Abydos (Abidjou) est une ancienne ville sainte d'Égypte vouée au culte du dieu Osiris, et située à 70 km au nord-ouest de Thèbes. Aujourd'hui sur le territoire de l'antique Abydos s'élève l'actuelle ville de Madfounek (en).Les prêtres d'Abydos prétendaient posséder une relique de toute première importance : la tête du dieu Osiris.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • Abydos (Abidjou) est une ancienne ville sainte d'Égypte vouée au culte du dieu Osiris, et située à 70 km au nord-ouest de Thèbes. Aujourd'hui sur le territoire de l'antique Abydos s'élève l'actuelle ville de Madfounek (en).Les prêtres d'Abydos prétendaient posséder une relique de toute première importance : la tête du dieu Osiris. On y a découvert les tables d'Abydos qui mentionnent deux séries de noms de pharaons allant jusqu'à la XVIIIe dynastie.Des temples y furent érigés en l'honneur de ce dieu de la résurrection ; Sésostris III y entreprit la construction d'édifices et de temples funéraires, qui seront poursuivis, entre autres, par Séthi Ier et son fils Ramsès II.
  • Abydos (Mesir Abdju, 3bdw, Arab: أبيدوس, Yunani Αβυδος), salah satu kota paling tua di Mesir Hulu, dan sekitar 11 km sebelah barat Sungai Nil pada garis lintang 26° 10' N.Kota ini dianggap sebagai salah satu situs arkeologi Mesir Kuno paling penting.Sekarang, Abydos dikenal sebagai situs kuil memorial Seti I, yang memuat sebuah inskripsi dari Dinasti ke-19 yang sekarang terkenal di dunia modern sebagai [Daftar Raja Abydos]]. Daftar berisi nama-nama raja Mesir kuno secara kronologis, dalam bentuk cartouche, dari Menes sampai Ramses I, ayah Seti I. Kuil Besar dan sebagian besar bekas kota kuno (sekarang Kom el-Sultan) terkubur di bawah bangunan-bangunan modern di sebelah utara kuil Seti. Banyak struktur asli dan artefak di dalamnya dianggap tidak bisa diambil lagi dan hilang; kebanyakan mungkin rusak akibat pembangunan baru.Nama kota ini (dalam bahasa Inggris) berasal dari bahasa Yunani Ἄβυδος, yaitu nama yang dipinjam oleh para ahli geografi Yunani dari kota lain yang tidak berhubungan, Abydos pada Hellespont.
  • 아비도스는 이집트 룩소르에서 160킬로미터 떨어져 있는 곳에 위치한 유적지로, 제1왕조 때 파라오들의 무덤이 세워지기도 하였다.
  • Abidos es el nombre griego de la capital del nomo VIII del Alto Egipto, también denominado nomo Tinita por los griegos. Abidos fue una de las ciudades más influyentes del Alto Egipto, con importancia política desde la dinastía XIX.Nombre egipcio: Abedyu (ȝbḏw Abedyu) Nombre griego: Abidos (Αβυδος)Nombre árabe: Madfunek (أبيدوس)La región, con huellas de asentamientos que se remontan hasta el periodo Naqada I, fue el lugar de enterramiento más importante del periodo protodinástico y de las primeras dinastías del antiguo Egipto.A unos cinco kilómetros, al noroeste, se encuentra Al-Birba, que fue, posiblemente, la antigua Tinis. De esta zona procedieron los reyes que Manetón denominó tinitas, los que gobernaron durante las dos primeras dinastías egipcias.
  • Abidos (egipci antic Abdjw o Abdju o Abedju) fou una ciutat de l'Alt Egipte, al nord de Luxor, que va tenir l'hegemonia vers el 3200 aC en substitució de Hieracòmpolis.Existia ja vers el 4000 aC. El culte principal de la ciutat era al deu Jetj-amentiu, representat per una espècie de gos, possible antecessor d'Osiris, al qui es dedicava el culte durant l'Imperi mitjàTé una necròpolis molt important on a la part coneguda com a cementiri U estan enterrats els caps o personatges locals del període Naqada I i part del Naqada II; els reis predinàstics fins a la dinastia 0 i dos reis de la dinastia I són al cementiri B que fou la continuació del cementiri U. La darrera tomba és la d'Aha. Els següents faraons de la I i els de la II dinastia foren enterrats al cementiri conegut com a Umm al-Qa'ab.Com a monuments destacats cal esmentar l'antic temple de Kentamentiu (vers el 3150 aC) convertit en un temple d'Osiris; el temple de Seti I fou també dedicat a Osiris, que fou lloc de pelegrinatge i va esdevenir el Osireion. També Ramsès II hi va fer un temple després de Seti.La ciutat va existir fins al 641, amb la conquesta àrab.
