L'électroconvulsivothérapie (ECT), anciennement sismothérapie et plus connue sous le nom de traitement par électrochocs, est une méthode de traitement par l'électricité utilisée en psychiatrie, consistant à délivrer un courant électrique d'intensité variable sur le scalp. Les ECT ont pour but de déclencher une crise d'épilepsie de type grand mal.

PropertyValue
dbpedia-owl:abstract
  • L'électroconvulsivothérapie (ECT), anciennement sismothérapie et plus connue sous le nom de traitement par électrochocs, est une méthode de traitement par l'électricité utilisée en psychiatrie, consistant à délivrer un courant électrique d'intensité variable sur le scalp. Les ECT ont pour but de déclencher une crise d'épilepsie de type grand mal. Sans que le mécanisme soit connu, cette crise permet d'améliorer certaines pathologies psychiatriques résistantes aux traitements médicamenteux et psychothérapeutiques.Avant la séance, le patient est amené à respirer de l'oxygène pur, afin de limiter les lésions pendant la période de convulsion qui dure de 20 à 25 secondes. L'application du courant est précédée d'une anesthésie générale et d'une curarisation temporaires, d'environ 5 minutes. Le patient reprend connaissance 20 minutes après. Le nombre de séances varie de 6 à 12, au rythme de 2 à 3 séances par semaine. Le traitement par ECT ne peut en aucun cas être imposé au patient. Sans l'accord du patient, la pratique de l'ECT est rendue impossible de par la loi. Indications : après échec des psychotropes et de la psychothérapie : les dépressions mélancoliques de type délirantes, stuporeuses, résistantes aux psychotropes ; les états maniaques résistant aux traitements psychotropes ; les délires paranoïaques ; les psychoses aiguës (bouffées délirantes), et certaines schizophrénies délirantes résistants aux neuroleptiques.Des séries de plusieurs chocs (une dizaine le plus souvent, parfois plus) sont en général nécessaires pour obtenir un résultat.Les ECT sont pratiquées en CHU, dans certains en CHS, certains CHG et dans les cliniques habilitées. Selon la loi du 4 mars 2002, relative au "droit du malade", l'accord libre et éclairé du malade est strictement nécessaire avant que puisse être envisagé ce genre de thérapie. Nul ne peut subir des "électrochocs" sans son accord, ce que spécifie le "droit des malades". Cette thérapie est parfois présentée comme une thérapie de dernier recours.
  • La terapia elettroconvulsivante (TEC), comunemente nota come elettroshock, è una tecnica terapeutica, basata sull'induzione di convulsioni nel paziente successivamente al passaggio di una corrente elettrica attraverso il cervello. La terapia fu sviluppata e introdotta negli anni trenta dai neurologi italiani Ugo Cerletti e Lucio Bini.L'effettiva utilità e opportunità di questa tecnica è tutt'oggi molto dibattuta. Alcune tipologie di pazienti presentano oggettivi miglioramenti in seguito al trattamento. La terapia ha comunemente una fama negativa a causa sia dell'abuso e della pratica aggressiva che se ne è fatta in taluni casi, sia della presentazione che ne è stata a volte data in letteratura e cinematografia. Il dizionario medico Larousse nell'edizione del 1974 riporta: «la maggior parte degli psichiatri pensano che nessuna terapia ha ancora dato in psichiatria risultati comparabili alla tec».
  • Elektroshocka garuneko zenbait eritasun sendatzeko erabiltzen den terapia-mota da, garunetik korronte etenezko deskarga txikiak denbora laburrez (2-3 segundo-hamarren) igaroaraziz egiten dena. Konbultsioak izaten ditu eriak, eta, zenbaitetan, konortea galtzen du. Gaur egun ez da asko erabiltzen, elektroshockak eragiten dituen konbultsioak eta giharren uzkurdura bortitzek ekar dezaketena baino arrisku gutxiagoko sendagaiak aurkitu baitira garuneko eta nerbioetako eritasunak sendatzeko (psikotropoak, adibidez).
