej połowie XX wieku, bo wtedy Koneczny pisał swoje dzieła) istnieje według niego siedem z nich: Bramińska Żydowska Chińska Turańska Bizantyńska Łacińska ArabskaW ujęciu Samuela Huntingtona wyróżnić możemy współcześnie dziewięć cywilizacji: cywilizacja zachodnia cywilizacja latynoamerykańska cywilizacja prawosławna lub bizantyjska cywilizacja afrykańska cywilizacja islamska cywilizacja hinduistyczna cywilizacja buddyjska cywilizacja chińska cywilizacja japońskaRóżnice kulturowe między nimi, wynikające głównie z odmiennych religii, powodują ciągłe konflikty w miejscu, w którym się ze sobą stykają.Niektórzy naukowcy prowadzą także rozważania nad cywilizacjami w szerszej niż ziemska skali. Rosyjski naukowiec Mikołaj Kardaszew zaproponował podział cywilizacji według stopnia ich zaawansowania technologicznego (skala Kardaszewa).W propagandzie i publicystyce istnieją też takie pojęcia jak: cywilizacja życia cywilizacja śmierci cywilizacja medialna== Przypisy ==
  • El terme civilització té una gran varietat de significats relacionats amb la societat humana. En la majoria dels casos se'n fa ús per referir-se a les societats complexes o avançades: aquelles que practiquen l'agricultura, tenen una divisió del treball significativa, i una densitat de població prou gran per formar ciutats. Alternativament, civilització també pot usar-se per referir-se a la suma, extensió o avenç de la humanitat i dels assoliments dels humans en qualsevol ordre, o a la cultura d'una comunitat en particular. Finalment, en un sentit més ampli, la civilització es pot referir a la societat humana mundial. El terme civilització prové del llatí civis, "ciutadà" o "habitant d'un poble", i del seu adjectiu civilis. En aquest sentit, "civilitzat" significava ésser un ciutadà, una persona governada per les lleis del seu poble, ciutat o comunitat.Els judicis formals i informals de com una societat és civilitzada, generalment es basen en els mètodes i l'abast de l'agricultura, el comerç a llarga distància, especialització ocupacional, una classe governant especial, i l'urbanisme. A part d'aquests elements centrals, una civilització sovint està marcada per qualsevol combinació d'un nombre d'elements secundaris, incloent un desenvolupat sistema de transport, escriptura, estandardització de les mesures, moneda, sistemes legals contractuals i basat en el greuge, art i arquitectura característic, matemàtiques, coneixement científic ampli, metal·lúrgia, estructures polítiques, i una religió organitzada.
  • Als Zivilisation (von lateinisch civis ‚Bürger‘) wird eine menschliche Gesellschaft bezeichnet, bei der die sozialen und materiellen Lebensbedingungen durch technischen und wissenschaftlichen Fortschritt ermöglicht und von Politik und Wirtschaft geschaffen werden. Allgemeingültige Kennzeichen für Zivilisationen sind die Staatenbildung, hierarchische Gesellschaftsstrukturen, ein hohes Maß an Urbanisierung und eine sehr weitgehende Spezialisierung und Arbeitsteilung.
  • Zibilizazioa, eskuarki, gizarte konplexuei ematen zaien izena da. Gizarte horietan, nekazaritza intentsiboa, lan-banaketa konplexua eta hiriak osatzeko populazio aski daude. Definizio txikienean, zibilizazioa gizarte konplexua da. Antropologistek hiru gizarte mota bereizten dituzte: Gizataldeak: gizarte nomadak edo erdi-nomadak izaten dira, eta normalean elikadura ehizatik eta bilketatik lortzen dute. Erabakiak hartzerakoan, taldeko kide guztien artean berdintasuna nagusitzen da. Tribuak: herri txikietako gizarteak izaten dira, nekazaritza eta abeltzaintza menperatzen dituztenak. Batzuetan buruzagiak agertzen dira, zeinek erabakitzeko prozesua zailago bilakatzen duen. Zibilizazioa: nekazaritza eta abeltzaintzaz gain, merkataritza konplexuagoa daukate gizarte hauek, artisau espezializatuak baitaude. Nolanahi ere, hiriak dituzte ardatz zibilizazioek. Boterea beti elite batek dauka.
