Dans la Rome antique, la citoyenneté romaine offre des droits étendus et fondamentaux. L'ensemble de ces droits forme le droit de cité romain (jus civitas ou civitas). À l'origine, le droit de cité, c’est-à-dire la reconnaissance de la citoyenneté, est réservé aux hommes libres inscrits dans les tribus de la ville de Rome et de son territoire limitrophe.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Dans la Rome antique, la citoyenneté romaine offre des droits étendus et fondamentaux. L'ensemble de ces droits forme le droit de cité romain (jus civitas ou civitas). À l'origine, le droit de cité, c’est-à-dire la reconnaissance de la citoyenneté, est réservé aux hommes libres inscrits dans les tribus de la ville de Rome et de son territoire limitrophe. En -89, il est étendu à tous les hommes libres d'Italie ; trois siècles après, en 212, il est accordé à tous les hommes libres de l'Empire romain. L'extension de la citoyenneté fut un puissant vecteur d'attraction de la Rome antique.
  • Римското гражданство е привилегирован по отношение на законите статут, даван на хора по времето на Древния Рим.
  • O status de cidadão romano (latim: civitas) pertencia aos membros da comunidade política romana na qualidade de cidadãos da cidade de Roma (civis romanus), Não era uma condição vinculada à residência em um dos domínios do Império Romano até a Constitutio Antoniniana, emanada pelo imperador Caracala em 212 d.C., que concedia a cidadania a todas as populações que habitavam territórios dentro dos limites do império
  • ローマ市民権(ローマしみんけん)は、古代ローマ市民に与えられた諸権利。具体的には、市民集会(民会)における選挙権・被選挙権、婚姻権、所有権、裁判権とその控訴権(ローマ法の保護下に入る)、ローマ軍団兵となる権利など。また人頭税や属州民税(資産の10%で凡そ収穫の33%程度)も課されない。
  • Lo status di cittadino romano apparteneva ai membri della comunità politica romana, in quanto cittadini della città di Roma (civis Romanus); non era legato all'essere un abitante di uno dei domini romani, almeno fino alla Constitutio Antoniniana, emanata dall'imperatore Caracalla nel 212, che concedeva la cittadinanza a tutte le popolazioni abitanti entro i confini dell'Impero.
  • Római polgárjog, latinul: civitas Romana. Eredetileg egy polisz-hoz, azaz városállamhoz való tartozást jelentett, ez azonban – ellentétben a görögökkel, így Athénnel is – Rómában ez sokkal inkább jogi, mintsem területi jellegű volt. A római polgár mindig szoros kapcsolatban állt a libertasszal, ezért csak és kizárólag szabad emberek kaphatták meg, illetve ha rabszolga nyerte el, akkor a felszabadított majdnem, leszármazottai pedig (egy nemzedék után) teljes értékű római polgárok lettek. A szabadság elvesztése ezért automatikusan maga után vonta a polgárjog elvesztését is, viszont elvben minden szabad ember civitatishoz kapcsolódott, tehát volt status civitatisa. Ha a legyőzött népek elvesztették ezt a statust, akkor szolgai helyzetben lévőnek, dedicitiinek számítottak. A polgárjog jogok és kötelességek sorát foglalta magában, ide értve a szavazati jogot, a szerződéskötések jogát, az érvényes házasságkötést stb. A kötelességek közé az adófizetés és a katonai szolgálat tartozott. Létezett csökkentett polgárjog is (sine suffractio), illetve bizonyos jogokkal a nem polgárok is rendelkeztek. Ilyenek voltak a latinok, akik birtokában voltak a commerciumnak, illetve a conubiumnak, sőt korlátozott szavazati lehetőséggel is rendelkeztek. A polgárjog kiterjesztése a vagyonnal és a statussal állt összefüggésben. Több módon lehetett római polgárjoghoz jutni, a legnyilvánvalóbb módon örökléssel, például egy polgár apa révén, aki törvényes házasságban élt. Már az egészen korai időktől fogva idegenek is polgárjoghoz juthattak, a latinok például már azzal is római polgárok lehettek, ha Rómában szereztek lakást maguknak. Manumissio esetén a rabszolgák is automatikusan polgárrá váltak. Az idegenek akár egyénileg, akár csoportosan, bizonyos szolgálatokért kaphattak polgárjogot, illetve a császárkorban az auxiliában szolgálókat automatikusan megillette ez a jog. Az Itálián belül élő meghódított népek néha a teljes, néha csupán a korlátozott polgárjogot kapták meg, de a szövetséges háború után valamennyien teljes jogú polgárok lettek. Julius Caesar (Kr. e. 49, lex Roscia) és Augustus Itália határainak megváltoztatásával előmozdította a római polgárjog még teljesebb kiterjesztését a félszigeten. A principatus alatt a császárok polgárjogban részesítettek egyes kedvelt egyéneket, városokat, sőt provinciákat is. A folyamat 212-ben tetőzött, amikor a birodalom valamennyi polgára – a dediticii kivételével – római polgárjogot kapott.
