Le cinéma italien, qui est le cinéma produit ou réalisé en Italie, est l'un des principaux cinémas nationaux de l'histoire du cinéma.L’histoire du cinéma italien a commencé quelques mois après que les frères Lumière eurent créé le cinématographe le 28 décembre 1895 à Paris : ce sont eux qui l'introduisent en Italie au cours de l'année 1896.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Le cinéma italien, qui est le cinéma produit ou réalisé en Italie, est l'un des principaux cinémas nationaux de l'histoire du cinéma.L’histoire du cinéma italien a commencé quelques mois après que les frères Lumière eurent créé le cinématographe le 28 décembre 1895 à Paris : ce sont eux qui l'introduisent en Italie au cours de l'année 1896. À la fin de l'après-guerre, ce sera l'un des cinémas nationaux les plus influents et reconnus au niveau mondial, avec des mouvements très forts comme celui du néoréalisme.Le cinéma italien se déploie dans de nombreux sous-genres, dont le fameux western spaghetti ou le giallo. Souvent méprisé par la critique, le cinéma de genre italien a pourtant donné de véritables œuvres d'art et inspiré le reste du cinéma mondial.De très nombreuses coproductions franco-italiennes font que le cinéma italien croise souvent le chemin du cinéma français. Dans les années 2000 et 2010, c'est toujours un cinéma très actif et primé.
  • 이탈리아 영화의 역사는 뤼미에르 형제가 영화를 발견한 몇 달 후에 교황 레오 13세의 축복을 주는 모습이 몇 초 동안 카메라에 담긴 시간에 시작되었다고 할 수 있다.
  • A história do cinema italiano se assemelha muito com com a do cinema brasileiro.Na Italia, ele foi muito popular dos anos 50 aos anos 70. Ao longo dos anos 70, a Itália fazia muitas comédias populares, e o Brasil fazia a comédia pornochanchada.O gênero de comédia popular na Itália era hegemônico, derrotando até mesmo os filmes de Hollywood. Nesta mesma época, o mercado local foi despencando a medida que o gosto e os olhos do público se voltavam para Hollywood. Nas duas decadas seguintes, 80 e 90, o cinema italiano praticamente desapareceu, restringindo seu cardápio a filmes de arte.Ettore Scola com muita paixão levava o cinema italiano para os festivais internacionais, mas não conseguia atingir o mercado doméstico.Nos anos mais recentes, o cinema italiano começa a ter novamente seus campeões de bilheteria, filmes populares, nacionais, que atualmente lotam as salas italianas.
  • İtalyan sinemasının tarihi Lumière kardeşlerin kamerayı icat edişlerinden yalnızca birkaç ay sonra, Papa XIII. Leo'nun kamerayı takdis edişinin filme alınmasıyla başlar.
  • La historia del cine italiano comenzó apenas algunos meses después de que los hermanos Lumière hubieran descubierto el medio, cuando el papa León XIII fue filmado por algunos segundos mientras bendecía la cámara fotográfica.
  • Kinematografia włoska rozpoczęła swoją historię jako jedna z pierwszych na świecie, bowiem zaledwie kilka miesięcy po pierwszej publicznej projekcji filmowej, która odbyła się 28 grudnia 1895 roku w Paryżu. Nowy wynalazek został sprowadzony do Włoch w roku 1896 przez braci Lumière. W marcu tego roku kinematograf zawitał po raz pierwszy do Rzymu oraz Mediolanu, w kwietniu do Neapolu, Salerno i do Bari, a w czerwcu w Livorno; od sierpnia sprzęt był prezentowany w Bergamo, Rawennie oraz w Bologni, następnie w październiku w Ankonie oraz w grudniu w Turynie, Pescarze i Reggio Calabria. W Pizie w roku 1899 otwarte zostało kino, które uznawane było, aż do zamknięcia 13 stycznia 2011 za najstarsze we Włoszech: il Palazzo Agostini.
