L'électron est une particule élémentaire qui possède une charge élémentaire de signe négatif et l'un des composants de l'atome avec les neutrons et les protons. Il est fondamental en chimie, car il participe à presque tous les types de réactions chimiques et constitue un élément primordial des liaisons présentes dans les molécules. En physique, l'électron intervient dans une multitude de rayonnements et d'effets.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • L'électron est une particule élémentaire qui possède une charge élémentaire de signe négatif et l'un des composants de l'atome avec les neutrons et les protons. Il est fondamental en chimie, car il participe à presque tous les types de réactions chimiques et constitue un élément primordial des liaisons présentes dans les molécules. En physique, l'électron intervient dans une multitude de rayonnements et d'effets. Ses propriétés, qui se manifestent à l'échelle microscopique, expliquent la conductivité électrique, la conductivité thermique, l'effet Vavilov-Tcherenkov, l'incandescence, l'induction électromagnétique, la luminescence, le magnétisme, le rayonnement électromagnétique, la réflexion optique et la supraconductivité, phénomènes macroscopiques largement exploités dans les pays industrialisés. Possédant la plus faible masse de toutes les particules chargées, il sert régulièrement à l'étude de la matière.Le concept d'une quantité indivisible de charge électrique est élaboré à partir de 1838 par le naturaliste britannique Richard Laming afin d'expliquer les propriétés chimiques des atomes. L'électron est identifié comme le corpuscule envisagé par Joseph John Thomson et son équipe de physiciens britanniques en 1897, à la suite de leurs travaux sur les rayons cathodiques.C'est à cette époque que Thomson propose son modèle atomique. En 1905, Albert Einstein propose une explication de l'effet photoélectrique — des électrons émis par la matière sous l'influence de la lumière — qui servira d'argument en faveur de la théorie des quanta. En 1912, Niels Bohr explique les raies spectrales en postulant la quantification de l'orbite des électrons de l'atome hydrogène, autre argument soutenant cette théorie. En 1914, les expériences d'Ernest Rutherford et d'autres ont solidement établi la structure de l'atome comme un noyau positivement chargé entouré d'électrons de masse plus faible. En 1923, les résultats expérimentaux d'Arthur Compton convainquent une majorité de physiciens de la validité de la théorie des quanta. En 1924, Wolfgang Pauli définit le principe d'exclusion de Pauli, ce qui implique que les électrons possèdent un spin. La même année, Louis de Broglie émet l'hypothèse, vérifiée plus tard, que les électrons présentent une dualité onde-corpuscule. En 1928, Paul Dirac publie son modèle de l'électron qui l'amènera à prédire l'existence du positron puis de l'antimatière. D'autres études des propriétés de l'électron ont mené à des théories plus complètes de la matière et du rayonnement.
  • Elektroia ( e− ikurraz errepresentatua) karga negatibodun partikula subatomikoa da.Atomo batean elektroiek protoi (karga positiboduna) eta neutroiz osatutako nukleoa inguratzen dute.Elektroiek oso masa txikia dute protoiarekin alderatuta, eta bere mugimenduak korronte elektrikoa sortzen du. Atomo baten kanpo geruzetako elektroiek atomoen arteko erakarpena definitzen dutenez, partikula hauek funtsezkoak dira kimikan.Positroia da dagokion antipartikula.
  • O elétron (português brasileiro) ou eletrão (português europeu) (do grego ήλεκτρον, élektron, "âmbar"), geralmente representado como e-, é uma partícula subatômica que circunda o núcleo atômico, identificada em 1897 pelo inglês John Joseph Thomson. Subatómica e de carga negativa, é o responsável pela criação de campos magnéticos e eléctricos.No modelo padrão ele é um lépton, junto com o muon, o tau e os respectivos neutrinos. O elétron foi proposto como partícula subatómica por J. J. Thomson em 1897. A carga do elétron é de -1,60217733 ×10-19 C, e a sua massa é de 9,1093897 ×10-31 kg, ou 511,0 keV/c². Normalmente, em física nuclear, a carga do elétron é definida como sendo uma unidade. No ponto de vista da física Quântica, o elétron pode ser concebido como uma onda estacionária.É o número de electrões de um átomo que define a sua carga, sendo que um número de electrões igual ao número de protões origina uma partícula electricamente neutra. Nas escalas de distâncias dos átomos o comportamento da partícula é regido pela mecânica quântica, segundo a qual os electrões ficam "espalhados" pela maior parte do átomo, numa área denominada "nuvem electrónica". Por outro lado, o núcleo que comporta a carga positiva do átomo está localizado no centro deste.O elétron, além de interagir com outras partículas pela força electromagnética, também interage pela força nuclear fraca, onde normalmente vem acompanhado do seu neutrino associado. Sua antipartícula é o posítron, com a mesma massa, mas carga positiva.