  • Elektroconvulsietherapie (ECT), of met een oudere aanduiding elektroshocktherapie of kortweg elektroshock, is een behandeling van patiënten waarbij door middel van het opwekken van een epileptisch insult, uitgelokt door een stroomstoot door het hoofd, getracht wordt bepaalde psychiatrische aandoeningen te behandelen. De belangrijkste indicatie voor ECT is een ernstige therapieresistente depressie, waarbij psychofarmaca en psychotherapie niet meer helpen.
  • Terapia elektrowstrząsowa (EW, ang. electroconvulsive therapy, ECT) - psychiatryczna terapia szokowa polegająca na przepuszczeniu przez mózg pacjenta prądu elektrycznego o napięciu do 450 V i natężeniu do 0,9 A. Elektrowstrząsy wprowadzone zostały w 1938 roku przez Ugo Cerlettiego i Lucio Biniego. Po okresie szerokiego stosowania EW metoda została prawie zarzucona pod koniec lat 50. Od lat 80. obserwuje się stopniowy wzrost popularności terapii w szpitalach psychiatrycznych i w lecznictwie ambulatoryjnym.
  • Электросудорожная терапия (ЭСТ), иначе называемая электроконвульсивной терапией (ЭКТ), ранее известная как электрошок (ЭШ) или электрошоковая терапия (ЭШТ) — метод психиатрического и неврологического лечения, при котором эпилептиформный большой судорожный припадок вызывается пропусканием электрического тока через головной мозг пациента с целью достижения лечебного эффекта.На сегодняшний день ЭСТ чаще всего используется для лечения тяжёлых депрессий, при которых оказались неэффективны другие методы лечения, при кататонии и иногда (реже) используется при лечении маниакального синдрома (чаще всего в рамках биполярного аффективного расстройства) и других состояний. Побочные эффекты — значительный риск потери памяти. Согласно международным требованиям необходимо получение письменного согласия пациента перед ЭСТ. Так, в публикации Всемирной организации здравоохранения 2005 года «WHO Resource Book on Mental Health, Human Rights and Legislation» прямо говорится «ECT should be administered only after obtaining informed consent». Также правила ВОЗ запрещают применение ЭСТ на несовершеннолетних. ЭСТ может быть использована, только если другие мероприятия, например лекарства и психотерапия, не дали результата.Электросудорожная терапия была впервые введена в практику в 1930-х годах и получила широкое распространение как метод лечения психических заболеваний в 1940-е и 1950-е годы. В начале XXI века, по оценкам специалистов, приблизительно 1 млн больных в год получают ЭСТ по поводу различных заболеваний, обычно в виде короткого курса из 6—12 (реже до 20—25) сеансов, проводимых 2 или 3 раза в неделю.
  • Elektrokonvulzivní terapie (ECT, veřejností někdy nazývána elektrošoky) je způsob léčby psychických poruch, při kterém krátký puls elektrického proudu projde mozkem pacienta. Tento impuls vyvolá umělý (artificiální) epileptický záchvat. Průběh záchvatu, resp. jeho motorických projevů, je modifikován myorelaxancii - látkami navozující svalové uvolnění. Poprvé byla ECT aplikována na člověka v roce 1937 italským lékařem Ugem Cerlettiem. Stala se populární léčebnou metodou v období let 1940 - 1960 (neuroleptika a antidepresiva nebyla ještě tolik rozšířená), ale u veřejnosti vyvolávala obavy. Důvodem bylo neuvážené používání v psychiatrických zařízeních k léčbě např. alkoholismu, kde nedávala pozitivní výsledky. Taktéž byla děsivým zážitkem pro pacienty, kteří byli často při vědomí a po aplikaci utrpěli záchvat, krátkodobé bezvědomí i tělesné zranění.
