En classification classique, un caractère autapomorphique, ou autapomorphie (du grec αυτο, "propre", απο, "dérivé de" et μορφος, "forme"), est un caractère dérivé (ou apomorphique), propre à un taxon, c'est-à-dire à tous ses membres, mais pas à son rang taxinomique immédiatement supérieur d'appartenance.Les caractères autapomorphiques permettent de définir les caractéristiques propres d'un taxon, voire d'une espèce:par exemple la forme arrondie des orbites et la présence d'un espace rétromolaire séparant les dents de la branche montante de la mandibule sont des caractères autapomorphiques de l'Homme de Néandertal.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • En classification classique, un caractère autapomorphique, ou autapomorphie (du grec αυτο, "propre", απο, "dérivé de" et μορφος, "forme"), est un caractère dérivé (ou apomorphique), propre à un taxon, c'est-à-dire à tous ses membres, mais pas à son rang taxinomique immédiatement supérieur d'appartenance.Les caractères autapomorphiques permettent de définir les caractéristiques propres d'un taxon, voire d'une espèce:par exemple la forme arrondie des orbites et la présence d'un espace rétromolaire séparant les dents de la branche montante de la mandibule sont des caractères autapomorphiques de l'Homme de Néandertal. En revanche dans son rang supérieur que constitue le genre 'Homo', ces caractéristiques sont absentes.
  • Em cladística, autapomorfia é um caractere derivado que está presente, exclusivamente, em um único táxon terminal de um determinado cladograma. Serve como distinção entre grupos (espécie, família, gênero), por tal caractere não ser encontrado em mais de um deles. Não deve ser confundido com "sinapomorfia", já que esta se refere a um caractere derivado compartilhado por mais de um grupo.Um exemplo de autapomorfia é a presença de um único dedo funcional nos eqüídeos, sendo que a presença de cinco dedos é condição plesiomórfica.
  • En la cladística, una autoapomorfia o autapomorfia és un caràcter exclusiu i per tant distintiu dels membres d'un clade o branca evolutiva i del tàxon definit per a aquest clade. Serveix com a distinció entre grups (espècie, família, gènere), ja que tal caràcter no serà trobat en més d'un d'ells.Aquest terme té utilitat quan es tracta d'un clade terminal, especialment si és una única espècie, perquè, si és compartit per diversos tàxons es pot descriure equivalentment com una sinapomorfia dels membres del clade.Els trets autopomòrfics permeten definir les característiques pròpies d'un tàxon: per exemple la forma arrodonida de les òrbites i la presència d'un espai retromolar separant les dents de la branca muntant de la mandíbula són caràcters autopomòrfics de l'home de Neandertal.Un exemple d'autapomorfia és la presència d'un únic dit funcional en els èquids, essent que la presència de cinc dits és una condició plesiomòrfica.
  • En el lenguaje de la escuela cladística de Biología sistemática, una autoapomorfia es un carácter exclusivo, y consecuentemente distintivo, de los miembros de un clado o rama evolutiva, y del taxón definido para ese clado.El término tiene utilidad cuando se trata de un clado terminal, sobre todo si es una única especie, porque, si es compartido por varios taxones, se puede describir equivalentemente como una sinapomorfia de los miembros del clado.
  • Eine Autapomorphie ist in der Biologie – speziell in der Kladistik – ein abgeleitetes (apomorphes) Merkmal, das eine monophyletische Gruppe gegenüber verwandten Taxa auszeichnet. Abgeleitet bedeutet dabei, dass das Merkmal gegenüber den evolutionären Vorläufern neu ist. Als Merkmal kommen sowohl anatomische als auch physiologische oder direkte genetische Merkmale wie z. B. DNA-Sequenzen in Betracht. Auch der Verlust eines Merkmals kann als Autapomorphie gewertet werden. Ob ein Merkmal als Autapomorphie anzusehen ist, ist Gegenstand der Evolutionsforschung und biologischen Systematik.Der Begriff Autapomorphie hängt von der betrachteten Ebene des phylogenetischen Systems ab. Eine Autapomorphie als abgeleitetes Merkmal eines Taxons erscheint auf der nächsttieferen Ebene des Systems als Synapomorphie der beiden Schwestergruppen, die dieses Taxon bilden. Auf noch tieferen Ebenen stellt die Übereinstimmung dagegen eine Symplesiomorphie dar.