  • 문명(文明)은 고도로 발달한 인간의 문화와 사회를 말한다. 즉, 인류가 이룩한 물질적, 기술적, 사회 구조적인 발전. 자연 그대로의 원시적 생활에 상대하여 발전되고 세련된 삶의 양태를 뜻한다.
  • Uygarlık veya medeniyet, bir ülke veya toplumun, maddi ve manevi varlıklarının, düşünce, sanat, bilim, teknoloji ürünlerinin tamamını ifade eder. Uygar kelimesi, yerleşik hayata ilk geçen Türk kavimi olan Uygurlardan gelmektedir.Medeniyet ve uygarlık kavramları çoğunlukla aynı anlamda kullanılmakla birlikte, uygarlığın daha geniş bir anlam taşıdığını ifade etmek mümkündür.Medeniyetin, belirli bir insan topluluğu veya topluluklarının belirli bir coğrafya üzerinde ve belirli bir zaman içinde ortaya koydukları değerlerle sınırlı olmasına karşı; uygarlık kavramının, binlerce yıl devam eden gelişmeler sonunda, insan aklının, bilim ve teknolojisinin katkısı ile ortaya çıkan ve tüm insanlığın eseri ve malı olan evrenselliği sözkonusudur.Uygarlığın doğuşuna ve yükselişine Çin'den Uygur ve Orta Asya Türklerine; Hindistan'dan ve Mezopotamya medeniyetinden eski Mısır medeniyetine; Ege kıyılarındaki antik çağ sitelerinden Roma'ya; Batı Avrupa'da aydınlanma çağını yaratan, sanayi inkılabını gerçekleştiren milletlere ve nihayet Amerika ve Uzak Doğu'daki Japonlar'a kadar, tarih boyunca sayılamayacak kadar çok ülkenin ve ulusun katkısı olmuştur ve olmaya da devam etmektedir.
  • Civilization or civilisation (in British English) generally refers to state polities which combine these basic institutions, having one or more of each: a ceremonial centre (a formal gathering place for social and cultural activities), a system of writing, and a city. The term is used to contrast with other types of communities including hunter-gatherers, nomadic pastoralists and tribal villages. Civilizations have more densely populated settlements divided into hierarchical social classes with a ruling elite and subordinate urban and rural populations, which, by the division of labour, engage in intensive agriculture, mining, small-scale manufacture and trade. Civilization concentrates power, extending human control over both nature, and over other human beings.The emergence of civilization is generally associated with the final stages of the Neolithic Revolution, a slow cumulative process occurring independently over many locations between 10,000 and 3,000 BCE, culminating in the relatively rapid process of state formation, a political development associated with the appearance of a governing elite. This neolithic technology and lifestyle was established first in the Middle East (for example at Göbekli Tepe, from about 9,130 BCE), and Yangtze and later in the Yellow river basin in China (for example the Pengtoushan culture from 7,500 BCE), and later spread. But similar "revolutions" also began independently from 9,000 years ago in such places as the Norte Chico civilization in Peru and Mesoamerica at the Balsas River. These were among the six civilizations worldwide that arose independently. This revolution consisted in the development of the domestication of plants and animals and the development of new sedentary lifestyles which allowed economies of scale and productive surpluses.Towards the end of the Neolithic period, various Bronze Age civilizations began to rise in various "cradles" from around 3300 BCE. Civilizations, as defined above, also developed in Pre-Columbian Americas and much later in Africa. The Bronze Age collapse was followed by the Iron Age around 1200 BCE, during which a number of new civilizations emerged, culminating in the Axial Age transition to Classical civilization. A major technological and cultural transition to modernity began approximately 1500 CE in western Europe, and from this beginning new approaches to science and law spread rapidly around the world.
  • Pojem civilizace (též civilisace) má vícero významů vztahujících se k lidské společnosti. Slovo „civilizace“ pochází z latinského slova pro měšťana nebo občana, civis, z jeho adjektivní formy, civilis. Být „civilizovaný“ znamenalo především žít ve městě, v němž panuje ústava a právní normy dané společnosti, v tomto případě římské občanské právo, které bylo shromážděno do konsolidované podoby v Corpus iuris civilis v 6. století na podnět byzantského císaře Justiniána I. (483–565).