  • Abydos (eg. Abdżu, arab. Arabat El-Madfurnah – Pogrzebany Arabat) – starożytne miasto w Górnym Egipcie, obecnie maleńka wioska na zachodnim brzegu Nilu. W starożytności w pobliżu znajdowało się miasto Tinis, z którego, zgodnie z przekazem, miał pochodzić Narmer.W okresie Nagada II Abydos stało się jednym z centrów osadniczych Górnego Egiptu, by pod koniec tego okresu wyodrębnić się jako ośrodek władzy. W pobliskim Umm el-Qaab powstała nekropola władców I i II dynastii; z tzw. „0” dynastii (3120-3080 p.n.e.) pochodzą groby królów Iry-Hor i Ka. Możliwe jednak, że znajdowały się tam jedynie cenotafy królów, a właściwym miejscem ich pochówku było Sakkara. Grób faraona Dżera, odnowiony w czasach XVIII dynastii, zaczęto otaczać czcią jako miejsce pochówku Ozyrysa. Cmentarz predynastyczny i wczesnodynastyczny (składający się z trzech wyodrębnionych chronologicznie części), został założony na pustynnym płaskowyżu u wylotu skalnej doliny, którą Egipcjanie uważali za bramę w Zaświaty. Na cmentarzu „U” z okresu predynastycznego odkryto grób tzw. Skorpiona I z bogatym wyposażeniem i tabliczkami z pierwszymi hieroglifami. Z okresu wczesnodynastycznego zachowały się stele, np. znajdująca się w Luwrze stela faraona Dżeta, oraz ślady świątyń. Lokalnym bóstwem Abydos był bóg zmarłych Chentiamentu ("Pierwszy z Zachodnich"). W czasach VI dynastii Abydos stało się miejscem kultu Ozyrysa. Bóstwo Chentiamentu zachowywało swoje znaczenie i przywileje jeszcze przez kilka wieków. Dopiero za panowania XI dynastii przeszło pod władanie Ozyrysa (Chentiamentu został utożsamiony z Ozyrysem – "Ten, który przewodzi Zachodnim"). Zgodnie z wierzeniami starożytnych Egipcjan w Abydos Izyda pochowała szczątki swojego męża zabitego przez Seta, według innych podań – jego głowę. Abydos stało się celem pielgrzymek; od czasów XII dynastii (1985-1795 p.n.e.) odbywały się tam słynne misteria ku czci Ozyrysa. Największy rozkwit miasta nastąpił w okresie panowania XIX dynastii. Wśród ruin odkopanych w 1859 r. przez francuskiego archeologa Auguste Mariette i zachowanych do naszych czasów, pozostała świątynia przebudowana w latach 1300-1233 p.n.e. za czasów Setiego I i Ramzesa II. Sanktuarium złożone z 7 kaplic poświęcone było siedmiu bogom: po lewej stronie Ozyrysowi, Izydzie i Horusowi jako trójcy ozyriackiej. W środkowej części znajdowała się kaplica poświęcona Amonowi. Kolejne dwie umieszczone po prawej stronie były poświęcone Ptahowi, Re-Harakhty, ostatnia – Setowi. Ściany świątyni pokrywają reliefy przedstawiające króla z synem Ramzesem składających ofiary przodkom. Dwie tablice – jedna z czasów Setiego, druga z czasów Ramzesa II (ta w British Museum w Londynie) są bezcennym źródłem informacji o władcach Egiptu.