  • Az elektrokonvulzív kezelés (ECT, illetve relaxációs elektrosokk, RES), közismert nevén elektrosokk-terápia egy gyógyászati beavatkozás a pszichiátriában. Az 1930-as években, egy római elmegyógyintézetben Dr. Ugo Cerletti kísérletezett a módszerrel páciensein. Ma is használják gyógyszeres kezelésre nem, vagy nem megfelelően reagáló betegek esetében, leggyakrabban unipoláris vagy bipoláris depresszió kezelésére.A kezelés során a beteget ma már gyakorlatilag minden esetben műtéti altatásban és izomrelaxálásban részesítik a beavatkozás előtt, ami a görcsrohamok közben fellépő sérülések esélyét csökkenti. Az elektromos impulzust többnyire a halántékon két oldalon elhelyezett elektródákra vezetik. Az alkalmazott áramerősség készülékenként változó, 800 mA körüli. Az elektromos impulzus az epilepsziás nagyrohamhoz hasonló görcsrohamot okoz. Megfelelő izomrelaxáció mellett is szükséges a fogak és a nyelv védelme a görcsroham alatt. A kezelés leggyakoribb mellékhatása az átmeneti emlékezetzavar, fejfájás, a fogak sérülése.A kezelés használatára nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Általában csak akkor vetik be, ha már minden más módszer kudarcot vallott. Elvégzésének feltétele minden esetben a beteg beleegyezése.Hatásmechanizmusa teljes mértékben nem ismert. Bizonyított, hogy a hatékonyság összefügg a konvulzió időtartamával. Benedek István Aranyketrec című önéletrajzi regényében emlékezik egy vidéki elmegyógyintézetben végzett igazgatói munkájáról. Többek között leírja, hogy itt is altatás nélkül végezték az elektrosokkot, és ő vezette be (Magyarországon egyike volt az elsőknek), hogy altatást alkalmazzanak.↑
  • A eletroconvulsoterapia (ECT), electroconvulsivoterapia, eletroconvulsivoterapia, também conhecida por eletrochoques, é um tratamento psiquiátrico no qual são provocadas alterações na atividade elétrica do cérebro induzidas por meio de passagem de corrente elétrica, sob condição de anestesia geral. Desenvolvida por volta de 1930, hoje em dia é um método utilizado mais frequentemente no tratamento da depressão grave, sendo também usada para tratar a esquizofrenia, a mania, a catatonia, a epilepsia e a doença bipolar. A literatura médica actual confirma que a ECT é um procedimento seguro, eficaz e indolor, para o qual continuam a existir indicações precisas.
  • La teràpia electroconvulsiva (TEC), també coneguda com a electroxoc, és un tractament psiquiàtric ben establert, en el qual les convulsions són elèctricament induïdes en pacients anestesiats per l'efecte terapèutic. Avui en dia, la TEC és més utilitzada com a tractament per a la depressió severa que no ha respost a altres tractaments, i també s'utilitza en el tractament del trastorn bipolar i l'esquizofrènia (principalment catatònica). Es va introduir per primera vegada en la dècada de 1930 i va guanyar un ús generalitzat com una forma de tractament en els anys 1940 i 1950, avui, s'estima que 1 milió de persones a tot el món reben TEC cada any, en general en un curs de 6-12 tractaments administrats 2 o 3 vegades a la setmana.La teràpia electroconvulsiva pot diferir en la seva aplicació en tres formes: la col·locació d'elèctrodes, la durada de temps en que es dóna l'estímul, i la propietat dels estímuls. La diferència d'aquestes tres formes d'aplicació tenen diferències significatives tant en els efectes secundaris adversos com en els resultats positius. Després de l'electroxoc, caldrà habitualment continuar el tractament farmacològic, i alguns pacients requeriran noves sessions. Es precisa el consentiment informat del pacient; i el tractament involuntari no és comú en els països que segueixen les normes estàndards actuals i només s'utilitzarà quan l'ús de l'ECT es cregui que és l'únic tractament que pot recuperar el pacient.Ha estat un tractament controvertit, ja que antigament s'havia utilitzat de forma indiscriminada en pacients agitats, cosa recollida en moltes pel·lícules d'internaments psiquiàtrics, però lluny de la realitat actual.