  • Il termine civiltà deriva dal latino civilĭtas, a sua volta derivato dall'aggettivo civilis, da civis ("cittadino"), a sua volta derivante da civitas (città, intesa come agglomerato sociale di individui e non come agglomerato urbano). In questo ambito indicava dunque l'insieme delle qualità e delle caratteristiche del membro di una comunità cittadina, nel senso di buone maniere cittadine contrapposte a rusticitas la rozzezza degli abitanti della campagna; concetto che in realtà voleva discernere l'organizzazione democratica dello Stato civile da quella individualistica ed autarchica della vita nelle campagne.Con entrambi i significati il termine passò nella lingua italiana nel Trecento. A partire dal Rinascimento, il significato iniziò ad includere un giudizio di valore, relativo alla superiorità del proprio modo di vita, considerato più progredito, rispetto a quello di altre e differenti culture, sia antiche, sia extraeuropee, la conoscenza delle quali si andava diffondendo in Europa. Avvicinandosi molto al termine di "cultura" cominciò inoltre ad indicare le caratteristiche (idee, valori, tradizioni) proprie di un popolo in un particolare momento della sua storia.In italiano il termine indica attualmente l'insieme degli aspetti culturali e di organizzazione politica e sociale di una popolazione; un significato affine indica invece lo stadio a cui una certa popolazione si trova in un determinato momento e si collega alla vecchia idea di una continua evoluzione verso forme sempre più alte di progresso sociale e tecnologico. Nel primo significato il termine è quasi sinonimo di "cultura", nell'accezione riguardante il patrimonio delle realizzazioni artistiche e scientifiche di un popolo in una determinata epoca (in senso antropologico l'insieme delle manifestazioni della vita spirituale e materiale di una comunità). Nel secondo significato invece se ne differenzia tenendo ad assumere un significato più universale, di generale progresso dell'umanità. In francese il significato dei due termini, affine a quello italiano, tende ad assumere, a partire dall'Illuminismo, una più accentuata contrapposizione al concetto di "naturale", includendo ogni creazione e realizzazione umana. In inglese, mentre il termine culture ha un significato affine a quello dell'italiano "cultura", civilization tende ad indicare uno specifico tipo di cultura, basato sull'introduzione dell'agricoltura intensiva, la presenza di città, istituzioni formali e un'autorità centrale, che pur prescindendo da un giudizio di valore, può essere attribuito a certe culture e non ad altre. In tedesco il termine Kultur tende piuttosto ad indicare l'espressione dei valori naturali e istintivi dell'essere umano, mentre il termine Zivilisation l'insieme delle norme e dei comportamenti, di carattere più convenzionale, o anche delle capacità tecnologiche e materiali, in quanto tali trasmissibili.↑
  • Цивилизация (от лат. civilis — гражданский, государственный): общефилософское значение — социальная форма движения материи, обеспечивающая её стабильность и способность к саморазвитию путём саморегуляции обмена с окружающей средой (человеческая цивилизация в масштабе космического устройства); историко-философское значение — единство исторического процесса и совокупность материально-технических и духовных достижений человечества в ходе этого процесса (человеческая цивилизация в истории Земли); стадия всемирного исторического процесса, связанная с достижением определённого уровня социальности (стадия саморегуляции и самопроизводства при относительной независимости от природы дифференцированности общественного сознания); локализованное во времени и пространстве общество. Локальные цивилизации являются целостными системами, представляющими собой комплекс экономической, политической, социальной и духовной подсистем и развивающиеся по законам витальных циклов.Одним из первых понятие термин «цивилизация» в научный оборот ввёл философ Адам Фергюсон, который подразумевал под термином стадию в развитии человеческого общества, характеризующуюся существованием общественных страт, а также городов, письменности и других подобных явлений. Предложенная шотландским учёным стадиальная периодизация мировой истории (дикость — варварство — цивилизация) пользовалась поддержкой в научных кругах в конце XVIII — начале XIX века, но с ростом популярности в конце XIX — начале XX века плюрально-циклического подхода к истории, под общим понятием «цивилизации» всё больше стали подразумеваться «локальные цивилизации».