  • Abidos ou Abdju (em grego: Αβυδος; em egípcio antigo: Abedju, ȝbḏw; em árabe: أبيدوس), foi o lugar de enterro mais importante de Antigo Egito a começos do período dinástico, e deixou impressões de assentamento que remontam até o período pré-dinástico de Naqada I.Com importância política desde a construção dos templos do faraó Seti I e posteriormente de seu filho Ramsés II, Abidos foi uma das províncias mais importantes durante a XIX dinastia e uma das cidades mais importantes do Baixo Egito, junto com Tebas, Dendera, Assuã, Luxor, Karnak e Abu Simbel.Abidos foi o centro religioso de maior veneração popular em Egito. O culto a Osíris, no que se produzia ritualmente a morte e a ressurreição do deus, atraía peregrinos de todos os cantos do país. Muita gente desejava participar nas cerimônias nas quais se fazia referência a passar por processos de dor e morte para depois ressurgir ou reviver num mundo e uma consciência completamente novos.Na zona entre o templo de Osíris e os cemitérios, que se estendia 1,5 km aproximadamente ao sudoeste de Kom el-Sultan, até o templo de Seti I, os cemitérios são muitos mais extensos do que outros jazigos funerários locais. No Império Médio os faraós começaram a construir cenotáfios em Abydos, culminando na XIX dinastia com os templos de Seti I e Ramsés II.As atracções mais importante em Abidos são os templos de Seti I, Ramsés II, o de Osíris, e o Osireion, que se encontra por trás do templo de Seti I.
  • Abydos (von altägyptisch Abedju; arabisch ‏أبيدوس‎, Abīdūs), ist eine antike Stadt in der Nähe von Sohag am westlichen Nilufer 160 Kilometer nördlich von Luxor, etwa 15 Kilometer südwestlich der heutigen Stadt Baljana.In antiker Zeit wurde der Ort dem 8. oberägyptischen Ta-wer-Gau zugerechnet und war eine der bedeutendsten Nekropolen des Landes.Der Name Abydos kommt vom Altgriechischen Ἄβυδος, den griechische Geographen von Abydos in Kleinasien übernommen haben, wohl aufgrund des dem altägyptischen Namen ähnlichen Klangs. Beide Städte haben ansonsten nichts miteinander zu tun. Das altägyptische Abedju heißt vermutlich soviel wie „der Hügel des Reliquars“.
  • Abüdosz (ógörögül: Άβυδος; eredeti ókori egyiptomi neve 3bḏw [Abdzsu], arabul Abidusz vagy Arabat el-Madfune) település Felső-Egyiptomban, Kairótól körülbelül 600 kilométerre délre, a Nílus nyugati partján.A thiniszi kerületben fekvő Abdzsu az ókori Egyiptom egyik leghíresebb szent városa volt, temetőit a predinasztikus kortól a római időkig használták. Ezek közül legfontosabb Peker, a mai Umm el-Kaáb. I. e. 3300 körül Abdzsuban is kialakult egy Nehenhez és Nubithoz hasonló államkezdemény. A Gebel Tzsauti sziklarajzai alapján jelenleg úgy gondolja az egyiptológia, hogy Nehen és Abdzsu küzdelmei során a két terület egyesült, majd közös erővel legyőzték Nagadát is. Az uralkodói székhely Nehenből Abdzsuba került, de nem tudni, hogy a neheni uralkodók költöztek Abdzsuba, vagy új uralkodóház vette át a hatalmat. Ugyanebben az időben a nagadai T-temető elszegényedik. I. Skorpió sírja az első ismert királytemetkezés az abdzsui temetőkörzetben, talán vele kezdődik a 0. dinasztia korszaka. Ettől kezdve – az I. dinasztia három uralkodóját leszámítva – a királyok itt temettették el magukat.Az Umm el-Kaáb temetőt Haszehemui, a II. dinasztia utolsó uralkodója használta utoljára. A III. dinasztia királysírjai már Alsó-Egyiptomban találhatók. Ez időben a temető védnöke Hentiamentiu, a sakálisten („a nyugatiak legelsője”), aki később Ozirisz istennel azonosult.A város a Deltából származó Ozirisz kultuszának központja lett a mítoszok egyesítése után. Ozirisz és Széth történetének egyik színhelye volt, a hagyomány szerint, amikor Széth darabokra szabdalta Oziriszt, itt temették el a fejét. S mivel Oziriszt a földöntúli ítélet bírájaként tisztelték, a halandók az ő sírja közelében akartak nyugodni, vagy ha hazai földön választották ki sírjuk helyét, haláluk előtt, ha módjuk volt, ellátogattak Abüdoszba Ozirisz sírjához, hogy maguk és családjuk nevében fogadalmi