  • Elektron adalah partikel subatom yang bermuatan negatif dan umumnya ditulis sebagai e-. Elektron tidak memiliki komponen dasar ataupun substruktur apapun yang diketahui, sehingga ia dipercayai sebagai partikel elementer. Elektron memiliki massa sekitar 1/1836 massa proton. Momentum sudut (spin) instrinsik elektron adalah setengah nilai integer dalam satuan ħ, yang berarti bahwa ia termasuk fermion. Antipartikel elektron disebut sebagai positron, yang identik dengan elektron, tapi bermuatan positif. Ketika sebuah elektron bertumbukan dengan positron, keduanya kemungkinan dapat saling berhambur ataupun musnah total, menghasilan sepasang (atau lebih) foton sinar gama.Elektron, yang termasuk ke dalam generasi keluarga partikel lepton pertama, berpartisipasi dalam interaksi gravitasi, interaksi elektromagnetik dan interaksi lemah. Sama seperti semua materi, elektron memiliki sifat bak partikel maupun bak gelombang (dualitas gelombang-partikel), sehingga ia dapat bertumbukan dengan partikel lain dan berdifraksi seperti cahaya. Oleh karena elektron termasuk fermion, dua elektron berbeda tidak dapat menduduki keadaan kuantum yang sama sesuai dengan asas pengecualian Pauli.Konsep muatan listrik yang tidak dapat dibagi-bagi lagi diteorikan untuk menjelaskan sifat-sifat kimiawi atom oleh filsuf alam Richard Laming pada awal tahun 1838; nama electron diperkenalkan untuk menamakan muatan ini pada tahun 1894 oleh fisikawan Irlandia George Johnstone Stoney. Elektron berhasil diidentifikasikan sebagai partikel pada tahun 1897 oleh J. J. Thomson.Dalam banyak fenomena fisika, seperti listrik, magnetisme dan konduktivitas termal, elektron memainkan peran yang sangat penting. Suatu elektron yang bergerak relatif terhadap pengamat akan menghasilkan medan magnetik dan lintasan elektron tersebut juga akan dilengkungkan oleh medan magnetik eksternal. Ketika sebuah elektron dipercepat, ia dapat menyerap ataupun memancarkan energi dalam bentuk foton. Elektron bersama-sama dengan inti atom yang terdiri dari proton dan neutron, membentuk atom. Namun, elektron hanya mengambil 0,06% massa total atom. Gaya tarik Coulomb antara elektron dengan proton menyebabkan elektron terikat dalam atom. Pertukaran ataupun perkongsian elektron antara dua atau lebih atom merupakan sebab utama terjadinya ikatan kimia.Menurut teorinya, kebanyakan elektron dalam alam semesta diciptakan pada peristiwa Big Bang (ledakan besar), namun ia juga dapat diciptakan melalui peluruhan beta isotop radioaktif maupun dalam tumbukan berenergi tinggi, misalnya pada saat sinar kosmis memasuki atmosfer. Elektron dapat dihancurkan melalui pemusnahan dengan positron, maupun dapat diserap semasa nukleosintesis bintang. Peralatan-peralatan laboratorium modern dapat digunakan untuk memuat ataupun memantau elektron individual. Elektron memiliki banyak kegunaan dalam teknologi modern, misalnya dalam mikroskop elektron, terapi radiasi, dan pemercepat partikel.
  • Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e‒. Az elektron feles spinű lepton. Antirészecskéje a pozitron.Az elektron a legkönnyebb véges tömegű elemi részecske, antianyagbeli párja a pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban ellentétes töltésű. Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik. Normális körülmények között az elektronok az atomok pozitív magjához kötődnek, mivel az ellentétes elektromos töltések vonzzák egymást. Egy semleges atomban az elektronok száma azonos a mag pozitív töltéseinek számával. Egy atomon belül az elektronok szabályosan elrendezett pályákon mozognak a mag körül, a mag és az elektronok közti vonzás legyőzi az elektronok közt fellépő taszító hatást. Az elektron pályák koncentrikus héjakba rendeződnek, és a magtól kifelé haladva egyre több az alhéj. A magtól való távolságtól függően a héjakban lévő elektronok kötése egyre lazább. Az elektronok elrendeződése meghatározza az atom méretét, és hatással van arra, hogy reagál más atomokra, részecskékre és az elektromágneses sugárzásra.Kísérleti kimutatása 1897-ben Joseph John Thomsonnak sikerült először.Az elnevezés a görög elektron szóból származik, amely jelentése borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek meg más anyaggal, és tapasztalták az elektromos vonzó tulajdonságát.Fontos szerepet tölt be kémiai reakciók legnagyobb csoportjában, a redoxireakciókban.
  • Elektron je subatomární částice se záporným elektrickým nábojem. Elektrony tvoří obal atomu kolem atomového jádra. Elektrony jsou nositeli náboje při vedení elektrického proudu v kovech, polovodičích (majoritní v typu N) a v elektrických výbojích v plynech i ve vakuu (např. katodové záření). Také radioaktivní záření beta (β–) je tvořeno elektrony.Elektron jakožto elementární částice patří mezi leptony, tj. mezi částice, které nejsou schopny silné interakce, ale pouze elektromagnetické a slabé interakce. Protože má polovinový spin, jedná se o fermion a řídí se Fermiho-Diracovou statistikou - platí pro něj Pauliho vylučovací princip.Slovo elektron pochází z řeckého slova „jantar“ (ήλεκτρον), který zavedl William Gilbert. Elektrické jevy poprvé popsal Thales Milétský na vlastnostech jantarového nástroje, užívaného při předení lnu.