  • Autapomorfia – cecha zaawansowana występująca tylko w jednej grupie filogenetycznej. Termin „autapomorfia” został wprowadzony przez Williego Henniga i zdefiniowany jako „cecha apomorficzna charakterystyczna dla danej grupy monofiletycznej (i obecna tylko w niej)”. Według powszechnie stosowanej definicji przedstawionej przez Arnolda Klugego autapomorfia to „nowość kodowana jako unikalna w zbiorze danych”. W przeciwieństwie do synapomorfii autapomorfie, jako cechy filogenetycznie nieinformatywne, nie służą do testowania hipotez filogenezy.Ole Sæther wprowadził koncepcję tzw. „podstawowej autapomorfii” (ang. underlying autapomorphy) – przez niego określanej jako „podstawowa synapomorfia” – czyli cechy charakterystycznej dla danej grupy filogenetycznej występującej tylko u niektórych jej przedstawicieli. Według Naomiego typowym jej schematem jest obecność u bazalnych przedstawicieli grupy cech prymitywnych, a u bardziej wyspecjalizowanych – cech zaawansowanych, które poprzez paralelizm ewolucyjny występują tylko wewnątrz tej grupy.Autapomorfia na danym poziomie może być synapomorfią na niższym – tak jak zdolność do wytwarzania mleka jest cechą odróżniającą (autapomorfią) ssaki od innych zwierząt, jak również cechą łączącą wszystkie ssaki (synapomorfią).=== Przypisy ===
  • Een autapomorfie is binnen de biologie de aanduiding voor een kenmerk dat bij een bepaalde verzameling gegevens in een kladistische analyse uniek blijkt te zijn voor een bepaald taxon, als dat taxon het laagste analyseniveau vertegenwoordigt voor dat kenmerk. Bij meer gedetailleerde analyses is voor de meeste kenmerken het laagste taxonniveau de soort: in dat geval is de autapomorfie een kenmerk van een biologische soort dat uniek is voor die soort. Vaak worden bepaalde kenmerken van een soort met andere soorten gedeeld; zeker als dat verwante soorten zijn. Soms echter komen bij een soort voor het eerst bepaalde eigenschappen tot ontwikkeling; de afwijkende (apo) vorm (morphe) van de soort (apomorfie) is op dit punt dan opzichzelfstaand (autos). Bij het bepalen van de verwantschapsrelaties van de soort met andere soorten is het belangrijk vast te stellen welke eigenschappen autapomorfieën zijn en welke synapomorfieën: eigenschappen die uniek zijn voor een hele groep. Of een eigenschap als autapomorfie of als synapomorfie geldt, hangt af van de context. Iets wat synchroon bekeken, dus op een bepaald moment in de evolutie, een autapomorfie is, kan diachroon bekeken, door de evolutiegeschiedenis heen, een synapomorfie blijken te zijn als de soort die als eerste de eigenschap bezit de voorouder is van een hele afstammingsgroep waarvan velen het kenmerk delen.In veel gevallen is het niet duidelijk bij welke soort binnen een bepaalde groep voor het eerst een bepaalde apomorfie opduikt. Die eigenschap kan dan geen synapomorfie van de groep genoemd worden omdat het niet bekend is of zij een eigenschap was van de laatste gemeenschappelijke voorouder van de leden van die groep. Als we de groep dan in haar totaliteit beschouwen in relatie tot andere verwante groepen, is zo'n kenmerk op dit hogere analyseniveau een autapomorfie van de groep als geheel.In de paleontologie is het een vereiste dat een gevonden fossiel duidelijke autapomorfieën bezit als men het als holotype van een nieuw te benoemen soort wil gebruiken; ontbreken die dan zal de naam afgewezen worden als nomen dubium.