sztéléket helyezzenek el. Ha életükben nem volt módjuk erre a zarándoklatra, hitük szerint haláluk után, de sírba helyezésük előtt még mindig megtehették. A thébai sírokban számtalan kép látható, amelyeken a halott feleségével együtt evezős hajón Abüdoszba utazik.A városban évente egyszer misztérium-játékokat adtak elő, Upuaut, az „utak megnyitója” vezetésével körmenetben vitték Ozirisz szobrát a templomba, a Széth-híveket alakítók megtámadták a körmenetben résztvevőket, de azok visszaverték őket. A templomban titokban eljátszották Ozirisz meggyilkolását, a darabokra vágott test összeillesztését és bebalzsamozását, majd halotti menetben vonultak a templomból a sírhoz. A dráma harmadik jelenete a Nílus csatornájánál játszódott. Itt Hórusz, Ozirisz fia legyőzte ellenségeit, Ozirisz feltámadt, s visszatért a templom szentélyébe. További részletek nem ismertek, de Hérodotosz leírása szerint „az áldozat éjszakáján az egész városban lámpák égtek, azt jelképezve, hogy Ízisz keresi Ozirisz testének darabjait”.Ozirisz kultuszához kapcsolódnak az uralkodói és magánjellegű kenotáfiumok, amelyek az isten sírjának közelében biztosítottak jelképes nyughelyet építtetőiknek. A XIII. dinasztia idején (i. e. 18–17.sz.) az Ozirisz-kultusz újabb virágkora volt, az uralkodók álsírokat emeltettek itt maguknak. I. Szenuszert uralkodása alatt egy Mentuhotep nevű építész újjáépítette Ozirisz feltételezett sírját. Dzser fáraó sírját a Középbirodalom korától Ozirisz sírjának tartották, a XIII. dinasztia idején megnyitották a zarándokok előtt, új lépcsőt építettek hozzá, elhelyeztek benne egy Ozirisz-szobrot. Ennek alapján első feltárója, Émile Amélineau az O-sírt a történeti Ozirisz sírjának tartotta, sőt Haszehemui sírját – a szerehjén egyszerre megjelenő Széth és Hór alapján – a fia és testvére nyughelyének. III. Szenuszert álsírja egyes feltevések szerint a király valódi sírhelye volt, amivel nem csak a kortársakat, de a modern egyiptológiát is sokáig megtévesztette és az Ozirisz-kultusz tetőpontját jelenti.I. Ramszesz új kápolnát, I. Széthi ünnepi templomot építtetett, melynek falán található az Abüdoszi királylista. Még az i. e. 6. században, II. Uahibré király is építtetett egy kis kápolnát Dzser király sírja mellett.Ozirisz jelentősége a Ptolemaiosz-korban csökkent, helyét Szerapisz vette át. Abüdosz a hellenisztikus korban már romokban hevert.
  • Abydos /əˈbaɪdɒs/ is one of the oldest cities of ancient Egypt, and also of the eighth nome in Upper Egypt, of which it was the capital city. It is located about 11 kilometres (6.8 miles) west of the Nile at latitude 26° 10' N, near the modern Egyptian towns of el-'Araba el Madfuna and al-Balyana. The city was called Abdju in the ancient Egyptian language (ꜣbdw or AbDw as technically transcribed from hieroglyphs) meaning "the hill of the symbol or reliquary", a reference to a reliquary in which the sacred head of Osiris was preserved.Considered one of the most important archaeological sites in Egypt, the sacred city of Abydos was the site of many ancient temples, including Umm el-Qa'ab, a royal necropolis where early pharaohs were entombed. These tombs began to be seen as extremely significant burials and in later times it became desirable to be buried in the area, leading to the growth of the town's importance as a cult site.Today, Abydos is notable for the memorial temple of Seti I, which contains an inscription from the nineteenth dynasty known to the modern world as the Abydos King List. It is a chronological list showing cartouches of most dynastic pharaohs of Egypt from Menes until Ramesses I, Seti's father. The Great Temple and most of the ancient town are buried under the modern buildings to the north of the Seti temple. Many of the original structures and the artifacts within them are considered irretrievable and lost; many may have been destroyed by the new construction.The English name comes from the Greek Ἄβυδος, a name borrowed by Greek geographers from the unrelated city of Abydos on the Hellespont.