  • A civilizáció"A (mindenkori) társadalomfejlődés, ill. az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja …. a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket. Ebben a tekintetben a civilizáció sokszor a társadalom szinonimájaként is használatos.A civilizáció fogalma Rotterdami Erasmus egyik írásában tűnik föl az 1530-­ban megjelent De civilitate morum puerilium -ban. Az általa bevezetett fogalom jelentését legárnyaltabban a „viselkedésbeli jólneveltséggel” lehetne definiálni.Tágabb értelemben társadalmi, gazdasági, szellemi művelődést, műveltséget jelent. Más vonatkozásban – szembeállítva a szellemi kultúrával – egy társadalom anyagi kultúráját, eszközeit és technikáját értik alatta. A 19. század végén a magyar közgondolkodás például a polgárosodás folyamatát jelölte a civilizáció fogalmával. Napjainkban a viszonylag magas szintű kulturális, ipari-technológiai fejlettséget, a városi kényelmet is jelenti."1. Technikai értelemben a civilizáció olyan összetett társadalmat jelöl, ahol az emberek városokban élnek és az élelem mezőgazdaságból származik megkülönböztetve őket a törzsi társadalmaktól, ahol az emberek kis településeken vagy nomád csoportokban éltek megélhetésüket gyűjtögetésből, vadászatból vagy kertművelésből biztosítva. Ebben a megközelítésben a civilizáció adott emberek csoportjára használt kizárólagos fogalom.2. Szélesebb értelmezésben a civilizáció bármely társadalomra vonatkoztatható, amely komplex és városlakó vagy egyszerű és törzsi. Ez a definíció kevésbé kizárólagos és etnocentrikus, mint az előző. Ebben a megközelítésben a civilizáció a kultúra közeli szinonimája.3. A civilizáció jelentheti a teljes emberi társadalmat, amennyiben hétköznapi formában a feltáratlan vadonnal vagy a kietlen pusztasággal állítjuk szembe. Ebben a megközelítésben a kifejezés a jelenlegi globális civilizációra vonatkozik.4. A civilizáció egyúttal egy viselkedési formát is meghatároz. A "civilizált" magatartás szemben áll a "barbár" vagy a durva viselkedéssel. Ebben a megközelítésben a civilizáció kifinomultságot jelöl.5. A civilizáció egy másik használata a szó első és negyedik jelentésének kombinációjából áll elő arra utalva, hogy az összetett társadalmak természetből fakadóan felette állnak a kevésbé összetett társadalmaknak.Ez a szócikk a civilizációt az első értelmezésben dolgozza fel.
  • Beschaving heeft een verscheidenheid van betekenissen met betrekking tot de menselijke ontwikkeling. Het kan verwijzen naar de algemene ontwikkeling van individuen of groepen, maar ook naar maatschappij met een bepaalde mate van complexiteit.
  • Думата цивилизация (от латински: civis, „гражданин“) има няколко значения, свързани с човешкото общество. Терминът е доста противоречив и нелесен за дефиниране. Първите опити да даде научно обяснение на думата цивилизация прави шотландският учен и философ Адам Фергюсън, който под този термин разбира стадий в развитието на човечеството, който се характеризира с разделение на труда, съществуването на класи, а също така строежът на градове, наличие на писменост и други подобни. Тогава започва да се прави разделението варварство — цивилизация, което се ползва с популярност в края на XVIII — началото на XIX век, но в края на XIX — началото на XX век понятието добива по-широк смисъл и се доближава до понятието култура.
  • Peradaban adalah memiliki berbagai arti dalam kaitannya dengan masyarakat manusia. Seringkali istilah ini digunakan untuk merujuk pada suatu masyarakat yang "kompleks": dicirikan oleh praktik dalam pertanian, hasil karya dan pemukiman, berbanding dengan budaya lain, anggota-anggota sebuah peradaban akan disusun dalam beragam pembagian kerja yang rumit dalam struktur hirarki sosial.
