| dbpedia-owl:abstract
|
- L'expression art ottonien désigne les réalisations artistiques de Germanie et du Saint-Empire sous les Ottoniens, entre 950 et 1050 environ. Par extension, on peut également parler d'art ottonien pour d'autres réalisations de la même période dans les royaumes voisins. L'art ottonien est en effet un style autant qu'un phénomène historique et politique, et participe de la « renaissance ottonienne » des Xe et début XIe siècle). Le style ottonien, qui se manifeste notamment pleinement dans les arts mineurs, évolue au-delà de la période, sous les Franconiens, et participe notamment à l'essor de l'art roman.
- Sztuka ottońska – umowna nazwa, jaką określa się działalność artystyczną na obszarze Świętego Cesarstwa Rzymskiego w latach ok. 950-1050. Sztuka ottońska włączana jest do okresu przedromańskiego i uważana za jeden z przejawów tzw. renesansu ottońskiego.Działalność artystyczna skupiała się głównie na architekturze, malarstwie (w szczególności książkowym), złotnictwie i rzeźbie. Sztuka ottońska była ściśle związana z dworem. Nie wykroczyła poza granice niemieckie, a jej głównymi ośrodkami stały się Hildesheim i Magdeburg. Inspiracje czerpała z jednej strony ze sztuki karolińskiej, z drugiej z antyku oraz Bizancjum, którego wpływy były wówczas silniejsze niż wcześniej. Związane to było z małżeństwem Ottona II z bizantyńską księżniczką Teofano.
- El arte otoniano es un estilo dentro del arte prerrománico. A este florecimiento de las artes se le ha llamado también "Renacimiento otoniano", en el mismo sentido en que se habla de "renacimiento carolingio" para hablar del florecimiento posterior a la coronación de Carlomagno en el año 800. Se desarrolla, principalmente en Alemania, desde mediados del siglo X hasta mediados del siglo XI, durante la dinastía sajona del Sacro Imperio Romano Germánico.El arte otoniano funde tres tradiciones: las de la antigüedad tardía especialmente en el arte del norte de Italia, el período carolingio, y bizancio.
- Per arte ottoniana si intende la produzione artistica fiorita in Europa occidentale a partire dalla dinastia ottoniana, all'incirca dall'887 (deposizione di Carlo il Grosso) fino all'anno Mille, con particolare riferimento quindi al IX e X secolo.
- Ottó-kori művészetnek nevezik a Német-római Birodalom területén a 10. század közepétől a 11. század első harmadáig tartó időszakban készült műalkotások együttesét. Ebben az időben a Szász-ház tagjai adták a birodalom császárait. Uralkodásuk idejében jelentős művészi tevékenység folyt, amelyet az uralkodók az udvar szűk körén belül maguk is támogattak. A műalkotások jellegét elsősorban a karoling örökség határozta meg, és ehhez járultak a II. Ottó császár Theophanu hercegnővel kötött házassága utáni bizánci hatások. A 11. században az olyan központokra, mint Regensburg, Köln, Milánó és Echternach, hatottak a bizánci művészet stílusjegyei, mégis az alkotások túlnyomó többsége Karoling-kori és késő antik modellek újraértelmezésével készült.Az egyházi építészetben a bazilikális szerkezetet alkalmazták, az épületeket kriptákkal, kórusokkal és tornyokkal egészítették ki. A templomok nyugati oldalán többszintes épületrészt, úgynevezett westwerket építettek. Újításnak számítottak a falakon kialakított párkányok és karzatok. A császári hatalom keletebbre került súlypontja és a szláv területek felé irányuló terjeszkedésük eredménye a hasonló épülettípusok elterjedése az egykori Frank Birodalom határain túl is. A kor monumentális festészetéből alig lehet ismerni valamit. A mára elpusztult alkotásokról csak azoknak a forrásoknak az utalásai alapján lehet képet alkotni, amelyek falfelületeket díszítő festményciklusokról szólnak. A szobrászat terén vezető szerepet játszott a hildesheimi műhely, ahol Bernward püspök kezdeményezésére újraindult a bronzöntés. A monumentális szobrokról is csak a leírások utalásaiból és néhány vitatott datálású szórványos emlék alapján lehet tudni.Az első Ottó-kori kéziratok bizonyíthatóan a karoling-korból származó kódexek másolatai voltak. A könyvfestészet fejlődésének kiváltója a szükségessé vált vallási reform volt, és az újjászervezett kolostori központoknak liturgikus könyvekre volt szükségük. A karoling kortól eltérően, amikor a fő cél a szövegében hibátlan teljes Bibliák elkészítése volt, az Ottó-korban inkább díszes liturgikus könyvek előállítására helyezték a hangsúlyt. Mivel ezek az evangéliumokon alapultak, így a leggyakrabban előforduló kéziratok a díszesen kialakított evangeliáriumok voltak.