  • Elektrokonvülsif terapi (EKT) veya elektroşok tedavisi bir hastalığın tedavisi amacıyla, beyinden elektrik akımı geçirilerek suni epilesi nöbeti ortaya çıkarılmasına dayanan bir tedavi yöntemidir.Elektrik akımı bâzı psikiyatrik hastalıkların tedâvisinde, epilepsi nöbetlerine benzer kasılmalar meydana getirerek faydalı olmaktadır. 1937'de İtalya'da Lucio Bini, kasılma meydana getirmek için elektrik akımının kullanılabileceğini ileri sürmüş, hayvanlara yapılan çeşitli tecrübelerinden sonra Ugo Cerletti ve Lucio Bini'nin elektroşok tedâvisi bugünkü şeklini bulmuştur.Elektroşok, hastanın şakaklarına tatbik edilen elektrotlardan belirli bir elektrik akımının belirli süre içinde (yarım sn gibi) geçirilmesinden ibarettir. Aç karına, idrar boşaltıldıktan sonra yapılır. Elektrik akımı verildiği anda, tipik elektroşok krizinde şuur derhal kaybolur ve akım geçtiği sürece elektrik akımının direkt uyarmasına bağlı genel bir kasılma görülür. Bundan sonra tipik sara nöbeti ortaya çıkar. Nöbeti müteakip kısa süreli bir şuur kaybı devresi vardır (3-5 dk). Elektroşok tedâvisi sırasında bâzı arzu edilmeyen neticeler olabilir. Bunların başında kol ve bacaklarda kırıklar, çıkıklar, omurgada kırıklar, çene çıkıkları ve nefes alamama gelir. Fakat bunlar oldukça nadirdir. Hastanın dilini ısırmasını önlemek için önceden ağzına bir lastik parçası veya bez tampon vermek iyi bir uygulamadır.Bir elektroşok kürü, umumiyetle haftada üç defa yapılan yedi şokluk bir seri olmakla beraber, bu miktarın tayini ancak hastalığın seyrine bağlıdır. Elektroşok tedavisinin bugün ençok faydalı olduğu hastalıklar şizofreni ve bilhassa intihar riski yüksek olan majör depresyondur. Şizofrenideki tesiri genellikle geçici olmaktadır. İntihar tehlikesi olan ağır depresyonlarda ani bir iyileşme yapabilir. Elektroşok tedavisinin iyi tarafı ucuz olması ve hastaların hastanede yatma sürelerini kısaltmasıdır. Zannedilenin aksine tehlikesi azdır ve tedavi esnasında hasta hiçbir şey hissetmemektedir. Yalnız yaşlı hastalara, kalp rahatsızlığı olanlara tatbik edilmemelidir.