  • L'elettrone è una particella subatomica con carica elettrica negativa che, non essendo composta da altri costituenti noti, si ritiene essere una particella elementare. Si tratta della particella subatomica stabile più leggera che si conosca. Gli elettroni, insieme ai protoni e ai neutroni, sono componenti degli atomi e, sebbene contribuiscano alla massa totale dell'atomo per meno dello 0,06%, ne caratterizzano sensibilmente la natura e ne determinano le proprietà chimiche: ad esempio il legame chimico covalente si forma in seguito alla condivisione di elettroni tra due o più atomi. Si tratta di una particella molto studiata in diversi ambiti della fisica, in particolare nell'elettromagnetismo e nella fisica dello stato solido. Il moto dell'elettrone genera un campo magnetico, la variazione della sua energia e della sua accelerazione causano l'emissione di fotoni, è inoltre responsabile della conduzione della corrente elettrica e del calore.L'elettrone possiede una massa a riposo di 9,109 382 6(16) × 10-31 kg, pari a circa 1/1836 di quella del protone. Il momento angolare intrinseco, ovvero lo spin, è un valore semi intero in unità della costante di Planck (ħ), per cui l'elettrone è un fermione e in quanto tale è soggetto al principio di esclusione di Pauli. Appartiene alla prima generazione della famiglia dei leptoni, è soggetto all'interazione gravitazionale, all'interazione debole e a quella elettromagnetica. L'antiparticella dell'elettrone è il positrone, il quale si differenzia solo per la carica elettrica, di segno opposto (cioè positiva).L'idea di una quantità fondamentale di carica elettrica è stata introdotta dal filosofo Richard Laming nel 1838 per spiegare le proprietà chimiche dell'atomo. Il termine "elettrone" è stato coniato nel 1891 dal fisico irlandese George Johnstone Stoney ed è stato riconosciuto come una particella da Joseph John Thomson e dal suo gruppo di ricerca. Successivamente il figlio George Paget Thomson ha dimostrato la duplice natura corpuscolare e ondulatoria dell'elettrone, che è quindi descritto dalla meccanica quantistica tramite il dualismo onda-particella.La maggior parte degli elettroni presenti nell'universo è stata creata durante il Big Bang, sebbene tale particella possa essere generata tramite il decadimento beta degli isotopi radioattivi e in collisioni ad alta energia, mentre può essere annichilita grazie alla collisione con il positrone e assorbita in un processo di nucleosintesi stellare.L'avvento dell'elettronica e il relativo sviluppo dell'informatica hanno reso l'elettrone protagonista dello sviluppo tecnologico del ventesimo secolo. Le sue proprietà vengono inoltre sfruttate in svariate applicazioni, come i tubi a raggi catodici, i microscopi elettronici, la radioterapia ed il laser.
  • El electrón (del griego clásico ἤλεκτρον, ámbar), comúnmente representado por el símbolo: e−, es una partícula subatómica con una carga eléctrica elemental negativa. Un electrón no tiene componentes o subestructura conocidos, en otras palabras, generalmente se define como una partícula elemental. Tiene una masa que es aproximadamente 1836 veces menor con respecto a la del protón. El momento angular (espín) intrínseco del electrón es un valor semientero en unidades de ħ, lo que significa que es un fermión. Su antipartícula es denominada positrón: es idéntica excepto por el hecho de que tiene cargas —entre ellas, la eléctrica— de signo opuesto. Cuando un electrón colisiona con un positrón, las dos partículas pueden resultar totalmente aniquiladas y producir fotones de rayos gamma.Los electrones, que pertenecen a la primera generación de la familia de partículas de los leptones, participan en las interacciones fundamentales, tales como la gravedad, el electromagnetismo y la fuerza nuclear débil. Como toda la materia, posee propiedades mecánico-cuánticas tanto de partículas como de ondas, de tal manera que pueden colisionar con otras partículas y pueden ser difractadas como la luz. Esta dualidad se demuestra de una mejor manera en experimentos con electrones a causa de su ínfima masa. Como los electrones son fermiones, dos de ellos no pueden ocupar el mismo estado cuántico, según el principio de exclusión de Pauli.El concepto de una cantidad indivisible de carga eléctrica fue teorizado para explicar las propiedades químicas de los átomos, el primero en trabajarlo fue el filósofo naturalista británico Richard Laming en 1838. El nombre electrón para esta carga fue introducido el 1894 por el físico irlandés George Johnstone Stoney. Sin embargo, el electrón no fue identificado como una partícula hasta 1897 por Joseph John Thomson y su equipo de físicos británicos.En muchos fenómenos físicos —tales como la electricidad, el magnetismo o la conductividad térmica— los electrones tienen un papel esencial. Un electrón que se mueve en relación a un observador genera un campo eléctrico y es desviado por campos magnéticos externos. Cuando se acelera un electrón, puede absorber o radiar energía en forma de fotones. Los electrones, junto con núcleos atómicos formados de protones y neutrones, conforman los átomos, sin embargo, los electrones contribuyen con menos de un 0,06% a la masa total de los mismos. La misma fuerza de Coulomb, que causa la atracción entre protones y electrones, también hace que los electrones queden enlazados. El intercambio o compartición de electrones entre dos o más átomos es la causa principal del enlace químico. Los electrones pueden ser creados mediante la desintegración beta de isótopos radiactivos y en colisiones de alta energía como, por ejemplo, la entrada de un rayo cósmico en la atmósfera. Por otra parte, pueden ser destruidos por aniquilación con positrones, y pueden ser absorbidos durante la nucleosíntesis estelar. Existen instrumentos de laboratorio capaces de contener y observar electrones individuales así como plasma de electrones, además, algunos telescopios pueden detectar plasma de electrones en el espacio exterior. Los electrones tienen muchas aplicaciones, entre ellas la electrónica, la soldadura, los tubos de rayos catódicos, los microscopios electrónicos, la radioterapia, los láseres, los detectores de ionización gaseosa y los aceleradores de partículas.