  • Artikulu hau Antzinako Egiptoko hiriari buruzkoa da; beste esanahietarako, ikus Abidos.Abidos (antzinako egiptoeraz Abdju), Egipto Garaiko hiri zaharrenetakoa eta VIII. nomoko hiriburua. Seti I.aren eta Ramses II.aren zenotafioak daude han. Egipto Garaiko hiri garrantzitsuenetakoa izan zen, monarkia tiniten garaiko erregeen nekropolia.Niloren mendebaldean dago, 11 km-ra, 26° 10' N latitudean, hau da, gaur egungo el-'Araba el Madfuna eta al-Balyana herrietatik hurbil.Osiris jainkoaren erlikiategia han zegoela uste zen, eta hiri santu bilakatu zen. Faraoiek behin eta berriz eraberritu edo handitu zuten Osirisen tenplua. Antzinako Egiptoko arkeologia-aztarnategi nagusietakoa da. Abidosen aurkitu dira Aro Aurredinastikoko agintarien aztarnak, tenpluak eta hilobiak. Lehen dinastiako errege-erreginak eta bigarreneko batzuk Abidosen ehortzi zituzten.Gaur egun, Seti I.aren oroigarrizko tenpluagatik, Ramses II.aren tenpluagatik eta Osirisen tenplu handiarengatik da ezaguna Abidos. XIX. dinastiaren inskripzio bat dago han, Abidosko Errege Zerrenda deritzona: Egiptoko faraoi dinastiko gehienen zerrenda kronologiko bat da, Menesetik hasi eta Ramses I.rainoko faraoiei buruzko kartutxo egiptoarrez osatutako zerrenda. Abidosen aurkitu zituzten, halaber, 1997an, Günther Dreyer alemaniar arkeologoak eta haren lankideek inoiz aurkitu diren idazkera-dokumentu zaharrenak: buztinezko 300 pitxer eta oholtxotan grabatutako hieroglifiko-karaktereak dira, eta erregeari salgaietan (lihoa, olioa...) ordaindutako zergak irudikatzen dituzte, besteak beste. Aro Aurredinastikoko Horus Eskorpioi II.aren hilobian aurkitu zituzten, Abidosko Umm el-Qaab nekropolian, eta K.a. 3.300-3.200 urtekotzat jo zituzten, karbono-14aren bidez.
  • Abidos Antik Mısır'ın en eski kentlerinden biri ve Yukarı Mısır'ın 22 bölgesinden biri olan Ta-wer bölgesinin de başkenti. Nil nehrinin 11 km. batısında, şimdiki Sevhac yakınlarındadır. Abidos adı, kentin eski Mısırca'daki adı olan Abdju adından gelmiştir ve "kutsal emanetlerin veya sembollerin tepesi" anlamına gelmektedir. Burdaki "kutsal emanetler" Tanrı Osiris'in kesik başının içinde olduğu kutsal emanetlere yapılan bir göndermedir.Mısır'ın en önemli arkeolojik sitlerinden biri olduğu düşünülen kutsal kent Abidos içinde Umm el-Qa'ab'ın da olduğu çok sayıda antik tapınağa, ilk firavunların gömülmüş olduğu bir kraliyet nekropolüne de ev sahipliği eder. Bu bölgede gömülmek giderek Antik Mısır'da oldukça önemli görülmeye başlandı ve bölgenin önemli bir kült site haline gelmesini sağladı.Bugün Abidos, Abidos Kral Listesi olarak bilinen 19. hanedan döneminden kalma bir kitabenin olduğu I. Seti'nin anıt mezarı ile dikkat çekmektedir. Kitabe firavun Menes'ten başlayarak Seti'nin babası olan I. Ramses'e kadar önemli kralların kartuşlarının sıralandığı bir kronolojik listedir. Büyük Tapınak ve antik kasabaların birçoğu Seti tapınağının kuzeyindeki modern binaların altına gömülmüştür. Orijinal yapıların ve sanat eserlerinin çoğu kayıp ya da onarılamaz durumda, birçoğu da yeni yapılar yüzünden tahrip olmuş durumdadır.Kentin İngilizce ismi Yunanca Άβυδος adından gelmektedir ki bu isim Yunan coğrafyacılar tarafından aslında kentle ilgisi olmayan Çanakkale Boğazındaki Abidos kentinden ödünç alınmıştır.