- L' art otonià és un estil dins de l'art preromànic i que es manifesta sobretot a les arts menors. Es desenvolupa, principalment en Alemanya, des de mitjans del segle X fins a mitjans del segle XI, durant la dinastia saxona del Sacre Imperi Romà Germànic, i acaba amb el final del regnat d'Otó III.L'art otonià fon tres tradicions: les de l'antiguitat tardana especialment en l'art del nord d'Itàlia, el període carolingi, i bizantí.A aquest ressorgiment de les arts se li ha dit també "renaixement otonià", en el mateix sentit que es parla de "renaixement carolingi" per a parlar del ressorgiment posterior a la coronació de Carlemany en l'any 800.
- A arte otoniana é um momento da arte que surgiu na Alemanha, de meados do século X a inícios do século XI durante o Sacro Império Romano-Germânico com Otão I da Germânia e seus sucessores. É o estilo que sucede ao carolíngio do qual recebe grande influência e que antecipa formalmente o românico.A arquitectura é vigorosa, maciça e de equilibradas proporções, utilizando-se portas de bronze em relevo.A escultura é realista e expressiva e a iluminura é de grande força e intensidade, revelando uma grande variedade de matizes e a tentativa de clarificação da mensagem através da hierarquia pela escala das figuras.Na pintura, o período otoniano foi marcado ainda pela elaboração de iluminuras, onde se combinam elementos carolíngios e bizantinos. O centro mais importante de criação de manuscritos era o mosteiro da Ilha de Reichenau, uma ilha no lago de Constança. A sua mais bela realização foi o Evangeliário de Oton III.
- Ottonian art is a style in pre-romanesque German art, covering also some works from the Low Countries, northern Italy and eastern France. It was named by the art historian Hubert Janitschek after the Ottonian dynasty which ruled Germany and northern Italy between 919 and 1024 under the kings Henry I, Otto I, Otto II, Otto III and Henry II. With Ottonian architecture, it is a key component of the Ottonian Renaissance (circa 951–1024). However, the style neither began nor ended to neatly coincide with the rule of the dynasty. It emerged some decades into their rule and persisted past the Ottonian emperors into the reigns of the early Salian dynasty, who lack an artistic "style label" of their own. In the traditional scheme of art history, Ottonian art follows Carolingian art and precedes Romanesque art, though the transitions at both ends of the period are gradual rather than sudden. Like the former and unlike the latter, it was very largely a style restricted to a few of the small cities of the period, and important monasteries, as well as the court circles of the emperor and his leading vassals. After the decline of the Carolingian Empire, the Holy Roman Empire was re-established under the Saxon Ottonian dynasty. From this emerged a renewed faith in the idea of Empire and a reformed Church, creating a period of heightened cultural and artistic fervour. It was in this atmosphere that masterpieces were created that fused the traditions from which Ottonian artists derived their inspiration: models of Late Antique, Carolingian, and Byzantine origin. Surviving Ottonian art is very largely religious, in the form of illuminated manuscripts and metalwork, and was produced in a small number of centres for a narrow range of patrons in the circle of the Imperial court, as well as important figures in the church. However much of it was designed for display to a wider public, especially of pilgrims.The style is generally grand and heavy, sometimes to excess, and initially less sophisticated than the Carolingian equivalents, with less direct influence from Byzantine art and less understanding of its classical models, but around 1000 a striking intensity and expressiveness emerge in many works, as "a solemn monumentality is combined with a vibrant inwardness, an unworldly, visionary quality with sharp attention to actuality, surface patterns of flowing lines and rich bright colours with passionate emotionalism".