  • Terapi elektrokonvulsif yang disingkat ECT atau yang juga dikenal sebagai terapi elektro-syok merupakan suatu jenis pengobatan untuk gangguan jiwa dengan menggunakan aliran listrik yang dialirkan ke tubuhnya.Awalnya, pasien diberi obat bius ringan dan kemudian disuntik dengan penenang otot. Aliran listrik yang sangat lemah dialirkan ke otak melalui kedua pelipis atau pada pelipis yang mengandung belahan otak yang tidak dominan. Hanya aliran ringan yang dibutuhkan untuk menghasilkan serangan otak yang diberikan, karena serangan itu sendiri yang bersifat terapis, bukan aliran listriknya. Penenang otot mencegah terjadinya kekejangan otot tubuh dan kemungkinan luka. Pasien bangun beberapa menit dan tidak ingat apa-apa tentang pengobatan yang dilakukan. Kerancuan pikiran dan hilang ingatan tidak terjadi, terutama bila aliran listrik hanya diberikan kepada belahan otak yang tidak dominan. Empat sampai enam kali pengobatan semacam ini biasanya dilakukan dalam jangka waktu 2 minggu.ECT telah menjadi pokok perdebatan dan keprihatinan masyarakat karena beberapa alasan. Di masa lalu ECT ini digunakan di berbagai rumah sakit jiwa pada berbagai gangguan jiwa, termasuk skizofrenia. Namun terapi ini tidak membuahkan hasil yang bermanfaat. Sebelum prosedur ECT yang lebih manusiawi dikembangkan, ECT merupakan pengalaman yang sangat menakutkan pasien. Pasien seringkali tidak bangun lagi setelah aliran listrik dialirkan ke tubuhnya dan mengakibatkan ketidaksadaran sementara, serta seringkali menderita kerancuan pikiran dan hilangnya ingatan setelah itu. Adakalanya, intensitas kekejangan otot yang menyertai serangan otak mengakibatkan berbagai cacat fisik. Namun, sekarang ECT sudah tidak begitu menyakitkan.
  • Електроконвулсивната терапия (ЕКТ), преди позната като електрошок или Електрошокова терапия (ЕШТ), е установено, макар и противоречиво психиатрично и неврологично лечение, срещу което има сериозно противопоставяне от страна на обществото, движения и групи, и специалисти, при което подобни на епилептичните припадъци се предизвикват чрез електрически ток (върху главния мозък) при пациенти под обща анестезия, с цел терапевтичен ефект. Днес ЕКТ се използва като лечение за няколко вида тежки депресии, които не отговарят на друго лечение,, кататония и шизофрения, също (по-рядко) се използва за лечение мания (често в рамките на биполярното разстройство). За първи път е представена през 30-те години и получава широко разпространение като форма на лечение на психическите заболявания през 40-те и 50-те години. В началото на 21 век, по оценка на специалистите, около 1 милион души по света получават ЕКТ всяка година, обикновено в курс по 6-12 лечения, провеждани 2 или 3 пъти на седмица.
  • Electroconvulsive therapy (ECT), formerly known as electroshock, is a standard psychiatric treatment in which seizures are electrically induced in patients to provide relief from psychiatric illnesses. ECT is usually used as a last line of intervention for major depressive disorder, schizophrenia, mania and catatonia. A usual course of ECT involves multiple administrations, typically given two or three times per week until the patient is no longer suffering symptoms. It was first introduced in 1938 by Italian neuropsychiatrists Ugo Cerletti and Lucio Bini, and gained widespread popularity among psychiatrists as a form of treatment in the 1940s and 1950s.In western fiction, it is usually depicted as a painful procedure, but in western countries ECT is administered under anesthetic with a muscle relaxant.About 70 percent of ECT patients are women, possibly because they are at twice the risk for depression as men. Although a large amount of research has been carried out, the exact mechanism of action of ECT remains elusive, and successful ECT is usually followed by medication treatment. Administration (in the UK) is most commonly bilateral, in which the electrical current is passed across the whole brain. This seems to have greater efficacy, but also carries greater risk of memory loss. Less commonly (in the UK), ECT is administered unilaterally, which is less efficacious, but carries a lower risk of memory loss. The World Health Organization (2005) advises that it should be used only with the informed consent of the patient or their proxy, only with adequate analgesia and muscle relaxants, and never on children. Psychiatrists and other mental health professionals differ on when and if ECT should be used as a first-line treatment or if it should be reserved for patients who have not responded to other interventions such as medication and psychotherapy. ECT is considered one of the least harmful treatment options available for severely depressed pregnant women.Electroconvulsive therapy can differ in its application in three ways: electrode placement, frequency of treatments, and the electrical waveform of the stimulus. These three forms of application have significant differences in both adverse side effects and symptom remission. After treatment, drug therapy is usually continued, and some patients receive maintenance ECT. In the United Kingdom and Ireland, drug therapy usually is continued during ECT.