  • L'electró (símbol e−) és una partícula subatòmica amb una càrrega elèctrica elemental negativa. Se sol definir com una partícula elemental perquè no té uns components o una subestructura coneguts. Té una massa que és aproximadament 1/1836 vegades la del protó. El moment angular (espín) intrínsec de l'electró és un valor semienter en unitats de ħ, la qual cosa significa que és un fermió. La seva antipartícula s'anomena positró: és idèntica excepte pel fet que té càrregues –entre elles, l'elèctrica– del signe oposat. Quan un electró col·lideix amb un positró, les dues partícules poden resultar totalment anihilades i produir fotons de raigs gamma.Els electrons, que pertanyen a la primera generació de la família de partícules dels leptons, participen en les interaccions fonamentals gravitatòria, electromagnètica i nuclear feble. Com tota la matèria, tenen propietats mecanicoquàntiques tant de partícules com d'ones, de tal manera que poden col·lidir amb altres partícules i poden ser difractades com la llum. Aquesta dualitat es demostra d'una millor manera en experiments amb electrons a causa de la seva ínfima massa. Com que un electró és un fermió, de cap manera dos electrons poden ocupar el mateix estat quàntic, segons el principi d'exclusió de Pauli.El concepte d'una quantitat indivisible de càrrega elèctrica fou teoritzat per explicar les propietats químiques dels àtoms; el primer a treballar-ho fou el filòsof naturalista britànic Richard Laming l'any 1838. El nom «electró» per aquesta càrrega fou introduït el 1894 pel físic irlandès George Johnstone Stoney. L'electró fou identificat com una partícula l'any 1897 per Joseph John Thomson i el seu equip de físics britànics.En molts fenòmens físics –tals com l'electricitat, el magnetisme o la conductivitat tèrmica– els electrons tenen un paper essencial. Un electró que es mou en relació a un observador genera un camp elèctric i és desviat per camps magnètics externs. Quan s'accelera un electró, pot absorbir o radiar energia en forma de fotons. Els electrons, juntament amb nuclis atòmics formats de protons i neutrons, conformen els àtoms; tanmateix, els electrons contribueixen amb menys d'un 0,06% a la massa total d'aquests. La mateixa força de Coulomb que causa l'atracció entre protons i electrons també fa que els electrons quedin enllaçats. L'intercanvi o compartició d'electrons entre dos o més àtoms és la causa principal de l'enllaç químic.Els electrons poden ser creats mitjançant la desintegració beta d'isòtops radioactius i en col·lisions d'alta energia com, per exemple, l'entrada d'un raig còsmic a l'atmosfera. D'altra banda, poden ser destruïts per anihilació amb positrons, i poden ser absorbits durant la nucleosíntesi estel·lar. Existeixen instruments de laboratori capaços de contenir i observar electrons individuals així com plasma d'electrons; a més, alguns telescopis poden detectar plasma d'electrons a l'espai exterior. Els electrons tenen moltes aplicacions, entre elles l'electrònica, la soldadura, els tubs de raigs catòdics, els microscopis electrònics, la radioteràpia, els làsers, els detectors d'ionització gasosa i els acceleradors de partícules.
  • 전자 (電子, electron) 는 음(-)의 전하를 띠고 있는 기본 입자이다. 원자 내부에서 양성자와 중성자로 구성된 원자핵의 주위에 분포한다.
  • Das Elektron [ˈeːlɛktrɔn, eˈlɛk-, elɛkˈtroːn] (von altgriechisch ἤλεκτρον élektron ‚Bernstein‘, an dem Elektrizität zum ersten Mal beobachtet wurde; 1874 von Stoney und Helmholtz geprägt) ist ein negativ geladenes Elementarteilchen. Sein Symbol ist e−. Die alternative Bezeichnung Negatron wird kaum noch verwendet und ist allenfalls in derBeta-Spektroskopie gebräuchlich.In Atomen und in Ionen bilden Elektronen die Elektronenhülle. Die gesamte Chemie beruht im Wesentlichen auf den Eigenschaften und Wechselwirkungen dieser gebundenen Elektronen. Der Zustand jedes der gebundenen Elektronen lässt sich dabei eindeutig durch vier Quantenzahlen (Hauptquantenzahl, Nebenquantenzahl, magnetische Quantenzahl des Drehimpulses und Spinquantenzahl) beschreiben (siehe auch Pauli-Prinzip). Die freie Beweglichkeit einiger der Elektronen in Metallen ist die Ursache für die elektrische Leitfähigkeit von metallischen Leitern. Unabhängig von der Atomhülle wird beim Beta-Minus-Zerfall eines Atomkerns ein Elektron neu erzeugt und ausgesandt.Der experimentelle Nachweis von Elektronen gelang erstmals im Jahre 1897 durch den Briten Joseph John Thomson.