  • In cladistics, an autapomorphy is a distinctive anatomical feature, known as a derived trait, that is unique to a given terminal group. That is, it is found only in one member of a clade, but not found in any others or outgroup taxa, not even those most closely related to the group (which may be a species, family or in general any clade). It can therefore be considered an apomorphy in relation to a single taxon. The word "autapomorphy" is derived from the Greek words αὐτός, aut = self; ἀπό, apo = away from; and μορφή, morphe = shape.An autapomorphy is not present in the closest relative of the terminal group and also was not present in their common ancestor. An example of an autapomorphy can be described in modern snakes. Snakes have lost the two pairs of legs that characterize all of Tetrapoda, and the closest taxa to Ophidia - as well as their common ancestors - all have two pairs of legs. Therefore, the Ophidia taxon presents an autapomorphy with respect to its absence of legs. The words autapomorphy and synapomorphy technically describe the same derived character-state, but they differ in context: Synapomorphy describes the trait as it typifies the taxon and contrasts it with a different condition in outgroups, while autapomorphy should be correctly used when the component taxa are not mentioned. An autapomorphy at a given taxonomic level may therefore also be a synapomorphy at a less-inclusive level.The autapomorphic species concept is one of many methods that scientists might use to define and distinguish species from one another. This definition assigns species on the basis of amount of divergence associated with reproductive incompatibility, which is measured essentially by number of autapomorphies. This grouping method is often referred to as the "monophyletic species concept" or the "phylospecies" concept and was popularized by D.E. Rosen in 1979. Within this definition, a species is seen as "the least inclusive monophyletic group definable by at least one autapomorphy." While this model of speciation is useful in that it avoids non-monophyletic groupings, it has its criticisms as well. N.I. Platnick, for example, believes the autapomorphic species concept to be inadequate because it allows for the possibility of reproductive isolation and speciation while revoking the "species" status of the mother population. In other words, if a peripheral population breaks away and becomes reproductively isolated, it would conceivably need to develop at least one autapomorphy to be recognized as a different species. If this can happen without the larger mother population also developing a new autapomorphy, then the mother population cannot remain a species under the autapomorphic species concept: it would no longer have any apomorphies not also shared by the daughter species.The term "autapomorphy" was first introduced in 1950 by German entomologist Willi Hennig, who is widely regarded as the father of modern cladistics.
  • In cladistica, l'autapomorfia (dal greco αυτο, "proprio", απο, "da" e μορφος, "forma") è un tratto derivato che è unico per ogni gruppo terminale. Un carattere autapomorfo non è presente nei parenti più vicini del gruppo terminale e non è presente nei progenitori ancestrali comuni.L'autapomorfia è perciò un carattere apomorfo esclusivo, poiché comparso come tale nella sola linea filetica che esso rappresenta.Un esempio sono le appendici segmentali, appaiate ed articolate caratteristiche degli artropodi.
  • Apomorfiának (új jelleg) egy taxonómiai karakter (tulajdonság, bélyeg, jelleg) levezetett (az evolúcióban újonnan megjelent) állapotát tekintjük. Ezzel szemben a karakter ősi állapota a pleziomorfia (ősi jelleg). Fontos megjegyezni, hogy a pleziomorf és apomorf szavak használandók a régebben elterjedt „primitív” és „fejlett” kifejezések helyett. A levezetett csoport vagy tulajdonság a törzsfejlődés során ugyanis nemcsak egyre bonyolultabbá válhatott, de egyszerűsödhetett is (például redukcióval, összenövéssel vagy abortusszal), mivel adott körülmények között a bonyolult, máskor az egyszerűbb alakok lehetnek hatékonyabbak. Éppen ezért nem indokolt az egyszerűbb szerveződéseket kevésbé fejletteknek tekinteni.Szinapomorfia (közös új jelleg) a levezetett bélyegekben való megegyezés, szinpleziomorfia (közös ősi jelleg) az ősi bélyegekben való megegyezés. Ha egy csoport ősében megjelent valamilyen új tulajdonság és azt továbbadta utódainak, akkor az utódok között fennáll a szünapomorfia, vagyis felismerhetően monofiletikus csoportot, kládot alkotnak. Ha egy csoport tagjai között csak olyan közös tulajdonságok figyelhetők meg amelyek ősiek (szinpleziomorfia), akkor ez a csoport közös őséről nem hordoz érdemi információt, taxonképzés alapja tehát nem lehet.Az autapomorfia (egyedi új jelleg) a adott, a kladogramon véghelyzetű élőlénycsoportra nézve kizárólagos apomorf jelleg. Tehát a klád egy csoportjában megtalálható, de a külcsoportjai közé tartozó taxonokban nem, az egészen közel állókban sem (ez lehet akár faj, nem, család vagy bármilyen más klád), továbbá a közös ősben sem található meg. Példa rá a jelenleg élő „egyujjú” lovak patája, ami ötujjú pleziomorf végtagtípusból, annak adaptív megváltozásával jött létre, és kizárólag az Equus nem fajaira jellemző.A rejtett szinapomorfia olyan szinapomorfia, ami a klád több tagjában ismét eltűnt. Ha egy kivételével minden csoportból eltűnt a tulajdonság, nehéz lehet megkülönböztetni az autapomorfiától.Összefoglalva: pleziomorfia: ősi vagy primitív állapot apomorfia: újabb vagy leszármaztatott állapot szinapomorfia: több leszármaztatott karakterben való megegyezés szinpleziomorfia: több ősi karakterben való megegyezés (nincs különösebb jelentősége) autapomorfia: csak egyetlen ágon jelentkező leszármaztatott karakterKönnyen belátható, hogy a biológiában elterjedten használt szembeállító fogalompárok közül rendszerint csak az egyik lehet apomorf, a másik nyilvánvalóan pleziomorf. (Az apomorf jelleg sok esetben egyúttal egy csoport tulajdonneve, ezért gyakran nagybetűvel írjuk, a pleziomorf jelleg azonban csak tulajdonság (melléknév), így kisbetűvel írjuk.)