  • Die Elektrokrampftherapie (EKT, auch Elektrokonvulsionstherapie genannt) ist eine Methode zur Behandlung bestimmter schwerer psychischer Erkrankungen. Mit Hilfe weniger Sekunden andauernder Stromimpulse wird unter Kurznarkose und Muskelrelaxation ein epileptischer Anfall ausgelöst, der durch die Muskelrelaxation nach außen hin jedoch kaum sichtbar ist. Der Krampfanfall muss mindestens 25–30 Sekunden andauern, um therapeutisch wirksam zu sein. Während der Narkose wird der Patient anästhesiologisch überwacht und mit Sauerstoff beatmet. Üblich sind 8–12 Behandlungen in einem Abstand von meist zwei bis drei Tagen.Die EKT kann innerhalb kurzer Zeit selbst bei schweren, sonst therapieresistenten Erkrankungen wirken.Im Laufe der Jahrzehnte wurden qualitätssichernde Maßnahmen, kontinuierliche technische Verbesserungen, strenge Sicherheitsbestimmungen und juristische Rahmenbedingungen eingeführt. Die medizinischen Fachgesellschaften verschiedener Länder haben ihre Haltung zu der Thematik in Stellungnahmen ausführlich dokumentiert.
  • La terapia electroconvulsiva (TEC), también conocida como electroconvulsoterapia o terapia por electrochoque, es un tratamiento psiquiátrico en el cual se inducen convulsiones utilizando la electricidad.La TEC se utiliza más frecuentemente para tratar cuadros de depresión mayor que no han respondido a otros tratamientos, pero también para tratar la manía (estado de ánimo muy eufórico, expansivo y/o irritable que puede ir acompañado de síntomas psicóticos), catatonia, esquizofrenia y otros trastornos mentales. Esta terapia comenzó a usarse en los años treinta; hoy en día se calcula que alrededor de un millón de personas en el mundo reciben TEC cada año, generalmente de 6 a 12 tratamientos administrados de 2 a 3 veces por semana. Existen tres variables fundamentales en la aplicación de la terapia electroconvulsiva: la colocación de electrodos, la duración de la estimulación y las propiedades electrofísicas de la estimulación. Por lo general se utiliza clínicamente cuando no hay respuesta satisfactoria al tratamiento con psicofármacos. Sin embargo, para al menos la mitad de las personas que reciben terapia electroconvulsiva, los beneficios son solamente temporales. Después de su aplicación se puede continuar con la terapia de medicamentos.
  • 電気けいれん療法(でんきけいれんりょうほう、電気痙攣療法)は、頭部(両前頭葉上の皮膚に電極をあてる)に通電することで人為的にけいれん発作を誘発する治療法である。ECT(electroconvulsive therapy)、電撃療法(electroshock theraphy: EST)、電気ショック療法(ES)とも言う。
dbpedia-owl:wikiPageExternalLink
dbpedia-owl:wikiPageID
  • 987516 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageLength
  • 26267 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageOutDegree
  • 97 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageRevisionID
  • 110931196 (xsd:integer)
dbpedia-owl:wikiPageWikiLink
prop-fr:wikiPageUsesTemplate
dcterms:subject
rdfs:comment
  • L'électroconvulsivothérapie (ECT), anciennement sismothérapie et plus connue sous le nom de traitement par électrochocs, est une méthode de traitement par l'électricité utilisée en psychiatrie, consistant à délivrer un courant électrique d'intensité variable sur le scalp. Les ECT ont pour but de déclencher une crise d'épilepsie de type grand mal.
  • Elektroconvulsietherapie (ECT), of met een oudere aanduiding elektroshocktherapie of kortweg elektroshock, is een behandeling van patiënten waarbij door middel van het opwekken van een epileptisch insult, uitgelokt door een stroomstoot door het hoofd, getracht wordt bepaalde psychiatrische aandoeningen te behandelen. De belangrijkste indicatie voor ECT is een ernstige therapieresistente depressie, waarbij psychofarmaca en psychotherapie niet meer helpen.