  • Obywatele rzymscy (łac.: cives Romani, pierwotnie – quirites, później ogólnie – cives) – w prawie rzymskim kategoria osób wolnych, którym status civitatis umożliwiał korzystanie z pełnej rzymskiej zdolności prawnej.
  • 로마 시민권(-市民權)은 고대 로마 시민에게 주어진 여러 권리이다. 여성, 외국인, 노예는 시민권이 없었다.
  • Римское гражданство — высший социальный и юридический статус римской античности, означающий возможность пользования всей полнотой юридических прав, предоставляемых римским законодательством.
  • Het Romeins burgerrecht (Latijn civitas Romana) vindt zijn oorsprong in de vroegste geschiedenis van de Romeinse Republiek. In de achtste en zevende eeuw voor Chr. was Rome een aristocratie waarin de adellijke families het bestuur vormden. Deze klasse had het volledige burgerrecht. Het volk (Latijn plebs) bestond uit burgers die wel vrij waren maar niet hetzelfde burgerrecht hadden als de adel. Met name op bestuurlijk niveau was hun macht zeer beperkt. Naarmate het Romeinse Rijk groeide ontstond er meer frictie over de ongelijkheid binnen de Romeinen; des te meer omdat het plebs wel belasting moest betalen en in het leger moest dienen.Op den duur werd het Romeins burgerrecht dan ook uitgebreid naar alle Romeinen, dat wil zeggen de leden van de Romeinse (stads)tribus. Toen het Romeinse Rijk zich verder uitbreidde werd ook het systeem van burgerrechten uitgebreid. Er ontstond een bepaalde hiërarchie van burgerrechten, waarbij bijvoorbeeld het Latijnse burgerrecht het dichtst stond bij het Romeinse burgerrecht wat bevoegdheden en vrijheden betreft. Het Romeinse recht was in zijn karakter een juridisch stelsel, maar evenzeer een politiek stelsel. Via het systeem van dit recht wisten de Romeinen bondgenoten of onderworpen volken op allerlei manieren aan zich te binden. De Romeinen sloten weliswaar bilaterale verdragen maar nooit op voet van gelijkheid. Wat de buitenlandse en militaire politiek betreft kwamen de touwtjes stevig in handen van Rome.Ook werd het Romeinse burgerrecht gebruikt om onderdanen te belonen. Zo werden de leden van de ruiterij (in het Romeinse Rijk in zeer hoge mate niet-Romeinse hulptroepen) na 25 jaar trouwe dienst beloond met het Romeinse burgerrecht. Ze kregen daartoe zelfs een formeel getuigschrift mee, gegoten in brons.
  • Římské občanství byl privilegovaný status, zajišťující svobodným obyvatelům starověkého Říma soubor určitých práv a povinností. Je poměrně obtížné uvést zevšeobecňující definici římského občanství, neboť rozsah oprávnění a povinností v něm obsažených, stejně jako možnosti jeho dosažení se v průběhu římských dějin často měnily v důsledku legislativní činnosti.