  • О древнегреческом городе см. Абидос (Геллеспонт)А́бидос (Абджу егип. ȝbḏw, др.-греч. Ἄβυδος, араб. ‏أبيدوس‎‎ Abīdūs) — древний город в Египте. Входил в VIII верхнеегипетский ном. Первоначально центр почитания Хентиаменти и Упуаута. В эпоху Старого царства и I переходного периода Хентиаменти поглощается образом Осириса, и Абидос становится одним из главных осирических центров.Располагается близ современного населённого пункта Эль-Араба-эль-Мадфуна — в 98 км на север от Дендеры.В 1818 году Бонкесом была найден «Абидосский список» с иероглифами и списком 76 фараонов-предшественников Рамсеса II, в 1835 приобретенный Британским музеем. В храме Сети I была обнаружена ещё одна подобная таблица, дополняющая предыдущую находку. Этот обнаруженный «список фараонов» послужил египтологам важнейшим ключом для дешифровки иероглифов и составления хронологии династий Древнего Египта.
  • Абидос или Абду (древноегип. Абджу (3bḏw), на старогръцки: Ἄβυδος, съвременен Арабет-ел-Мадфунах) е град в Древен Египет. Разположен е северозападно от Тива, в Горен Египет. Регион е бил населен още в додинастическия период; освен това до подема на Мемфис през 30 век пр.н.е., Абидос оспорвал на Урук честта да се нарича най-големия и населен град на Земята. [1] В царския некропол в Умм-ел-Кааб разположен на 1,5 км на запад от Абидос са намерени паметници на додинастически владетели и кенотафи на царе от I—II династии.
  • Abydos – (správněji Abýdos, egyptsky Ab(i)džu, dříve přepisováno také jako Ebózev), řecký název (Αβυδος) archeologické lokality v Egyptě na západním břehu Nilu v dnešní arabské vesnici el- Arába el-Medfúna (souřadnice 26n11 a 31e55) a jejím okolí asi 100 km severozápadně od Luxoru, tzv. národní hřbitov starých Egypťanů, jedno z nejvýznamnějších náboženských center starověkého Egypta spojené od doby 12. dynastie s kultem boha Usira. V jeho blízkosti se nacházelo dodnes nelokalizované město Cenej (Cinew), první hlavní město starověkého Egypta. Lokalita byla osídlena od pravěku, v jeho závěru zde vzniklo město v centru s chrámem boha Chentiimentiua, který byl původním zde uctívaným bohem.
  • Abydos (Abido) è una delle più antiche città dell'Alto Egitto ed era il capoluogo dell'VIII distretto. Si trova a circa 11 km ad Ovest del Nilo ad una latitudine di 26º 10' N.Il nome originale è Abdu che significa collina del tempio, in quanto l'antica città asseriva che, nel tempio simbolo della collina primigenia emergente dal Nun, vi fosse conservata la testa di Osiride come recita una versione del mito del dio.Abydos, assieme ad Eliopoli è stata una delle due città sante dell'antico Egitto.Ab Dw Abdu,il segno è il determinativo che indica città.Per assonanza i greci chiamarono la città Abydos come la sua omonima posta sull'Ellesponto. Il moderno nome arabo è Arabet el Madfuneh.
  • アビュドス(アラビア語: أبيدوس‎)は、古代エジプトのエジプト神話に登場するオシリス神復活の地である。エジプト古王国時代にはすでに聖地であった。現在、アビュドスには、エジプト新王国最盛期のファラオ、セティ1世、ラムセス2世の遺跡が残る。
  • Abydos is een stad in het Oude Egypte die op de Westelijke Nijloever ligt. De stad stond in het Oude Egypte ook wel bekend als Abdjoe of Abedjoe, maar is vooral bekend onder haar Griekse naam. In het Koptisch staat de stad bekend als Eboot of Abot. Haar huidige naam is El-'Araba el Madfoena.