  • 電気けいれん療法(でんきけいれんりょうほう、電気痙攣療法)は、頭部(両前頭葉上の皮膚に電極をあてる)に通電することで人為的にけいれん発作を誘発する治療法である。ECT(electroconvulsive therapy)、電撃療法(electroshock theraphy: EST)、電気ショック療法(ES)とも言う。
  • Elektrokonvulzivní terapie (ECT, veřejností někdy nazývána elektrošoky) je způsob léčby psychických poruch, při kterém krátký puls elektrického proudu projde mozkem pacienta. Tento impuls vyvolá umělý (artificiální) epileptický záchvat. Průběh záchvatu, resp. jeho motorických projevů, je modifikován myorelaxancii - látkami navozující svalové uvolnění. Poprvé byla ECT aplikována na člověka v roce 1937 italským lékařem Ugem Cerlettiem.
  • La teràpia electroconvulsiva (TEC), també coneguda com a electroxoc, és un tractament psiquiàtric ben establert, en el qual les convulsions són elèctricament induïdes en pacients anestesiats per l'efecte terapèutic. Avui en dia, la TEC és més utilitzada com a tractament per a la depressió severa que no ha respost a altres tractaments, i també s'utilitza en el tractament del trastorn bipolar i l'esquizofrènia (principalment catatònica).
  • Terapi elektrokonvulsif yang disingkat ECT atau yang juga dikenal sebagai terapi elektro-syok merupakan suatu jenis pengobatan untuk gangguan jiwa dengan menggunakan aliran listrik yang dialirkan ke tubuhnya.Awalnya, pasien diberi obat bius ringan dan kemudian disuntik dengan penenang otot. Aliran listrik yang sangat lemah dialirkan ke otak melalui kedua pelipis atau pada pelipis yang mengandung belahan otak yang tidak dominan.
  • La terapia electroconvulsiva (TEC), también conocida como electroconvulsoterapia o terapia por electrochoque, es un tratamiento psiquiátrico en el cual se inducen convulsiones utilizando la electricidad.La TEC se utiliza más frecuentemente para tratar cuadros de depresión mayor que no han respondido a otros tratamientos, pero también para tratar la manía (estado de ánimo muy eufórico, expansivo y/o irritable que puede ir acompañado de síntomas psicóticos), catatonia, esquizofrenia y otros trastornos mentales.
  • Elektrokonvülsif terapi (EKT) veya elektroşok tedavisi bir hastalığın tedavisi amacıyla, beyinden elektrik akımı geçirilerek suni epilesi nöbeti ortaya çıkarılmasına dayanan bir tedavi yöntemidir.Elektrik akımı bâzı psikiyatrik hastalıkların tedâvisinde, epilepsi nöbetlerine benzer kasılmalar meydana getirerek faydalı olmaktadır.
  • La terapia elettroconvulsivante (TEC), comunemente nota come elettroshock, è una tecnica terapeutica, basata sull'induzione di convulsioni nel paziente successivamente al passaggio di una corrente elettrica attraverso il cervello. La terapia fu sviluppata e introdotta negli anni trenta dai neurologi italiani Ugo Cerletti e Lucio Bini.L'effettiva utilità e opportunità di questa tecnica è tutt'oggi molto dibattuta.
  • Электросудорожная терапия (ЭСТ), иначе называемая электроконвульсивной терапией (ЭКТ), ранее известная как электрошок (ЭШ) или электрошоковая терапия (ЭШТ) — метод психиатрического и неврологического лечения, при котором эпилептиформный большой судорожный припадок вызывается пропусканием электрического тока через головной мозг пациента с целью достижения лечебного эффекта.На сегодняшний день ЭСТ чаще всего используется для лечения тяжёлых депрессий, при которых оказались неэффективны другие методы лечения, при кататонии и иногда (реже) используется при лечении маниакального синдрома (чаще всего в рамках биполярного аффективного расстройства) и других состояний.