  • Elektron/Elektra veya eksicik, en küçük eksi (-) yüküne sahip temel parçacıktır.Elektron/Elektra kelimesi kehribarın Antik Yunancadaki ismi ήλεκτρον'dan (elektron/elektra) gelmektedir. Eski Yunanda, kehribarı ovuşturunca statik elektrikle yüklendiği biliniyordu.Atomun üç bileşeninden biri (diğer ikisi proton ve nötrondur). Atomu maddenin en küçük birimi kabul eden kuram yoluyla, elektriğin taneciksel bir yapı içinde bulunduğu sonucuna varılır. En küçük elektrik yükü taşıyan bu taneciğin adı elektrondur. Elektronlar gözlemlendiğinde tanecik değil dalga özelliği gösterirler. Bütün atomların dış bölümü elektron tabakalarından oluşur ve her tabaka çekirdekten uzaklığına göre K,L,M... gibi harflerle adlandırılır.Atomun etrafında katman katman yörüngeler bulunur. Bu yörüngelerde elektronlar bulunur. Yörünge "n" harfi ile gösterilir. Bunlar K, L, M, N,... gibi harflerle gösterilirken aynı zamanda 1, 2, 3, 4,... gibi numaralarla da gösterilir. Bu numaralara Baş kuantum sayısı denir. Yörüngelerinde kendi içlerinde alt birimleri vardır. Bunlara Orbital adı verilir.Çevredeki elektronların sayısı ve konumu, söz konusu elementin kimyasal nitelikleriyle, özellikle değeri ile yakından ilintilidir. Birçok durumda, bu elektronlar maddeden çıkarılıp az ya da çok büyük bir hızla, bir elektrik alanıyla, harekete geçirilerek boşlukta yayılabilir. Boş bir tüple elde edilen katot ışınları; radyoaktif cisimlerin beta ışınları; ışığın metalleri etkileyerek çıkardığı elektrik, vb.Normal koşullarda elektronlar atomun artı yüklü çekirdeğine bağlı durumda bulunur. Nötr bir atomdaki elektronların sayısı, çekirdekteki artı yüklerin sayısına eşittir. Ama bir atomda artı yüklerin sayısından daha fazla ya da daha az elektron bulunabilir. Bu durumda atomun toplam yükü eksi ya da artı olur; böyle yüklü atomlara iyon adı verilir. Bir atoma bağlı olmayan elektronlara serbest elektron denir.Belirli bir atomdaki elektronlar çekirdek çevresinde düzgün bir biçimde sıralanmış yörüngemsiler üzerinde dolanır. Elektronlar ile çekirdek arasındaki çekim kuvveti, elektronların kendi aralarındaki itme kuvvetine üstün geldiğinden, elektronlar normal koşullarda atoma bağlı kalır. Elektronları üzerinde dolandığı yörüngeler kendi aralarında kümelenerek kabukları oluştururlar. Çekirdeğe en yakın yörüngemsilerdeki elektronlar atoma en sıkı bağlı olanlardır. En dış yörüngelerdeki elektronlar ise çekirdekle aralarındaki öteki elektronların perdeleyici etkisi nedeniyle atoma en gevşek bağlı durumdadır. Elektronlar, atom yapısı içindeki hareketlerinde, atomun hemen bütün hacmini kaplayan dağınık bir eksi yük bulutu oluştururlar. Bu nedenle atomun büyüklüğünü elektronların atom içindeki diziliş biçimi belirler. Atomun, başka atomlar, parçacıklar ve elektromagnetik ışıma karşısındaki davranışını da elektronların bu diziliş biçimi belirler.
  • 電子(でんし、英語: electron)とは、宇宙を構成する素粒子のうちのレプトンの一つである。素粒子の標準模型では、第1世代の荷電レプトンとして位置づけられる。
  • The electron (symbol: e−) is a subatomic particle with a negative elementary electric charge. Electrons belong to the first generation of the lepton particle family, and are generally thought to be elementary particles because they have no known components or substructure. The electron has a mass that is approximately 1/1836 that of the proton. Quantum mechanical properties of the electron include an intrinsic angular momentum (spin) of a half-integer value in units of ħ, which means that it is a fermion. Being fermions, no two electrons can occupy the same quantum state, in accordance with the Pauli exclusion principle. Electrons also have properties of both particles and waves, and so can collide with other particles and can be diffracted like light. Experiments with electrons best demonstrate this duality because electrons have a tiny mass.Many physical phenomena involve electrons in an essential role, such as electricity, magnetism, and thermal conductivity, and they also participate in gravitational, electromagnetic and weak interactions. An electron in space generates an electric field surrounding it. An electron moving relative to an observer generates a magnetic field. External magnetic fields deflect an electron. Electrons radiate or absorb energy in the form of photons when accelerated. Laboratory instruments are capable of containing and observing individual electrons as well as electron plasma using electromagnetic fields, whereas dedicated telescopes can detect electron plasma in outer space. Electrons have many applications, including electronics, welding, cathode ray tubes, electron microscopes, radiation therapy, lasers, gaseous ionization detectors and particle accelerators.Interactions involving electrons and other subatomic particles are of interest in fields such as chemistry and nuclear physics. The Coulomb force interaction between positive protons inside atomic nuclei and negative electrons composes atoms. Ionization or changes in the proportions of particles changes the binding energy of the system. The exchange or sharing of the electrons between two or more atoms is the main cause of chemical bonding. British natural philosopher Richard Laming first hypothesized the concept of an indivisible quantity of electric charge to explain the chemical properties of atoms in 1838; Irish physicist George Johnstone Stoney named this charge 'electron' in 1891, and J. J. Thomson and his team of British physicists identified it as a particle in 1897. Electrons can also participate in nuclear reactions, such as nucleosynthesis in stars, where they are known as beta particles. Electrons may be created through beta decay of radioactive isotopes and in high-energy collisions, for instance when cosmic rays enter the atmosphere. The antiparticle of the electron is called the positron; it is identical to the electron except that it carries electrical and other charges of the opposite sign. When an electron collides with a positron, both particles may be totally annihilated, producing gamma ray photons.