  • The Cinema of Italy comprises the films made within Italy, or by Italian directors. Since the development of the Italian film industry in the early 1900s, Italian filmmakers and performers have, at times, experienced both domestic and international success, and have influenced film movements throughout the world. As of 2014, Italian films have won 14 Academy Awards for Best Foreign Language Film, the most of any country, as well as 12 Palmes d'Or, the second-most of any country. Early Italian films were typically adaptations of books or stage plays. By the 1910s, Italian filmmakers were utilizing complex set designs, lavish costumes, and record budgets, to produce pioneering films such as Enrico Guazzoni's Quo Vadis (1912) and Giovanni Pastrone's Cabiria (1914). One of the first cinematic avante-garde movements, Italian Futurism, took place in Italy in the late 1910s. After a period of decline in the 1920s, the Italian film industry was revitalized in the 1930s with the arrival of sound film. A popular Italian genre during this period, the Telefoni Bianchi, consisted of comedies with glamorous backgrounds.While Italy's Fascist government provided financial support for the nation's film industry, most notably the construction of the Cinecittà studios, it also engaged in censorship, and thus many Italian films produced in the late 1930s were propaganda films. Post-World War II Italy saw the rise of the influential Italian neorealist movement, which launched the directorial careers of Luchino Visconti, Roberto Rossellini, and Vittorio De Sica. Neorealism declined in the late 1950s in favor of lighter films, such as those of the Commedia all'italiana genre. Actresses such as Sophia Loren and Gina Lollobrigida achieved international stardom during this period.The Spaghetti Western achieved popularity in the mid-1960s, peaking with Sergio Leone's Dollars Trilogy, which featured enigmatic scores by composer Ennio Morricone. Erotic Italian thrillers, or giallos, produced by directors such as Mario Bava and Dario Argento in the 1970s, influenced the horror genre worldwide. During the 1980s and 1990s, directors such as Federico Fellini, Bernardo Bertolucci, and Roberto Benigni brought critical acclaim back to Italian cinema.
  • Vorlage:QS-FF/Kein Datum angegebenDie Geschichte des italienischen Kinos fing nur wenige Monate nachdem die Brüder Lumière das Medium entdeckt hatten an, als Papst Leo XIII. für einige Sekunden beim Segnen einer Kamera gefilmt wurde.
  • Италья́нский кинемато́граф — киноискусство и киноиндустрия Италии.
  • De Italiaanse filmindustrie ontstond tussen 1903 en 1908. In de jaren tien worden in de grote steden de eerste bioscopen gebouwd en productiemaatschappijen opgericht. De historische films in Italië zijn erg in trek. Een van de eerste is La presa di Roma (1905) van Filoteo Alberini. Daarnaast ontwikkelt zich de komedie en daarna komt al snel het melodrama in de mode.
  • Il cinema italiano iniziò la propria vita pochi mesi dopo la prima proiezione pubblica, avvenuta a Parigi il 28 dicembre 1895.Il cinema venne portato in Italia dagli operatori Lumière nel corso del 1896. A marzo il cinematografo arrivò a Roma e a Milano; ad aprile a Napoli, Salerno e Bari; a giugno a Livorno; ad agosto a Bergamo, Ravenna e Bologna; a ottobre ad Ancona e Perugia; e a dicembre a Torino, Pescara e Reggio Calabria.A Pisa nel 1905 aprì quello che fu il più antico cinema italiano fino alla sua chiusura il 13 febbraio 2011: il cinema Lumière.