  • Civilización, utilizando el término en un sentido restringido, es una sociedad compleja. Las civilizaciones se diferencian de las sociedades tribales basadas en el parentesco por el predominio del modo de vida urbano (la ciudad, que impone relaciones sociales más abiertas) y el sedentarismo (que implica el desarrollo de la agricultura y a partir de ella todo tipo de desarrollos tecnológicos y económicos con la división del trabajo, la comercialización de excedentes y, más tarde, la industrialización y la terciarización). Con pocas excepciones, las civilizaciones son históricas, es decir, utilizan la escritura para el registro de su legislación y su religión (aparecidas con el poder político -reyes, estados- y religioso -templos, clero-) y para la perpetuación de la memoria de su pasado (incluyendo la aparición de los conceptos de tiempo histórico y calendario).Si se utiliza en un sentido amplio, civilización pasa a ser sinónimo de Cultura (englobando las visiones del mundo o ideologías, las creencias, los valores, las costumbres, las leyes e instituciones); que se suele aplicar con carácter más general.Etimológicamente, la palabra "civilización" deriva indirectamente del latín civis (ciudadano) a través de civil y civilizar.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 94336 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 47289 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 617 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110449389 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:année
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2012 (xsd:integer)
prop-fr:auteur
prop-fr:collection
  • Bibliothèque des sciences humaines
prop-fr:fr
  • Empire Rozwi
  • Royaume de Butua
  • Peuples nilotiques
  • Peuples nubiens
prop-fr:id
  • Alain Testart2005
prop-fr:isbn
  • 2 (xsd:integer)
  • 0978-02-07 (xsd:date)
prop-fr:lang
  • en
prop-fr:langue
  • français
prop-fr:lieu
  • Paris
prop-fr:pages
  • 156 (xsd:integer)
  • 549 (xsd:integer)
prop-fr:sousTitre
  • L'évolution des sociétés de Lascaux à Carnac
prop-fr:texte
  • Empire Rozwi
  • Butua
  • Nilotique
  • Nubienne
prop-fr:titre
  • Avant l'histoire
  • Eléments de classification des sociétés
prop-fr:trad
  • Kingdom of Butua
  • Rozwi Empire
  • Nilotic peoples
  • Nubian people
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:wikiquote
  • civilisation
prop-fr:wiktionary
  • civilisation
  • civilisation
prop-fr:wiktionaryTitre
  • civilisation
  • civilisation
prop-fr:éditeur
  • Gallimard
  • Éd. Errance
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Le terme civilisation — dérivé indirectement du latin civis signifiant « citoyen » par l'intermédiaire de « civil » et « civiliser » — a été utilisé de différentes manières au cours de l'histoire.La civilisation, c'est d'abord l'ensemble des traits qui caractérisent l'état d'évolution d'une société donnée, tant sur le plan technique, intellectuel, politique que moral, sans porter de jugement de valeur.
  • 文明(ぶんめい、英: civilization, civilisation、ラテン語: civilizatioキーウィーリザティオー)は、人間が創り出した高度な文化あるいは社会を包括的に指す。
  • Als Zivilisation (von lateinisch civis ‚Bürger‘) wird eine menschliche Gesellschaft bezeichnet, bei der die sozialen und materiellen Lebensbedingungen durch technischen und wissenschaftlichen Fortschritt ermöglicht und von Politik und Wirtschaft geschaffen werden. Allgemeingültige Kennzeichen für Zivilisationen sind die Staatenbildung, hierarchische Gesellschaftsstrukturen, ein hohes Maß an Urbanisierung und eine sehr weitgehende Spezialisierung und Arbeitsteilung.
  • 문명(文明)은 고도로 발달한 인간의 문화와 사회를 말한다. 즉, 인류가 이룩한 물질적, 기술적, 사회 구조적인 발전. 자연 그대로의 원시적 생활에 상대하여 발전되고 세련된 삶의 양태를 뜻한다.
  • Pojem civilizace (též civilisace) má vícero významů vztahujících se k lidské společnosti. Slovo „civilizace“ pochází z latinského slova pro měšťana nebo občana, civis, z jeho adjektivní formy, civilis. Být „civilizovaný“ znamenalo především žít ve městě, v němž panuje ústava a právní normy dané společnosti, v tomto případě římské občanské právo, které bylo shromážděno do konsolidované podoby v Corpus iuris civilis v 6. století na podnět byzantského císaře Justiniána I. (483–565).
  • Beschaving heeft een verscheidenheid van betekenissen met betrekking tot de menselijke ontwikkeling. Het kan verwijzen naar de algemene ontwikkeling van individuen of groepen, maar ook naar maatschappij met een bepaalde mate van complexiteit.