  • Електрон е елементарна частица, присъстваща в електронните обвивки на атомите на всички химични елементи. Движението на електроните предизвиква електрическите явления като електрическия ток.Зарядът на електрона е неделим и равен на 1,602 189 2(46)×10-19 C или - 1 в атомни единици. Електрическият заряд на другите елементарни частици се измерва на базата на елементарния заряд на електрона. Масата на електрона е равна на 9,109 558×10-28 g
  • Het elektron (Oudgrieks: ἤλεκτρον; betekenis: barnsteen dat door wrijving elektrisch geladen werd) is een negatief geladen elementair deeltje, dat gebonden kan zijn (bijvoorbeeld in een atoom) of zich vrij in de ruimte kan bevinden. Als het zich in de ruimte bevindt ondervindt het (net als een ion) invloed van een elektrisch veld en als het beweegt ten opzichte van een magnetisch veld ook invloed daarvan (Lorentzkracht).
dbpedia-owl:thumbnail
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 6716 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 166292 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 594 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 111076547 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:année
  • 1833 (xsd:integer)
  • 1881 (xsd:integer)
  • 1888 (xsd:integer)
  • 1897 (xsd:integer)
  • 1902 (xsd:integer)
  • 1905 (xsd:integer)
  • 1908 (xsd:integer)
  • 1951 (xsd:integer)
  • 1953 (xsd:integer)
  • 1960 (xsd:integer)
  • 1981 (xsd:integer)
  • 1985 (xsd:integer)
  • 1987 (xsd:integer)
  • 1989 (xsd:integer)
  • 1991 (xsd:integer)
  • 1992 (xsd:integer)
  • 1995 (xsd:integer)
  • 1997 (xsd:integer)
  • 1999 (xsd:integer)
  • 2000 (xsd:integer)
  • 2001 (xsd:integer)
  • 2003 (xsd:integer)
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2006 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
  • 2008 (xsd:integer)
  • 2010 (xsd:integer)
  • 2012 (xsd:integer)
prop-fr:antiparticule
prop-fr:auteursOuvrage
  • H. Goenner, J. Renn, J. Ritter et T. Sauer
prop-fr:chargeÉlectrique
  • -1 (xsd:integer)
prop-fr:classification
prop-fr:collection
  • La Science au lit
  • Point Sciences
  • Points Sciences
  • Sciences Sup
prop-fr:commons
  • Category:Electrons
prop-fr:commonsTitre
  • Électrons
prop-fr:consultéLe
  • 2010-02-25 (xsd:date)
  • 2013-01-24 (xsd:date)
prop-fr:date
  • 2013-02-14 (xsd:date)
prop-fr:directeur
  • oui
prop-fr:doi
  • 10.110300 (xsd:double)
prop-fr:découverte
  • 1897 (xsd:integer)
prop-fr:découvreur
prop-fr:etAl.
  • oui
prop-fr:extrait
  • On appelle « incandescence » l'état dans lequel un corps chauffé, naturellement incapable d'émettre de la lumière, devient lumineux.
prop-fr:famille
prop-fr:format
  • pdf
prop-fr:groupe
prop-fr:génération
  • 1 (xsd:integer)
prop-fr:imageTaille
  • 280 (xsd:integer)
prop-fr:interaction
prop-fr:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 2 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
  • 9782020089906 (xsd:double)
  • 9782100487783 (xsd:double)
prop-fr:jour
  • 6 (xsd:integer)
  • 16 (xsd:integer)
prop-fr:langue
  • de
  • en
  • fr
prop-fr:lienAuteur
  • Richard Feynman
  • Alfred Bucherer
  • David Griffiths
  • Dionysius Lardner
  • Edmund Taylor Whittaker
  • George Frederick Charles Searle
  • Jean Rosmorduc
  • Jean-Eudes Augustin
  • Joseph John Thomson
  • Linus Pauling
  • Oliver Heaviside
  • Raymond Serway
  • Walter Kaufmann
prop-fr:lienPériodique
  • Philosophical Magazine
  • Physikalische Zeitschrift
  • Reviews of Modern Physics
prop-fr:lienÉditeur
  • Oxford University Press
  • CRC Press
  • Cambridge University Press
  • Cornell University Press
  • Princeton University Press
  • Springer Science+Business Media
prop-fr:lieu
  • Boston
  • Londres
  • Montréal
  • Paris
  • Ithaca
  • Laval
  • Reading
  • Upper Saddle River, New Jersey
prop-fr:lireEnLigne
prop-fr:légende
  • Des expériences menées avec les tubes de Crookes ont démontré avec certitude l'existence de l'électron.
  • Dans cette photo, le tube est rempli d'un gaz à basse pression. Une tension électrique élevée est appliquée entre la cathode et l'anode . À la cathode, cette tension fait naître un faisceau d'électrons qui se déplacent en ligne droite , tant qu'ils ne heurtent pas d'atomes de gaz. À la droite, une pièce métallique en forme de croix de Malte bloque en partie ce flux d'électrons, ce qui crée une ombre à l'extrémité droite. Les autres électrons frappent le fond du tube et le rendent en partie luminescent . Dans le coude sous le tube, le gaz s'illumine au passage des électrons déviés, collectés par l'anode.