  • Citizenship in ancient Rome was a privileged political and legal status afforded to freeborn individuals with respect to laws, property, and governance.In the Roman Republic and later in the Roman Empire, people residing within the Roman state could roughly be divided into several classes:A male Roman citizen enjoyed a wide range of privileges and protections defined in detail by the Roman state. A citizen could, under certain exceptional circumstances, be deprived of his citizenship.Roman women had a limited form of citizenship. Though held in high regard they were not allowed to vote or stand for civil or public office. The rich might participate in public life by funding building projects or sponsoring religious ceremonies and other events. Women had the right to own property, to engage in business, and to obtain a divorce, but their legal rights varied over time. Marriages were an important form of political alliance during the Republic.Client state citizens and allies (socii) of Rome could receive a limited form of Roman citizenship such as the Latin Right. While such citizens could vote in Roman elections, it was impractical.Slaves were considered property and lacked legal personhood. Over time, they acquired a few protections under Roman law. Some slaves were freed by manumission for services rendered, or through a testamentary provision when their master died. Once free, they faced few barriers, beyond normal social snobbery, to participating in Roman society. The principle that a person could become a citizen by law rather than birth was enshrined in Roman mythology; when Romulus defeated the Sabines in battle, he promised the war captives that in Rome they could become citizens.Freedmen were former slaves who had gained their freedom. They were not automatically given citizenship and lacked some privileges such as running for executive magistracies. The children of freedmen and women were born as free citizens; for example, the father of the poet Horace was a freedman.↑
  • La ciutadania romana implicava gaudir d'una sèrie de drets entre els quals destaquen el de vot a les assemblees i el d'exercir càrrecs públics. Inicialment només el tingueren els habitants de la ciutat de Roma, estenent-se més tard als pobles de la Península Itàlica, i posteriorment es generalitzà quan Caracal·la, l'any 212, l'atorgà a tots els habitants lliures de l'imperi Romà.
  • La ciudadanía romana era una posición social privilegiada en relación con las leyes, estatus social, propiedad y acceso a posiciones de gobierno, que se otorgaba a ciertos individuos a lo largo de la historia de la Antigua Roma.
  • Das römische Bürgerrecht (lateinisch civitas Romana) war in der Antike zunächst das Bürgerrecht der Einwohner der Stadt Rom. Als diese ihren Herrschaftsbereich immer weiter ausdehnte, wurde das Bürgerrecht im Römischen Reich auch an weitere Personen(-Gruppen) verliehen.Das Bürgerrecht war Voraussetzung für das aktive und passive Wahlrecht der freien Männer in den Volksversammlungen. Es war (zumindest während der Republik) prinzipiell mit einer Verpflichtung zum Kriegsdienst verbunden, erlaubte das Tragen der Toga und beinhaltete eine Reihe weiterer Privilegien.
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 779553 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 31845 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 119 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 109886772 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:année
  • 1997 (xsd:integer)
  • 2001 (xsd:integer)
  • 2003 (xsd:integer)
prop-fr:annéePremièreÉdition
  • 1994 (xsd:integer)
prop-fr:collection
  • Champs
prop-fr:isbn
  • 2 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
  • 2200265875 (xsd:double)
prop-fr:langue
  • fr
prop-fr:lienAuteur
  • Mireille Cébeillac-Gervasoni
  • Jean-Michel David
prop-fr:lienÉditeur
  • Flammarion
prop-fr:lieu
  • Paris
prop-fr:mois
  • août
prop-fr:nom
  • Martin
  • David
  • Chauvot
  • Cébeillac-Gervasoni
  • Deniaux
prop-fr:numéroDansCollection
  • 381 (xsd:integer)
prop-fr:pagesTotales
  • 260 (xsd:integer)
prop-fr:prénom
  • Alain
  • Jean-Michel
  • Jean-Pierre
  • Mireille
  • Élisabeth
prop-fr:titre
  • Histoire romaine
  • Rome, de la Cité-État à l'Empire, Institutions et vie politique
  • La Romanisation de l'Italie
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:éditeur
  • Armand Colin
  • Flammarion
  • Hachette
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Dans la Rome antique, la citoyenneté romaine offre des droits étendus et fondamentaux. L'ensemble de ces droits forme le droit de cité romain (jus civitas ou civitas). À l'origine, le droit de cité, c’est-à-dire la reconnaissance de la citoyenneté, est réservé aux hommes libres inscrits dans les tribus de la ville de Rome et de son territoire limitrophe.
  • Римското гражданство е привилегирован по отношение на законите статут, даван на хора по времето на Древния Рим.
  • O status de cidadão romano (latim: civitas) pertencia aos membros da comunidade política romana na qualidade de cidadãos da cidade de Roma (civis romanus), Não era uma condição vinculada à residência em um dos domínios do Império Romano até a Constitutio Antoniniana, emanada pelo imperador Caracala em 212 d.C., que concedia a cidadania a todas as populações que habitavam territórios dentro dos limites do império
  • ローマ市民権(ローマしみんけん)は、古代ローマ市民に与えられた諸権利。具体的には、市民集会(民会)における選挙権・被選挙権、婚姻権、所有権、裁判権とその控訴権(ローマ法の保護下に入る)、ローマ軍団兵となる権利など。また人頭税や属州民税(資産の10%で凡そ収穫の33%程度)も課されない。
  • Lo status di cittadino romano apparteneva ai membri della comunità politica romana, in quanto cittadini della città di Roma (civis Romanus); non era legato all'essere un abitante di uno dei domini romani, almeno fino alla Constitutio Antoniniana, emanata dall'imperatore Caracalla nel 212, che concedeva la cittadinanza a tutte le popolazioni abitanti entro i confini dell'Impero.