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 52514 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 11063 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 60 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 109797611 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:actuellement
prop-fr:fr
  • Madfounek
prop-fr:lang
  • en
prop-fr:latitude
  • 26.183300 (xsd:double)
prop-fr:longitude
  • 31.916600 (xsd:double)
prop-fr:légende
  • Façade du temple de Séthi
prop-fr:nom
  • Abydos
prop-fr:nome
  • : Nome de la Grande Terre
prop-fr:région
prop-fr:texte
  • Madfounek
prop-fr:trad
  • El Araba El Madfuna
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:égyptien
  • Abidjou
dcterms:subject
rdfs:comment
  • Abydos (Abidjou) est une ancienne ville sainte d'Égypte vouée au culte du dieu Osiris, et située à 70 km au nord-ouest de Thèbes. Aujourd'hui sur le territoire de l'antique Abydos s'élève l'actuelle ville de Madfounek (en).Les prêtres d'Abydos prétendaient posséder une relique de toute première importance : la tête du dieu Osiris.
  • 아비도스는 이집트 룩소르에서 160킬로미터 떨어져 있는 곳에 위치한 유적지로, 제1왕조 때 파라오들의 무덤이 세워지기도 하였다.
  • アビュドス(アラビア語: أبيدوس‎)は、古代エジプトのエジプト神話に登場するオシリス神復活の地である。エジプト古王国時代にはすでに聖地であった。現在、アビュドスには、エジプト新王国最盛期のファラオ、セティ1世、ラムセス2世の遺跡が残る。
  • Abydos is een stad in het Oude Egypte die op de Westelijke Nijloever ligt. De stad stond in het Oude Egypte ook wel bekend als Abdjoe of Abedjoe, maar is vooral bekend onder haar Griekse naam. In het Koptisch staat de stad bekend als Eboot of Abot. Haar huidige naam is El-'Araba el Madfoena.
  • Abydos (Abido) è una delle più antiche città dell'Alto Egitto ed era il capoluogo dell'VIII distretto.
  • Abidos es el nombre griego de la capital del nomo VIII del Alto Egipto, también denominado nomo Tinita por los griegos.
  • Artikulu hau Antzinako Egiptoko hiriari buruzkoa da; beste esanahietarako, ikus Abidos.Abidos (antzinako egiptoeraz Abdju), Egipto Garaiko hiri zaharrenetakoa eta VIII. nomoko hiriburua. Seti I.aren eta Ramses II.aren zenotafioak daude han.
  • Абидос или Абду (древноегип. Абджу (3bḏw), на старогръцки: Ἄβυδος, съвременен Арабет-ел-Мадфунах) е град в Древен Египет. Разположен е северозападно от Тива, в Горен Египет. Регион е бил населен още в додинастическия период; освен това до подема на Мемфис през 30 век пр.н.е., Абидос оспорвал на Урук честта да се нарича най-големия и населен град на Земята.
  • Abidos ou Abdju (em grego: Αβυδος; em egípcio antigo: Abedju, ȝbḏw; em árabe: أبيدوس), foi o lugar de enterro mais importante de Antigo Egito a começos do período dinástico, e deixou impressões de assentamento que remontam até o período pré-dinástico de Naqada I.Com importância política desde a construção dos templos do faraó Seti I e posteriormente de seu filho Ramsés II, Abidos foi uma das províncias mais importantes durante a XIX dinastia e uma das cidades mais importantes do Baixo Egito, junto com Tebas, Dendera, Assuã, Luxor, Karnak e Abu Simbel.Abidos foi o centro religioso de maior veneração popular em Egito.
  • Abydos (eg. Abdżu, arab. Arabat El-Madfurnah – Pogrzebany Arabat) – starożytne miasto w Górnym Egipcie, obecnie maleńka wioska na zachodnim brzegu Nilu. W starożytności w pobliżu znajdowało się miasto Tinis, z którego, zgodnie z przekazem, miał pochodzić Narmer.W okresie Nagada II Abydos stało się jednym z centrów osadniczych Górnego Egiptu, by pod koniec tego okresu wyodrębnić się jako ośrodek władzy. W pobliskim Umm el-Qaab powstała nekropola władców I i II dynastii; z tzw.