prop-fr:mois
  • décembre
  • janvier
  • juin
  • novembre
prop-fr:nom
  • Augustin
  • Yao
  • Électron
  • Anastopoulos
  • Bucherer
  • Buchwald
  • Cox
  • Curtis
  • Dahl
  • Feynman
  • Frauenfelder
  • Griffiths
  • Heaviside
  • Henley
  • Kaufmann
  • Lardner
  • McFee
  • Miller
  • Mohr
  • Mulvey
  • Munowitz
  • Newell
  • Pauling
  • Pavel
  • Raith
  • Rosmorduc
  • Searle
  • Serway
  • Smirnov
  • Taylor
  • Thomson
  • Walter
  • Warwick
  • Whittaker
  • Zitoun
  • Zombeck
prop-fr:numéro
  • 1 (xsd:integer)
  • 22 (xsd:integer)
  • 68 (xsd:integer)
  • 269 (xsd:integer)
prop-fr:numéroD'édition
  • 2 (xsd:integer)
  • 3 (xsd:integer)
  • 4 (xsd:integer)
prop-fr:oldid
  • 88712670 (xsd:integer)
prop-fr:page
  • 178 (xsd:integer)
prop-fr:pagesTotales
  • 144 (xsd:integer)
  • 214 (xsd:integer)
  • 526 (xsd:integer)
  • 776 (xsd:integer)
prop-fr:parité
  • +1
prop-fr:passage
  • 4 (xsd:integer)
  • 45 (xsd:integer)
  • 50 (xsd:integer)
  • 74 (xsd:integer)
  • 633 (xsd:integer)
  • 777 (xsd:integer)
prop-fr:prédiction
prop-fr:prénom
  • Alfred Heinrich
  • Andrew
  • Arthur I.
  • Arthur N.
  • Barry N.
  • Boris M.
  • Charis
  • David B.
  • David J.
  • Dionysius
  • Edmund Taylor
  • Ernest M.
  • George Frederick Charles
  • Hans
  • Ilarion
  • Isaac
  • Jean
  • Jean-Eudes
  • Jed Z.
  • Joseph John
  • Linus C.
  • Lorenzo J.
  • Martin V.
  • Michael
  • Oliver
  • Per F.
  • Peter J.
  • Raymond A.
  • Richard
  • Robert
  • Scott
  • Thomas
  • W.-M.
  • Walter
  • Wilhelm
prop-fr:présentationEnLigne
prop-fr:périodique
  • BibNum
  • Electrical papers
  • J. Phys. G
  • Philosophical Magazine
  • Physikalische Zeitschrift
  • Reviews of Modern Physics
  • Sitzungsberichte der Königlich Preußische Akademie der Wissenschaften
prop-fr:responsabilité
  • professeur à l'université de Savoie
prop-fr:résumé
prop-fr:sousTitre
  • A Conceptual Approach
  • A History of J.J. Thomson's Electron
  • An introduction to modern structural chemistry
  • Atoms, Molecules, Nuclei and Particles
  • De Thalès à Einstein
  • Emergence and early interpretation
  • Optique et physique moderne
  • The Birth of Microphysics
  • Une étrange histoire
  • Vitesse et magnétisme pour être plus intelligent
  • The Evolution of the Concept of Matter in Modern Physics
  • Électricité et magnétisme
prop-fr:spin
  • ½
prop-fr:symbole
  • e-
  • β-
prop-fr:titre
prop-fr:titreChapitre
  • Électron
  • Minkowski, Mathematicians, and the Mathematical Theory of Relativity
prop-fr:titreOriginal
  • The Bedside Book of Physics
  • Physics for Scientists and Engineers / With Modern Physics
  • Physics for Scientists and Engineers/with Modern Physics. Volume 2
prop-fr:titreOuvrage
prop-fr:titreVolume
  • The Classical Theories
  • The modern theories 1900-1926
  • Égypte - Étrusques
prop-fr:traduction
  • Robert Morin
  • Robert Morin et Céline Temblay
prop-fr:types
  • 1 (xsd:integer)
prop-fr:volume
  • 1 (xsd:integer)
  • 2 (xsd:integer)
  • 4 (xsd:integer)
  • 8 (xsd:integer)
  • 9 (xsd:integer)
  • 11 (xsd:integer)
  • 33 (xsd:integer)
  • 44 (xsd:integer)
  • 45 (xsd:integer)
  • 80 (xsd:integer)
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
prop-fr:wiktionary
  • électron
prop-fr:wiktionaryTitre
  • électron
  • électron
prop-fr:éditeur
  • dbpedia-fr:MIT_Press
  • dbpedia-fr:Prentice_Hall
  • dbpedia-fr:CRC_Press
  • Nelson
  • Oxford University Press
  • Addison–Wesley
  • Birkhäuser
  • CRC Press
  • Cambridge University Press
  • Cornell University Press
  • Dunod
  • Encyclopædia Universalis
  • InterÉditions
  • Longman, Rees, Orme, Brown, Green & Longman
  • Particle Data Group
  • Princeton University Press
  • Seuil
  • Springer
  • Trécarré
  • Éditions Études Vivantes
  • Éditions études vivantes
dcterms:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • L'électron est une particule élémentaire qui possède une charge élémentaire de signe négatif et l'un des composants de l'atome avec les neutrons et les protons. Il est fondamental en chimie, car il participe à presque tous les types de réactions chimiques et constitue un élément primordial des liaisons présentes dans les molécules. En physique, l'électron intervient dans une multitude de rayonnements et d'effets.
  • Elektroia ( e− ikurraz errepresentatua) karga negatibodun partikula subatomikoa da.Atomo batean elektroiek protoi (karga positiboduna) eta neutroiz osatutako nukleoa inguratzen dute.Elektroiek oso masa txikia dute protoiarekin alderatuta, eta bere mugimenduak korronte elektrikoa sortzen du. Atomo baten kanpo geruzetako elektroiek atomoen arteko erakarpena definitzen dutenez, partikula hauek funtsezkoak dira kimikan.Positroia da dagokion antipartikula.
  • 전자 (電子, electron) 는 음(-)의 전하를 띠고 있는 기본 입자이다. 원자 내부에서 양성자와 중성자로 구성된 원자핵의 주위에 분포한다.