  • Obywatele rzymscy (łac.: cives Romani, pierwotnie – quirites, później ogólnie – cives) – w prawie rzymskim kategoria osób wolnych, którym status civitatis umożliwiał korzystanie z pełnej rzymskiej zdolności prawnej.
  • 로마 시민권(-市民權)은 고대 로마 시민에게 주어진 여러 권리이다. 여성, 외국인, 노예는 시민권이 없었다.
  • Римское гражданство — высший социальный и юридический статус римской античности, означающий возможность пользования всей полнотой юридических прав, предоставляемых римским законодательством.
  • Římské občanství byl privilegovaný status, zajišťující svobodným obyvatelům starověkého Říma soubor určitých práv a povinností. Je poměrně obtížné uvést zevšeobecňující definici římského občanství, neboť rozsah oprávnění a povinností v něm obsažených, stejně jako možnosti jeho dosažení se v průběhu římských dějin často měnily v důsledku legislativní činnosti.
  • La ciutadania romana implicava gaudir d'una sèrie de drets entre els quals destaquen el de vot a les assemblees i el d'exercir càrrecs públics. Inicialment només el tingueren els habitants de la ciutat de Roma, estenent-se més tard als pobles de la Península Itàlica, i posteriorment es generalitzà quan Caracal·la, l'any 212, l'atorgà a tots els habitants lliures de l'imperi Romà.
  • La ciudadanía romana era una posición social privilegiada en relación con las leyes, estatus social, propiedad y acceso a posiciones de gobierno, que se otorgaba a ciertos individuos a lo largo de la historia de la Antigua Roma.
  • Római polgárjog, latinul: civitas Romana. Eredetileg egy polisz-hoz, azaz városállamhoz való tartozást jelentett, ez azonban – ellentétben a görögökkel, így Athénnel is – Rómában ez sokkal inkább jogi, mintsem területi jellegű volt. A római polgár mindig szoros kapcsolatban állt a libertasszal, ezért csak és kizárólag szabad emberek kaphatták meg, illetve ha rabszolga nyerte el, akkor a felszabadított majdnem, leszármazottai pedig (egy nemzedék után) teljes értékű római polgárok lettek.
  • Het Romeins burgerrecht (Latijn civitas Romana) vindt zijn oorsprong in de vroegste geschiedenis van de Romeinse Republiek. In de achtste en zevende eeuw voor Chr. was Rome een aristocratie waarin de adellijke families het bestuur vormden. Deze klasse had het volledige burgerrecht. Het volk (Latijn plebs) bestond uit burgers die wel vrij waren maar niet hetzelfde burgerrecht hadden als de adel. Met name op bestuurlijk niveau was hun macht zeer beperkt.
  • Citizenship in ancient Rome was a privileged political and legal status afforded to freeborn individuals with respect to laws, property, and governance.In the Roman Republic and later in the Roman Empire, people residing within the Roman state could roughly be divided into several classes:A male Roman citizen enjoyed a wide range of privileges and protections defined in detail by the Roman state.
  • Das römische Bürgerrecht (lateinisch civitas Romana) war in der Antike zunächst das Bürgerrecht der Einwohner der Stadt Rom. Als diese ihren Herrschaftsbereich immer weiter ausdehnte, wurde das Bürgerrecht im Römischen Reich auch an weitere Personen(-Gruppen) verliehen.Das Bürgerrecht war Voraussetzung für das aktive und passive Wahlrecht der freien Männer in den Volksversammlungen.
rdfs:label
  • Citoyenneté romaine
  • Cidadania romana
  • Cittadinanza romana
  • Ciudadano romano
  • Ciutadania romana
  • Obywatele rzymscy
  • Roman citizenship
  • Romeins burgerrecht
  • Római polgárjog
  • Römisches Bürgerrecht
  • Římské občanství
  • Римско гражданство
  • Римское гражданство
  • ローマ市民権
  • 로마 시민권
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:type of
is foaf:primaryTopic of