  • Terapia elektrowstrząsowa (EW, ang. electroconvulsive therapy, ECT) - psychiatryczna terapia szokowa polegająca na przepuszczeniu przez mózg pacjenta prądu elektrycznego o napięciu do 450 V i natężeniu do 0,9 A. Elektrowstrząsy wprowadzone zostały w 1938 roku przez Ugo Cerlettiego i Lucio Biniego. Po okresie szerokiego stosowania EW metoda została prawie zarzucona pod koniec lat 50. Od lat 80.
  • A eletroconvulsoterapia (ECT), electroconvulsivoterapia, eletroconvulsivoterapia, também conhecida por eletrochoques, é um tratamento psiquiátrico no qual são provocadas alterações na atividade elétrica do cérebro induzidas por meio de passagem de corrente elétrica, sob condição de anestesia geral.
  • Електроконвулсивната терапия (ЕКТ), преди позната като електрошок или Електрошокова терапия (ЕШТ), е установено, макар и противоречиво психиатрично и неврологично лечение, срещу което има сериозно противопоставяне от страна на обществото, движения и групи, и специалисти, при което подобни на епилептичните припадъци се предизвикват чрез електрически ток (върху главния мозък) при пациенти под обща анестезия, с цел терапевтичен ефект.
  • Electroconvulsive therapy (ECT), formerly known as electroshock, is a standard psychiatric treatment in which seizures are electrically induced in patients to provide relief from psychiatric illnesses. ECT is usually used as a last line of intervention for major depressive disorder, schizophrenia, mania and catatonia. A usual course of ECT involves multiple administrations, typically given two or three times per week until the patient is no longer suffering symptoms.
  • Die Elektrokrampftherapie (EKT, auch Elektrokonvulsionstherapie genannt) ist eine Methode zur Behandlung bestimmter schwerer psychischer Erkrankungen. Mit Hilfe weniger Sekunden andauernder Stromimpulse wird unter Kurznarkose und Muskelrelaxation ein epileptischer Anfall ausgelöst, der durch die Muskelrelaxation nach außen hin jedoch kaum sichtbar ist. Der Krampfanfall muss mindestens 25–30 Sekunden andauern, um therapeutisch wirksam zu sein.
  • Elektroshocka garuneko zenbait eritasun sendatzeko erabiltzen den terapia-mota da, garunetik korronte etenezko deskarga txikiak denbora laburrez (2-3 segundo-hamarren) igaroaraziz egiten dena. Konbultsioak izaten ditu eriak, eta, zenbaitetan, konortea galtzen du.
  • Az elektrokonvulzív kezelés (ECT, illetve relaxációs elektrosokk, RES), közismert nevén elektrosokk-terápia egy gyógyászati beavatkozás a pszichiátriában. Az 1930-as években, egy római elmegyógyintézetben Dr. Ugo Cerletti kísérletezett a módszerrel páciensein.
rdfs:label
  • Électroconvulsivothérapie
  • Electroconvulsive therapy
  • Elektroconvulsietherapie
  • Elektrokonvulzivní terapie
  • Elektrokonvülsif terapi
  • Elektrokrampftherapie
  • Elektroshock
  • Elektrosokk-terápia
  • Eletroconvulsoterapia
  • Terapi elektrokonvulsif
  • Terapia electroconvulsiva
  • Terapia elektrowstrząsowa
  • Terapia elettroconvulsivante
  • Teràpia electroconvulsiva
  • Електроконвулсивна терапия
  • Электросудорожная терапия
  • 電気けいれん療法
owl:sameAs
http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbpedia-owl:wikiPageDisambiguates of
is dbpedia-owl:wikiPageRedirects of
is dbpedia-owl:wikiPageWikiLink of
is foaf:primaryTopic of