- Otondar artea Europa erdialde eta hegoaldean 1000. urtearen inguruan izandako Otondar pizkundearen garaina garatutako artea da. Izena, bertako dinastia saxoiko lehen hiru enperadoreetatik datorkio, hirurak Oton izenekoak: Oton I.a (936–973), Oton II.a (973–983) eta Oton III.a (983–1002).Otondar arteak X. mendearen erdialdetik XI.aren azkena bitarteko aldia hartzen du, denborari dagokionez, eta lurraldez, garai hartako Germaniako Erromatar Inperio Santuaren esparru bera.
|
| rdfs:comment
|
- L'expression art ottonien désigne les réalisations artistiques de Germanie et du Saint-Empire sous les Ottoniens, entre 950 et 1050 environ. Par extension, on peut également parler d'art ottonien pour d'autres réalisations de la même période dans les royaumes voisins. L'art ottonien est en effet un style autant qu'un phénomène historique et politique, et participe de la « renaissance ottonienne » des Xe et début XIe siècle).
- Per arte ottoniana si intende la produzione artistica fiorita in Europa occidentale a partire dalla dinastia ottoniana, all'incirca dall'887 (deposizione di Carlo il Grosso) fino all'anno Mille, con particolare riferimento quindi al IX e X secolo.
- Otondar artea Europa erdialde eta hegoaldean 1000. urtearen inguruan izandako Otondar pizkundearen garaina garatutako artea da. Izena, bertako dinastia saxoiko lehen hiru enperadoreetatik datorkio, hirurak Oton izenekoak: Oton I.a (936–973), Oton II.a (973–983) eta Oton III.a (983–1002).Otondar arteak X. mendearen erdialdetik XI.aren azkena bitarteko aldia hartzen du, denborari dagokionez, eta lurraldez, garai hartako Germaniako Erromatar Inperio Santuaren esparru bera.
- El arte otoniano es un estilo dentro del arte prerrománico. A este florecimiento de las artes se le ha llamado también "Renacimiento otoniano", en el mismo sentido en que se habla de "renacimiento carolingio" para hablar del florecimiento posterior a la coronación de Carlomagno en el año 800.
- L' art otonià és un estil dins de l'art preromànic i que es manifesta sobretot a les arts menors.
- Ottó-kori művészetnek nevezik a Német-római Birodalom területén a 10. század közepétől a 11. század első harmadáig tartó időszakban készült műalkotások együttesét. Ebben az időben a Szász-ház tagjai adták a birodalom császárait. Uralkodásuk idejében jelentős művészi tevékenység folyt, amelyet az uralkodók az udvar szűk körén belül maguk is támogattak. A műalkotások jellegét elsősorban a karoling örökség határozta meg, és ehhez járultak a II.
- Ottonian art is a style in pre-romanesque German art, covering also some works from the Low Countries, northern Italy and eastern France. It was named by the art historian Hubert Janitschek after the Ottonian dynasty which ruled Germany and northern Italy between 919 and 1024 under the kings Henry I, Otto I, Otto II, Otto III and Henry II. With Ottonian architecture, it is a key component of the Ottonian Renaissance (circa 951–1024).
- Sztuka ottońska – umowna nazwa, jaką określa się działalność artystyczną na obszarze Świętego Cesarstwa Rzymskiego w latach ok. 950-1050. Sztuka ottońska włączana jest do okresu przedromańskiego i uważana za jeden z przejawów tzw. renesansu ottońskiego.Działalność artystyczna skupiała się głównie na architekturze, malarstwie (w szczególności książkowym), złotnictwie i rzeźbie. Sztuka ottońska była ściśle związana z dworem.
- A arte otoniana é um momento da arte que surgiu na Alemanha, de meados do século X a inícios do século XI durante o Sacro Império Romano-Germânico com Otão I da Germânia e seus sucessores.
|