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 666842 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 1827 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 24 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 90031770 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • En classification classique, un caractère autapomorphique, ou autapomorphie (du grec αυτο, "propre", απο, "dérivé de" et μορφος, "forme"), est un caractère dérivé (ou apomorphique), propre à un taxon, c'est-à-dire à tous ses membres, mais pas à son rang taxinomique immédiatement supérieur d'appartenance.Les caractères autapomorphiques permettent de définir les caractéristiques propres d'un taxon, voire d'une espèce:par exemple la forme arrondie des orbites et la présence d'un espace rétromolaire séparant les dents de la branche montante de la mandibule sont des caractères autapomorphiques de l'Homme de Néandertal.
  • En el lenguaje de la escuela cladística de Biología sistemática, una autoapomorfia es un carácter exclusivo, y consecuentemente distintivo, de los miembros de un clado o rama evolutiva, y del taxón definido para ese clado.El término tiene utilidad cuando se trata de un clado terminal, sobre todo si es una única especie, porque, si es compartido por varios taxones, se puede describir equivalentemente como una sinapomorfia de los miembros del clado.
  • Een autapomorfie is binnen de biologie de aanduiding voor een kenmerk dat bij een bepaalde verzameling gegevens in een kladistische analyse uniek blijkt te zijn voor een bepaald taxon, als dat taxon het laagste analyseniveau vertegenwoordigt voor dat kenmerk. Bij meer gedetailleerde analyses is voor de meeste kenmerken het laagste taxonniveau de soort: in dat geval is de autapomorfie een kenmerk van een biologische soort dat uniek is voor die soort.
  • In cladistics, an autapomorphy is a distinctive anatomical feature, known as a derived trait, that is unique to a given terminal group. That is, it is found only in one member of a clade, but not found in any others or outgroup taxa, not even those most closely related to the group (which may be a species, family or in general any clade). It can therefore be considered an apomorphy in relation to a single taxon.
  • En la cladística, una autoapomorfia o autapomorfia és un caràcter exclusiu i per tant distintiu dels membres d'un clade o branca evolutiva i del tàxon definit per a aquest clade.
  • Autapomorfia – cecha zaawansowana występująca tylko w jednej grupie filogenetycznej. Termin „autapomorfia” został wprowadzony przez Williego Henniga i zdefiniowany jako „cecha apomorficzna charakterystyczna dla danej grupy monofiletycznej (i obecna tylko w niej)”. Według powszechnie stosowanej definicji przedstawionej przez Arnolda Klugego autapomorfia to „nowość kodowana jako unikalna w zbiorze danych”.
  • Apomorfiának (új jelleg) egy taxonómiai karakter (tulajdonság, bélyeg, jelleg) levezetett (az evolúcióban újonnan megjelent) állapotát tekintjük. Ezzel szemben a karakter ősi állapota a pleziomorfia (ősi jelleg). Fontos megjegyezni, hogy a pleziomorf és apomorf szavak használandók a régebben elterjedt „primitív” és „fejlett” kifejezések helyett.
  • In cladistica, l'autapomorfia (dal greco αυτο, "proprio", απο, "da" e μορφος, "forma") è un tratto derivato che è unico per ogni gruppo terminale.
  • Em cladística, autapomorfia é um caractere derivado que está presente, exclusivamente, em um único táxon terminal de um determinado cladograma. Serve como distinção entre grupos (espécie, família, gênero), por tal caractere não ser encontrado em mais de um deles.
  • Eine Autapomorphie ist in der Biologie – speziell in der Kladistik – ein abgeleitetes (apomorphes) Merkmal, das eine monophyletische Gruppe gegenüber verwandten Taxa auszeichnet. Abgeleitet bedeutet dabei, dass das Merkmal gegenüber den evolutionären Vorläufern neu ist. Als Merkmal kommen sowohl anatomische als auch physiologische oder direkte genetische Merkmale wie z. B. DNA-Sequenzen in Betracht. Auch der Verlust eines Merkmals kann als Autapomorphie gewertet werden.
rdfs:label
  • Autapomorphie
  • Apomorfia és pleziomorfia
  • Autapomorfia
  • Autapomorfia
  • Autapomorfia
  • Autapomorfie
  • Autapomorphie
  • Autapomorphy
  • Autoapomorfia
  • Autoapomorfia
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of