  • イタリア映画の歴史は、リュミエール兄弟が映画を発見したわずか数か月後、教皇レオ13世の祝福を与える姿が数秒間カメラに収められた時に始まったと言える。
  • A filmtörténethez Olaszország a verismo irányzattal járult hozzá. A némafilm korában gyökerező stílus ragaszkodott a természetszerű beállításokhoz. Az olasz neorealista film első úttörője Luchino Visconti Megszállottság című filmje, mely a kisember mindennapját, és nem a luxusosztályt mutatta be. Filmjében ragaszkodott a szegénység kopár ábrázolásmódjához. A háború után Roberto Rosselini Róma nyílt város, Vittorio De Sica Biciklitolvajok, vagy Visconti Vihar előtt filmje az utcán találtak témára. A 60-as években az olasz producerek a nemzetközi koprodukciók felé fordultak. A televízió megjelenése azonban elsorvasztotta az olasz filmgyártást. Az olasz filmművészet újabb fénykorát az új hullám sajátos olasz változatának kialakulása jelentette. Michelangelo Antonioni A kaland, Az éjszaka, valamint Federico Fellini Édes élet című filmjei jelezték feltörekvésüket. Sikert nemzetközi szinteken is elértek, a cannes-i, berlini, velencei fesztiválokon is dijakat arattak. Antonioni az aszketikus szemléletet, Fellini a túlzások gyönyörére fektette a hangsúlyt, azonban mindketten a kor társadalmának romlottságára fókuszáltak. Fellini a mágikus realizmus atyja lett a filmművészetben. A 60-as-70-es években új rendezői generáció törekedett fel. Leginkább Mario Monicelli, Bernardo Bertolucci és Pier Paolo Pasolini rendezőket említhetjük. Ezek a művészek megkérdőjelezték a katolikus egyház kulturális hatalmát. Az új olasz filmes nemzedék haladóbb politikai témákkal, és bonyolultabb pszichológiai érzékkel rendelkezett, mint elődjeik. Pasolini korai filmjei (A csóró, Mamma Róma) nyers, realisztikus történetek, melyeket egyre több szimbolikus alkotás (Teoréma, Disznóól) követ, s a művész az antik mítoszok (Oidipusz király, Médea) és a klasszikus mesegyűjtemények (Dekameron, Canterbury mesék, Az Ezeregyéjszaka virágai) motívumait is felhasználja, újraértelmezi. Franco Zeffirelli munkái irodalmi adaptációk, melyeket hatalmas díszletekben és gyönyörű jelmezekben forgatott (Rómeó és Júlia és Napfivér, Holdnővér). Felfokozott érzelmessége miatt a világ filmkritikusai nem igazán kedvelik filmjeit, a közönség körében azonban osztatlan elismerést arattak. Bertolucci hírnevét az 1972-es Utolsó tangó Párizsban című film hozta meg, később Oscar-díjas rendező lett.A 90-es évek két legnagyobb nemzetközi sikere Giuseppe Tornatore önéletrajzi alkotása, a Cinema Paradiso, és Roberto Benigni „holokauszt-vígjátéka”, Az élet szép voltak.A jelen nagy filmes komikusa, Benigni mellett a filmvígjáték terén maradandót alkottak az 50-es években Vittorio de Sica, a 60-as években pedig Vittorio Gassman. A művészi vígjátékok mellett a tömegkultúrában nyomot hagyott a Piedone-filmek sorozata (Bud Spencer és Terence Hill főszereplésével), valamint az olasz vadnyugati film, a spagettiwestern. Ezek közül a leghíresebb a Sergio Leone által rendezett Volt egyszer egy Vadnyugat, amely művészileg is kiemelkedő alkotás.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 131978 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 65400 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 735 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110587238 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:fr
  • Carlo Ausino
  • Corte d'Assise
  • Elio Steiner
  • Erik Gandini
  • Fascisti su Marte
  • Fermo con le mani!
  • Giornale Luce
  • Giulio Antamoro
  • I ragazzi del juke-box
  • In ginocchio da te
  • La polizia ringrazia
  • Lacrime napulitane
  • Le Camorriste
  • Le Jour de la chouette
  • Le maître de la camorra
  • Milano Films
  • Ministère de la culture populaire
  • Non ci resta che piangere
  • Partenope Film
  • Pietro Pierini
  • Rita la zanzara
  • Squadra volante
  • Totò nella luna
  • Tradimento
  • Ubaldo Ragona
  • Vacances d'août
  • Videocracy - Basta apparire
prop-fr:lang
  • it
prop-fr:trad
  • Corte d'Assise
  • Ferie d'agosto
  • Il camorrista
  • Il giorno della civetta
  • Tradimento
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Le cinéma italien, qui est le cinéma produit ou réalisé en Italie, est l'un des principaux cinémas nationaux de l'histoire du cinéma.L’histoire du cinéma italien a commencé quelques mois après que les frères Lumière eurent créé le cinématographe le 28 décembre 1895 à Paris : ce sont eux qui l'introduisent en Italie au cours de l'année 1896.