  • 電子(でんし、英語: electron)とは、宇宙を構成する素粒子のうちのレプトンの一つである。素粒子の標準模型では、第1世代の荷電レプトンとして位置づけられる。
  • Електрон е елементарна частица, присъстваща в електронните обвивки на атомите на всички химични елементи. Движението на електроните предизвиква електрическите явления като електрическия ток.Зарядът на електрона е неделим и равен на 1,602 189 2(46)×10-19 C или - 1 в атомни единици. Електрическият заряд на другите елементарни частици се измерва на базата на елементарния заряд на електрона. Масата на електрона е равна на 9,109 558×10-28 g
  • Het elektron (Oudgrieks: ἤλεκτρον; betekenis: barnsteen dat door wrijving elektrisch geladen werd) is een negatief geladen elementair deeltje, dat gebonden kan zijn (bijvoorbeeld in een atoom) of zich vrij in de ruimte kan bevinden. Als het zich in de ruimte bevindt ondervindt het (net als een ion) invloed van een elektrisch veld en als het beweegt ten opzichte van een magnetisch veld ook invloed daarvan (Lorentzkracht).
  • El electrón (del griego clásico ἤλεκτρον, ámbar), comúnmente representado por el símbolo: e−, es una partícula subatómica con una carga eléctrica elemental negativa. Un electrón no tiene componentes o subestructura conocidos, en otras palabras, generalmente se define como una partícula elemental. Tiene una masa que es aproximadamente 1836 veces menor con respecto a la del protón.
  • Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e‒. Az elektron feles spinű lepton. Antirészecskéje a pozitron.Az elektron a legkönnyebb véges tömegű elemi részecske, antianyagbeli párja a pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban ellentétes töltésű.
  • O elétron (português brasileiro) ou eletrão (português europeu) (do grego ήλεκτρον, élektron, "âmbar"), geralmente representado como e-, é uma partícula subatômica que circunda o núcleo atômico, identificada em 1897 pelo inglês John Joseph Thomson. Subatómica e de carga negativa, é o responsável pela criação de campos magnéticos e eléctricos.No modelo padrão ele é um lépton, junto com o muon, o tau e os respectivos neutrinos. O elétron foi proposto como partícula subatómica por J. J.
  • Elektron/Elektra veya eksicik, en küçük eksi (-) yüküne sahip temel parçacıktır.Elektron/Elektra kelimesi kehribarın Antik Yunancadaki ismi ήλεκτρον'dan (elektron/elektra) gelmektedir. Eski Yunanda, kehribarı ovuşturunca statik elektrikle yüklendiği biliniyordu.Atomun üç bileşeninden biri (diğer ikisi proton ve nötrondur). Atomu maddenin en küçük birimi kabul eden kuram yoluyla, elektriğin taneciksel bir yapı içinde bulunduğu sonucuna varılır.
  • The electron (symbol: e−) is a subatomic particle with a negative elementary electric charge. Electrons belong to the first generation of the lepton particle family, and are generally thought to be elementary particles because they have no known components or substructure. The electron has a mass that is approximately 1/1836 that of the proton.
  • Das Elektron [ˈeːlɛktrɔn, eˈlɛk-, elɛkˈtroːn] (von altgriechisch ἤλεκτρον élektron ‚Bernstein‘, an dem Elektrizität zum ersten Mal beobachtet wurde; 1874 von Stoney und Helmholtz geprägt) ist ein negativ geladenes Elementarteilchen. Sein Symbol ist e−. Die alternative Bezeichnung Negatron wird kaum noch verwendet und ist allenfalls in derBeta-Spektroskopie gebräuchlich.In Atomen und in Ionen bilden Elektronen die Elektronenhülle.
  • L'electró (símbol e−) és una partícula subatòmica amb una càrrega elèctrica elemental negativa. Se sol definir com una partícula elemental perquè no té uns components o una subestructura coneguts. Té una massa que és aproximadament 1/1836 vegades la del protó. El moment angular (espín) intrínsec de l'electró és un valor semienter en unitats de ħ, la qual cosa significa que és un fermió.
  • L'elettrone è una particella subatomica con carica elettrica negativa che, non essendo composta da altri costituenti noti, si ritiene essere una particella elementare. Si tratta della particella subatomica stabile più leggera che si conosca.
  • Elektron je subatomární částice se záporným elektrickým nábojem. Elektrony tvoří obal atomu kolem atomového jádra. Elektrony jsou nositeli náboje při vedení elektrického proudu v kovech, polovodičích (majoritní v typu N) a v elektrických výbojích v plynech i ve vakuu (např. katodové záření). Také radioaktivní záření beta (β–) je tvořeno elektrony.Elektron jakožto elementární částice patří mezi leptony, tj.
  • Elektron adalah partikel subatom yang bermuatan negatif dan umumnya ditulis sebagai e-. Elektron tidak memiliki komponen dasar ataupun substruktur apapun yang diketahui, sehingga ia dipercayai sebagai partikel elementer. Elektron memiliki massa sekitar 1/1836 massa proton. Momentum sudut (spin) instrinsik elektron adalah setengah nilai integer dalam satuan ħ, yang berarti bahwa ia termasuk fermion.
rdfs:label
  • Électron
  • Electron
  • Electró
  • Electrón
  • Elektroi
  • Elektron
  • Elektron
  • Elektron
  • Elektron
  • Elektron
  • Elektron
  • Elektron
  • Elettrone
  • Elétron
  • Електрон
  • Электрон
  • 電子
  • 전자
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:knownFor of
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of