  • Peradaban adalah memiliki berbagai arti dalam kaitannya dengan masyarakat manusia. Seringkali istilah ini digunakan untuk merujuk pada suatu masyarakat yang "kompleks": dicirikan oleh praktik dalam pertanian, hasil karya dan pemukiman, berbanding dengan budaya lain, anggota-anggota sebuah peradaban akan disusun dalam beragam pembagian kerja yang rumit dalam struktur hirarki sosial.
  • Cywilizacja – poziom rozwoju społeczeństwa w danym okresie historycznym, który charakteryzuje się określonym poziomem kultury materialnej, stopniem opanowania środowiska naturalnego i nagromadzeniem instytucji społecznych. Stanowi ona najwyższy poziom organizacji społeczeństw, z którymi jednostki identyfikują się.
  • Il termine civiltà deriva dal latino civilĭtas, a sua volta derivato dall'aggettivo civilis, da civis ("cittadino"), a sua volta derivante da civitas (città, intesa come agglomerato sociale di individui e non come agglomerato urbano).
  • Uygarlık veya medeniyet, bir ülke veya toplumun, maddi ve manevi varlıklarının, düşünce, sanat, bilim, teknoloji ürünlerinin tamamını ifade eder.
  • A civilizáció"A (mindenkori) társadalomfejlődés, ill. az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja …. a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket. Ebben a tekintetben a civilizáció sokszor a társadalom szinonimájaként is használatos.A civilizáció fogalma Rotterdami Erasmus egyik írásában tűnik föl az 1530-­ban megjelent De civilitate morum puerilium -ban.
  • Zibilizazioa, eskuarki, gizarte konplexuei ematen zaien izena da. Gizarte horietan, nekazaritza intentsiboa, lan-banaketa konplexua eta hiriak osatzeko populazio aski daude. Definizio txikienean, zibilizazioa gizarte konplexua da. Antropologistek hiru gizarte mota bereizten dituzte: Gizataldeak: gizarte nomadak edo erdi-nomadak izaten dira, eta normalean elikadura ehizatik eta bilketatik lortzen dute. Erabakiak hartzerakoan, taldeko kide guztien artean berdintasuna nagusitzen da.
  • El terme civilització té una gran varietat de significats relacionats amb la societat humana. En la majoria dels casos se'n fa ús per referir-se a les societats complexes o avançades: aquelles que practiquen l'agricultura, tenen una divisió del treball significativa, i una densitat de població prou gran per formar ciutats.
  • Civilization or civilisation (in British English) generally refers to state polities which combine these basic institutions, having one or more of each: a ceremonial centre (a formal gathering place for social and cultural activities), a system of writing, and a city. The term is used to contrast with other types of communities including hunter-gatherers, nomadic pastoralists and tribal villages.
  • Civilização é um complexo conceito da antropologia e história. Numa perspectiva evolucionista é o estágio mais avançado de determinada sociedade humana, caracterizada basicamente pela sua fixação ao solo mediante construção de cidades, daí derivar do latim civita que designa cidade e civile (civil) o seu habitante. Observe-se que essa noção traduz os conceitos etnocêntricos do início da antropologia onde se contrapõe as sociedades complexas às primitivas.
  • Civilización, utilizando el término en un sentido restringido, es una sociedad compleja.
  • Думата цивилизация (от латински: civis, „гражданин“) има няколко значения, свързани с човешкото общество. Терминът е доста противоречив и нелесен за дефиниране. Първите опити да даде научно обяснение на думата цивилизация прави шотландският учен и философ Адам Фергюсън, който под този термин разбира стадий в развитието на човечеството, който се характеризира с разделение на труда, съществуването на класи, а също така строежът на градове, наличие на писменост и други подобни.
  • Цивилизация (от лат.
rdfs:label
  • Civilisation
  • Beschaving
  • Civilització
  • Civilizace
  • Civilización
  • Civilization
  • Civilização
  • Civilizáció
  • Civiltà
  • Cywilizacja
  • Peradaban
  • Uygarlık
  • Zibilizazio
  • Zivilisation
  • Цивилизация
  • Цивилизация
  • 文明
  • 문명
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:genre of
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:genre of
is prop-fr:thèmes of
is dc:subject of
is foaf:primaryTopic of