  • 이탈리아 영화의 역사는 뤼미에르 형제가 영화를 발견한 몇 달 후에 교황 레오 13세의 축복을 주는 모습이 몇 초 동안 카메라에 담긴 시간에 시작되었다고 할 수 있다.
  • İtalyan sinemasının tarihi Lumière kardeşlerin kamerayı icat edişlerinden yalnızca birkaç ay sonra, Papa XIII. Leo'nun kamerayı takdis edişinin filme alınmasıyla başlar.
  • La historia del cine italiano comenzó apenas algunos meses después de que los hermanos Lumière hubieran descubierto el medio, cuando el papa León XIII fue filmado por algunos segundos mientras bendecía la cámara fotográfica.
  • Vorlage:QS-FF/Kein Datum angegebenDie Geschichte des italienischen Kinos fing nur wenige Monate nachdem die Brüder Lumière das Medium entdeckt hatten an, als Papst Leo XIII. für einige Sekunden beim Segnen einer Kamera gefilmt wurde.
  • Италья́нский кинемато́граф — киноискусство и киноиндустрия Италии.
  • De Italiaanse filmindustrie ontstond tussen 1903 en 1908. In de jaren tien worden in de grote steden de eerste bioscopen gebouwd en productiemaatschappijen opgericht. De historische films in Italië zijn erg in trek. Een van de eerste is La presa di Roma (1905) van Filoteo Alberini. Daarnaast ontwikkelt zich de komedie en daarna komt al snel het melodrama in de mode.
  • イタリア映画の歴史は、リュミエール兄弟が映画を発見したわずか数か月後、教皇レオ13世の祝福を与える姿が数秒間カメラに収められた時に始まったと言える。
  • Kinematografia włoska rozpoczęła swoją historię jako jedna z pierwszych na świecie, bowiem zaledwie kilka miesięcy po pierwszej publicznej projekcji filmowej, która odbyła się 28 grudnia 1895 roku w Paryżu. Nowy wynalazek został sprowadzony do Włoch w roku 1896 przez braci Lumière.
  • A história do cinema italiano se assemelha muito com com a do cinema brasileiro.Na Italia, ele foi muito popular dos anos 50 aos anos 70. Ao longo dos anos 70, a Itália fazia muitas comédias populares, e o Brasil fazia a comédia pornochanchada.O gênero de comédia popular na Itália era hegemônico, derrotando até mesmo os filmes de Hollywood. Nesta mesma época, o mercado local foi despencando a medida que o gosto e os olhos do público se voltavam para Hollywood.
  • The Cinema of Italy comprises the films made within Italy, or by Italian directors. Since the development of the Italian film industry in the early 1900s, Italian filmmakers and performers have, at times, experienced both domestic and international success, and have influenced film movements throughout the world. As of 2014, Italian films have won 14 Academy Awards for Best Foreign Language Film, the most of any country, as well as 12 Palmes d'Or, the second-most of any country.
  • A filmtörténethez Olaszország a verismo irányzattal járult hozzá. A némafilm korában gyökerező stílus ragaszkodott a természetszerű beállításokhoz. Az olasz neorealista film első úttörője Luchino Visconti Megszállottság című filmje, mely a kisember mindennapját, és nem a luxusosztályt mutatta be. Filmjében ragaszkodott a szegénység kopár ábrázolásmódjához.
  • Il cinema italiano iniziò la propria vita pochi mesi dopo la prima proiezione pubblica, avvenuta a Parigi il 28 dicembre 1895.Il cinema venne portato in Italia dagli operatori Lumière nel corso del 1896.
rdfs:label
  • Cinéma italien
  • Cine de Italia
  • Cinema da Itália
  • Cinema italiano
  • Cinema of Italy
  • Italiaanse cinema
  • Italienischer Film
  • Kinematografia we Włoszech
  • Olasz filmművészet
  • İtalyan sineması
  • Кинематограф Италии
  • イタリアの映画
  • 이탈리아의 영화
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of