  • Abüdosz (ógörögül: Άβυδος; eredeti ókori egyiptomi neve 3bḏw [Abdzsu], arabul Abidusz vagy Arabat el-Madfune) település Felső-Egyiptomban, Kairótól körülbelül 600 kilométerre délre, a Nílus nyugati partján.A thiniszi kerületben fekvő Abdzsu az ókori Egyiptom egyik leghíresebb szent városa volt, temetőit a predinasztikus kortól a római időkig használták. Ezek közül legfontosabb Peker, a mai Umm el-Kaáb. I. e. 3300 körül Abdzsuban is kialakult egy Nehenhez és Nubithoz hasonló államkezdemény.
  • Abydos – (správněji Abýdos, egyptsky Ab(i)džu, dříve přepisováno také jako Ebózev), řecký název (Αβυδος) archeologické lokality v Egyptě na západním břehu Nilu v dnešní arabské vesnici el- Arába el-Medfúna (souřadnice 26n11 a 31e55) a jejím okolí asi 100 km severozápadně od Luxoru, tzv. národní hřbitov starých Egypťanů, jedno z nejvýznamnějších náboženských center starověkého Egypta spojené od doby 12. dynastie s kultem boha Usira.
  • Abydos /əˈbaɪdɒs/ is one of the oldest cities of ancient Egypt, and also of the eighth nome in Upper Egypt, of which it was the capital city. It is located about 11 kilometres (6.8 miles) west of the Nile at latitude 26° 10' N, near the modern Egyptian towns of el-'Araba el Madfuna and al-Balyana.
  • О древнегреческом городе см. Абидос (Геллеспонт)А́бидос (Абджу егип. ȝbḏw, др.-греч. Ἄβυδος, араб. ‏أبيدوس‎‎ Abīdūs) — древний город в Египте. Входил в VIII верхнеегипетский ном. Первоначально центр почитания Хентиаменти и Упуаута.
  • Abydos (Mesir Abdju, 3bdw, Arab: أبيدوس, Yunani Αβυδος), salah satu kota paling tua di Mesir Hulu, dan sekitar 11 km sebelah barat Sungai Nil pada garis lintang 26° 10' N.Kota ini dianggap sebagai salah satu situs arkeologi Mesir Kuno paling penting.Sekarang, Abydos dikenal sebagai situs kuil memorial Seti I, yang memuat sebuah inskripsi dari Dinasti ke-19 yang sekarang terkenal di dunia modern sebagai [Daftar Raja Abydos]].
  • Abidos (egipci antic Abdjw o Abdju o Abedju) fou una ciutat de l'Alt Egipte, al nord de Luxor, que va tenir l'hegemonia vers el 3200 aC en substitució de Hieracòmpolis.Existia ja vers el 4000 aC.
  • Abidos Antik Mısır'ın en eski kentlerinden biri ve Yukarı Mısır'ın 22 bölgesinden biri olan Ta-wer bölgesinin de başkenti. Nil nehrinin 11 km. batısında, şimdiki Sevhac yakınlarındadır. Abidos adı, kentin eski Mısırca'daki adı olan Abdju adından gelmiştir ve "kutsal emanetlerin veya sembollerin tepesi" anlamına gelmektedir.
  • Abydos (von altägyptisch Abedju; arabisch ‏أبيدوس‎, Abīdūs), ist eine antike Stadt in der Nähe von Sohag am westlichen Nilufer 160 Kilometer nördlich von Luxor, etwa 15 Kilometer südwestlich der heutigen Stadt Baljana.In antiker Zeit wurde der Ort dem 8.
rdfs:label
  • Abydos (Égypte)
  • Abidos
  • Abidos
  • Abidos (Egipto)
  • Abidos (Egito)
  • Abidos (Mısır)
  • Abydos
  • Abydos (Egitto)
  • Abydos (Egypte)
  • Abydos (starověký Egypt)
  • Abydos (Ägypten)
  • Abydos, Egypt
  • Abydos, Mesir
  • Abüdosz
  • Абидос
  • Абидос
  • アビドス
  • 아비도스
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is prop-fr:emplacement of
is prop-fr:temples of
is foaf:primaryTopic of